SG.hu·
Törvénnyel lép fel az álhírek ellen Szingapúr
A most hatályba lépett jogszabály értelmében a közösségi médiacégek kötelesek azonnal megjelölni és törölni a gyanúsnak minősített információkat.
Az ázsiai városállamban hatályba lépett az a Protection from Online Falsehoods and Manipulation Act (POFMA) nevű új törvény, amely arra kötelezi a Facebookot, a Twittert és a többi közösségi platformot, hogy minden a helyi kormány által álhírnek minősített tartalmat azonnal jelöljenek meg és távolítsanak el. Miután a Facebook, a Twitter és a Google ázsiai főhadiszállása is Szingapúrban található, ezért kaptak időt, hogy felkészüljenek az új törvény bevezetésére és alkalmazására.
Azok a vállalatok, amelyek nem teljesítik a jogszabály előírásait akár egymillió szingapúri dolláros (720 000 amerikai dolláros) pénzbírságot, míg az egyes felhasználók 10 éves börtönbüntetést is kaphatnak. A helyi hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy ezekre a szigorú büntetésekre szükség van az álinformációk terjedésének megakadályozásához. Az álhírek ugyanis megrengetik az állami intézményekbe vetett bizalmat és megosztják a társadalmat.
A törvényt bírálók szerint viszont az egész dolog a cenzúra erősítését és a (kormány)kritikus hangok elhallgattatását szolgálja. További felvetés volt, hogy a jogszabály szövege túlzottan általánosan fogalmaz, így nehezen alkalmazható a gyakorlatban. A törvény májusi elfogadása után elsősorban a Google fejezte ki az aggodalmait, mondván: a jogszabály árthat az innovációnak és feltartóztathatja a digitális információkon alapuló ökorendszer növekedését.
Az ázsiai városállamban hatályba lépett az a Protection from Online Falsehoods and Manipulation Act (POFMA) nevű új törvény, amely arra kötelezi a Facebookot, a Twittert és a többi közösségi platformot, hogy minden a helyi kormány által álhírnek minősített tartalmat azonnal jelöljenek meg és távolítsanak el. Miután a Facebook, a Twitter és a Google ázsiai főhadiszállása is Szingapúrban található, ezért kaptak időt, hogy felkészüljenek az új törvény bevezetésére és alkalmazására.
Azok a vállalatok, amelyek nem teljesítik a jogszabály előírásait akár egymillió szingapúri dolláros (720 000 amerikai dolláros) pénzbírságot, míg az egyes felhasználók 10 éves börtönbüntetést is kaphatnak. A helyi hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy ezekre a szigorú büntetésekre szükség van az álinformációk terjedésének megakadályozásához. Az álhírek ugyanis megrengetik az állami intézményekbe vetett bizalmat és megosztják a társadalmat.
A törvényt bírálók szerint viszont az egész dolog a cenzúra erősítését és a (kormány)kritikus hangok elhallgattatását szolgálja. További felvetés volt, hogy a jogszabály szövege túlzottan általánosan fogalmaz, így nehezen alkalmazható a gyakorlatban. A törvény májusi elfogadása után elsősorban a Google fejezte ki az aggodalmait, mondván: a jogszabály árthat az innovációnak és feltartóztathatja a digitális információkon alapuló ökorendszer növekedését.