Tóth Kristóf
Itt a foci-vb, megéri a plazmatévé?
Egy középkategóriás plazmatévé vendégeskedett nálunk, és több napos használat alatt próbáltuk kideríteni, megéri-e az árát főleg most, hogy a futball-világbajnokság miatt hatalmas akciók várhatók.
Nemsokára eljön az az idő, amikor a termetes katódsugárcsöves televíziók helyét végleg átveszik a lapos panelre épülő esztétikus, helytakarékos, és nem utolsósorban megfizethető megoldások. Nemrég teszteltünk egy 82 centis képátlójú LCD tévét, most pedig nagytestvére, egy 107 centis plazmatévé került sorra.
Régen az LCD-panelek nagy riválisának számított a plazma technológia. Az ilyen típusú kijelzőkben a gázt elektromos áram segítségével plazmává alakítják, amely ultraibolya (UV) fényt bocsát ki. Az UV-fény ezután látható fényt gerjeszt a kijelző felületére felvitt foszforrétegen. A plazma kijelzők frissítési ideje rövid, ezért ezek az eszközök nagyon alkalmasak gyorsan mozgó képek megjelenítésére. A technológiával vékony és könnyű kijelzők építhetőek, amelyek saját fénykibocsátással rendelkeznek, így képük éles szögből is jól látható. A plazma kijelzők hátránya a viszonylag nagy fogyasztás, valamint a katódsugárcsöveknél általában rövidebb élettartam, továbbá áruk sajnos még mindig meglehetősen magas.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A nálunk járt LG 42PX4R egy 107 centis képátlójú tipus, mely a gyári adatok szerint 5000:1-es kontrasztaránnyal és 1000 cd/m2-es fényerősséggel dicsekedhet. A szürke alapszínű, a panel körül fekete kerettel ellátott tévé 34 kilójának jelentős részét az alsó fémtalp teszi ki, ezért az alacsony súlypont miatt még szándékosan is nehéz ledönteni. 330 wattos fogyasztása nem mondható kicsinek, de ez a technológia sajátossága, és ilyen méret mellett erre is áldozni kell.
A sok funkció miatt a mellékelt útmutatóra nagy szükség van, a 17 nyelvű tájékoztató könyvben a norvég és a dán nyelv mellett szerencsére a magyar nyelv is elfért. Sajnos a mellékelt kellékek ebben, és egy távirányítóban ki is merülnek, azaz a széleskörű csatlakoztatási lehetőségeket (RS-232C, RGB, S-Video, 3 Scart, HDMI, audió be és kimenet) csak külön kábelek megvásárlásával használhatjuk ki. Az ebben az árkategóriában még ritka HDMI dugasz megléte biztosítja, hogy hosszútávon élvezhessük a készüléket, és akár egy újgenerációs konzolt is ráköthessünk. Ennél a szabványnál a hang- és képjeleket egyazon kábelen keresztül továbbíthatjuk, leegyszerűsítve a külső vezetékelést. Persze hiába az öt AV csatorna, ha a vezeték hiánya miatt nem tudjuk összekötni a tévét a számítógéppel.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A készülék használatba vétele roppant egyszerű: miután bedugtuk a konnektroban, csatlakoztattuk a tévékábelt, már nyomhatjuk is az automatikus csatornaállítás gombot, ami után csak az általunk korábban megszokott helyekre kell cserélgetnünk az adásokat.
A technológiából következően a képernyő oldalról, lapos szögből is kiválóan látható, geometriai hibának nyoma sincs. Azonban némileg érthetetlen számomra, hogy a gyártók a nagyobb képátlójú készülékeket manapság csak 16:9-es képaránnyal gyártják. Ugyan tagadhatatlan, hogy a mozifilmek ilyen formátumban készülnek és egyre több DVD-t adnak el, de véleményem szerint egy átlagos háztartásban a napi tévézés jelentős részét nem ez, hanem szokványos 4:3-aas adás bámulása (Barátok közt, Megasztár stb.) teszi ki. Mérőszalagom szerint pedig eredeti méretben a 107-es képátló mindössze 88 centire zsugorodik, és így nem csak hogy feleslegesen dobjuk ki a nagyobb képátló árát, de időbe is tellik megszokni az adás melletti két szürke csíkot. Ennek megoldására a tévé a hasznos képterület egy részének levágásával több köztes formátumot is ismer, illetve a képet vizszíntesen el is nyújthatjuk, de ez azért mégsem az igazi.
A készülék bal felső sarkában virító HD Ready logó jelzi, hogy az olcsó darabokkal ellentétben ez a nagyfelbontású jeleket is képes fogadni, a kijelzőn 1024x768 képpont található. Ismét csak visszautalva a korábbi LCD-s cikkre, ez a magyar adásoknál - és különösen az M1 esetében - nagy hátrány, mivel még jobban kiütköznek a sugárzás hibái. Ezen sajnos a gyártó által beépített számos képjavító technológia (marketinges nevén XD Engine), a digitális fésűszűrés és a zajcsökkentés sem segít sokat, és talán csak a digitális sugárzás után szűnnek meg az ilyen kellemetlenségek.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Mindenképpen kiemelendő a PiP (kép a képben) funkció megléte, melynek használatával hatékonyan elkerülhetjük a reklámokat anélkül, hogy rendszeresen oda-vissza kelljen kapcsolgatnunk a csatornák között. A csatornákat többféle módon is megjeleníthetjük: a kiskép méretét, helyzetét, átlátszóságát is állíthatjuk, de középen osztott képernyőre is van lehetőség, amivel külön élvezet az este fél hetes, a két kereskedelmi adón egyszerre sugárzott híradó látványa.
A hang természetesen sztereó, de ebben a kategóriában talán felesleges a gyártó által beépített funkciók halmozása, mivel a plazmatévé árának töredékéből olyan 5.1-es házimozi rendszert rakhatunk össze, amely biztosan lemossa a készülék 2x15 wattjának élményét. Aki mégsem így cselekszik, azok módosíthatják a magas és mély hangok kiemelését, eltolthatják a két hangszoró közötti egyensúlyt, illetve ha két hangon sugárzott adásba akadunk, megtehetjük hogy a bal oldalin az egyik, jobb oldalon a másik nyelv szól.
Tekintve, hogy a jelenleg a nagyáruházakban kapható olcsó plazmatévék felbontása mindössze 852x480 pixel és nincs bennük se PiP, se HDMI-csatlakozó, az LG készüléke mindenképpen erősen ajánlott azoknak akik számítógéppel is össze akarják kötni tévéjüket, vagy éppen teljesen ki akarják élvezni az X-Box 360 grafikája nyújtotta látványt.
A cikk megjelenését a Mistral Computerworld támogatta. A LG 42PX4R bruttó ára Mistral szaküzleteiben bruttó 448 900 Ft.
Nemsokára eljön az az idő, amikor a termetes katódsugárcsöves televíziók helyét végleg átveszik a lapos panelre épülő esztétikus, helytakarékos, és nem utolsósorban megfizethető megoldások. Nemrég teszteltünk egy 82 centis képátlójú LCD tévét, most pedig nagytestvére, egy 107 centis plazmatévé került sorra.
Régen az LCD-panelek nagy riválisának számított a plazma technológia. Az ilyen típusú kijelzőkben a gázt elektromos áram segítségével plazmává alakítják, amely ultraibolya (UV) fényt bocsát ki. Az UV-fény ezután látható fényt gerjeszt a kijelző felületére felvitt foszforrétegen. A plazma kijelzők frissítési ideje rövid, ezért ezek az eszközök nagyon alkalmasak gyorsan mozgó képek megjelenítésére. A technológiával vékony és könnyű kijelzők építhetőek, amelyek saját fénykibocsátással rendelkeznek, így képük éles szögből is jól látható. A plazma kijelzők hátránya a viszonylag nagy fogyasztás, valamint a katódsugárcsöveknél általában rövidebb élettartam, továbbá áruk sajnos még mindig meglehetősen magas.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A nálunk járt LG 42PX4R egy 107 centis képátlójú tipus, mely a gyári adatok szerint 5000:1-es kontrasztaránnyal és 1000 cd/m2-es fényerősséggel dicsekedhet. A szürke alapszínű, a panel körül fekete kerettel ellátott tévé 34 kilójának jelentős részét az alsó fémtalp teszi ki, ezért az alacsony súlypont miatt még szándékosan is nehéz ledönteni. 330 wattos fogyasztása nem mondható kicsinek, de ez a technológia sajátossága, és ilyen méret mellett erre is áldozni kell.
A sok funkció miatt a mellékelt útmutatóra nagy szükség van, a 17 nyelvű tájékoztató könyvben a norvég és a dán nyelv mellett szerencsére a magyar nyelv is elfért. Sajnos a mellékelt kellékek ebben, és egy távirányítóban ki is merülnek, azaz a széleskörű csatlakoztatási lehetőségeket (RS-232C, RGB, S-Video, 3 Scart, HDMI, audió be és kimenet) csak külön kábelek megvásárlásával használhatjuk ki. Az ebben az árkategóriában még ritka HDMI dugasz megléte biztosítja, hogy hosszútávon élvezhessük a készüléket, és akár egy újgenerációs konzolt is ráköthessünk. Ennél a szabványnál a hang- és képjeleket egyazon kábelen keresztül továbbíthatjuk, leegyszerűsítve a külső vezetékelést. Persze hiába az öt AV csatorna, ha a vezeték hiánya miatt nem tudjuk összekötni a tévét a számítógéppel.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A készülék használatba vétele roppant egyszerű: miután bedugtuk a konnektroban, csatlakoztattuk a tévékábelt, már nyomhatjuk is az automatikus csatornaállítás gombot, ami után csak az általunk korábban megszokott helyekre kell cserélgetnünk az adásokat.
A technológiából következően a képernyő oldalról, lapos szögből is kiválóan látható, geometriai hibának nyoma sincs. Azonban némileg érthetetlen számomra, hogy a gyártók a nagyobb képátlójú készülékeket manapság csak 16:9-es képaránnyal gyártják. Ugyan tagadhatatlan, hogy a mozifilmek ilyen formátumban készülnek és egyre több DVD-t adnak el, de véleményem szerint egy átlagos háztartásban a napi tévézés jelentős részét nem ez, hanem szokványos 4:3-aas adás bámulása (Barátok közt, Megasztár stb.) teszi ki. Mérőszalagom szerint pedig eredeti méretben a 107-es képátló mindössze 88 centire zsugorodik, és így nem csak hogy feleslegesen dobjuk ki a nagyobb képátló árát, de időbe is tellik megszokni az adás melletti két szürke csíkot. Ennek megoldására a tévé a hasznos képterület egy részének levágásával több köztes formátumot is ismer, illetve a képet vizszíntesen el is nyújthatjuk, de ez azért mégsem az igazi.
A készülék bal felső sarkában virító HD Ready logó jelzi, hogy az olcsó darabokkal ellentétben ez a nagyfelbontású jeleket is képes fogadni, a kijelzőn 1024x768 képpont található. Ismét csak visszautalva a korábbi LCD-s cikkre, ez a magyar adásoknál - és különösen az M1 esetében - nagy hátrány, mivel még jobban kiütköznek a sugárzás hibái. Ezen sajnos a gyártó által beépített számos képjavító technológia (marketinges nevén XD Engine), a digitális fésűszűrés és a zajcsökkentés sem segít sokat, és talán csak a digitális sugárzás után szűnnek meg az ilyen kellemetlenségek.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Mindenképpen kiemelendő a PiP (kép a képben) funkció megléte, melynek használatával hatékonyan elkerülhetjük a reklámokat anélkül, hogy rendszeresen oda-vissza kelljen kapcsolgatnunk a csatornák között. A csatornákat többféle módon is megjeleníthetjük: a kiskép méretét, helyzetét, átlátszóságát is állíthatjuk, de középen osztott képernyőre is van lehetőség, amivel külön élvezet az este fél hetes, a két kereskedelmi adón egyszerre sugárzott híradó látványa.
A hang természetesen sztereó, de ebben a kategóriában talán felesleges a gyártó által beépített funkciók halmozása, mivel a plazmatévé árának töredékéből olyan 5.1-es házimozi rendszert rakhatunk össze, amely biztosan lemossa a készülék 2x15 wattjának élményét. Aki mégsem így cselekszik, azok módosíthatják a magas és mély hangok kiemelését, eltolthatják a két hangszoró közötti egyensúlyt, illetve ha két hangon sugárzott adásba akadunk, megtehetjük hogy a bal oldalin az egyik, jobb oldalon a másik nyelv szól.
Tekintve, hogy a jelenleg a nagyáruházakban kapható olcsó plazmatévék felbontása mindössze 852x480 pixel és nincs bennük se PiP, se HDMI-csatlakozó, az LG készüléke mindenképpen erősen ajánlott azoknak akik számítógéppel is össze akarják kötni tévéjüket, vagy éppen teljesen ki akarják élvezni az X-Box 360 grafikája nyújtotta látványt.
A cikk megjelenését a Mistral Computerworld támogatta. A LG 42PX4R bruttó ára Mistral szaküzleteiben bruttó 448 900 Ft.