SG.hu
Egy új orosz törvény büntethetővé teszi a vitatott tartalmakra való rákeresést
Oroszország korábban már büntethetővé tette egyes tartalmak megosztását, de mivel a hatóságok szerint a háború idején a cenzúra indokolt, a korlátozó digitális törvényeket tovább szigorítják.
Az orosz törvényhozók csütörtökön egy olyan törvényt fogadtak el, amely drámai módon kibővíti a kormány lehetőségét az internethasználók büntetésére – nem tiltott tartalmak megosztása, hanem egyszerűen azokra való rákeresés miatt. Az új intézkedések simán átmentek az orosz parlamentben és szeptemberben lépnek hatályba. Ezek előírják, hogy pénzbírsággal sújtsák azokat, akik „szándékosan kerestek tudatosan szélsőséges anyagokat” és olyan eszközökkel fértek hozzá azokhoz, mint a virtuális magánhálózatok (VPN-ek), amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megkerüljék a kormányzati blokkolásokat. A VPN-eket Oroszországban már széles körben használják az internethálózaton lévő számos blokkolás megkerülésére.
Oroszország „szélsőséges anyagoknak” tekinti azokat a tartalmakat, amelyeket a bíróság hivatalosan felvett a kormány által vezetett nyilvántartásba. Ez körülbelül 5500 bejegyzést tartalmaz, azokat a tartalmakat, amelyeket „szélsőséges szervezetek” állítottak elő, az „LGBT mozgalomtól” az al-Kaidáig. Az új törvény kiterjed azokra az anyagokra is, amelyek állítólagosan a náci ideológiát népszerűsítik vagy szélsőséges cselekményekre buzdítanak. Eddig az orosz törvények nem büntették az interneten információt kereső személyeket; csak az ilyen tartalom létrehozása vagy megosztása volt tilos. Hasonló törvényt fogadtak el nemrég a szomszédos Fehéroroszországban, Oroszország szoros szövetségesében, amelyet Alekszander Lukasenko diktátorként irányít, és amelyet a kormánykritikusok üldözésének igazolására használnak.
A tiltott tartalomra kereséséért Oroszországban átszámolva körülbelül 20 ezer forintos bírság szabható ki, míg a VPN-szolgáltatásokhoz hasonló megkerülési eszközök reklámozásának büntetése ennél szigorúbb: magánszemélyek esetében 850 ezer forint, vállalatok esetében pedig akár 4 millió forint is lehet. "A szélsőséges anyagok kereséséért kiszabott bírságok ebben a változatban még csekélyek, de ez alapot adhat letartóztatásra, nyomásgyakorlásra, ürügyet szolgáltathat a rendőrségre való bekísérésre” – mondta Sarkis Darbinyan internetes szabadságjogi aktivista, akit az orosz hatóságok külföldi ügynöknek minősítettek. „A legjobban attól tartok, hogy a következő változatban az adminisztratív bírságok büntetőügyekké válnak.”
Oroszország internethasználatra és a szólásszabadságra vonatkozó korlátozásainak legjelentősebb kiterjesztése röviddel 2022. februárja, Ukrajna megtámadása után történt, amikor átfogó törvények büntethetővé tették a „hamis hírek” terjesztését és az orosz hadsereg „hiteltelenítését”. Az új módosítást kedden terjesztették elő, és egy hétköznapi, a fuvarozó vállalatok szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz csatolták, az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma által közzétett dokumentumok szerint. "A törvényhozók többször is alkalmazták ezt a 'ravasz' taktikát, hogy az elnyomó intézkedéseket csendben beillesztették korábban benyújtott, de még nem tárgyalt törvényjavaslatokba” – áll a Net Freedoms nevű érdekvédelmi csoport nyilatkozatában. "Ez lehetővé teszi számukra, hogy felgyorsítsák a jogalkotási folyamatot - egy nap alatt lezárják a második és harmadik olvasatot - és elkerüljék a nyilvánosság figyelmét.”
Szerdán - amikor a cenzúra módosításainak híre széles körű aggodalmat váltott ki az orosz médiában - a törvényjavaslatot támogató törvényhozók igyekeztek lekicsinyelni azokat a félelmeket, hogy a polgárokat büntetni fogják az internetes böngészésért. Artem Sheikin szenátor, a törvényjavaslat egyik szerzője az állami ellenőrzés alatt álló hírügynökségeknek elmondta, hogy az új intézkedések nem arra irányulnak, hogy büntessék azokat, akik VPN-eket használva tiltott weboldalakra lépnek be. A Facebook olvasása vagy az Instagram böngészése „nem minősül közigazgatási szabálysértésnek” – mondta Sheikin.
"A fő hangsúly a szolgáltatók szabályozásán van. Nincs terv a felhasználók tömeges büntetésére.” A felelősség – állítása szerint – csak abban az esetben alkalmazandó, ha valaki tudatosan keres és ér el olyan tartalmat, amelyet a bíróság hivatalosan szélsőségesnek minősített, és felvett a Igazságügyi Minisztérium feketelistájára. Sheikin nem magyarázta el, hogy a hatóságok hogyan fogják megállapítani, hogy egy személy tudta-e, hogy az elérhető tartalom szélsőségesnek minősül.
Orosz internetes aktivisták arra figyelmeztettek, hogy a módosítások homályos megfogalmazása jelentős visszaélés lehetőségét teremti meg. Az sem világos, hogy a szabályozók hogyan szándékoznak ellenőrizni a keresési lekérdezéseket, illetve hogyan fogják érvényesíteni az új szabályokat. A Net Freedoms szerint a távközlési szolgáltatókat és az olyan orosz platformokat, mint a VK - amelyek már most is kötelesek tárolni és megosztani a felhasználói adatokat a bűnüldöző szervekkel - felkérhetik ilyen információk átadására. A felhasználók keresési tevékenysége védetlen nyilvános WiFi-hálózatokon, a keresőmotorok előzményein vagy az eszközökön tárolt adatokon, például a böngészőnaplókon és az automatikus kitöltési bejegyzéseken keresztül is nyilvánosságra kerülhet.
A javaslat még egyes Kreml-hűségesek haragját is kiváltotta, akik a módosításokat túlkapásnak nevezték. Jekatyerina Mizulina - egy orosz szenátor lánya és a Liga a Biztonságos Internetért nevű csoport vezetője, amely arról ismert, hogy mindenkit elítél, aki kritizálja a kormányt - azt mondta, hogy a jogi változtatások megakadályoznák szervezetét a munkájában, mivel csoportja technikailag megszegné a szabályokat a megjelölt tartalmak megnyitásával. "Kiderült, hogy az új törvény értelmében a Liga a Biztonságos Internetért nem lesz képes a szélsőséges közösségekre vonatkozó adatokat átadni a Belügyminisztériumnak” - írta Mizulina egy Telegram-posztban. „Megtiltják majd nekünk a szélsőségesség megfigyelését”.
Az elmúlt években az orosz kormány fokozta a digitális szabadságjogok elleni fellépését, célba véve a VPN-használatot és más olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára az állami cenzúra megkerülését. Egy 2024 elején elfogadott törvény kriminalizálta az ilyen technológiák népszerűsítését, illegálissá téve az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos információk megosztását vagy a korlátozások megkerülésére vonatkozó útmutatók közzétételét. A hatóságok azóta több száz törlési kérelmet küldtek az alkalmazásboltoknak, nyomást gyakorolva az olyan nyugati technológiai óriásokra, mint a Google és az Apple, hogy távolítsák el a VPN-alkalmazásokat. A GreatFire kutatási projekt szerint az Apple a korlátozásokat követően mintegy 60 alkalmazást távolított el, a Google azonban a 212 eltávolítási kérésből csak hatnak tett eleget.
Oroszország emellett kiterjesztette a mély csomagvizsgálati (Deep packet inspection, DPI) technológiák használatát, amelyek lehetővé teszik a forgalom pontosabb blokkolását, és dollármilliókat fordított a "szuverén internet” infrastruktúrájának megerősítésére, amelynek célja az online tevékenység széles körű ellenőrzése. A távközlési szolgáltatókat utasították a felhasználói adatok részletes naplózására, míg a polgárokat arra kényszerítik, hogy külföldi platformok helyett hazai platformokat használjanak az olyan platformok fojtásával vagy korlátozásával, mint a YouTube, az X és az Instagram, mivel az orosz kormány igyekszik korlátozni a független információkhoz és a más véleményen lévőkhöz való hozzáférést.
Az orosz törvényhozók csütörtökön egy olyan törvényt fogadtak el, amely drámai módon kibővíti a kormány lehetőségét az internethasználók büntetésére – nem tiltott tartalmak megosztása, hanem egyszerűen azokra való rákeresés miatt. Az új intézkedések simán átmentek az orosz parlamentben és szeptemberben lépnek hatályba. Ezek előírják, hogy pénzbírsággal sújtsák azokat, akik „szándékosan kerestek tudatosan szélsőséges anyagokat” és olyan eszközökkel fértek hozzá azokhoz, mint a virtuális magánhálózatok (VPN-ek), amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megkerüljék a kormányzati blokkolásokat. A VPN-eket Oroszországban már széles körben használják az internethálózaton lévő számos blokkolás megkerülésére.
Oroszország „szélsőséges anyagoknak” tekinti azokat a tartalmakat, amelyeket a bíróság hivatalosan felvett a kormány által vezetett nyilvántartásba. Ez körülbelül 5500 bejegyzést tartalmaz, azokat a tartalmakat, amelyeket „szélsőséges szervezetek” állítottak elő, az „LGBT mozgalomtól” az al-Kaidáig. Az új törvény kiterjed azokra az anyagokra is, amelyek állítólagosan a náci ideológiát népszerűsítik vagy szélsőséges cselekményekre buzdítanak. Eddig az orosz törvények nem büntették az interneten információt kereső személyeket; csak az ilyen tartalom létrehozása vagy megosztása volt tilos. Hasonló törvényt fogadtak el nemrég a szomszédos Fehéroroszországban, Oroszország szoros szövetségesében, amelyet Alekszander Lukasenko diktátorként irányít, és amelyet a kormánykritikusok üldözésének igazolására használnak.
A tiltott tartalomra kereséséért Oroszországban átszámolva körülbelül 20 ezer forintos bírság szabható ki, míg a VPN-szolgáltatásokhoz hasonló megkerülési eszközök reklámozásának büntetése ennél szigorúbb: magánszemélyek esetében 850 ezer forint, vállalatok esetében pedig akár 4 millió forint is lehet. "A szélsőséges anyagok kereséséért kiszabott bírságok ebben a változatban még csekélyek, de ez alapot adhat letartóztatásra, nyomásgyakorlásra, ürügyet szolgáltathat a rendőrségre való bekísérésre” – mondta Sarkis Darbinyan internetes szabadságjogi aktivista, akit az orosz hatóságok külföldi ügynöknek minősítettek. „A legjobban attól tartok, hogy a következő változatban az adminisztratív bírságok büntetőügyekké válnak.”
Oroszország internethasználatra és a szólásszabadságra vonatkozó korlátozásainak legjelentősebb kiterjesztése röviddel 2022. februárja, Ukrajna megtámadása után történt, amikor átfogó törvények büntethetővé tették a „hamis hírek” terjesztését és az orosz hadsereg „hiteltelenítését”. Az új módosítást kedden terjesztették elő, és egy hétköznapi, a fuvarozó vállalatok szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz csatolták, az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma által közzétett dokumentumok szerint. "A törvényhozók többször is alkalmazták ezt a 'ravasz' taktikát, hogy az elnyomó intézkedéseket csendben beillesztették korábban benyújtott, de még nem tárgyalt törvényjavaslatokba” – áll a Net Freedoms nevű érdekvédelmi csoport nyilatkozatában. "Ez lehetővé teszi számukra, hogy felgyorsítsák a jogalkotási folyamatot - egy nap alatt lezárják a második és harmadik olvasatot - és elkerüljék a nyilvánosság figyelmét.”
Szerdán - amikor a cenzúra módosításainak híre széles körű aggodalmat váltott ki az orosz médiában - a törvényjavaslatot támogató törvényhozók igyekeztek lekicsinyelni azokat a félelmeket, hogy a polgárokat büntetni fogják az internetes böngészésért. Artem Sheikin szenátor, a törvényjavaslat egyik szerzője az állami ellenőrzés alatt álló hírügynökségeknek elmondta, hogy az új intézkedések nem arra irányulnak, hogy büntessék azokat, akik VPN-eket használva tiltott weboldalakra lépnek be. A Facebook olvasása vagy az Instagram böngészése „nem minősül közigazgatási szabálysértésnek” – mondta Sheikin.
"A fő hangsúly a szolgáltatók szabályozásán van. Nincs terv a felhasználók tömeges büntetésére.” A felelősség – állítása szerint – csak abban az esetben alkalmazandó, ha valaki tudatosan keres és ér el olyan tartalmat, amelyet a bíróság hivatalosan szélsőségesnek minősített, és felvett a Igazságügyi Minisztérium feketelistájára. Sheikin nem magyarázta el, hogy a hatóságok hogyan fogják megállapítani, hogy egy személy tudta-e, hogy az elérhető tartalom szélsőségesnek minősül.
Orosz internetes aktivisták arra figyelmeztettek, hogy a módosítások homályos megfogalmazása jelentős visszaélés lehetőségét teremti meg. Az sem világos, hogy a szabályozók hogyan szándékoznak ellenőrizni a keresési lekérdezéseket, illetve hogyan fogják érvényesíteni az új szabályokat. A Net Freedoms szerint a távközlési szolgáltatókat és az olyan orosz platformokat, mint a VK - amelyek már most is kötelesek tárolni és megosztani a felhasználói adatokat a bűnüldöző szervekkel - felkérhetik ilyen információk átadására. A felhasználók keresési tevékenysége védetlen nyilvános WiFi-hálózatokon, a keresőmotorok előzményein vagy az eszközökön tárolt adatokon, például a böngészőnaplókon és az automatikus kitöltési bejegyzéseken keresztül is nyilvánosságra kerülhet.
A javaslat még egyes Kreml-hűségesek haragját is kiváltotta, akik a módosításokat túlkapásnak nevezték. Jekatyerina Mizulina - egy orosz szenátor lánya és a Liga a Biztonságos Internetért nevű csoport vezetője, amely arról ismert, hogy mindenkit elítél, aki kritizálja a kormányt - azt mondta, hogy a jogi változtatások megakadályoznák szervezetét a munkájában, mivel csoportja technikailag megszegné a szabályokat a megjelölt tartalmak megnyitásával. "Kiderült, hogy az új törvény értelmében a Liga a Biztonságos Internetért nem lesz képes a szélsőséges közösségekre vonatkozó adatokat átadni a Belügyminisztériumnak” - írta Mizulina egy Telegram-posztban. „Megtiltják majd nekünk a szélsőségesség megfigyelését”.
Az elmúlt években az orosz kormány fokozta a digitális szabadságjogok elleni fellépését, célba véve a VPN-használatot és más olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára az állami cenzúra megkerülését. Egy 2024 elején elfogadott törvény kriminalizálta az ilyen technológiák népszerűsítését, illegálissá téve az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos információk megosztását vagy a korlátozások megkerülésére vonatkozó útmutatók közzétételét. A hatóságok azóta több száz törlési kérelmet küldtek az alkalmazásboltoknak, nyomást gyakorolva az olyan nyugati technológiai óriásokra, mint a Google és az Apple, hogy távolítsák el a VPN-alkalmazásokat. A GreatFire kutatási projekt szerint az Apple a korlátozásokat követően mintegy 60 alkalmazást távolított el, a Google azonban a 212 eltávolítási kérésből csak hatnak tett eleget.
Oroszország emellett kiterjesztette a mély csomagvizsgálati (Deep packet inspection, DPI) technológiák használatát, amelyek lehetővé teszik a forgalom pontosabb blokkolását, és dollármilliókat fordított a "szuverén internet” infrastruktúrájának megerősítésére, amelynek célja az online tevékenység széles körű ellenőrzése. A távközlési szolgáltatókat utasították a felhasználói adatok részletes naplózására, míg a polgárokat arra kényszerítik, hogy külföldi platformok helyett hazai platformokat használjanak az olyan platformok fojtásával vagy korlátozásával, mint a YouTube, az X és az Instagram, mivel az orosz kormány igyekszik korlátozni a független információkhoz és a más véleményen lévőkhöz való hozzáférést.