Nem lesz egy eurós laptop, nem lehet többé államilag finanszírozott éveket csalni, az új diák XXI. századi oktatásban részesül, a középiskolákban viszont a 40 kbps már szélessávnak számít egy gépre vetítve. Magyar Bálinttal beszélgettünk a felsőoktatás, közoktatás és az informatika kapcsolatáról.

Korábbi interjúinkban megpróbáltunk fényt deríteni a Sulinet Expressz legendájára, de az IHM gyorsan lepasszolta a kérdést. Egyenes út vezetett az oktatási miniszterhez, Magyar Bálinthoz, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre. Mivel az informatika és a tudomány metszéspontja véleményem szerint a felsőoktatás, ezért nem tudtam elmenni a diákigazolványok, a közoktatási reform és egyéb egyetemista kérdések mellett sem. Magyar Bálint válaszai ezekben a kérdésekben is meglepően felkészültek voltak, és érettségi botrányok viharai után végre valami pozitív is elhangozhat felőle. Habár számos eredmény megkérdőjelezhető, a közös cél, mégpedig a magyar oktatás átalakítása a lexikongyárból gyakorlatias szakember képzővé, úgy tűnik hamarosan realizálódhat.

SG.hu: Első kérdésem a diákigazolványokkal kapcsolatos. Ki fogja készíteni, mire lesz képes és mikor?

Magyar Bálint: Eredetileg három cég pályázott, közülük az egyiket az Educatio Kht. minősítette alkalmatlannak, a másikat a közbeszerzési döntőbizottság zárta ki, a harmadik, a T-Systems Hungary Kft. ajánlata pedig azért vált elfogadhatatlanná, mert a cég az Educatio Kht. többszöri kérésére sem csökkentette számottevően ajánlati árait. A diákigazolványoknál új pályázatot írunk ki, mivel az Educatio Kht. eredménytelennek nyilvánította a legutóbbi közbeszerzési eljárást. Eredmény májusra várható. Most olyan nyílt szabványú kártyát szeretnénk bevezetni, amely alkalmas az elektronikus aláírásra és amely a legkülönbözőbb alkalmazásokra programozható chipkártyát tartalmaz. Fejleszthető lesz rá uszodabelépő, rámásolható lesz a BKV elektronikus jegye, megjelenhet rajta a diák oktatási azonosítója is.

SG.hu: Az Educatio milyen árat nem tudott elfogadni?

Magyar Bálint: Az árat nem tudtuk olyan mértékig "lenyomni", mint amennyire akartuk. A felsőoktatási intelligens kártyánál 2475 Ft + áfa, a közoktatási plasztik kártyánál 275 Ft +áfa árig jutottunk el, de még ezt is magasnak találtuk. Igazából nem is a chipek árát éreztük drágának, hanem magát a műanyag kártyáét, ezért most részekre bontjuk a pályázatot, ezzel az árakat talán le lehet szállítani.

SG.hu: Miért kerülnek új funkciók a tervezett új kártyába, ha ezek némelyike még nem használható?

Magyar Bálint: Ez egy olyan kérdés, mintha számon kérnénk egy autógyártótól, hogy nincs elég aszfaltút, ahol mehet. Ez megosztott felelősség kérdése; amiből a mi felelősségünk, hogy ha van aszfaltút, akkor rendesen guruljon rajta a kocsi. Természetes az, hogy egy olyan kártyába, amit 5-6 évre tervezünk és a tulajdonosa 5-6 évig használ, belekalkuláljuk azt a technikai fejlődést is, amely az egyetemek és a fogadó intézmények részéről tapasztalható.

Az egyetemisták fele már tudja használni intézményen belül, de hogy egy példát említsek: a szegedi egyetemisták a tömegközlekedési bérletvásárlást is bonyolíthatják ezzel. Valószínűleg a BKV, Volán és MÁV járatain nagyon rövid időn belül lehet majd diákigazolvánnyal utazni, fizetni. Ehhez viszont kell az, hogy a saját maguk érdekében ezek a cégek azt a fejlesztést véghezvigyék, amivel a chipkártyákat tudják majd fogadni.

SG.hu: Fogja támogatni az OM vagy az állam ezt a folyamatot valamilyen formában?

Magyar Bálint: Ez más feladata, hiszen leginkább a Pénzügyminisztérium és a költségvetés legelemibb érdeke, hogy ne lehessen hamisítani a diákigazolványokat és a kedvezményekkel se lehessen visszaélni.

SG.hu: Hol lehet máris használni ezeket ténylegesen?

Magyar Bálint: A fővárosi HIK és szegedi TIK mellett Gyöngyösön, Egerben, Debrecenben, Sopronban vannak olyan számítógépek, amelyekhez kártyaolvasó csatlakozik. Itt diákigazolvánnyal lehet bejelentkezni a gépre, az ELTE-n mindenki a chip segítségével azonosíthatja magát az elektronikus tanulmányi rendszerben. És még nem is beszéltünk az egyetemen kívüli tényleges kereskedelmi felhasználásról, ami még igazából nem indult be, de a lehetőség nyitott és már vannak is cégek, akik a diákigazolvány tulajdonosainak kereskedelmi kedvezményt nyújtanak. Az új kártyákkal már nemcsak az étel- és italautomaták használatát, vizsgára jelentkezési a különböző beléptetési funkciókat lehet megoldani, hanem ösztöndíjak fogadására, elektronikus aláírásra, diplomamellékletek tárolására is lehetőség lesz. Természetes, hogy ezzel lépést kell tartani, de az ellenzék a Frédi és Béni megoldását szorgalmazza, ahol őskori agyaglapocskákkal és rovásírással dolgoznak. Persze, hogy az olcsóbban kijön.

SG.hu: Tavaly Kovács Kálmán a vele készült interjú során minden Sulinettel kapcsolatos kérdést áthárított az OM-re, ezért szeretnénk ezzel a témával kapcsolatban végre releváns válaszokat kapni. Kezdjük a Sulinet Expresszel. A kérdés sokadszorra is, hogy megbukott vagy még igazságosabb lett?

Nyugodtan kijenthetem, a program sikeres volt, a menetközbeni változások (pl. jövedelemplafon, önrész) pedig azt szolgálták, hogy a rendszer igazságosabb legyen. Az érdeklődés töretlen: a Sulinet Expressz tavalyi forgalma 18 milliárd forint volt.

SG.hu: Éppen ez a bajunk vele. A program látványosan a luxusimportot támogatja.

Magyar Bálint: Nem hisszük, hogy a luxust támogatná a program, hiszen a kedvezményt már erősen irányítottan lehet igénybe venni; csak komplett gépeket lehet 50%-os önrész vállalásával és egy bizonyos jövedelemhatár alatt vásárolni. Tehát épp ellenkezőleg, a rászorulók tudnak igazán részt venni benne.

SG.hu: Azért gondoltuk, hogy luxusnak számít, mert az előző évben még mondjuk 64 bites processzorokat és hasonlókat lehetett vásárolni, sőt most is van Athlon64-es konfiguráció Sulinetben. Biztos, hogy nem akarom, hogy az én adómból támogassák, hogy valaki 64 bites processzort vesz.

Magyar Bálint: Most már nincsen benne, a jelenlegi konstrukció szerint már csak komplett konfigurációk kaphatóak. Magyarul az a kérdés, hogy mi igazságosabb, ha hozzájárulunk ahhoz is, ha valaki leromlott számítógépét fel tudja turbózni anélkül, hogy komplett gépet vegyen vagy ha csak új konfigurációkat támogatunk? Most úgy érzem, hogy az anyagi korlát mellett már nagyobb az a kulturális korlát, amely a gépek elterjedése előtt áll akadályként. Akinek már van számítógépe, az hamarabb fog szánni arra, hogy fejlesszen, mintha valakinek nincs és egy új gépet kell vennie. Ezért most már csak azt kívántuk támogatni, hogy ezt az első lépést megtegyék: Nincsen gépem, legyen gépem. Akkor nem lenne szükség a Sulinet Expressz támogatásra, ha a világ élvonalába tartoznánk számítógép-penetráció szempontjából, de ez nem így van.

SG.hu: Milyen mértékben torzítja Magyarország import-export arányát a Sulinet Expressz program?

Magyar Bálint: Többen vásárolhattak alkatrészeket eddig, de ez a lehetőség már nem áll fenn. November 8-tól csak teljes konfigurációkat vásárolhatnak, másrészt a Sulinet Expressz nagymértékben hozzájárult a számítógép piac kifehérítéséhez, hiszen a szállítóknak igazolniuk kellett, hogy legális forrásokból származik az alkatrész. Ez a processzoroknál kimutathatóan jelentős adóbevétel-növekedést eredményezett. Természetesen nem annyit, mint amennyibe a program került, de azokat a kiadásokat a kitűzött célok megvalósításának szenteltük. SG.hu: A tavalyi év végén egy sajtótájékoztatón a Samsung dicsekedett azzal, hogy neki az egyébként is jó éves eladásait a Sulinet Expressz dobta meg igazán, ezen kaszáltak igazán nagyot. A Sulinet valljuk be néhány nagy cégnek kedvezett, HP, Samsung, LG stb.

Magyar Bálint: A programban több, mint ezer beszállító volt, természetesen amikor leszűkült a termékek köre, akkor velük együtt a beszállítók száma is. Egy másik kormány úgy bonyolította volna le, hogy egy beszállítótól megrendelte volna az egészet, mi viszont egy akkreditációs rendszert hoztunk létre. Aki megfelelt az akkreditációnak, az bekerülhetett bármikor. Ráadásul úgy tudom, hogy a magyar számítógépipar 90%-a vett részt, vagy kapcsolódott valamilyen szinten a programhoz. Olyan kifogás pedig sosem érkezett, hogy valaki megfelelne a követelményeknek, de nem tud bekapcsolódni.

SG.hu: Az ellenzékkel folyt-e olyan egyeztetés, hogy kormányváltás esetén folytatódhat-e ez a program? És ez vonatkozik a többi folyamatra is, akár a diákigazolványra.

Magyar Bálint: Informálisan én többször kezdeményeztem egyeztetéseket, de ezeket általában elhárították. Ez egy fontos kérdés, hiszen '98 után a Sulinet program (iskolák bekötése az internetre) lelassult. Pokorni Zoltántól többször elhangzott, hogy 12 éves kor alatt a gyerek ne használjon számítógépet, mert elrontja a képzelőerejét. Nem túl bíztató a szituáció, pedig a pénzügyi helyzetünket tekintve még a mostani is messze alul marad annak, mint amit informatikai fejlesztésre kellene költeni. Viszont az elmondható, hogy a KSH szerint 2000-ben 100 háztartásra 21 PC jutott, míg ma a már 41. Igaz, ezek az adatok torzítanak, hiszen nem azt jelentik, hogy 100 háztartásból 41-ben van PC, hiszen egy háztartásban több is lehet. Mindenesetre a növekedés egyértelmű.

SG.hu: Ezt az OM komolyan úgy gondolja, hogy a Sulinet Expressz hatása, vagy ez egy természetes piaci, technológiai folyamat? 10%-os ugrás négy év alatt nem ad okot büszkeségre.

Magyar Bálint: Is-is. Amit az OM színtisztán magának könyvel el az iskolák rákötése az internetre, az eddiginél nagyobb sávszélességű kapcsolattal.

SG.hu: Ez mit jelent pontosan? Mekkora a nagyobb sávszélesség?

Magyar Bálint: 1 megabit iskolánként. 2005 végére készült el a bekötések nagy része, most januárban fejeződik be az utolsó néhányszáz az 5500-ból.

SG.hu: Ezt azért még nem nevezném szélessávnak. Feltéve, hogy van mondjuk 25 db gép egy iskolában, akkor ez gépenként 40 kbit/s, ami lassabb, mint egy modemes elérés. Mit tanulnak a gyerekek a számítástechnika órán?

Magyar Bálint: Lehet, hogy lassabb, de sok helyen eddig modemes elérés sem volt. A fejlesztésnek pont az a lényege, hogy nem informatikusokat kívánunk képezni, hanem a digitális írásbeliséget kívánjuk terjeszteni és felhasználói ismereteket adni.

SG.hu: Amikor én kis gimnazista voltam, akkor mi Pascalban tanultuk meg kiírni a képernyőre, hogy boldog karácsonyt és Prince of Persiát játszottunk. Ezt nem nevezném használható tudásnak.

Magyar Bálint: Én még régebben voltam iskolás, nekünk még csak az egyetemen volt ilyen lehetőség, de már nem is emlékszem, hogy milyen matematikai programozásokat kellett végezni. A gyerekneveléssel tudnám összehasonlítani ezt, amikor is egyrészt megtanítjuk neki, hogy ha sötét van a szobában, akkor nyomja meg a kapcsolót és ezzel világos lesz, másrészt arra is megtanítjuk, hogy ne nyúlkáljon a konnektorban, de mégsem tanítjuk ki villanyszerelőnek. Ez a paradigmaváltás most megy végbe az oktatásban.

Nem is szeretem az informatika szót használni itt, hanem inkább a digitális kultúrát. A lényeg, hogy eszközoldalon meglegyen a szükséges technikai fejlesztés. Eljutott az iskolákba az internet átlagosan 1 Mbps-os sávszélességgel, de ez nem elégséges, 2007-2012 között a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretében mindenhol üvegszálas kapcsolatra kell lecserélni a meglévő hálózatot.

SG.hu: 64 kb. Annyi volt nekem is otthon, most 2 Mb - ha ez analógia, akkor 2010-re üvegszálas optika lesz a lakásomban nekem is. Milyen további fejlesztésre kerülhet sor a sávszélesség emeléseken kívül?

Magyar Bálint: Az a cél, hogy ne csak az iskolák legyenek bekötve, hanem minden egyes osztályterem.

SG.hu: Wifi vagy LAN?

Magyar Bálint: Amelyik olcsóbb. Meggyőződésem, hogy a WiFi jelenleg könnyebben és kevesebb pénzből kivitelezhető. Továbbá el kell érni, hogy minden ötödik iskolás gyerekre jusson egy számítógép az iskolákban, ma ez a szám minden tizedik, de ha a 3 évesnél fiatalabb gépeket nézzük, akkor minden harmincadik diákra jut egy gép. Kiemelten fontos, hogy az új technológiák megjelenjenek. Itt van például az interaktív tábla, ami egy tábla nagyságú érintőképernyő. Írhatnak rá, ugyanakkor kinyomtathatják, elküldhetik e-mailben stb. Ezt szeretnénk bevinni a tantermek 2/3-ába hamarosan.

SG.hu: Ez mind szép, ez a technikai oldal, de mit tanulnak a gyerekek?

Magyar Bálint: Jön az elektronikus tananyagfejlesztés. A gyereknek azt kell megtanulnia, hogy a világ az nem bemagolható, de megérthető, az információhoz hozzá tud férni. A kérdés, hogyan tudja rendezni, hogyan tud kritikai szemlélettel hozzáállni. A technikai háttér - mint az interaktív tábla és a bekötött internet - azt jelenti majd, hogy minden iskola hozzáférhet majd a központi tudásbázisokhoz. Mintha a legeldugottabb iskolának is lenne egy elitkönyvtára, ami eddig elképzelhetetlen volt. Mostanra lassan kialakult az, hogy ami nincs interneten, az nem is létezik.

SG.hu: Képesek lesznek elboldogulni ebben? Úgy látom, hogy a mostani főiskolás, egyetemista hallgatók is úgy kerülnek ki gimnáziumból, hogy képtelenek használni a Wordöt, Google-t vagy egyéb alapvető szolgáltatásokat.

Magyar Bálint: A legnagyobb baj és a legnagyobb gátja ennek, hogy a tanár is sokszor képtelen használni (a három évvel ezelőtti egyetemisták jövőre tanárok lehetnek - a szerk), ezért nem viszi be az órára, nem ad olyan feladatokat a gyerekeknek, ami tudatosítja bennük ezeket a technológiákat. Emiatt van szükség arra, hogy a tanárokat is továbbképezzük. Ehhez egy komoly reformra van szükség a tanártovábbképzés területén is. Szerencsére átlagban a diákok már sokkal jobban ismerik az internetet, mint a tanárok.

SG.hu: A kimeneti oldalon viszont elégedetlenek jelenleg az üzleti élet szereplői. Több kompetens ember mondta nekem azt a közelmúltban, hogy kis lexikonok távoznak az egyetemekről és az nekik nem kell.

Magyar Bálint: A közoktatás reformja erről szól. A NAT módosítása, a kétszintű érettségi bevezetése ezért történt meg. Az érettségin mostantól azt nézzük meg, hogy a diák képes-e az ismereteit hasznosítani. A kritika velem szemben az volt, hogyan kaphat egy diák 3-as vagy 4-es érdemjegyet akkor, ha nem tudja az évszámokat. Erre azt mondom, hogy amennyiben az elé rakott dokumentumokat józan ésszel tudja elemezni, akkor igenis megérdemelten kapja. A világ az bemagolhatatlan, de megérthető. Nem papagájokat kell képezni, hanem olyanokat, akik képesek új és új kihívásoknak megfelelni. SG.hu: Átcsúsztunk kicsit a felsőoktatásba, ahol szintén van néhány hiányosság informatika terén. Miért nincs egy közös országos hallgatói adatbázis, ahol nyomon követhető a hallgatók tanulmányi tevékenysége, mozgása? Meg lehet most tenni azt, hogy én jelentkezek mondjuk Szegedre, elvégzek az 5-ből 4 évet, aztán jelentkezem utána Egerbe, elfelejtem beikszelni, hogy már volt jogviszonyom, elvégzek államilag finanszírozott képzésben ott is egy szakot, majd visszamegyek lediplomázni Szegedre is és eközben megloptam mondjuk az államot néhány millió forinttal.

Magyar Bálint: Most változtatunk ezen. Az egységes diák/hallgatói azonosító, amit most vezetünk be éppen ezt szolgálja, hogy végig lehet követni a diákok tanulási pályáját.

SG.hu: Mikortól lép életbe?

Magyar Bálint: A közoktatásban már bevezettük, ott életbe lépett. A felsőoktatásban az új Felsőoktatási törvény hatálybalépésével (2006. 03. 01.) vezetjük be.

SG.hu: A másik kérdés, hogy miért nincs egy olyan adatbázis, ami tartalmazza a felsőoktatási szakokon futó tantárgyak tematikáját, leírását. E nélkül minden felvételi jelentkezés egy zsákbamacska. A nyílt napok promóciószerűek. Ha például jelentkezem kommunikáció szakra - ami az egyik legsemmitmondóbb szak -, akkor honnan tudjam, hogy Szegedre jelentkezzek, Egerbe vagy Pécsre?

Magyar Bálint: A bolognai folyamat keretében már felkerültek rövid, pár oldalas szakleírások az internetre, de semmi nem zárja ki, hogy az egyetemi curriculumokat az intézmények is nyilvánosságra hozzák, a hallgatói önkormányzatok ezt megszervezzék. Sokszor a tantárgynév és a tartalom nem ugyanaz, de erre már létező eszköz egy minőségbiztosítási folyamat, ahol az oktatói munkát is értékelnie kell az intézménynek hallgatói oldalról. Az új törvény ezt kötelezővé is tette. A hallgatói önkormányzatot azért ruházzuk fel különböző jogosítványokkal, hogy éljenek ezekkel. Ők azonban nem nagyon élnek vele akkor sem, ha az oktatók részéről visszaéléseket tapasztalnak pl. a vizsgáztatás folyamatában vagy ha olyan térítési díjakat szednek az intézmények, amik megkérdőjelezhetők, holott vétójoguk van ezeknél az intézményi döntéseknél.

SG.hu: Biztosít erre forrást az OM vagy kötelezi az intézményt hogy megtegye? Ez óriási humán és pénz ráfordítást is igényelhet.

Magyar Bálint: Az elvárás csupán annyi, hogy akkreditálni kell az értékelő lapokat, amit akár az elektronikus rendszeren keresztül is el lehet végezni. Akár meg lehet tenni, hogy addig nem lehet vizsgára jelentkezni, amíg nem töltötték ki ezt az értékelést. Persze ezt be kell vinni a szabályzatba, de hogy mindez pontosan hogyan valósuljon meg egy adott helyen, erre is elsősorban a HÖK-nek kell javaslatot tennie az intézményi tanácsokban, szenátusokban.

SG.hu: Vonz-e high-tech ipart a magyar felsőoktatás? Kérhet e egy nagy cég bizonyos számú képesített szakembert előre?

Magyar Bálint: Ezt felajánlottuk a befektetői tanácson, hosszan ecseteltük a lehetőségeket. Ha a nagy cég még ösztöndíjjal is hozzájárul, akkor lehet rögzíteni a kvótáknál, hogy x évig az adott cégnél kell dolgozni. Tudjuk, hogy vannak lökésszerű igények, amik nem folyamatosan jelentkeznek, ráadásul regionálisan, hirtelen és nagy tömegben. Ez tapasztalható most a Paksi Atomerőműnél, ugyanis a mostani mérnökök kezdenek kiöregedni.

SG.hu: Hol van az 1 eurós laptop?

Magyar Bálint: Ez máshogy ugyan, de megvalósult, hiszen mire ezt meghirdettük volna, addigra a piac aláment ennek az árnak. A napi 1 EUR az havi 7500 Ft, ennél már alacsonyabb törlesztőrészletekkel is lehet laptopot vásárolni. Tehát a piac megvalósította ezt helyettünk. Ezt Franciaországban kezdték el, de mire nálunk is meghonosodott volna, addigra a laptopok ára óriási mértékben csökkent.