Itt a foci VB, megéri a plazmatévé?

100

mert szerinted mennyi?
tejóég
okoska

Felbontás... (Persze megfelelõ adás is kellene hozzá.)

Nemtom miért van minenki ráizgulva ezekre. Vékony, drága, de legalább sz*r. CRT-t nem veri oda se az lcd, se a plazma. Ha 140cm-es tvt akarsz akkor meg projektoros.

Nem az év számít,hanem az üzemóra.Én mikor vettem az LCD.-t akkor 50-60.000 órát mondtak.

Azt a programválasztó gombokkal döntheted el, mit nézel... :D Azt meg a leírt választási lehetõséggel, hogy hogy jelenítse meg. (Még az is le van írva, hogy csak e kettõ közül lehet választani.)
Egyébként nem tudom, miért olyan nehéz elhinni, hogy CRT tévé is tudhat ilyeneket. Egy CRT monitor többet is tud.

Arra, hogy választhatok 540 progresziv adást vagy 1080 interlace-t nezek... de hogy mekkora felbontásban jeleníti meg a TV azt nem.

Szerinted ez mire vonatkozik? "You can select between 540p and 1080i (the only scan rate available)"

Mondjuk az idézetbõl hol derül ki a felbontása????

A CRT monitorokról nem beszélve... (Azt nem írta, hogy csak TV lehet! :P)

Pl Samsung’s SlimFit 30” CRT HDTV
De emellett van meg egy csomo CRT HDTV.
Toshiba 34HF84 CRT HD Monitor
"The 34HF84's processing is pretty good. The TV picked up the 3:2 sequence fairly quickly, which is rare for a display. I saw some slight stairstepping in diagonal lines, but it was fairly minimal and less than what you'll find with most displays. You can select between 540p and 1080i (the only scan rate available); with most sources, the difference wasn't noticeable."

Ismersz olyan CRT-t ami nagyobb felbontást tud 625 sornál?

1. Fizikai pixelben lehet több is és kevesebb is. Egy HD-ra tervezett CRT hozhatja legalább a kisebb HD felbontást (1280x720).
2. Nem kötelezõ 625 sorosan hajtani egy CRT-t.
3. Természetesen annyi sorosan hajtják, amennyi a forrás. Csak a képernyõ fizikai pixelfelbontása befolyásolja az eredményt.

HD readyként mostmár árulnak CRT-ket is, aminek ugye 625 sor a felbontása....

Kösz az infot. Ezekbõl már le tudtam vonni pár hasznos dolgot illetve voltak anyagra vonatkozó linkek is. Ami a korábbi állításaiamt illeti nos azokat http://www.universaldisplay.com/novel.htm ez alapján vontam le és valószínûleg ezek annál a gyártónál állnak is. Ott a kis ábrán fel vannak tüntetve az anyagok és azok közt nincs semmi polymer üveg viszont igen. Amit arra felé olvasgattam abban volt a foszforos dolog is. Az lcd-t meg kihagyom nem kell az nekem:D

Ezen az oldalakon egy bizonyos polyfluorene-t írnak (nem tudom, ez régebbi vagy új), az ezen lévõ némileg részletesebb leírás sem említ szerves+nem szerves keveréket, hanem fényemittáló polimert ír.

Ez a(z angol) Wikipedia oldala az OLED-rõl. Pl. említenek egy bizonyos Poly(p-phenylene vinylene)-t, mint melynek származékai emisszív rétegként használt polimerek. (Lásd External Links is.)

A 17 és 19"-es LCD képernyõkön ugyanannyi pixel van, így a frissítésük ugyanannyi lépés. Viszont a 19-es pixelei nagyobbak, valószínûleg emiatt reagál lassabban a folyadékkristály bennük.
A reagálási idõvel kacsolatban figyelembe kell venni, hogy a "g2g" érték egy váltásra vonatkozik, miközben a szabványosan megadott érték az bizonyos Rising-time + Falling-time (Tr+Tf) (paneltípustól függõen full-sötét->full-fényes + full-fényes->full-sötét, vagy fordítva), azaz két váltás idejének összege*!

(* A kettõnek az átlaga ésszerûbb lett volna, de nem voltak könnyû helyzetben a szabvány megalkotói, mert van olyan panel ahol az egyik sokkal lassabb, mint a másik, így az átlag sokkal kevesebb lett volna, mint a hosszabbik idõ. Legjobb lett volna külön megadni õket. Mint ahogy kiderült, hogy a "g2g"-t is ajánlatos külön megadni.)

A "g2g" helyett egyébként az "m2m" lenne az ésszerûbb forma, mint midtone-to-midtone.

Tudsz valami infotadni a felhasznált anyagokról? Egyelõre nagyon nem tudom kibogarászni sehonnansem, hogy milyen anyagból van az N és a P réteg és ezeknél miyen az aktív réteg vagyis ahol a rekombináció végbemegy. Továbbá a PHOLED phosphorescent organic light emmitting diode szó nekem továbbra is gyanús, vagyis úgy érzem a mai nagyteljesítményû LED-ek müködésével közös vonást takar.
LCD-kben nem vagyok kicsit se jártas technológiai szinten mit hogyan valósítanak meg. De miért van az hogy 17 colos kép átlónál 2ms-os szürkeárnyalatos esetén 6ms a teljes míg 19 colnál ugyan olyan panel esetén ugyanazon gyártó terméke 8ms a teljes? Ez a különbség a technológia oldaláról hol ered?

Igen, a fehér LED-eknél hagyományos, nem-organikus félvezetõ van, plusz foszfor. De én mindenhol azt olvasom, hogy az OLED-nél az organikus polimer maga az elektrolumineszcens. Melyik ábrára gondolsz?

Mint írtam, az "aktív" paneleknél (ma már csak ilyet használnak színes monitorokban és LCD-TV-kben) nem a pixelekhez menõ tápfesz-vezetékeket kapcsolgatják, hanem a vezérlõjeleket, amik beállítják a pixelenkénti kis vezérlõáramkört, ami aztán a köv. frissítésig egy állandó feszültséget/áramot ad a folyadékkristályra (ez most egy kis egyszerûsítés). Én biztos vagyok benne, hogy nem alapszínenként frissítenek (soron belül), hanem az egész sort. Így is idõbe tellik végigmenni a képernyõn, ezért még a 2ms-os paneleknél sem támogatott a 100Hz-es frissítés.

(Külön kell választani az elekronikai frissítést, és azt, amennyi idõ alatt a folyadékkristály is beáll a kívánt elfordulási szögbe.)

"ez nekem megmagyarázná, hogy a tft-knél az ugyanolyan gyártású panelek esetében a szürkeárnyalatos idõzítés ugyanakkora, de a nagyobb méretûnél a teljes átváltás már több idõt vezs igénybe mint a kisebbnél"

A g2g-re gondolsz? Abban nem szürkeség a fontos, hanem egy adott szubpixel közép-intenzitása, illetve annak két közepes intenzitás közötti váltása. (Ha pl. a 3 szubpixelbõl 2 "nagyot" vált, azok gyorsabban fognak bekövetkezni.) Azért adják meg ezt az adatot külön, mert korábban az MVA/PVA panelekben a folyadékkristály nagyon lassan reagált két közép-intenzitású állapot közötti váltásra, de késõbb ezt megoldották (egy kis rásegítéssel). Tehát ez nem amiatt van, hogy alapszínenként felváltva frissítgetnének.

Na igen, ha elõírás lenne a 100/120 fps, de legalább az 50/60, akkor természetesen jöhetne a progresszív minden téren. De sajnos ilyen elõírás egyelõre nincs, mert ehhez túl nagy sávszélesség kellene (legalábbis 1080p esetén). Így pl. sportközvetítésekre egy 25/30 fps-es progresszívnél jobb az 50/60 field-rátás interlace, pl. a mai TV-adás, illetve HD esetén ma jellemzõen az 1080i. (Persze progresszív megjelenítõ esetén megfelelõ deinterlace megoldásra van szükség, ami 50/60 fps-es progresszívet csinál belõle. PC esetén pl. Nvidia kártya használatakor ezt csinálja a PureVideo adaptív deinterlacerje!)

electrophosphorescence, fluorescent emission. ezek azok amikrõl én is említést tettem, vagis egy picit máshonnan közelítettem a témát, mert a látható fény így valóban a polimerben keletkezik, de ezt eddig valószínûleg nem túl jól fogalmaztam meg, szóval ez a két szó fõleg az elsõ ami takarja a mûködést. UV sugárzás gerjeszti a "hagyományos fehér" LED eknél is a mûanyag sapkába belevitt foszfort, így végülis a látható fény itt is keletkezik. /remélem semmit nem olvastam félre az angolban, sajnos még nem vagyok elég profi benne/ de van ott egy link ahol elektrotechnikusi mértékkel nézve kicsit pontosabb és értelmezhetõbb képet adnak a kialakításról ott pl tipikus félvezetõ anyagok vannak egymásra rétegezve az ábra szerint /novell/. A másik amit írtál az is mindkettõnk részérõl helytálló vagyis nem gondolta egy percig sem, hogy ha 2 millió pixel van akkor 8 millió kivezetést fognak össze, vicces is lenen:D természetes, hogy egy egy területet vezérelnek csak egyszerre, de attól egy adot pixel kapja mondjuk a közös pontot vagyis a "földet" és a másik három feszültség külön külön színekhez megy---> így az is logikus, hogy mondjuk ha soronként világítja ki akkor elõször a sorban a pirosakat aztán a zöldeket és a kékeket. /lehet hülyeséget beszélek, de ez nekem megmagyarázná, hogy a tft-knél az ugyanolyan gyártású panelek esetében a szürkeárnyalatos idõzítés ugyanakkora, de a nagyobb méretûnél a teljes átváltás már több idõt vezs igénybe mint a kisebbnél/
Na meg látom itt eldumálgatatok a képekrõl is, hát én kötelezném a tvadókat hogy 1080p-vel sugározzanak és ha olyan lenne a szabvány hogy ne lenne szükség interlace-re vagyis mondjuk egy barátságos 120 kép per mp-s rögzítéssel /más kérdés hogy ezt milyen kábeleken tudnák átküldeni a tv nézõnek/ja és a tv gyártók is csak ezeket teljesen megjelenítenki képes tvkkel jelnehessenek meg a piacon:D

Ne haragudj, de - épp ezért írtam - ez nem vélemény, hanem egy ilyen szemellenzõsség, hogy "no interlace!"... ;)

Meg kell érteni, hogy megvan az elõnye, és a hátránya. Van, amikor az 25/30 fps egyszerûen kevés, ilyenkor nagyon jól jön, hogy (ugyanakkora sávszélen) interlace-ben dupla-ennyi lehet (most mindegy, hogy ez a field-rate, nem a frame, lényeg, hogy más mozgásfázist tartalmazhat). Nekem igazából még az 50/60 fps is kevés, a 100-at szeretem, az az igazán folyamaos (persze ez csak játékok alatt elérhetõ, vagy spéci megoldásokkal adás esetén, lásd közbülsõ mozgás-fázisok kiszámolása). (Nem a Hz-rõl beszélek!)

Az interlace felfogható egyfajta "tömörítésnek" is. Az álló dolgok full-felbontásúak (a váltakozó félképekbõl összejön a felbontás), a mozgó részek pedig függõlegesen fele felbontásúak (de ez alig látszik), de legalább dupla rátásak lehetnek -- és fele a sávszél-igény.

Az már egy másik dolog, hogy a gagyibb de-interlace (i->p) megoldások nem igazán jól rakják õssze a progresszív képet. De vannak teljesen jó megoldások is, ezek végeredménye jó minõségû, dupla frame-rátás progresszív anyag.

Az nyilván nem lesz jó, ha eredeti frame-ráta mellett alakítjuk progresszívba, mert akkor vagy elvész minden második field, vagy összemossuk a kettõt. Legtöbbször az utóbbit alkalmazzák egyszerû konvertáláskor. Ilyenkor a dupla-rátás mozgásból 'single-rátás' (25/30fps) lesz!!! Ezért interlace video-anyagot (tehát nem mozis anyagot, ami 24 fázisos) ésszerûtlen és hülyeség így átalakítani. Vagy dupla-rátás progresszív legyen (megfelelõ megoldással), vagy hagyják békén interlace-ben! A mai lejátszókban úgyis van legalább ugyanilyen egyszerûbb deinterlace megoldás (összemosás), tehát a végeredmény ugyanaz. De így aki normálisabb deinterlace megoldást használ, élvezheti a eredeti mozgásfázis-rátát.

Ezen gondolkodj el... Meg mindenki, aki gondolkodás nélkül deinterlece-el mindent...

Köszönöm a javításokat. Bizony sokszor nem nézek vissz oda ahová beírtam. :D
A 480P-tekintetében igazad van arra rosszul emlékztem, az interlaced tekintetében fenntartom azt a véleményemet hogy ha csak lehet kerülendõ. A HD-ready-t megnézem, de ha feltétele lenne a valós felbontás megléte nem kapnál 1024*768-as felbontású tv-ket HD-redy ként.

A 480p az még EDTV (Enhanced TV). A HDTV a 720p, 1080i, 1080p.
Lásd pl. itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Standard-definition_television

Tévesek az elképzeléseid az interlace haszontalanságáról is. A 720p-s és 1080p-s anyagok többsége 24/25/30 frame/s-es. Ez bizony kevés.
(Az egy dolog, hogy a mozifilmeket 24fps-sel veszik fel, ricegõsek is .)
Itt jön be az interlace nagy elõnye! Ugyanis itt a "félképek" (minden páros v. páratlan sor) rátája duplája a fentinek: 50/60 field/s, és nem szükségszerû, hogy minden field ugyanazt a képkockát, pillanatot tartalmazza, azaz különbözõ mozgásfázisokat is tartalmazhat. Így a mozgás 50/60 fázis/mp-es is lehet, azaz sokkal folyamatosabb! (Annak az árán, hogy a mozgó részek függõleges felbontása persze felezõdik, de mozgás közben ez nemigen látható.) Ezt a mai videotechnikában ki is használják! A szokásos adásban (mozifilmeket kivéve) általában 50 fázisos mozgást látsz! A videokamerák így rögzítenek. Ilyenkor az anyag formátuma kimondottan video anyag -- ellentétben a mozis anyaggal, ami vagy progresszív, vagy olyan interlace, ahol a két field egy képkockához tartozik, tehát ugyanaz a mozgásfázis, illetve ennek olyan változata, amikor 2-3 kockánként nem egy fázis, mert hamarabb jön a váltás (24fps->25/30fps konverzió). Érthetõ valamennyire?

A 720p, 1080p is lehet 50/60 mozgásfázis/ms-es, azaz ebben az esetben 50/60 frame/s-es, ez lenne az igazi. Senem interlace, senem ricegõs (bár ha 24 fps-es mozifilm a forrás, akkor mindegy). De ez túl nagy sávszélességet igényel, ezért adásban a legritkább esetben használják. Elvileg a Blu-ray lemezeken ezek valamely variációjában lesznek a filmek.

Továbbá úgy emlékszem, a HD-Ready logóhoz az is kell, hogy fizikai felbontás is meglegyen, és ahol csak a fogadási képesség van meg, az a HD-Compatible. De ebben nem vagyok biztos, már rég néztem a definíciót.

Szal, bizony neked kellett volna még jobban utánanézni. :)
És az a vicc, hogy - azt hiszem - ennek jó részét egyszer már leírtam neked. (Lehet, hogy most sem fogsz visszanézni, csak beírtál ide, és mint aki jól végezte dolgát, továbbálsz. :) )

Vagy ha unja a torz fejeket, esetleg váltson át arányhû nagytásra... ;)
Ilyenkor torzítás nélkül lesz nagyobb a kép. Jó esetben állítani lehet a nagyítás mértékét. Legjobb talán az, amikor kicsit kilóg alul-felül, és oldalt csak kis sáv üres.
Olyan 16:9-es tévét nem ésszerû megvenni, ami ezt nem tudja.

Mindenki a HD felbontásokkal dobálózik anélkül hogy kicsit utánnanézne. Namost a 480P is HD-nek számít már. Az i-jelölésüeket hagyjuk mert az szutyok ott minden második képkocka tartalmaz csak "jelet". Egy 1080i-s képminõség rsszabb mint egy 720p-s. Mindíg a progresszív felbontás a lényeg. Egyébként a HDREADY annyit tesz hogy képes a készülék a HD jeleket fogadni és azt így vagy úgy megjeleníteni. Márpedig egy megfelelõ konverterrel nagyapám Nárcisz-a is lehet HDREADY. :D
A Projectorokról annyit hogy mozizásra az a legjobb ha van 1-3millád egy prokectorra. (Minimum)
A plazma tv-k gyorsan el fognak sztem tünni, mert marha problámásak, a projectoros készülékek sosem voltak túl népszerûek a jellemzõen behemót méret és a gyakorta gyatra képminõség miatt.
A 16:9-rõl meg annyit hogy mivel mindenhol azt tolják át kell állni rá, nincs mit tenni.

nem gond a 16:9, hiszen aki ilyen tévén a barátok köztet vagy a hiradot akarja nézni, az nézze torz fejekkel - mert megérdemli :)

inkább a tévéadókat kellene kötelezni a 16:9 sugárzásra, az megoldaná a mostani hülye helyzetet ... akinek 16:9 megjelenitöje van, évek ota sziv a tévés filmekkel, álljanak át és most szivjanak pár évig a 4:3 tévé tulajok ;) (nekem 4:3 tévém van)

Pontosabban végülis soronként lépked.

Egy kicsit utánanéztem, és azt találtam, hogy nem hagyományos félvezetõkön alapul a dolog, hanem tényleg maga a polimer sugározza a fényt, mégpedig különféle színû látható fényt!

A következõk egy élenjáró gyártó lapjai:
Némi bevezetés
A legújabb, hosszabb élettartamú alapanyagok: foszforeszcens polimerek
Aktív mátrixos, TFT-s OLED képernyõk

Azt írod, pixelenként 4 vezetés kell. Ez egy kicsit sok lenne. :) Passzív mátrixos képernyõknél soronként egy + oszloponként három (RGB) vezeték van. Frissítéskor ezek segítségével szépen végiglépked a pixeleken, mindegyikre adott feszültséget kapcsolva. Ilyenkor a frissítések között természetesen nem lesz állandó a pixel állapota (kialszik, stb.). Aktív mátrixos képernyõknél minden pixel egyszerre megkapja a +/- tápot, és oszloponkénti/soronkénti vezérlõ jelek állítják be annak "igénybevételét" (ezt egy pixelenkénti kis áramkör "megjegyzi"), az elõzõhöz hasonló frissítési módszerrel lépkedve.

nos azt nem tudom, hogy a polimer bocsátaná e ki a fényt, szerintem a poilmerrétegbe ágyazva készítik el a félvezetõt, talán InGaN vagy GaN /vagy kitudja milyen titkos fejlesztésû/ LED-ekkel. /a pusztán poilmer alapú félvezetõk szerintem még nem elég fejlettek ahhoz a tftnél kisebb fogyasztásûak lehessenek, de lehet hogy mégis/ logikusnak az látszik hogy a polimerbe viszik bele a fényporokat amivel látható színeket hoznak ki, az élettartam pedig a polimerek uvérzékenysége miatt baj ugyanis elnyelik és ebbõl adódóan lebomlás indul meg (ez az amikor a mûanyag homályosodik vagy fakul)a többi amit írtál az teljesen helytálló. (az ilyen vékony csatlakozó kivezetések szeretnek oxidálódni márpedig pixelenként minimum 4 csatlakozás kell 1 közöspont és a három szín) igen a nagyobb intenzitás is teljesen helyén való, és a kék fény rongálja leginkább a szemet, erre ráadásul kétszer olyan érzékeny a szem. (furcsa mód az érzékelõreceptorok 40:20:1 arányban vannak a szemben RGB sorrendben tehát ebbõl adódóan abból van a legkevesebb arar kell a legjobban is vigyázni)

Az ismertetésekben, amit láttam, maga a polimer bocsátotta ki a különféle színû fényt. (Sokáig az volt a probléma, hogy nem találtak kék fényt adó polimert.) Olyan megoldás is van, ahol nem egymás mellett, hanem egymás alatt van a 3 szín, így növelve a felbontást. Meg is drágítaná a gyártást, ha egy plusz fénypor réteg kellene, szóval reméljük, nem fog kelleni ilyesmi. Vagy úgy érted, nem külön réteg, hanem a polimer UV fényt ad, és az egyes alapszíneket kibocsátó fényporok "egyszerûen" össze vannak keverve vele (és így vannak felvíve)?

A fõ probléma most állítólag az, hogy a panel szélén lévõ csatlakozás hamar oxidálódik.

A szûk spektrummal kapcsolatban azt is olvastam, hogy minnél szûkebb (akár több sávban, pl. alapszínenként), annál nagyobb intenzitásúnak kell lennie, mert kevesebb sejtet ingerel, de azokat meg túlzottan is.

Az OLED-nél még sok dolog nem egészen kiforrott, például még azt sem tudjuk biztosra, hogy az UV tartományban sugárzó LEDekkel gerjesztik-e a fényporokat majd vagy kék LED-ekkel. Viszont a nagy LED fejlesztõ és gyártó cégek szerencsére már 95+ os szívisszadást is elértek, és ha ilyen LED-eket ültetnek majd az OLED kijelzõkre is akkor szerintem lesz jövõje a házimozizásban is. Ha nem akkor meg maradnak a mobil eszközökben. Valószínû amúgy, hogy a színszûrõk élettartamát az UV tartományba esõ sugárzásuk okozza azzal, hogy lebontja a szerves anyagokat. CRT-nél az az elõny, hogy a fényporokat elektronsugárzás gerjeszti ebbõl pedig egy kis rendezetlenség van a becsapódási energiában és a irányban is, ami valószínüleg jól hathat az egyes színek spektrum szélességének. Persze minden színt valószínüleg nem fednek le. Viszatérve a fénycsövekre van egy érdekes jelenség az pedig, hogy a vevõket csak az ár motiválja így 5-600 Ftért veszik meg azokat. Egy jó színvisszadású 2-3000 FT sajnos /hagyományos izzó 60 FT kb/. egy átlagos "takarékos izzó" egy gyengébb crt tv mellé állítva annyi UV- nyom ki, hogy lekapcsolása után a az addig kikapcsolt tv képe haloványan világítani kezd amit szabadszemmel is lehet észlelni egy sötét helyiségben is. Egyébként minden ilyen lámpa az ún kisnyomású higanylámpa nevet viseli, és az utcákon is láthatsz belõlük, és távolról jön ki hogy mennyire nem kellemes a fényük. ja és végülis az ember látása is sávos csak igen széles spektrumban, így van olyan, hogy amit a kék receptor érzékel azt a zöld is érzékeli csak sokkal gyengébbnek. A keskeny sávokból elõ állított fény esetén viszont ha két sáv közé esik a tárgy színe akkor nehezebb lesz azobosítani, amit a tudatod old majd meg. /kisérletezhetsz is, hogy piros lámpával megvilágítasz egy sötét szobát aminek nem ismered a színét, de találsz mondjuk egy fûtõtestet ami tuti fehér és néhány másodperc után már fehérnek fogod azonosítani persze a többi dolgot még nem feltétlenül, ha nem tudsz agyban valami jellegzetes színt társítani hozzá/

Na igen, világításra én sem fénycsövet használok. De sokan igen. Bár a meleg-katódosnak valamivel jobb a fénye - nem tudom, ilyenbõl van-e világításra használatos. Viszont, végülis a CRT-nek is "sávos a fénye", és minden RGB-s megjelenítõnek. Bár jó esetben az egyes alapszínek nem túl szûk spektrumúak. Nem tudom, a foszforok milyenek ebbõl a szemontból. Az OLED szerinted milyen lesz ebbõl a szempontból (amellett persze, hogy az is RGB-s)?

A sávos színképet úgy rtem, hogy az egyes sugárzási tartományok igen csak szûk szórással rendelkeznek. Úgy egyszerûbb megérteni, hogy mint minden "takarékos izzó" vagy fénycsõ az UV-t alakítja át láthatóvá fényporok segítségével, de úgy áll össze, hogy a kék a zöld és a piros sugárzást élesen szét tudod választani és míg izzónál kapnál egy szivárványt addig itt 3 csíkot kapsz egy egy erõs monokromatikus fénnyel. Ebbõl adódik a szín visszadási index (Ra) ami izzó halogén izzó esetében 100, a legjobb fénycsövek sem érik el a 85-ös értéket. Nos ezekután jön a szûrés ami ha picit is eltér a maximumok csúcsától akkor már erõsen torzíthat, de ezért játszadoznak el az intenzitások beállításával. Nos jelenleg a LED-es háttérvilágítás is csak 90-es színvisszadást adhat, de ezek valószínûleg nagyobb paneleknél vagyis 4" felett már jelentõsen drágíthatják a gyártást, viszont jól jönnek mivel lehetõséget ad az intenzitások egyenletességének állítgatásához. (persze ez a gyártón múlik) Illetve a nagyobbkontrazst arányok eléréshez is jó a LED alkalmazása.

A plazma TV egy kalap szar, egyszerüen drága és qrva sokat fogyaszt.
A cikk nem szol arrol hogy a plazma kisülések miatt hangja van (halk ciripelés) ami este elég zavaró.
aztán (bár már sokat javítottak rajta) ott a beégés amikor megmarad az rtl-klub vagy a 12 éven felüliek karika a TV kikapcsolt állapotban is...

Ráadásul tényleg csak DVDre jó TV nézésre alkalmatlan.
ennyiért vehetsz projektort is aminek szebba képe és nagyobba képátmérõje (márha van 50 négyzetméteres napalid :)

http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=30352&count29=1
175k es a tied lehet a hordozhato Samsung projector.

hegyikecske: tökéletes, egyébként éppen Projektorra gyûjtök. Nemártana csökkenteni a Projektorok árát, hátha többen vennének és nem menne ennyi ember szeme tönkre!!! Cégfõnökök!

Nekem iontévé kellene lézerirányítóval :D:D:D

Azt hiszem egy darabig még nem veszek plazmaTV-t :(

szerintem a scart még a legjobb ezek közül...
De mind1, ha ennyi pénzem lenne inkább egy projektort vennék, az má gépre is élvezhetõbb képet ad

hmm,kell a halálnak a 16:9es képrarányával, ráadásul még drága is (és amit láttam áruházakban plazmatévék, ugyanúgy villodzottak, mint a sima katódsugárcsövesek)

Tudok olyan LCD TV-t ami nem, csak éppen 40.000USD :P

" .... mûsorait Dolbyban sugározza."
Kötözködés bekapcs (nem konkrétan neked, miattad, de annyiszor láttam leírva), mit jelent az Szerintetek, hogy Dolbyban?
Könyörgöm a Dolby az egy cég, elmúlt 30 év alatt több tucvat szabványt dolgozott ki.
Azért mondjuk a Dolby Stereo nem emlegethetõ egy napon pl. a Dolby Prological hanggal, ami meg nem egy szint a Dolbi Digital-al (akár még a sztereoval se!), a tévéadások általában Prologicot használnak, esetleg digitális csatornánál lehet Dolby Digital ...

Hm, az LCD képe (ha CCFL-es) kb. olyan, mintha fénycsõvel világítanál. Nem pont olyanok a színek, mintha izzólámpa v. napfény lenne, de azért nem is "kamú". :)

A sávos színeket hogy érted? A CCFL-nek sávos a fénye? Attól még lehet vele világítani, lásd pl. energiatakarékos égõk.

Még egy tényezõ van, hogy polarizált fényt ad, de ez a színlátást asszem nem befolyásolja. (Egy polárszûrõ egymagában úgy néz ki, mint egy enyhén sötétített üveglap.)

Nem teljesen egyforma ám a különféle LCD-k színei! Ez a színszûrõktõl is függ. Meg az LCD panel fajtájától is. Nekem most egy S-IPS-es monitorom van, és azt hiszem, elég szép képe van, aki látja, dícséri. A "rosszul színezett" (valami nagyon vacak kamerával készített) képeken itt jobban kijön a mesterkéltség, de a normális képek nagyon is 'élethûek'! (Monitorban legelterjedtebb a TN, lévén ez a legolcsóbb, ennek van ilyen szempontból is a leggyengébb képe. A nagyobb LCD-TV-k viszont S-PVA-sok, S-IPS-esek.)

Ha úgy vesszük, semmelyik piros-zöld-kék-es rendszerû (így végülis az összes) megjelenítõ nem tesz annyira jót a szemnek, színlátásnak, mert hiányoznak a közbülsõ+szélsõ fény-frekvenciák, csak viszonylag szûk piros, zöld, kék van. De legalábbis a teljes látható színspektrumot nem fedik le.

Nem fun, fan... <#wilting>

"A parabóla meg egyenest szép". Lehet, de a munkahelyemen egy UPx Direct-es antenna van plazmára kötve :(
A digi adás minõségéról annyit, hogy szinte visszasírnám a 352x288-as filterelt avi filmeket a régi PC-mrõl...
DigiTV-s mûsort is láttam már HD felbontású TV-n, egyszerûen siralmas :(
Majd ha lesznek normális minõségû csatornák (a tartalomról már nem is beszélek), akkor érdemes lesz váltani. De addig ilyen áron max a DVD-Fun-oknak éri meg...

Nagyon igazad van , és is csak az új konzolok miatt vennék (és fogok).

Vagy pedig jobbra és balra betesz egy-egy fekete sávot és akkor nem kell levágni a kép tetejét meg alját.

Én erre szavazok:Samsung LE-27T51B
Szerintem kiváló az ár-érték aránya!

Én még azért meghallgatnám BíróAndrás véleményét is!<#alien><#mf2>

Berber upcon asszem nincs Magyar Királyi Tévé :P (javíts ki, ha tévednék esetleg)

Én egyébként ezekkel a ultralapos izékkel megvárom, míg 50e alá, azaz kb. a havi fuzom alá mennek. Addig tuti nem lesz nekem :D nemrég vettem kb. 50e-ért egy 70cm-s crt-t, ezzel is elleszek egy darabig...

Megjegyzem ennél jobban jön itten az upc. A parabóla meg egyenest szép.<#mf1>