A szabadforrású Linux igazából sohasem volt egy tipikus játékplatform. A Linux otthoni felhasználók körében való széleskörű elterjedésének azonban egyik elengedhetetlen feltétele, hogy az operációs rendszer alá megfelelő játékok is elérhetőek legyenek. Mi várható etéren a jövőben?

A Linux már a kezdetektől fogva elsősorban az üzleti célú felhasználók számára készült, és ez meglátszik az operációs rendszer teljes egészén. A Unix, amelynek alapjaira épült a Linux, egy vállalati alkalmazásra készült rendszer, amely kifejlesztésekor a hangsúly elsősorban a stabilitáson, a biztonságon, a többprocesszoros működésen, a hatékonyságon és a többfelhasználójúságon volt, nem pedig a könnyen megtanulható kezelésen, a tetszetős megjelenésen, és a játékok támogatásán.

Linus Torvalds operációs rendszere, mint azt az utóbbi időben egyre növekedő üzleti célú felhasználótábora mutatja, valóban megfelelően el tudja látni a vállalati alkalmazási terület feladatait. A Linux e területen az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, és a Linux közösség tagjainak száma rohamosan nő. A Linux-alapú szerverek mostanság teljesen általánosnak mondhatók, de a Linuxos irodai programcsomagok és egyéb kiegészítő szoftverek segítségével az operációs rendszer immár az irodákba is bejutott.

Hiányzott a támogatás

A Linux elterjedését sokáig gátolta a nagy számítástechnikai cégek támogatásának hiánya. A szoftveróriás Microsoft érthető okokból nem támogatta a szabad forrású rendszert, hiszen az saját, Windows operációs rendszereinek vetélytársává vált. A nagy OEM számítógépgyártók és szoftvercégek azonban többnyire, az ilyen óriáscégekre jellemző bizalmatlansággal és arroganciával fogadták a rendszert.

A Linux esetében sokáig pontosan ugyanaz zajlott, mint ami jelenleg tapasztalható az AMD Athlon processzorainak üzleti szegmensben való elterjedését illetően. A nagy cégek nem bíznak az újban, nem mernek és nem akarnak váltani, inkább tovább alkalmazzák a jólbevált megoldást, amelyet évek óta használnak, még akkor is, ha az esetleg szerényebb képességű, mint az új. Emellett természetesen, mint minden esetben, az átállás költségei és nehézségei is ellenérvet jelentenek az új rendszerekkel szemben.

A Linux átjutott a holtponton

A Linuxnak egy-két évvel ezelőtt azonban sikerült egy nagy lépést tennie: Az operációs rendszer átlépett azon a holtponton, amely után egyre több és több cég kezdte támogatni a szabadforrású megoldást. Kissé furcsa, ámbár az üzleti életben nem szokatlan dolog, sőt szinte tipikusnak is mondható, hogy azok az óriáscégek, amelyek korábban számba sem vették a Linux rendszereket, egycsapásra a Linux "legnagyobb támogatói"-vá nőtték ki magukat, és súlyos dollármilliókat, százmilliókat költenek az operációs rendszer, illetve az arra alapuló termékeik fejlesztésére népszerűsítésére.

Mivel a nagy cégek támogatása egyfajta biztosítékot jelent a felhasználóknak a Linux megbízhatóságára, az operációs rendszer népszerűsége ugrásszerűen növekedni kezdett. A különféle jelentések tanúbizonysága szerint a Linux felhasználói tábora az utóbbi években a többszörösére növekedett. A rendszer az üzleti szegmensben lassan már-már általános megoldássá kezd válni, és mindezt elősegíti az a nagyszámú üzleti alkalmazás ami a közelmúltban a Linux alá megjelent. A magánfelhasználók továbbra is Windowst használnak

A Linux közelmúltbeli, komoly sikerei azonban szinte kizárólag az üzleti felhasználók szegmensében mutatkozott meg. Erre egy példa a Dell Computer közelmúltbeli lépése. A világ legnagyobb PC gyártója az elmúlt hetekben lemondott a Linux előtelepítéséről otthoni célra szánt számítógépeire. Az ok egyszerű: Az otthoni felhasználók egyelőre nem igénylik a rendszert. Bár a Linux felhasználóinak száma az otthoni felhasználók körében is növekedett, általánosan elmondható, hogy az otthoni felhasználók közül továbbra is csak a megszállottak használják a szabad forrású rendszert, az otthoni PC-k döntő többségén továbbra is valamelyik Microsoft Windows változat található.

A felhasználók eleinte idegenkedtek a Linux felhasználói környezetétől. A rendszert a legtöbben kezelhetetlennek, áttekinthetetlennek és túlbonyolítottnak tartották. Sokan már a telepítéssel sem boldogultak, de akik eljutottak odáig, hogy kipróbálhassák a Linuxot, többnyire azok is gyorsan megszabadultak tőle.

A kezelhetőség az elmúlt években azonban sokat javult. A Linux disztribúciók telepítőprogramjainak többsége immár egyszerűnek, áttekinthetőnek és következetesnek tekinthető, bár továbbra is vannak túlbonyolított változatok. A felhasználói felület barátságosabbá vált, és megjelentek a grafikus felhasználói környezetek is, sajnos többesszámban. Sajnos azért, mert továbbra sincsen egy általánosan elfogadott környezet, ehelyett több rivális megoldás van kialakulóban, úgymint például a KDE és a Gnome.

A szakértők szerint éppen ebben rejlik a Linux egyik hátulütője. Mivel a rendszer szabadforrású, tulajdonképpen bárki fejlesztheti, ami bizonyos szempontokból előnyös lehet, egyértelmű hátránya viszont az egységesség hiánya, ami kissé áthatja az egész Linux környezetet.

Hiányoznak a játékok

A Linux elterjedésének gátja a magánfelhasználók körében leginkább a játékok hiányában keresendő. A személyi számítógépek felhasználóinak többsége szeret játszani, legyen szó akár felnőttekről, akár a fiatalabb korosztályról. Ez az a terület, ahol valljuk be, a Linux évek óta szinte semmit sem fejlődik. A rendszer érezhetően nem játékokhoz készült, és ennek megfelelően hiányoznak belőle azok a kényelmi szolgáltatások, amelyek megkönnyítenék a játékfejlesztők dolgát.

A Microsoft Windows erőteljes szoftvertámogatásával a Linux aligha vetekedhet, a szabadforrású operációs rendszer otthoni felhasználóinak viszonylagos alacsony száma pedig nem tenné kifizetődővé a játékkészítők Linux-alapú erőfeszítéseit. A Linux szegmensben az a kellemetlen helyzet alakult ki, hogy ameddig a felhasználók száma nem emelkedik drasztikusan, a játékok nem fognak megjelenni Linux alá. Ha nincs játék, akkor viszont a felhasználók nem fognak áttérni az operációs rendszerre.

A Loki jelenthette volna a megoldást

Erre a helyzetre keresett megoldást a Loki Software, amikor a társaság pároslábbal vetette magát a Linux-alapú játékiparba. Azonban az a Loki, amely az elmúlt három évben számos Windows játékot átírt Linux alá, a közelmúltban szinte kilátástalan helyzetbe került, és a csőd szélén áll. A Soldier of Fortune, Tribes 2, SimCity 3000, Alpha Centauri és számos egyéb, népszerű játék Linux változatát készítő szoftvercég 1,5 millió dolláros adósságtömeget halmozott fel, amelynek törlesztésére immár nincs remény.

Scott Draeker, a Loki Software alapítója a cég megalakulását követő, kezdeti hibákkal magyarázza a kényes területen próbálkozó társaság bukását. Azok az otthoni felhasználók, akiknek a gépén Linux található, általában rendelkeznek egy különálló Windows-alapú rendszerrel, vagy egy számítógépen van a két operációs rendszer, és egy duálboot megoldással kiválaszthatják, hogy éppen a Linuxot vagy a Windowst akarják elindítani.

A helyzet a tyúk-tojás szituációra emlékeztet. Linux alatt olyan kevés játék érhető el, hogy aki játszani akar PC-jén, annak szüksége van a Windowsra. Emiatt azonban a Linux átiratok piaca tulajdonképpen nem is létezik. Miért várnának a Linux felhasználók egy játékra 3-4 hónapot, ha az már jelenleg is elérhető Windows alatt? Miután a felhasználók megvették a Windows verziót, a Linux válozatra immár azonban nincs szükség, főleg nem 30-40 dollárért.

A Loki üzleti stratégiája szintén hibás volt. A szakértők szerint a cégnek nem licenszdíjat kellett volna ajánlani a játékfejlesztőknek a Linux változat elkészítései jogáért, majd terjeszteni az elkészült játékot és támogatást nyújtani hozzá. Ehelyett inkább a játékfejlesztőktől kellett volna fizetséget kérni a szoftver Linux változatának elkészítéséért, amelyet azután a Windows változat mellé lehetett volna csomagolni a játékok dobozába. Carmack szerint a Linux platformnak van jövője

John Carmack, az id Software társalapítója és engine fejleszője nem optimista a Loki Software kérdésében. Elmondása szerint a Linux játékok eddigi összes eladása alig ér el egyetlen, közepesen sikeres Windows játékot. A rossz hír az a Linux felhasználóknak, hogy a helyzet várhatóan nem fog változni, amennyiben a társaságok a Loki stratégiáját követik. A szakértők szerint a Linux játékipar felfejlesztéséhez olyan ütőképes, új játékok kellenének, amelyek kizárólag Linux alatt lennének elérhetőek. A Sony PlayStation sem azért vált az elsőszámú játékkonzollá, mert PC-s és Sega Saturn játékokat írtak rá, hanem az olyan játékok miatt, mint a Final Fantasy VII és a Metal Gear Solid, amelyek elsőként jelentek meg rá.

Bár minden bizonnyal vannak olyan Linux megszállottak, akik szeretnek úgy játszani a Tribes 2-vel, hogy közben semmilyen Microsoft terméket nem használnak, a döntő többséget inkább az érdekli, hogy fussanak a játékok az adott operációs rendszer alatt. Mivel azonban jelenleg nincs egyetlen valóban színvonalas, kizárólag Linux játék sem, a helyzet meglehetősen kilátástalan. Miért írnának ugyanis a játékfejlesztők Linux játékot a kisszámú Linux felhasználónak, ha megírhatják ugyanazt Windows, PlayStation 2 és Xbox felhasználók millióinak?

Mégis van remény a Loki megmenekülésére

Bár a Loki Software 1,5 millió dolláros adósságával a csőd szélén áll, Scott Draeker elmondása szerint a cég immár nyereséges, és van némi remény a megmentésére. Amennyiben a Lokinak sikerül kilábalnia az adósság szakadékából, a társaság tovább működhet. Kérdés azonban, hogy mindez mit jelentene a "Linux játékipar"-nak, amely valójában még meg sem született.

A jelenlegi helyzetben, amikor számos, több platformra is fejlesztő játékkiadó is a puszta fennmaradásért küzd, korántsem biztos, hogy egy kizárólag Linux játékok készítésével foglalkozó cég meg tudja alapozni hosszútávú működését. Ha Loki megmenekül, a társaságnak mindenképp változtatnia kell, bár nem valószínű, hogy a szakértők által optimálisnak vélt statégia megvalósítható lenne a cég számára.

Merre tartanak a Linux játékok?

A jelenlegi helyzetben a szakértők nem sok jót jósolnak a Linux-alapú játékoknak. A közeljövőben nem várható, hogy a Linux operációs rendszer, mint általános játékplatform elterjedne. Ameddig pedig a játékok hiánya fennáll, a Linux nem fog általánosan elterjedni az otthoni felhasználók körében, a Microsoft Windows operációs rendszerek pozícióját pedig semmiképpen nem fenyegeti. Talán majd akkor, ha a Linux fejlesztőinek sikerül megtalálni az utat affelé a megoldás felé, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen operációs rendszer ideális legyen a játékok platformjaként, és egyben megfelelő megoldást jelentsen az üzleti alkalmazások számára is.

Ezt az utat azonban még a Microsoft is csak mostanában keresi Windows 2000 és Windows XP operációs rendszereivel.