A Washingtoni Egyetem munkatársai 25 személy bevonásával végeztek el egy tesztet, amelynek tapasztalatai alapján megállapították, hogy a túl hosszú vagy a politikai tartalmú posztokat gyorsan átgörgetik a felhasználók. A Facebook, a Twitter és a többi portál látogatói többnyire maguktól is felismerik a megtévesztő bejegyzéseket. A résztvevőknek be kellett lépniük a fiókjaikba, majd a szakemberek egy általuk kifejlesztett Chrome-kiegészítő segítségével különböző álhíreket tettek elérhetővé a számukra és végül megkérdezték őket a tapasztalataikról. A teszt szereplői a legtöbb álhírt maguktól is teljes mértékben figyelmen kívül hagyták, mert azok túl hosszúak, túlzottan politikai tartalmúak vagy a számukra nem elég fontosak voltak. Néhány tartalom esetében szkeptikusnak bizonyultak. Összességében elmondható volt, hogy átláttak a próbálkozásokon.

Franziska Roesner, a tanulmány elkészítését vezető kutató kijelentette, hogy a teszt résztvevőinek nagyon világos elképzeléseik voltak, hogy milyeneknek kell lenniük a környezetükben lévő embereknek és bejegyzéseknek, s rájöttek, ha valami nem stimmelt. Roesner szerint a közösségi médiacégeknek a jövőben sokkal jobban kellene figyelniük arra, hogy miként látják a tagjaik a szolgáltatásokat. E látásmód figyelembevételével ugyanis nem csupán az álhírek ellen küzdhetnének sokkal hatékonyabban, hanem jelentős mértékben javíthatnának a platformok dizájnján is. A felelős felhasználóknak pedig jobban meg kell bízniuk az ösztöneikben és hallgatniuk kell magukra akkor, ha úgy érzik, hogy egy bejegyzéssel nem stimmel valami.

Tavaly januárban a Princeton és a New York-i Egyetem tudósai megállapították, hogy az idős és konzervatív Facebook-tagok osztanak meg leggyakrabban álhíreket. A 65 éves vagy idősebb internetezők közel hétszer több álhírt osztanak meg, mint a 18 és 29 év közöttiek.