SG.hu
Putyin fokozza az orosz internet ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseit
Oroszország fokozza az online szabadság korlátozására irányuló erőfeszítéseit, és új lépéseket tesz a szigorú állami ellenőrzés alatt álló internet felé. Elkészült egy államilag jóváhagyott üzenetküldő alkalmazás, a MAX, aminek a bevezetése azt jelezheti, hogy Oroszország a WhatsApp és a Telegram blokkolására készül.
A hatóságok szigorúan fellépnek az oroszok által a külföldi alkalmazásokhoz és tiltott tartalmakhoz való hozzáféréshez használt megoldások ellen, többek között a Vlagyimir Putyin elnök által a múlt héten aláírt új törvények révén. Moszkva emellett akadályozza az olyan amerikai technológiai vállalatok szolgáltatásainak működését, mint a YouTube, hiába használják azt már évek óta az oroszok. Ugyanakkor a Kreml egy könnyen ellenőrizhető és cenzúrázható orosz alternatívákból álló hazai ökoszisztémát épít ki a nyugati technológiai termékek helyett. Ez magában foglalja egy új, államilag jóváhagyott üzenetküldő szolgáltatást, a MAX-ot, amelyet a törvény szerint jövő hónaptól minden Oroszországban eladott új okostelefonra előre telepítenek.
Szakértők szerint a cél az, hogy minél több orosz állampolgárt áttérítsenek a nyugati technológiai óriások termékei által dominált nyílt internetről egy cenzúrázott online ökoszisztémára, ahol az oroszok elsősorban az állam felügyelete és befolyása alatt álló szoftvereket használnak. A háborús elnyomás közepette ez a törekvés jelentősen előrehaladt, de egyelőre nem világos, hogy meddig fog eljutni.
„A cél itt az abszolút ellenőrzés” - mondta Anastasiia Kruope, a Human Rights Watch kutatója, aki nemrég jelentést írt az orosz internetes szabadságjogok csökkenéséről. A Kreml nemcsak az online elérhető információkat akarja ellenőrizni, hanem azt is, hogy hol és hogyan áramlik az internetes forgalom - véli Kruope -, így az orosz internet elszigetelten működhet, és tetszés szerint be- és kikapcsolható. Oroszország technikai képességei a korlátozások bevezetése terén javulnak - tette hozzá. "Még nem tökéletesek” - mondta Kruope. „Messze nem érik el azt a szintet, amelyet szeretnének. De javulnak, és ezért érdemes odafigyelni rájuk.”
Kínával ellentétben, ahol a felhasználók elérését az internet megjelenése óta korlátozzák, Oroszország hosszú ideig az egyik legnyitottabb és legszabadabb online környezettel büszkélkedhetett. Gyakorlatilag akadályok nélkül működve milliók özönlöttek a nyugati technológiai platformokra, kormánykritikus híreket tettek közzé és szabadon kifejezhették gondolataikat az interneten. De a Kreml ezt a szabadságot fenyegetésnek kezdte tekinteni, különösen az ellenzéki aktivista Alekszej Navalnij felemelkedése után, aki tavaly börtönben halt meg. A putyini elitről szóló leleplezései - amelyeket először Live Journal blogbejegyzésekben, majd később népszerű YouTube-videókban tett közzé - több millió követőt hoztak neki az interneten, és hatalmat adtak neki tömeges utcai tüntetések szervezésére.
Putyin uralkodásának első évtizede után Moszkva egy olyan „szuverén” internetről szóló víziót fogalmazott meg, amely Oroszországot a lehető legnagyobb mértékben elszigetelné az online világ többi részétől és megfosztaná hatalmától azokat a külföldi technológiai cégeket, amelyek nem mindig engedelmeskedtek a Kreml követeléseinek. Putyin 2022-ben indított Ukrajna elleni háborúja lehetőséget adott a kormánynak a terv felgyorsítására. Az invázió előestéjén az állam közvetve átvette az ország legnagyobb közösségi hálózatát, a VK-t, és arra használta a több millió felhasználóval rendelkező platformot, hogy népszerűsítse a nyugati technológiai termékek orosz alternatíváit. Putyin hatalmas befolyással rendelkező első helyettese, Szergej V. Kirijenko fiát nevezték ki a vállalat élére.
Moszkva teljes mértékben betiltotta a Facebookot, az Instagramot és a Twittert, és olyan lépéseket tett, amelyek miatt a TikTok letiltotta funkcióit Oroszországban. A törvényhozók szigorú törvényeket fogadtak el, amelyek korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást az utcákon és az interneten. Tavaly, miután kiépítették a VK videostreaming szolgáltatását, Oroszország elkezdte korlátozni a YouTube-ot, és a felhasználókat a hazai alternatívára terelte, bár ez vegyes sikerrel járt. Most a MAX bevezetésével, a hatóságok azt jelzik, hogy célba vehetik a külföldi üzenetküldő alkalmazásokat, különösen a Meta tulajdonában lévő WhatsApp-ot, amelynek Oroszországban közel 100 millió havi felhasználója van. A Telegram is célpont lehet.
Anton V. Gorelkin, az orosz parlament alsóházának IT-bizottságának helyettes vezetője múlt hónapban kijelentette, hogy a WhatsApp-nak „fel kell készülnie az orosz piac elhagyására”. Szerinte az oroszok a MAX-szal fogják helyettesíteni az alkalmazást. Egy júniusi gazdasági fórumon Gorelkin az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező, orosz származású internetes vállalkozó, Pavel Durov tulajdonában lévő Telegramot „az államot aggasztó szervezetnek” nevezte. Korábban azonban azt mondta, hogy az alkalmazást nem fogják betiltani. "Nagyon félek, hogy más kommunikációs módszereket is blokkolni fognak” - mondta Mihail Klimarev, a száműzött orosz digitális jogi csoport, az Internet Protection Society vezetője.
Az üzenetküldésen túl a Telegram lehetővé teszi az oroszok számára, hogy hozzáférjenek a száműzött újságírók, aktivisták és művészek által csatornákon közzétett tartalmakhoz. Ugyanakkor a Kreml a Telegramot használja saját propagandájának terjesztésére, ami esélyt ad az alkalmazás túlélésére. Klimarev szerint a Telegram blokkolása tönkretenné az orosz internetet. "Oroszország Mordorrá fog válni” –-mondta, utalva J.R.R. Tolkien műveiben szereplő, gonosz erők által uralt sötét birodalomra.
Az orosz tisztviselők a MAX-tól azt remélik, hogy létrehozhatják a kínai WeChat alkalmazás saját verzióját, amely cenzúrázott és ellenőrzött, mégis több millió kínai számára elengedhetetlen. Az üzenetküldés és a bejegyzések feltöltése mellett a WeChat felhasználói kifizethetik közüzemi számláikat, vonatjegyeket foglalhatnak, fizethetnek árukért és szolgáltatásokért, házassági engedélyt igényelhetnek, és egyes helyeken akár válópert is indíthatnak.
Moszkva ezt a modellt követi. Egy új törvény szerint a kormányzati szolgáltatásokat a MAX-on keresztül kell nyújtani. Az orosz kormány minden szintjén a tisztviselőket arra utasítják, hogy telepítsék az alkalmazást. A helyi hatóságok már tesztelik a MAX használatát az iskolákban, és jelezték, hogy a tanároknak kötelező lesz használniuk a diákokkal és a szülőkkel való kommunikációhoz. "Be kell vezetni az emberek mindennapi életébe, hogy már ne lehessen elkerülni ezt az alkalmazást” - mondta Philipp Dietrich, a Német Külügyi Tanács elemzője. "Ennek a lényege ugyanaz, mint amiért Kína bevezette a WeChatet: minél több információt lehet gyűjteni a polgárokról, annál jobb” – tette hozzá Dietrich.
A MAX jövője részben attól függ, hogy mennyire jól fog működni. Az orosz internethasználók máris mémekkel parodizálták a bevezetését. Egy ismert orosz énekesnőt és influencert kigúnyoltak, mert az Instagramon - amely szintén tiltott - 5,3 millió követőjének ajánlotta az alkalmazást, és azzal dicsekedett, hogy „még a parkolóházban is” működik. Klimarev megjegyezte, hogy Oroszország már korábban is megpróbálta népszerűsíteni saját üzenetküldő alkalmazásait, de kudarcot vallott. Szkeptikusan áll hozzá ahhoz is, hogy az oroszok - akik tisztában vannak a kormányzati megfigyeléssel - szabadon fognak beszélni, üzeneteket küldeni vagy posztolni a MAX-on.
Persze az oroszok továbbra is hozzáférhetnek a tiltott szolgáltatásokhoz virtuális magánhálózatok, vagyis VPN-ek segítségével, amelyek átirányítják az internetes forgalmat a korlátozások kijátszása érdekében. Sok orosz továbbra is használja VPN-en keresztül a YouTube-ot, az Instagramot és a Facebookot, bár a blokkolás jelentősen csökkentette az orosz forgalmat ezeken a szolgáltatásokon. Bár a VPN-ek nem kifejezetten illegálisak, Moszkva fokozza erőfeszítéseit azok blokkolására és megakadályozására, hogy az átlagos oroszok használják őket.
A Human Rights Watch szerint tavaly év végén az orosz hatóságok közel 200 VPN-t blokkoltak, ami egyfajta macska-egér játék lett a hatóságok és a fürge szolgáltatók között. A hatóságok nyomást gyakorolnak olyan külföldi vállalatokra is, mint az Apple, hogy távolítsák el a VPN-szoftvereket az alkalmazásáruházakból. A Human Rights Watch szerint új módszereket is keresnek a VPN-forgalom azonosítására és blokkolására az internet infrastruktúrájának mélyebb rétegeiben. Putyin elnök egy új törvényt is aláírt, amely tiltja a VPN-szolgáltatások reklámozását, így az oroszok nehezebben tudnak majd új szolgáltatásokról tudomást szerezni, mivel a régieket blokkolják. Az új szabályok szerint a VPN használata bűncselekmény elkövetésére „súlyosbító körülménynek” minősül, ami a bírságok és a börtönbüntetések súlyosbítását vonja maga után.
Az orosz vezető egy másik, széles körű törvényt is aláírt, amely büntethetővé teszi a „szélsőséges” tartalmak keresését. Érdemes megjegyezni, hogy Navalnij korrupcióellenes csoportjának videói Oroszországban szélsőségesnek minősülnek. Oroszország a Telegram betiltása nélkül is megtalálta a módját, hogy korlátozza a platformon megjelenő kritikus tartalmakat. Igor Girkin - egy ultranacionalista, aki a Telegramon szerzett magának követőket és bírálta az orosz hadsereget - négy év börtönbüntetésre ítélték szélsőségesség vádjával, ami megszüntette a háborúpárti katonai bloggerek további kritikáit. Az elmúlt napokban a hatóságok letartóztatták egy bulvárlap stílusú Telegram-csatorna, a Baza vezetőjét, aki arról ismert, hogy orosz rendőrségi razziákról készült videókat tett közzé. Azzal vádolták meg, hogy orosz tisztviselőket fizetett le exkluzív információkért. Tagadja a vádakat.
Az orosz hatóságok egykor bírságokkal, fenyegetésekkel és egyéb szankciókkal próbálták rávenni a külföldi technológiai óriásokat, hogy engedelmeskedjenek a Kreml követeléseinek - mondta Andrej Zaharov, aki könyvet írt az orosz internetről. "De a háborúval megváltozott a megközelítés. Most a taktika az, hogy blokkolják őket, megsemmisítik őket és alternatívát kínálnak” – mondta Zakharov, megjegyezve azt is, hogy a korrupció és az inkompetencia gyakran aláássa a végrehajtást. A MAX ennek a történetnek a folytatása.”
A hatóságok szigorúan fellépnek az oroszok által a külföldi alkalmazásokhoz és tiltott tartalmakhoz való hozzáféréshez használt megoldások ellen, többek között a Vlagyimir Putyin elnök által a múlt héten aláírt új törvények révén. Moszkva emellett akadályozza az olyan amerikai technológiai vállalatok szolgáltatásainak működését, mint a YouTube, hiába használják azt már évek óta az oroszok. Ugyanakkor a Kreml egy könnyen ellenőrizhető és cenzúrázható orosz alternatívákból álló hazai ökoszisztémát épít ki a nyugati technológiai termékek helyett. Ez magában foglalja egy új, államilag jóváhagyott üzenetküldő szolgáltatást, a MAX-ot, amelyet a törvény szerint jövő hónaptól minden Oroszországban eladott új okostelefonra előre telepítenek.
Szakértők szerint a cél az, hogy minél több orosz állampolgárt áttérítsenek a nyugati technológiai óriások termékei által dominált nyílt internetről egy cenzúrázott online ökoszisztémára, ahol az oroszok elsősorban az állam felügyelete és befolyása alatt álló szoftvereket használnak. A háborús elnyomás közepette ez a törekvés jelentősen előrehaladt, de egyelőre nem világos, hogy meddig fog eljutni.
„A cél itt az abszolút ellenőrzés” - mondta Anastasiia Kruope, a Human Rights Watch kutatója, aki nemrég jelentést írt az orosz internetes szabadságjogok csökkenéséről. A Kreml nemcsak az online elérhető információkat akarja ellenőrizni, hanem azt is, hogy hol és hogyan áramlik az internetes forgalom - véli Kruope -, így az orosz internet elszigetelten működhet, és tetszés szerint be- és kikapcsolható. Oroszország technikai képességei a korlátozások bevezetése terén javulnak - tette hozzá. "Még nem tökéletesek” - mondta Kruope. „Messze nem érik el azt a szintet, amelyet szeretnének. De javulnak, és ezért érdemes odafigyelni rájuk.”
Kínával ellentétben, ahol a felhasználók elérését az internet megjelenése óta korlátozzák, Oroszország hosszú ideig az egyik legnyitottabb és legszabadabb online környezettel büszkélkedhetett. Gyakorlatilag akadályok nélkül működve milliók özönlöttek a nyugati technológiai platformokra, kormánykritikus híreket tettek közzé és szabadon kifejezhették gondolataikat az interneten. De a Kreml ezt a szabadságot fenyegetésnek kezdte tekinteni, különösen az ellenzéki aktivista Alekszej Navalnij felemelkedése után, aki tavaly börtönben halt meg. A putyini elitről szóló leleplezései - amelyeket először Live Journal blogbejegyzésekben, majd később népszerű YouTube-videókban tett közzé - több millió követőt hoztak neki az interneten, és hatalmat adtak neki tömeges utcai tüntetések szervezésére.
Putyin uralkodásának első évtizede után Moszkva egy olyan „szuverén” internetről szóló víziót fogalmazott meg, amely Oroszországot a lehető legnagyobb mértékben elszigetelné az online világ többi részétől és megfosztaná hatalmától azokat a külföldi technológiai cégeket, amelyek nem mindig engedelmeskedtek a Kreml követeléseinek. Putyin 2022-ben indított Ukrajna elleni háborúja lehetőséget adott a kormánynak a terv felgyorsítására. Az invázió előestéjén az állam közvetve átvette az ország legnagyobb közösségi hálózatát, a VK-t, és arra használta a több millió felhasználóval rendelkező platformot, hogy népszerűsítse a nyugati technológiai termékek orosz alternatíváit. Putyin hatalmas befolyással rendelkező első helyettese, Szergej V. Kirijenko fiát nevezték ki a vállalat élére.
Moszkva teljes mértékben betiltotta a Facebookot, az Instagramot és a Twittert, és olyan lépéseket tett, amelyek miatt a TikTok letiltotta funkcióit Oroszországban. A törvényhozók szigorú törvényeket fogadtak el, amelyek korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást az utcákon és az interneten. Tavaly, miután kiépítették a VK videostreaming szolgáltatását, Oroszország elkezdte korlátozni a YouTube-ot, és a felhasználókat a hazai alternatívára terelte, bár ez vegyes sikerrel járt. Most a MAX bevezetésével, a hatóságok azt jelzik, hogy célba vehetik a külföldi üzenetküldő alkalmazásokat, különösen a Meta tulajdonában lévő WhatsApp-ot, amelynek Oroszországban közel 100 millió havi felhasználója van. A Telegram is célpont lehet.
Anton V. Gorelkin, az orosz parlament alsóházának IT-bizottságának helyettes vezetője múlt hónapban kijelentette, hogy a WhatsApp-nak „fel kell készülnie az orosz piac elhagyására”. Szerinte az oroszok a MAX-szal fogják helyettesíteni az alkalmazást. Egy júniusi gazdasági fórumon Gorelkin az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező, orosz származású internetes vállalkozó, Pavel Durov tulajdonában lévő Telegramot „az államot aggasztó szervezetnek” nevezte. Korábban azonban azt mondta, hogy az alkalmazást nem fogják betiltani. "Nagyon félek, hogy más kommunikációs módszereket is blokkolni fognak” - mondta Mihail Klimarev, a száműzött orosz digitális jogi csoport, az Internet Protection Society vezetője.
Az üzenetküldésen túl a Telegram lehetővé teszi az oroszok számára, hogy hozzáférjenek a száműzött újságírók, aktivisták és művészek által csatornákon közzétett tartalmakhoz. Ugyanakkor a Kreml a Telegramot használja saját propagandájának terjesztésére, ami esélyt ad az alkalmazás túlélésére. Klimarev szerint a Telegram blokkolása tönkretenné az orosz internetet. "Oroszország Mordorrá fog válni” –-mondta, utalva J.R.R. Tolkien műveiben szereplő, gonosz erők által uralt sötét birodalomra.
Az orosz tisztviselők a MAX-tól azt remélik, hogy létrehozhatják a kínai WeChat alkalmazás saját verzióját, amely cenzúrázott és ellenőrzött, mégis több millió kínai számára elengedhetetlen. Az üzenetküldés és a bejegyzések feltöltése mellett a WeChat felhasználói kifizethetik közüzemi számláikat, vonatjegyeket foglalhatnak, fizethetnek árukért és szolgáltatásokért, házassági engedélyt igényelhetnek, és egyes helyeken akár válópert is indíthatnak.
Moszkva ezt a modellt követi. Egy új törvény szerint a kormányzati szolgáltatásokat a MAX-on keresztül kell nyújtani. Az orosz kormány minden szintjén a tisztviselőket arra utasítják, hogy telepítsék az alkalmazást. A helyi hatóságok már tesztelik a MAX használatát az iskolákban, és jelezték, hogy a tanároknak kötelező lesz használniuk a diákokkal és a szülőkkel való kommunikációhoz. "Be kell vezetni az emberek mindennapi életébe, hogy már ne lehessen elkerülni ezt az alkalmazást” - mondta Philipp Dietrich, a Német Külügyi Tanács elemzője. "Ennek a lényege ugyanaz, mint amiért Kína bevezette a WeChatet: minél több információt lehet gyűjteni a polgárokról, annál jobb” – tette hozzá Dietrich.
A MAX jövője részben attól függ, hogy mennyire jól fog működni. Az orosz internethasználók máris mémekkel parodizálták a bevezetését. Egy ismert orosz énekesnőt és influencert kigúnyoltak, mert az Instagramon - amely szintén tiltott - 5,3 millió követőjének ajánlotta az alkalmazást, és azzal dicsekedett, hogy „még a parkolóházban is” működik. Klimarev megjegyezte, hogy Oroszország már korábban is megpróbálta népszerűsíteni saját üzenetküldő alkalmazásait, de kudarcot vallott. Szkeptikusan áll hozzá ahhoz is, hogy az oroszok - akik tisztában vannak a kormányzati megfigyeléssel - szabadon fognak beszélni, üzeneteket küldeni vagy posztolni a MAX-on.
Persze az oroszok továbbra is hozzáférhetnek a tiltott szolgáltatásokhoz virtuális magánhálózatok, vagyis VPN-ek segítségével, amelyek átirányítják az internetes forgalmat a korlátozások kijátszása érdekében. Sok orosz továbbra is használja VPN-en keresztül a YouTube-ot, az Instagramot és a Facebookot, bár a blokkolás jelentősen csökkentette az orosz forgalmat ezeken a szolgáltatásokon. Bár a VPN-ek nem kifejezetten illegálisak, Moszkva fokozza erőfeszítéseit azok blokkolására és megakadályozására, hogy az átlagos oroszok használják őket.
A Human Rights Watch szerint tavaly év végén az orosz hatóságok közel 200 VPN-t blokkoltak, ami egyfajta macska-egér játék lett a hatóságok és a fürge szolgáltatók között. A hatóságok nyomást gyakorolnak olyan külföldi vállalatokra is, mint az Apple, hogy távolítsák el a VPN-szoftvereket az alkalmazásáruházakból. A Human Rights Watch szerint új módszereket is keresnek a VPN-forgalom azonosítására és blokkolására az internet infrastruktúrájának mélyebb rétegeiben. Putyin elnök egy új törvényt is aláírt, amely tiltja a VPN-szolgáltatások reklámozását, így az oroszok nehezebben tudnak majd új szolgáltatásokról tudomást szerezni, mivel a régieket blokkolják. Az új szabályok szerint a VPN használata bűncselekmény elkövetésére „súlyosbító körülménynek” minősül, ami a bírságok és a börtönbüntetések súlyosbítását vonja maga után.
Az orosz vezető egy másik, széles körű törvényt is aláírt, amely büntethetővé teszi a „szélsőséges” tartalmak keresését. Érdemes megjegyezni, hogy Navalnij korrupcióellenes csoportjának videói Oroszországban szélsőségesnek minősülnek. Oroszország a Telegram betiltása nélkül is megtalálta a módját, hogy korlátozza a platformon megjelenő kritikus tartalmakat. Igor Girkin - egy ultranacionalista, aki a Telegramon szerzett magának követőket és bírálta az orosz hadsereget - négy év börtönbüntetésre ítélték szélsőségesség vádjával, ami megszüntette a háborúpárti katonai bloggerek további kritikáit. Az elmúlt napokban a hatóságok letartóztatták egy bulvárlap stílusú Telegram-csatorna, a Baza vezetőjét, aki arról ismert, hogy orosz rendőrségi razziákról készült videókat tett közzé. Azzal vádolták meg, hogy orosz tisztviselőket fizetett le exkluzív információkért. Tagadja a vádakat.
Az orosz hatóságok egykor bírságokkal, fenyegetésekkel és egyéb szankciókkal próbálták rávenni a külföldi technológiai óriásokat, hogy engedelmeskedjenek a Kreml követeléseinek - mondta Andrej Zaharov, aki könyvet írt az orosz internetről. "De a háborúval megváltozott a megközelítés. Most a taktika az, hogy blokkolják őket, megsemmisítik őket és alternatívát kínálnak” – mondta Zakharov, megjegyezve azt is, hogy a korrupció és az inkompetencia gyakran aláássa a végrehajtást. A MAX ennek a történetnek a folytatása.”