SG.hu

Németországban is vita indult a Tiktok kezeléséről

A rövid videós alkalmazást betilthatják az USA-ban, ha továbbra is tisztán kínai cég marad. A törvényjavaslat Németországban is vitát gerjeszt a politikusok között.

Miután az amerikai képviselőház törvényt fogadott el a Tiktok esetleges betiltásáról az Egyesült Államokban, Németországban is hasonló lépésekről tárgyalnak. "Elvileg Európában is elképzelhetőnek tartom a szigorúbb fellépést" - nyilatkozta Jens Zimmermann, a német Bundestag SPD-frakciójának szóvivője. "Fontos azonban, hogy egyértelmű bizonyítékokat gyűjtsünk, majd azokat bíróság előtt is be kell mutatni. A vádak nagy része még mindig túlságosan is feltételezéseken alapul." Az FDP is szükségesnek látja a cselekvést. "A Tiktok egy propagandagépezet, amely Kína javára elnyomja a nyugatbarát tartalmakat" - mondta Moritz Körner, a liberálisok elnöke az Európai Parlamentben. "A digitális szuverenitásunk védelme érdekében ezért lépéseket kell tenni a Tiktok ellen." Maximilian Funke-Kaiser, az FDP digitális politikusa hozzátette: "Az Egyesült Államokban a Tiktok általános betiltásáról szóló döntés mintául szolgálhat, ha megállja a helyét a bíróságon".

A vitát egy amerikai törvény indította be, amely a népszerű rövid videós alkalmazás tulajdonosváltását kívánja kikényszeríteni. A Tiktokot kitilthatják az amerikai alkalmazásboltokból, ha az alkalmazás egy év múlva is a jelenlegi tulajdonos Bytedance tulajdonában marad. Zimmermann "bombaként" értékelte az amerikai képviselőház döntését. Reméli, hogy ez nagyobb egyértelműséget teremt a vállalat tulajdonosi és vállalati struktúráját illetően. "A politikai osztály képviselőin kívül még soha nem találkoztam a Tiktok döntéshozóival, a vállalati struktúra tisztázatlanok számomra" - mondta az SPD politikusa.

Az Egyesült Államokban a Bytedance-t pártokon átívelően kínai vállalatnak tekintik, amelynek meg kell hajolnia a Kínai Kommunista Párt akarata előtt. Ezért arra figyelmeztetnek, hogy a kínai hatóságok nagymértékben hozzáférhetnek az amerikai felhasználók adataihoz, és a platformot politikai befolyásolásra is felhasználhatják. A Tiktok évek óta tagadja ezt, és rámutat, hogy anyavállalatának, a Bytedance-nek 60 százaléka nyugati befektetők tulajdonában van. A cég székhelye a Kajmán-szigeteken van, az amerikai politikusokat azonban ez nem érdekli.

Az alkalmazás jelentősége az elmúlt években óriási mértékben megnőtt. A cég egy ideje már több mint egymilliárd felhasználóról beszél világszerte, ebből 170 millióan az USA-ban vannak. Az EU 27 országára vonatkozóan nemrég jelentették be, hogy 134 millió havi aktív felhasználója van. Ebből Németországban közel 21 millióan vannak - négy évvel ezelőtt a szolgáltatásnak csak 5,5 millió felhasználója volt Németországban. Körner támogatja az USA-val való együttműködést az alkalmazás kezelésében. "Meg kell fontolni a kínai alkalmazás kényszerértékesítését vagy betiltását az EU-ban, ha a Tiktok elleni európai jogérvényesítés nem sikerül" - mondta. "Ebben az esetben a Tiktok uniós részlegét az amerikai részleggel együtt lehetne értékesíteni".


Roderich Kiesewetter CDU-s biztonságpolitikai politikus úgy véli, hogy az alkalmazás általános betiltása jelenleg nem végrehajtható. Ehelyett azt javasolta, hogy tiltsák be a telepítését a vállalati mobiltelefonokra, a kormányzati intézményekben és a hatóságoknál, valamint a biztonság szempontjából fontos kritikus infrastrukturális létesítményekben való használatát, ahogyan az egyes országokban már megtörtént. "Ezt azonban a lakosság átfogó érzékenyítésének és oktatásának kell kísérnie" - mondta. Szorgalmazta továbbá egy "dezinformációs figyelmeztető alkalmazás" létrehozását, hasonlóan a szövetségi kormány Nina figyelmeztető alkalmazásához. Funke-Kaiser támogatja a Tiktok "gyors" betiltását az összes hivatalos, a hatóságok által használt európai eszközön, ugyanakkor nehéznek tartja az alkalmazás általános betiltását az amerikai eljárás alapján. Véleménye szerint egy ilyen megközelítés "jogi eljárások hullámát indítaná el" Európában. "Véleményem szerint jobb lenne időt és energiát fektetni abba, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján szoros pórázon tartsuk a platformot".

Az EU Bizottsága már több hete vizsgálja a Tiktokot, miután Körner európai parlamenti képviselő felvette a kapcsolatot a Bizottsággal. Levelében bemutatott egy ellentmondásos amerikai tanulmányt, amely arra a következtetésre jutott, hogy a Tiktok valószínűleg "szisztematikusan támogatja vagy visszaminősíti a tartalmakat attól függően, hogy azok összhangban vannak-e a kínai kormány érdekeivel." Ez nyilvánvalóan felkeltette a Bizottság érdeklődését. "Konkrét és szilárd bizonyítékokat" találtak arra vonatkozóan, hogy a kínai közösségi médiaplatform állítólag megsértette az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét - írta Körnernek Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos. A Tiktok megszeghette a "kiskorúak számára a magánélet, a biztonság és a védelem legmagasabb szintjének biztosítására vonatkozó kötelezettségét". A Bizottság ezért február 19-én "hivatalos jogsértési eljárást indított".

Az új uniós digitális szolgáltatási törvény (DSA) arra kötelezi az internetes vállalatokat, hogy következetesen lépjenek fel az illegális tartalmak és a dezinformáció terjesztése ellen. A bizonyított jogsértések az éves globális forgalom akár hat százalékáig terjedő bírsággal sújthatók. A Tiktok anyavállalatának, a Bytedance-nak a globális forgalma 2023-ban mintegy 120 milliárd dollár volt. Szélsőséges esetekben a Bizottság ideiglenesen betilthatja a Tiktokot az EU-ban.

Az Egyesült Államokban a Tiktok megpróbálta rávenni a kormányt, hogy az amerikai felhasználók adatait az Egyesült Államokban tárolják, és ellenőrizzék az azokhoz való hozzáférést, valamint az alkalmazás szoftverkódját. Ez a "Texasi projekt" azonban nem vezetett a remélt megállapodáshoz. Európában is van egy hasonló kezdeményezés: a "Project Clover" szerint az adatokat Írországban fogják tárolni. A Tiktok garantálni szeretné, hogy az európai felhasználók személyes adataihoz való hozzáférés szigorúan szabályozott és átlátható legyen, de itt sem valószínű, hogy ez megváltoztatja a politikai vitát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #23
    A fackt check valójában propaganda. A propagandában is kell néha némi igazság, hogy igaznak tűnjön. Előfordul, hogy valóban reálisan értékelik a hírt. De a legtöbb esetben nem. Találkoztam pl. olyannal is, ahol a hírben a kijelentés az volt, hogy X dologban az emberek háromnegyed része ért vele egyet. Erre jött a fackt check, és bebizonyította, hogy nem igaz. És valóban nem volt igaz, ha szó szerint vesszük, mert nem háromnegyed volt, hanem csak 74%. Nos, tényszerűen valóban cáfolta a kijelentést a fackt check, de a mondanivaló lényegét tekintve már nem. Sőt, éppen a propagandából jól ismert hiteltelenítés volt a célja. A sima hazugságaikról, a kamui forrásmegjelöléseikről már nem is beszélve. Szóval a fackt check az propaganda a javából. Senki által fel nem kért szervezetek, akiket - milyen meglepő - a baloldali médiafelületek és baloldali közösségi oldalak bármiféle kritika nélkül elfogadnak tényként, csak mert tényellenőrzőnek nevezik őket. Ezt a kommunisták már a Rákosi időszak alatt is használták idehaza, de hasonlót alkalmaztak a nácik is anno.
  • manypet #22
    "csak a képmutatásra/ellentmondásokra próbálok rámutatni"
    Ahogy írtam is, ebben teljesen egyetértünk. Én inkább csak kiegészítettem, amit írtál.

    "A hatalmi elit érdekeivel ellentétes információkat akarják eltávolítani és ezt álhír ellenes harcnak feltüntetni."
    Pontosan így van.
  • CommieSlayer #21
    Melyik oldalon olvasol ilyeneket? Én olvastam olyan fact check-et facebook-on amiből kiderült, hogy amit álhírnek állítanak be az igaz. Olvastam olyan fact check-et is aminek semmi köze nem volt a poszthoz. Amúgy meg csalóka dolog fact check-re hivatkozni, mert csak akkor írnak fact check-et ha úgy gondolják, hogy tudnak vele manipulálni. Az esetek többségében csak törlik a posztot és legjobb esetben kapsz róla egy értesítőt, hogy "az egyik posztodat töröltük mert a szabályzatunkba ütközött" de nem írják oda, hogy melyik vagy mikori posztodat törölték és az indoklás is teljesen általános.
  • bdzsana #20
    "Az álhíreket itt senki nem akarja eltávolítani. A politikai szóvívők és a globalista híroldalak 24 órában ontják a hazugságot és az senkit nem izgat. A hatalmi elit érdekeivel ellentétes információkat akarják eltávolítani és ezt álhír ellenes harcnak feltüntetni."

    Nagyon sokszor olvastam ezt a vélemányt, de amikor tényleges "fakenews" megjelölésekkel találkoztam akkor minden esetben jól és egyértelműen le volt írva fact checkben miért kamu, utána elenőrizhetően.
    Biztos volt olyan is amikor ez nem így volt de én fakenews megjelölésekkel eddig csak tényleg fakenewst találtam pedig láttam már egy párat.

    "Ha random dolgokat olvasol az interneten ott elsősorban te felelősséged,"
    Ezzel nem értek egyet akkor ha adott dolog hirdetve van, vagy a megosztó követőienek száma elért egy bizonyos szintet.
    Akkor mindenképpen őket tenném felelőssé.
  • CommieSlayer #19
    Az álhíreket itt senki nem akarja eltávolítani. A politikai szóvívők és a globalista híroldalak 24 órában ontják a hazugságot és az senkit nem izgat. A hatalmi elit érdekeivel ellentétes információkat akarják eltávolítani és ezt álhír ellenes harcnak feltüntetni.
    Az álhírek elleni harc (ha létezne ilyen) sem lenne egyszerű feladat, mert nem tudni ki mit hisz el abból, amit terjeszt. Ha valaki szándékosan hazudik, hogy azzal közvetlen anyagi kárt okozzon azt elvi szinten én is büntetném, de a gyakorlatban korlátoznám a teljesen nyilvánvaló és mérhető esetekre, különben abból is visszaélés lenne. Ha random dolgokat olvasol az interneten ott elsősorban te felelősséged, hogy mihez kezdesz az információval. Ne bízz meg olyanban akit nem ismersz!
  • CommieSlayer #18
    Én még nem mondtam el az álláspontomat, csak a képmutatásra/ellentmondásokra próbálok rámutatni.
    Vannak felelősségek, amik nem elidegeníthetőek az egyéntől. Ezeket a felelősségeket nem lehet átruházni senkire és minden erre való kísérlet előbb-utóbb visszaéléshez/balesethez vezet. Az igazság keresése az egyén felelőssége. Ha megóvjuk az egyént a hamisságoktól, akkor azzal csak rongáljuk azt a képességét, hogy megkülönböztesse az igazságokat a hamisságoktól. Ugyanígy a privát szféra védelme is az egyén felelőssége. Meg kellene tanulni, hogy nem töltünk fel személyes adatokat csak úgy mindenhová. Ha az állam pénzt akar áldozni az egyének védelmére, akkor költsön többet oktatásra.
    De igazából ezekről sem szabadna beszélnünk még. A nyugati kormányok nem mutattak fel semmi olyan problémás dolgot, amit a nyugati államok ne csinálnának, a kínai állam meg igen. Vagyis a cenzúra szándéka itt nem erkölcsi hanem hatalmi eredetű.
    A CIA például egy gombnyomásra be tudja gyűjteni az összes facebook-os/google-s/twitter-es beszélgetésedet, amit utána fel is használ zsarolásra, ha az ottani hatalmi elitnek épp érdekében áll és ezt Snowden óta mindenki tuzdja hogy így van. Ezen valamiért nem problémázik senki.
  • bdzsana #17
    Én nem azt mondom, viszont azt hogy erre válaszolni kell. Pl. sokkal komolyabb büntetés a szándékos félrevezetésért. Újságok, ifluencerek akár facebook csoportok vezetőit komolya akár hosszúévekig tartó börtönbüntetésre kell ítélni, a követők nagyságától függően ha a bíróság azt állapítja meg hogy szándékosan félrevezet embereket hamis hírekkel és ez bizonyítható.
    Sokan próbálják összemosni a szabad vélemény nyilvánítást a szándékos félrevezetésről, pedig elég éles határ húzódik a kettő között.

    A szolgáltatókat kötelezni kell, hogy a bizonyítottan hamis információkat hatékonyan távolítsák el.
    És ismétlem nem az vélemányek elfolytásáról beszélek, ha a magyar poltikából veszek példát az hogy Gyurcsány, Orbán jó rossz az egy vélemány. Az hogy Magyar Pétert letartóztatták beszéd közben az álhír, mégis folyamatosan ezt kapom facebookon kamu cégek hirdetésként.

    Mindeképpen szükség van ezeknek a kezelésére akár egy külön független hatóságra is, mert ez sem demokrácia így, ha mindent hagyunk így ahogy van.
  • manypet #16
    "mondjátok ki végre, hogy a demokrácia rossz, szólásszabadság rossz, mert sok ember hülyébb nálatok és nektek kell erőszakkal rájuk kényszeríteni a ti igazatokat"

    A demokrácia rossz. Kimondtam! ;-)
    A szólásszabadság jó, de a demokrácia valóban rossz. Rosszabb még az autokráciánál is. Sokan azt gondolják, hogy a demokrácia a szabadság. Holott a demokrácia a kommunizmus építése egyfajta lassú, lágy eszközökkel. De a vége a kommunizmus. Ahogy azt látjuk is a mai demokráciákban. Vagy másként fogalmazva: Az, hogy sokan nyomnak el, de előtte megszavazzák, attól még el leszel nyomva. Mindegy, hogy egy király zár-e börtönbe, vagy a többség. A börtön börtön. Mindegy, hogy egy király korlátozza a zsidókat, vagy a többség szavaz meg ilyen törvényeket. A végeredmény ugyanaz.
    Szabad ország csak a jogállam (minarchia) lehet, ahol az alapvető emberi jogokat még a 100%os többség sem írhatja felül. Ahol a többség felülírhatja az alapvető jogok bármelyikét is (demokrácia), az onnantól nem szabad világ. Tehát a demokrácia nem = a szabadsággal. Így a demokrácia nem jó. A szabadság a jó.
  • manypet #15
    A TikTok esetében felmerül az adatlopás és az azzal való visszaélés is, és így már betiltható lehet. Igaz persze, hogy ugyanígy betiltható lehet akkor a Facebook meg a többi is. :-)

    Egyébként értem az álláspontodat, és alapvetően egyet is értek vele. Jogállamban valóban nem tiltható meg senkinek, hogy bármilyen tartalmat olvasson. Ez az adott állampolgár alapvető emberi jogát korlátozná. Viszont ettől még érdemes/muszáj védekezni a propaganda ellen, mert ez felfogható az ország szuverenitása elleni támadásnak. Illetve szóba jöhet még a megtévesztés/hazugság lehetősége is, ami ellen a jogállamnak is fel lehet lépnie, hiszen a jogállam kötelessége az állampolgárok jogainak védelme. A hazugság pedig agressziónak minősül, így sérti a NAP-ot. Szintén kérdés ez esetben, hogy az internetes kapcsolatok bizonyos része nem-e az adott állam kezelésében/tulajdonában van. Mert ha magánkézben van, akkor az állam nyilván nem szólhat bele. De ha átmegy állami kézen is a kapcsolat, akkor már korlátozhatják az eléréseket az államok.
  • CommieSlayer #14
    Én ezt mind értem, csak mondjátok ki végre, hogy a demokrácia rossz, szólásszabadság rossz, mert sok ember hülyébb nálatok és nektek kell erőszakkal rájuk kényszeríteni a ti igazatokat. Amíg ez nincs kimondva, addig amit mondtok az mellébeszélés.
    Utána meg le lehetne vezetni azt is, hogy a cenzúra miért nem vezet automatikusan visszaéléshez, ha a cenzúrázó felett a szavazónak nincs hatásköre.
    Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2024.05.10. 10:32:00