SG.hu·
A lengyelek megvétózták a szoftverszabadalmakat
A korábbi tervekkel ellentétben tegnap mégsem foglalkozott a szoftverszabadalmak kérdésével az Európa Tanács Mezőgazdasági és Halászati Bizottsága.
Korábban mindenki biztosra vette, hogy idén már nem születik döntés az európai szoftverszabadalmak bevezetéséről, azonban, mint utólag kiderült, a kérdés mégsem került le egészen a napirendről. Hogy a szinte titokban tartott javaslatról mégsem tárgyaltak az európai honatyák, az csak annak köszönhető, hogy Lengyelország az utolsó pillanatban megvétózta a napirendre kerülését.
A külön ezen ülés miatt Brüsszelbe utazó Wlodimierz Marcinski rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a testület egy olyan határozatról akart dönteni, amelynek kapcsán a felek már korábban megállapodtak abban, hogy csak jövőre veszik elő. A hazájában a tudományos és az információ-technológiai területekért felelős államtitkár kijelentette: a javaslaton tovább kell dolgozni és az semmi esetre sem tartalmazhat utalásokat a szoftverszabadalmakra vonatkozóan. Ezek után a politikus megvétózta, hogy a kérdés az Európa Tanács Mezőgazdasági és Halászati Bizottsága ülésének napirendi pontjai közé kerülhessen.
Az államtitkár elmondta, hogy a lengyel kormány támogat minden olyan kezdeményezést vagy elképzelést, amely nem a szoftverszabadalmak bevezetésével akarja a felmerült kérdéseket megoldani. Marcinski kifejtette: "Lengyelország azt szándékozik elérni, hogy az EU számítógéppel megvalósított találmányokkal kapcsolatos törvénye félreérthetetlen legyen, és egyúttal elérje a számítógépi programok szabadalmazás alóli kizárását." Hivatkozott továbbá arra, hogy a jelenlegi gyakorlat ellentmondásos a tagállamokban, és az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenysége, amelynek során több ezer szabadalmat jegyzett be számítógépes programokra: "tisztán észrevehető, valamint ez a tevékenység nem folytatható ilyen mértékben." Kért még némi időt, hogy Lengyelország a Tanács számára előkészíthesse a megfelelő anyagot. Végül ismét hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a direktíva félreérthetetlen legyen és kizárja a szoftverek szabadalmazhatóságát.
Mindenesetre elég érdekes, hogy az Európa Tanács testülete gyakorlatilag teljes titokban készítette elő a tervezet tárgyalását, ez a módszer persze nem váltott ki osztatlan sikert. További súlyosbítja a helyzetet, hogy a keddi bizottsági ülésen úgynevezett A-Item döntés született volna. Utóbbiak olyan határozatok, amelyekről elég csak egyszer tárgyalni és ha ez az ülés sikeres, akkor semmilyen további tárgyalásra vagy ülésre nincs szükség - gyakorlatilag ilyenkor amolyan "rögtön életbelépő döntések" születnek. A Szabad Információs Infrastruktúrák Létrehozásának Elősegítésére Alakult Egyesület, az FFII is meglepődött, majd felháborodott mikor értesült a bizottság lépéséről.
A történtek után nem lehet csodálkozni azon, hogy több európai uniós tagországban, így például Ausztriában is nőtt a szoftverszabadalmak bevezetését ellenző magánszemélyek és pártok száma. Az SPÖ, az Osztrák Szociáldemokrata Párt például már teljesen elutasítja az Európai Unió elképzelését. Korábban a párt európai uniós képviselői még támogatták a javaslatot.
Egy hasonló lépés várható fogadtatását Magyarországon is többen latolgatták. A direktíva magyar ellenzői azzal érveltek, hogy a további tárgyalás szorgalmazása várhatóan több ország (például Németország) számára megkönnyebbülést hozhat, hiszen mindenhol komoly nyomással kell a kormányoknak szembenézniük a direktíva miatt. Mint emlékezetes, a holland kormányt a holland parlament egyenesen felszólította a májusi szavazatuk visszavonására, a német parlament is fogadott el az ügyben határozatot. A magyar és a litván kormány sem véletlenül csatolt nyilatkozatot a direktívához. A magyar külügyminisztérium is értékelte a helyzetet, és úgy találta hogy egy ilyen lépés nemkívánatos diplomáciai következményekkel járhat.
A szakemberek szerint a kérdés pár hónapig, körülbelül 2005 márciusáig tényleg lekerült a napirendről. Folytatódnak a törvény-előkészítő munkák, de az is előfordulhat, hogy az európai uniós szakemberek addig teljesen átdolgozzák az előterjesztést.
Korábban mindenki biztosra vette, hogy idén már nem születik döntés az európai szoftverszabadalmak bevezetéséről, azonban, mint utólag kiderült, a kérdés mégsem került le egészen a napirendről. Hogy a szinte titokban tartott javaslatról mégsem tárgyaltak az európai honatyák, az csak annak köszönhető, hogy Lengyelország az utolsó pillanatban megvétózta a napirendre kerülését.
A külön ezen ülés miatt Brüsszelbe utazó Wlodimierz Marcinski rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a testület egy olyan határozatról akart dönteni, amelynek kapcsán a felek már korábban megállapodtak abban, hogy csak jövőre veszik elő. A hazájában a tudományos és az információ-technológiai területekért felelős államtitkár kijelentette: a javaslaton tovább kell dolgozni és az semmi esetre sem tartalmazhat utalásokat a szoftverszabadalmakra vonatkozóan. Ezek után a politikus megvétózta, hogy a kérdés az Európa Tanács Mezőgazdasági és Halászati Bizottsága ülésének napirendi pontjai közé kerülhessen.
Az államtitkár elmondta, hogy a lengyel kormány támogat minden olyan kezdeményezést vagy elképzelést, amely nem a szoftverszabadalmak bevezetésével akarja a felmerült kérdéseket megoldani. Marcinski kifejtette: "Lengyelország azt szándékozik elérni, hogy az EU számítógéppel megvalósított találmányokkal kapcsolatos törvénye félreérthetetlen legyen, és egyúttal elérje a számítógépi programok szabadalmazás alóli kizárását." Hivatkozott továbbá arra, hogy a jelenlegi gyakorlat ellentmondásos a tagállamokban, és az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenysége, amelynek során több ezer szabadalmat jegyzett be számítógépes programokra: "tisztán észrevehető, valamint ez a tevékenység nem folytatható ilyen mértékben." Kért még némi időt, hogy Lengyelország a Tanács számára előkészíthesse a megfelelő anyagot. Végül ismét hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a direktíva félreérthetetlen legyen és kizárja a szoftverek szabadalmazhatóságát.
Mindenesetre elég érdekes, hogy az Európa Tanács testülete gyakorlatilag teljes titokban készítette elő a tervezet tárgyalását, ez a módszer persze nem váltott ki osztatlan sikert. További súlyosbítja a helyzetet, hogy a keddi bizottsági ülésen úgynevezett A-Item döntés született volna. Utóbbiak olyan határozatok, amelyekről elég csak egyszer tárgyalni és ha ez az ülés sikeres, akkor semmilyen további tárgyalásra vagy ülésre nincs szükség - gyakorlatilag ilyenkor amolyan "rögtön életbelépő döntések" születnek. A Szabad Információs Infrastruktúrák Létrehozásának Elősegítésére Alakult Egyesület, az FFII is meglepődött, majd felháborodott mikor értesült a bizottság lépéséről.
A történtek után nem lehet csodálkozni azon, hogy több európai uniós tagországban, így például Ausztriában is nőtt a szoftverszabadalmak bevezetését ellenző magánszemélyek és pártok száma. Az SPÖ, az Osztrák Szociáldemokrata Párt például már teljesen elutasítja az Európai Unió elképzelését. Korábban a párt európai uniós képviselői még támogatták a javaslatot.
Egy hasonló lépés várható fogadtatását Magyarországon is többen latolgatták. A direktíva magyar ellenzői azzal érveltek, hogy a további tárgyalás szorgalmazása várhatóan több ország (például Németország) számára megkönnyebbülést hozhat, hiszen mindenhol komoly nyomással kell a kormányoknak szembenézniük a direktíva miatt. Mint emlékezetes, a holland kormányt a holland parlament egyenesen felszólította a májusi szavazatuk visszavonására, a német parlament is fogadott el az ügyben határozatot. A magyar és a litván kormány sem véletlenül csatolt nyilatkozatot a direktívához. A magyar külügyminisztérium is értékelte a helyzetet, és úgy találta hogy egy ilyen lépés nemkívánatos diplomáciai következményekkel járhat.
A szakemberek szerint a kérdés pár hónapig, körülbelül 2005 márciusáig tényleg lekerült a napirendről. Folytatódnak a törvény-előkészítő munkák, de az is előfordulhat, hogy az európai uniós szakemberek addig teljesen átdolgozzák az előterjesztést.