Hunter

Ig 2007: Melegbomba és trágyából vanília

Idén sem maradt el a legértelmetlenebb tudományos kutatásokat jutalmazó Ig Nobel-díj kiosztása. A legnagyobb visszhangot a Viagrával kezelt hörcsögök, valamint a tehéntrágyából kisajtolt vanília aroma váltotta ki, nem is szólva az amerikai Légierő egyik különös találmányáról.

A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.

A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.

"Én egyáltalán nem tekintem inzultusnak" - mondta Brian Witcome, brit radiológus, aki az orvosi díjat állíthatja ki vitrinjében, ezzel jutalmazták a fentebb már említett kardnyelési kutatását. "A humor növeli a kutatás értékét". Erre rákontrázandó, amerikai kutatási alanya, Dan Meyer hivatásos kardnyelő egy kisebb kard lenyelésével szórakoztatta a tömeget, mielőtt Witcome elmondta volna köszönőbeszédét. Witcome kutatásának érdekessége, hogy mindössze egyetlen dokumentált esetet talált a kardnyelés hosszú történelme során, amikor a mutatvány sérüléshez vezetett.


Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.

Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.

A békedíjat az Egyesült Államok Légierejének Wright kutató laboratóriuma kapta az úgynevezett "melegbomba" kifejlesztéséért, a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit, így az amerikaiakról elmondható hogy teljes egészében magukévá tették a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot. Sajnos a Légierő képviseletében senki sem jelent meg, a szervezők ugyanis nem tudták megállapítani kik voltak a kutatásban résztvevők a projekt titkossága miatt.

Az 1994-ben született terv egyes részletei ma már nem titkosak, így kerülhetett terítékre a bomba, melyből kaptuk egy kis ízelítőt is (pdf). Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjéből készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • physis #38
    Kedves Vardar.

    A funkcionális programozás történetének leírása talán nem is offtopic: jó példa lehet arra, hogy a maguk idejében elvadultnak tűnő kutatások mára az ipar szerves részévé nőtték ki magukat.

    A történetet ott kezdeném, hogy programozási nyelvek előbb léteztek, mint számítógépek. Elméleti célokra használták őket. A matematika elméleti megalapozására tett kísérletek során számos új kérdés merült föl. Például: mi az egyáltalán, hogy ,,algoritmus'' (matematikai egyértelműséggel megfoglamazva, tehát nem élőszóban)? Lehetségesek önmagukra hivatkozó algoritmusok? (ismert anekdota: a király azt mondja az halálraítéltnek, hogy mondjon egy mondatot, és ha az igaz, akkor főbelövik, ha hazug, akkor meg fölakasztják. Az elitélt azt mondja "fölakasztanak", a király meg kénytelen szabadon engedni. A trükk lényege az így előállt szituáció önhivatkozó mivolta.) Ezek fontosságára talán rávilágít, hogy a Gödel tétel bizonyítása is önhivatkozó állításon alapszik. (A Gödel tétel talán legérdekesebb jelentősége, hogy a matematika végtelen. Soha nem fogják lezárni, és ezt be is lehet bizonyítani.)

    Szóval, formális eszközöket (köztük algoritmusleíró eszközöket) már jóval a gépek előtt használtak a matematikusok (főleg metamatematikai célokra). Ezek egy része lényegében programnyelvnek is tekinthető. 1924-ben már volt ilyen, és már az 1930-as években több ilyen is lett, ezek lényegesen különböztek egymástól, és teljesen más elveken alapultak. (Szóval a programnyelvek bábeli sokasága szintén megelőzte azt, hogy egyáltalán lett volna számítógép.)

    Ezek közül, a ma elterjedt imperatív programnyelvek többségéhez (de méginkább az assemblyhez) talán az ún ,,Turing-gép'' megközelítés hasonlított a legjobban. Belső állapot (kvázi "regiszterek"), végtelen külső tár, ugrások...

    Azonban -- már 1924-ben! -- létezett egy másik megközelítés is. A program: függvény, valami adatokat bevesz, földolgozza őket és kiadja az erdményt. Lényegében a program nem más, mint egy óriási képlet. Értékadások, (globális) változók, ugrások stb. nem szükségesek, helyettük a matematikában az évezredek alatt lecsiszolódott eszkötárat használjuk. A képletek, függévények nemcsak számokat, karaktereket, szóval efféle atomi dolgokat dolgozhatnak föl, de akár más képleteket is. Éppen ezért lehet teljes funkcionális programozás kifejezőereje, mert a "képleteken dolgozó képlet" olyasféle lehetőségeket kínál, mint a hagyományos programnyelveken a metaprogramozás, vagy a szkriptek futtatásának lehetősége (ahol magukat a szkripteket is dinamikusan, programból áll1tjuk elő).

    Az eredetileg a matematika legalapjainak elméleti (esetleg filozófiai) tisztázására föltalált eszköztár azért (is) talált gyakorlati alkalmazási területeket, mert az értékadások, ugrások, változók teljes hiánya miatt a funkcionális programokat könnyű debuggolni, sőt, bizonyos hibák elvileg sem fordulhatnak elő, egyszerűen fogalmilag is elképzelhetetlenek. Úgy tudom, a funkcionális prgramok helyességbizonyítása is könnyebb, de erről a területről szinte semmit nem tudok.

    A ma használatos funkcionális nyelvek lingua franca-ja a Haskell lett, ez szinte azt a szerepet tölti be a funkcionális nyelvek közt, mint a Java az imperatív nyelvek közt, tudósok bizottsága hozta létre, és az iparban is kezd terjedni.
    Mivel a támogatása elég nagy (dokumentáció, implementáció, könyvtárak, eszközök), ezért talán vele érdemes megismerkedni elsőnek a funkcionális világból.
  • Vardar #37
    Mi az a funkcionális programozás?
  • haxoror #36
    Hát ja, ott legalább vannak heterók így láthatnánk hogy tényleg működik-e...
  • L3zl13 #35
    Csak nehogy az Egyesült Iszlám Meleg Front tagjai hozzájussanak egy ilyen fegyverhez. Szeptember 11. babazsúrnak fog tünni ahhoz a terrorhoz képest, amit ezzel véghez vihetnek... :D
  • TH448 #34
    LOL, jöön az EMP! Áááh, legfeljebb kimegy pár eszköz...
    Jönnek a gránátok! Elugrunk...
    BAZZ, JÖN A MELEGBOMBA! FUTÁS!:D:D:D:D
  • physis #33
    Frissen regisytráltam, kérlek ,néézétek el, hogy 30 napig nem tudok ,,kék'' linkeket beszúrni. Tehát

    http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Physis/Ig_Nobel
  • physis #32
    Funkcionális programozással forglakozom, és a programozásnak ezt a nagyon matematizált ágát gyakran tartják ezoterikusnak, elvadultnak. A matematikai kutatások ``hasznossága'' vagy ``l'art pour l'art'' / elefántcsonttorony) mivolta is régi vita. Csányi Vilmos, Neumann János, és még néhány matematikus és idegfiziológus is tárgyalt hasonló kérdéseket.

    Személyesen talán ezért érzek rokonszenvet az Ig Nobel cikkekben említett ,,elvadult'' kutatások egy része iránt. Írtam most a tárgyalt Ig Nobel díj cikkhez egy hozzászólást, de túl hosszú és rosszul formázott ahhoz, hogy csak úgy ide beömlesszem: nem akarom szétflood-olni az itteni vita menetét, ezért inkább [http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Physis/Ig_Nobel linket adok rá].
  • wanek #31
    Pedig nem először írtam...
  • Su0my #30
    sírás jó topik, jó cikk!

    wanek: tőled először olvastam értelmes és szellemes hozzászólást (zsdsz gyűléses), mi a fene?


    amúgy a patkányos kísérletsorozatért is gratula! az is hasznos volt.. de a befosás az azért(azokon a még nagyobb gegeken túl, amiket lentebb már elemeztetek[ps: mekkora xar lehet beejtőernyőzni egy olyan helyre, ahol melegbomba robbant? tömeg közepére..[#guluszem1][#help]]):

    "Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért" + "Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét"

    mekkora oltás lehet tehénszaros vaníliafagyit enni? jóízűen? pénzér'?


  • Epikurosz #29
    Ó, nincs már arra szükség, mert a Miép gyakorlatilag megszűnt. Még bomba sem kellett hozzá, elég volt az új bálvány, a tévé.