Gyurkity Péter

4 nm-es gyártástechnológiát céloz meg az Intel

Az Intel közzétette távlait terveit, ebben pedig nemcsak a 22 nanométeres csíkszélességre történő váltás, hanem a további fejlesztések is szerepelnek: 2022-re egészen 4 nanométerig jutnának el.

Kínai források számoltak be elsőként a hírről, miszerint a processzorgyártó egy Japánban megrendezett kivételes találkozón ejtette el távlati terveit, ebben pedig szerepelnek a fontosabb gyártástechnológiai változások, újítások, egészen a 2022-ig terjedő időszakra nézve. A PC Watch (amely teljesnek mondható listával is szolgál a cég jelenlegi kínálatát illetően) egy képpel egészítette ki a beszámolót, ezen pedig jól láthatók a nagyobb mérföldkövek.

Jól látható, hogy a jövőre esedékes újabb váltás, amely a 32 nanométeres processzorok megjelenését eredményezi majd, két évig húzza csak, 2012-ben ugyanis már érkeznek a 22 nanométeren készülő utódok, 2014-ben pedig a 16 nanométeres csíkszélességet szeretnék elérni. A listán végighaladva egyértelmű, hogy az Intel a jelenlegi ütemet szeretné tartani a jövőben is, amely újabb gyártástechnológia bevezetését jelenti minden második évben. Azt még nem tudni, hogy ez mennyire lesz tartható, pláne, hogy elfelejtették közölni a felhasználandó anyagok listáját, az ambíciózus tervek között azonban a 4 nanométeres csíkszélesség elérése is szerepel, ezt pedig 2022-re valósítanák meg.

Az már egyértelműbb, hogy mi következik majd az év végén, illetve 2010 elején, így ezen érdemes még egyszer végigfutnunk. A Westmere architektúra részeként megjelenő első 32 nanométeres chipek a laptopokba (Arrandale) és asztali számítógépekbe (Clarkdale) kerülnek majd, ikermagos felépítéssel és integrált grafikus vezérlővel, amely a cég szerint javuló sebességet és kedvezőbb fogyasztást jelent - ehhez beépített memóriavezérlő és 4 MB gyorsítótár csatlakozik majd. Ahogy az a hivatalos blogban is olvasható, ezen fejlesztések a Core i3, i5 és i7 néven jelennek majd meg, és míg maguk a processzorok 32 nanométeren készülnek, az integrált grafikus vezérlő még 45 nanométeres lesz.

A szeptemberben esedékes IDF-en ezen processzorok újdonságait ismertetik majd, valamint kitérnek a Larrabee fejlesztésekre is, amelyek sokmagos felépítést, illetve a központi processzorok és grafikus vezérlők előnyeinek ötvözését jelentenék - meglátjuk, mit tesz ez majd a számok terén, amikor 2010 elején elrajtolnak az első példányok.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #22
    Nem töröltek semmit, mert a számozás folyamatos. Vagy nem küldted el, vagy másik fórumba írtad, de elfelejtetted.
  • Dracad #21
    Ray Kurzweil megmondta, Ray Kurzweil megmondta

    2030-ra meg lesz az emberi AI és legyőzzük az öregedést, váháááhááá
  • Sanyix #20
    biztos mert nácirászistáhomofóbállamellenesterroristaholokauszttagadó voltál :)
  • KasztnerTokman #19
    Elárulná valaki miért törölték a hozzászólásomat?
  • kvp #18
    "Nem tudsz egy tranzisztorból álló kritikus utat létrehozni egy digitális áramkörben."

    Viszont kettobol allot mar igen. Ha a gep asszociativ cache memoriaval rendelkezik, tovabba egy fuggoseg generalo program megjelolte elore az utasitasokat, akkor lehetoseg van az out of order vegrehajtasra. Az intel core processzorok jelenleg is ezt hasznaljak, tehat a linearis programbol gyartanak egy munka tablat, amiben ha minden bemeno adat adott, akkor a cpu egy alu-ja kiveszi azokat es kiszamitja az eredmenyt, majd visszapakolja azt a cache-be/regiszter terbe. Igy lehetoseg van az egyszerre vegrehajtott utasitasok szamanak novelesere, azonos orajel mellet, amitol a linearis vegrehajtasi teljesitmeny is no. Tehat nem a pipeline-ok hossza, hanem szama no, mindezt a magok szamanak novelese nelkul. A masik lehetseges megoldas az architektura egyszerusitese lenne, amivel orajelben elvileg fel lehet menni a tranzisztorok maximalis sebessegenek kb. a nyolcadaig, tehat jelenleg olyan 40 GHz-ig.

    Rontgenes maszkolast probakeppen mar itthon is alkalmaztak, meg a szocialista idokben es mukodik. A szilicium-germanium felvezetok nagy sebesseget es alacsony kapcsolasi feszultseget meg mar nagyon regota ismerik, az elso erzekenyebb detektoros radiokban is germanium dioda volt.

    A sugarvedelem nagy problema vagy arnyekolni kell, vagy elfogadni, hogy a gepek ugyanolyan veletlenszeruen mennek tonkre mint a hagyomanyos villanyegok. (mivel a ket jelensegnek azonos az eloszlasi fuggvenye)

    A jovo valoszinuleg az optikai rendszerekben van, mar most is leteznek igeretes probalkozasok tisztan fenyt hasznalo szamitogepek letrehozasara. Ezek nem kvantum szamitogepek, csak sima optologikai rendszerek.
  • Sanyix #17
    az ájbíem évente átlagban 3szor feltalálja azt a dolgot ami örökre megváltoztatja a számítástechnikát... aztán mégsem, sőt semmi sem lesz belőle.
    Az ájbíem olyan mint egy bulvárlap, szenzációhajhász...
  • nkmedve #16
    Egyetértek.
    A helyzet az, hogy a tranzisztorok maximális frekvenciája és a proci maximális frekvenciája nagyon távol áll egymástól. Nem tudsz egy tranzisztorból álló kritikus utat létrehozni egy digitális áramkörben. Még egy egyszerű áramkörben sem, nem hogy egy X86 prociban ami meglehetősen komplex.
    Lehet emelni az órajelt, de csak úgy hogyha csökkented a kritikus utat, ami a feldolgozó pipeline hosszának növekedésével jár.
    Ide egy nagyon jó példa a Netburst. Itt a pipe hossza elérte a 30 szakaszt (31 volt ha jól emlékszem) ami a jól ismert magas órajeleket megengedte. De viszont hiába volt ilyen magas az órajel, teljesitményben azonos órajelen feleannyit tudott a proci mint egy fele olyan hosszú pipe-os Pentium M vagy Athlon. Akkor ezt engedte meg a technika, és most se járunk olyan sokkal előrébb (csikszélesség csökkenésével kicsivel jobb lett a helyzet).
    Most is tudnak 5-6GHzes procit csinálni simán ha hosszabb pipeline-t csinálnak, de ettől még a számitási teljesitmény elég harmatos lesz (viszont a hőtermelés, fogyasztás szépen emelkedhet). Mindenki tanult a P4 esetéből, azóta inkább a gyártók próbálják tartani a 16-20 szakaszos pipeline-nal sziliciumon elérhető 2-4GHz-et, egyre több magot belepakolnak a tokozásba, és remélik hogy lesz program ami ezt ki is tudja használni. Ezt a frekvenciát sikerülhet megtartani a magok számának növekedésével is ha csökkentik a csikszélességet.

    Persze új anyagokkal változik a helyzet, ahogy irtátok a germánium alapú félvezetők biztató tulajdonságokkal birnak késleltetés és fogyasztás szempontjából. Reméljük hamarosan elterjednek az ilyen technológiával készült chipek s akkor kapunk 4GHzes 8magos procit 20W-os fogyasztással.
  • marcee #15
    Nekem is a 10GHz volt az első, ami eszembe jutott.
    Éppen nemrég figyelmeztetett az IBM, hogy 22 nanó alatt következnek olyan problémák, amire még nincs orvosság, persze kutatják.
  • halgatyó #14
    A méretek csökkenésével megjelenik egy olyan probléma, aminek a megbízható megoldását nem látom: az anyag sugársérülései egyre észrevehetőbbé válnak.
    A környezetünkben ugyanis van egy háttérsugárzás (főleg kozmikus eredetű, "mű" mezonok és szekunder részecskéik) ami a földfelszínen kb. 30 nSv/h.

    Ha repülőgéppel felrepülümk a sűrű légkör főlé, akkor ez a sugárzás jelentősen megnő.

    Ennek a hatására a nagyon parányi struktúrák maradandóan megváltoznak (és van egy gyakoribb, de nem maradandó, hamis jeleket generáló effekt is).
    Vagyis az ennyire apró struktúrákkal felépült számítógép -- minden tartalék tranzisztor meg egyéb tartalék meg minden hibajavító csoda-algoritmus ellenére is -- idővel bizony tönkremegy.
    Ez az idő ráadásul sok véletlenszerű elemet is tartalmaz.
  • 5c0rp330n #13
    szerintem ugorhatnák ezt a technológiát már akkor és fejlesszenek kvantumprocesszorokat :)