Berta Sándor
Megőriznék az utókornak a mai játékokat
A digitális másolásvédelmek és a szerzői jogi problémák gátolják, hogy a számítógépes és videojátékokat a világ művészeti formaként is elismerje. Szakemberek ugyanakkor szeretnék megőrizni a mai programokat.
Az Electronic Arts által nemrég bejelentett Spore nevű játéka óriási vitát váltott ki, miután kiderült, hogy másolásvédelme miatt az azt legálisan megvásárlók kellemetlen helyzetbe kerülhetnek a harmadik telepítés után. Mindez csak egy újabb fejezete a játékfejlesztők és a szórakoztatóipar, illetve a kalózok közötti háborúnak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek a csatározások akadályozzák a kutatókat és az archívumokat abban, hogy napjaink számítógépes játékait összegyűjthessék és az utókor számára eltárolhassák.
Andreas Lange a Berlini Számítógépes Játékmúzeum vezetője 1997 óta feladatának tekinti a PC-n vagy videokonzolokon megjelent programok megőrzését. Lange és a Francia, a Német és a Holland Nemzeti Könyvtárban dolgozó kollégái létrehozták a Keeping Emulation Environments Portable (KEEP) projektet, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy miként lehet egy olyan virtuális gépet készíteni, amelyen minden rendszer (Commodore C64, Sinclair Spectrum, Atari 2600 stb.) emulátorai futtathatók. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson egy a különböző adatformátumokkal kompatibilis platformot kell alkotniuk, ki kell fejleszteniük új átviteli eszközöket, valamint egy keresőt is.
Az adatbázis megalkotásában technikai segítséget nyújt a Portsmouthi Egyetem, a Nucleus Systems Ltd., a Francia Számítógép-történeti Társaság (ACONIT), a Joguin SARL francia és a Tessella brit informatikai cég. A német kutató kiállításokat szervez, rendszeresen publikál és a digitális szórakoztatókultúra docenseként tartják számon. Emellett rendszeresen tart előadásokat a Potsdami Egyetemen és a Berlini Játékakadémián, valamint 2002-ben társalapítója volt a The Digital Game Archive (DiGA) egyesületnek. A szakember részt vesz a német tudományos minisztérium által támogatott nestor projektben is, amelynek célja a német kultúrtörténeti tárgyak digitális archiválása.
"Az aktuális játékoknak is van kulturális hatásuk, azonban egyre több tudós keres fel bennünket azért, hogy tanulmányozhassák a régi programokat. Gyűjteményünk minden darabja legális forrásból származik. Ennek biztosítása meglehetősen komoly feladata, ugyanis a piac állandóan változik és néha nehéz nyomon követni, hogy éppen melyik cég birtokolja egy szoftver tulajdonjogait. A számítógépes játékokra 70 éves szerzői jogvédelem vonatkozik és sajnos nincs olyan központi hely, ahol megkérdezhetnénk, hogy kinél vannak a tulajdon- vagy hasznosítási jogok. A fúziók és átszervezések után gyakran ezt maguk a vállalatok sem tudják."
"A problémák ellenére gyorsan kell dolgoznunk, hiszen a mágneses adathordozók (pl. a kazetták) gyorsan rongálódhatnak és akár már 8 év után is bekövetkezhet az adatvesztés. Amennyiben egy egér megrágja egy könyv lapjának egyik sarkát, az nem olyan vészes, de ha egy játékban megsérül egy bit, akkor az egész alkotás elveszhet" - jelentette ki Andreas Lange.
"Reméljük, hogy a KEEP keretében már jövőre megkezdhetjük a munkát. Az ehhez szükséges dokumentációt már az idén áprilisban benyújtottuk az Európai Unióhoz. A szórakoztatóipar most kezdi felismerni az emulátorokban rejlő lehetőségeket. Amennyiben még könnyebbé tennék az archiválást, azzal nem csak a saját pozícióit védhetnék meg, de jelentősen kiterjeszthetnék a piacot. Komoly problémát jelent, hogy az online játékokat, például a World of Warcraftot jelenleg gyakorlatilag lehetetlen megőrizni az utókor számára" - tette hozzá a német szakember. Jelenleg 40 különböző emulátorfejlesztő program folyik világszerte. Ezek többsége ugyan nyílt projekt, azonban Lange szerint félő, hogy egy idő múlva létrehozóik elveszíthetik a kitartásukat és felhagynak a munkával. Éppen ezért lenne nagy szükség egy digitális játékarchívumra.
Az Electronic Arts által nemrég bejelentett Spore nevű játéka óriási vitát váltott ki, miután kiderült, hogy másolásvédelme miatt az azt legálisan megvásárlók kellemetlen helyzetbe kerülhetnek a harmadik telepítés után. Mindez csak egy újabb fejezete a játékfejlesztők és a szórakoztatóipar, illetve a kalózok közötti háborúnak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek a csatározások akadályozzák a kutatókat és az archívumokat abban, hogy napjaink számítógépes játékait összegyűjthessék és az utókor számára eltárolhassák.
Andreas Lange a Berlini Számítógépes Játékmúzeum vezetője 1997 óta feladatának tekinti a PC-n vagy videokonzolokon megjelent programok megőrzését. Lange és a Francia, a Német és a Holland Nemzeti Könyvtárban dolgozó kollégái létrehozták a Keeping Emulation Environments Portable (KEEP) projektet, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy miként lehet egy olyan virtuális gépet készíteni, amelyen minden rendszer (Commodore C64, Sinclair Spectrum, Atari 2600 stb.) emulátorai futtathatók. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson egy a különböző adatformátumokkal kompatibilis platformot kell alkotniuk, ki kell fejleszteniük új átviteli eszközöket, valamint egy keresőt is.
Az adatbázis megalkotásában technikai segítséget nyújt a Portsmouthi Egyetem, a Nucleus Systems Ltd., a Francia Számítógép-történeti Társaság (ACONIT), a Joguin SARL francia és a Tessella brit informatikai cég. A német kutató kiállításokat szervez, rendszeresen publikál és a digitális szórakoztatókultúra docenseként tartják számon. Emellett rendszeresen tart előadásokat a Potsdami Egyetemen és a Berlini Játékakadémián, valamint 2002-ben társalapítója volt a The Digital Game Archive (DiGA) egyesületnek. A szakember részt vesz a német tudományos minisztérium által támogatott nestor projektben is, amelynek célja a német kultúrtörténeti tárgyak digitális archiválása.
"Az aktuális játékoknak is van kulturális hatásuk, azonban egyre több tudós keres fel bennünket azért, hogy tanulmányozhassák a régi programokat. Gyűjteményünk minden darabja legális forrásból származik. Ennek biztosítása meglehetősen komoly feladata, ugyanis a piac állandóan változik és néha nehéz nyomon követni, hogy éppen melyik cég birtokolja egy szoftver tulajdonjogait. A számítógépes játékokra 70 éves szerzői jogvédelem vonatkozik és sajnos nincs olyan központi hely, ahol megkérdezhetnénk, hogy kinél vannak a tulajdon- vagy hasznosítási jogok. A fúziók és átszervezések után gyakran ezt maguk a vállalatok sem tudják."
"A problémák ellenére gyorsan kell dolgoznunk, hiszen a mágneses adathordozók (pl. a kazetták) gyorsan rongálódhatnak és akár már 8 év után is bekövetkezhet az adatvesztés. Amennyiben egy egér megrágja egy könyv lapjának egyik sarkát, az nem olyan vészes, de ha egy játékban megsérül egy bit, akkor az egész alkotás elveszhet" - jelentette ki Andreas Lange.
"Reméljük, hogy a KEEP keretében már jövőre megkezdhetjük a munkát. Az ehhez szükséges dokumentációt már az idén áprilisban benyújtottuk az Európai Unióhoz. A szórakoztatóipar most kezdi felismerni az emulátorokban rejlő lehetőségeket. Amennyiben még könnyebbé tennék az archiválást, azzal nem csak a saját pozícióit védhetnék meg, de jelentősen kiterjeszthetnék a piacot. Komoly problémát jelent, hogy az online játékokat, például a World of Warcraftot jelenleg gyakorlatilag lehetetlen megőrizni az utókor számára" - tette hozzá a német szakember. Jelenleg 40 különböző emulátorfejlesztő program folyik világszerte. Ezek többsége ugyan nyílt projekt, azonban Lange szerint félő, hogy egy idő múlva létrehozóik elveszíthetik a kitartásukat és felhagynak a munkával. Éppen ezért lenne nagy szükség egy digitális játékarchívumra.