SG.hu·
Negyvenezer bolygón lehet élet skót tudósok szerint
Skót tudósok szerint legalább 361 és legfeljebb 37 964 civilizáció létezhet a Tejútrendszerben, és bármelyik kapcsolatba léphet a Földdel.
A következő évszázadokban az emberiség is eljuthat a fejlődésben odáig, hogy kapcsolatot kezdeményezzen idegen civilizációkkal, de apró zöld figurák és a tudományos-fantasztikus irodalom egyéb karakterei helyett egészen másfajta lényekkel találkozhat. "Nem nagyon hiszem, hogy olyanok lesznek, mint a Star Trek fura fülű, de emberszerű alakjai" - mondta Duncan Forgan kutatásvezető, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa.
Az asztrofizikus szerint Naprendszeren kívül az utóbbi években felfedezett több mint 330 bolygó adatai alapján az idegenek nagyságrendekkel fejlettebbek lehetnek, mint az ember, hiszen a kifürkészett planéták többsége jóval idősebb a Földnél, az ember pedig a viszonylagos elmaradottsága miatt valószínűleg nem is lenne képes kommunikálni velük. A Galaxisban létező civilizációk ráadásul annyira távol lehetnek a Földtől, hogy akár 30 ezer évig is eltarthat a kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor azonban mégis "könnyen megeshet, hogy egyszer csak egy másik bolygóról sugárzott adás jelenik meg a tévéképernyőkön" - tette hozzá Forgan.
Az International Journal of Astrobiology című szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellvizsgálattal becsülték meg, hogy a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg az élet feltételei. Számos változót vettek bele az elemzésbe, például a víz és különböző ásványok előfordulásának valószínűségét, és az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, akkor jéggé fagy). "Szerintem a becslés alsó határa, a 361 állhat a legközelebb a valósághoz" - mondta Forgan, aki szerint még 300-400 év kell az emberiségnek, hogy "felnőjön" az idegen civilizációkhoz és képes legyen kapcsolatba lépni velük.
Keith Horne, a St. Andrews-i Egyetem csillagásza szerint az Edinburgh-i kollégák nem vették kellően figyelembe az alkalmazott vizsgálati módszerben rejlő bizonytalansági tényezőket. "Nagyon érdekes dolog ilyesmin spekulálni, a vizsgálat eredménye azonban nem is más, mint spekuláció" - mondta Horne a The Scotsman című skóciai napilap online kiadásában megjelent összefoglalóban.
A következő évszázadokban az emberiség is eljuthat a fejlődésben odáig, hogy kapcsolatot kezdeményezzen idegen civilizációkkal, de apró zöld figurák és a tudományos-fantasztikus irodalom egyéb karakterei helyett egészen másfajta lényekkel találkozhat. "Nem nagyon hiszem, hogy olyanok lesznek, mint a Star Trek fura fülű, de emberszerű alakjai" - mondta Duncan Forgan kutatásvezető, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa.
Az asztrofizikus szerint Naprendszeren kívül az utóbbi években felfedezett több mint 330 bolygó adatai alapján az idegenek nagyságrendekkel fejlettebbek lehetnek, mint az ember, hiszen a kifürkészett planéták többsége jóval idősebb a Földnél, az ember pedig a viszonylagos elmaradottsága miatt valószínűleg nem is lenne képes kommunikálni velük. A Galaxisban létező civilizációk ráadásul annyira távol lehetnek a Földtől, hogy akár 30 ezer évig is eltarthat a kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor azonban mégis "könnyen megeshet, hogy egyszer csak egy másik bolygóról sugárzott adás jelenik meg a tévéképernyőkön" - tette hozzá Forgan.
Az International Journal of Astrobiology című szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellvizsgálattal becsülték meg, hogy a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg az élet feltételei. Számos változót vettek bele az elemzésbe, például a víz és különböző ásványok előfordulásának valószínűségét, és az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, akkor jéggé fagy). "Szerintem a becslés alsó határa, a 361 állhat a legközelebb a valósághoz" - mondta Forgan, aki szerint még 300-400 év kell az emberiségnek, hogy "felnőjön" az idegen civilizációkhoz és képes legyen kapcsolatba lépni velük.
Keith Horne, a St. Andrews-i Egyetem csillagásza szerint az Edinburgh-i kollégák nem vették kellően figyelembe az alkalmazott vizsgálati módszerben rejlő bizonytalansági tényezőket. "Nagyon érdekes dolog ilyesmin spekulálni, a vizsgálat eredménye azonban nem is más, mint spekuláció" - mondta Horne a The Scotsman című skóciai napilap online kiadásában megjelent összefoglalóban.