nkmedve#16
Egyetértek.
A helyzet az, hogy a tranzisztorok maximális frekvenciája és a proci maximális frekvenciája nagyon távol áll egymástól. Nem tudsz egy tranzisztorból álló kritikus utat létrehozni egy digitális áramkörben. Még egy egyszerű áramkörben sem, nem hogy egy X86 prociban ami meglehetősen komplex.
Lehet emelni az órajelt, de csak úgy hogyha csökkented a kritikus utat, ami a feldolgozó pipeline hosszának növekedésével jár.
Ide egy nagyon jó példa a Netburst. Itt a pipe hossza elérte a 30 szakaszt (31 volt ha jól emlékszem) ami a jól ismert magas órajeleket megengedte. De viszont hiába volt ilyen magas az órajel, teljesitményben azonos órajelen feleannyit tudott a proci mint egy fele olyan hosszú pipe-os Pentium M vagy Athlon. Akkor ezt engedte meg a technika, és most se járunk olyan sokkal előrébb (csikszélesség csökkenésével kicsivel jobb lett a helyzet).
Most is tudnak 5-6GHzes procit csinálni simán ha hosszabb pipeline-t csinálnak, de ettől még a számitási teljesitmény elég harmatos lesz (viszont a hőtermelés, fogyasztás szépen emelkedhet). Mindenki tanult a P4 esetéből, azóta inkább a gyártók próbálják tartani a 16-20 szakaszos pipeline-nal sziliciumon elérhető 2-4GHz-et, egyre több magot belepakolnak a tokozásba, és remélik hogy lesz program ami ezt ki is tudja használni. Ezt a frekvenciát sikerülhet megtartani a magok számának növekedésével is ha csökkentik a csikszélességet.
Persze új anyagokkal változik a helyzet, ahogy irtátok a germánium alapú félvezetők biztató tulajdonságokkal birnak késleltetés és fogyasztás szempontjából. Reméljük hamarosan elterjednek az ilyen technológiával készült chipek s akkor kapunk 4GHzes 8magos procit 20W-os fogyasztással.
