Berta Sándor
A Google Glass segíthet az autista gyerekeknek
Tudósok gyermekek bevonásával tesztelték, hogy vajon az okosszemüveg megkönnyítheti-e az autisták életét.
Kutatók (Jena Daniels, Jessey N. Schwartz, Catalin Voss, Nick Haber, Azar Fazel, Aaron Kline, Peter Washington, Carl Feinstein, Terry Winograd, Dennis P. Wall) arra használták a Google Glass okosszemüveget, hogy segítséget nyújtson az autista gyerekeknek nehéz helyzetekben. Az autizmus spektrumzavarban érintetteknek gyakran gondot okoznak a közösségi interakciók, szeretnek egyedül lenni, kerülik a társaikat és felzaklatják őket a változás, az új dolgok. Ettől még ugyanúgy éreznek, látnak, hallanak, éreznek, gondolkodnak, csak az érzelmeik kifejezése és megélése más módon zajlik, nehézséget jelent nekik az összkép kialakítása, illetve másokon az érzelmek felismerése.
A szakemberek 14 autista gyerek bevonásával végeztek el egy több mint 10 héten át tartó kísérletet. A gyermekek családjai közül 12 esetében arról számoltak be a szülők, hogy a csemetéik sokkal inkább törekedtek a szemkontaktusra, mint a kísérlet előtt. A kísérlet keretében felhasználtak egy új okostelefonos alkalmazást, amely ötvözte a Google Glass okosszemüveget az arcfelismerő szoftverekkel, s lehetővé tette, hogy a viselő valós időben láthassa, hogy milyen érzelmek jelennek meg az emberek arcain. A szoftvert Dennis P. Wall, a Stanford Egyetem munkatársa és kollégái fejlesztették ki és több százezer arckép segítségével készítették fel.
A működési elv rendkívül egyszerű: a Google Glass kamerája rögzíti az autista gyerek előtti személyek arcait és az információkat továbbítja a programnak, amely összeveti a felvételeket a birtokában lévő adatokkal. Az alkalmazás nyolc érzelmet tud felismerni, ezek a boldogság, a szomorúság, a harag, az undor, a meglepetés, a félelem, a megvetés és a nyugalom. Amennyiben a szoftver ezen érzelmek egyikét fedezi fel a rögzített képeken, akkor elküldi az információt a szemüveg viselőjének, miközben a fejhallgatóban meg is nevezi az érzelmet. A Google eszközét általában hetente háromszor 20 percre használták a 3 és 17 év közötti autisták, s szinte mindegyiküknek segített.
A Sophisticated high speed object recognition engine (SHORE) és a hasonló alkalmazások szintén képesek az alapvető érzelmek (düh, bánat, félelem, öröm, meglepetés, undor) felismerésére. A tesztek megmutatták, hogy az alapérzelmeket az esetek körülbelül 90 százalékában jól mutatták meg ezek a megoldások. Mindez meglehetősen jó eredmény, hiszen az emberek 100 érzelmet tudnak kifejezni az arcukkal. A SHORE-t már 2015-ben integrálták egy szemüvegbe, így azóta autisták is használhatják. Azonban ezek a megoldások nemcsak az autistáknak jelenthetnek hatékony segítséget, hanem például a hatóságoknak (vámosoknak, rendőröknek stb.) vagy éppen az ápolóknak is.
Kutatók (Jena Daniels, Jessey N. Schwartz, Catalin Voss, Nick Haber, Azar Fazel, Aaron Kline, Peter Washington, Carl Feinstein, Terry Winograd, Dennis P. Wall) arra használták a Google Glass okosszemüveget, hogy segítséget nyújtson az autista gyerekeknek nehéz helyzetekben. Az autizmus spektrumzavarban érintetteknek gyakran gondot okoznak a közösségi interakciók, szeretnek egyedül lenni, kerülik a társaikat és felzaklatják őket a változás, az új dolgok. Ettől még ugyanúgy éreznek, látnak, hallanak, éreznek, gondolkodnak, csak az érzelmeik kifejezése és megélése más módon zajlik, nehézséget jelent nekik az összkép kialakítása, illetve másokon az érzelmek felismerése.
A szakemberek 14 autista gyerek bevonásával végeztek el egy több mint 10 héten át tartó kísérletet. A gyermekek családjai közül 12 esetében arról számoltak be a szülők, hogy a csemetéik sokkal inkább törekedtek a szemkontaktusra, mint a kísérlet előtt. A kísérlet keretében felhasználtak egy új okostelefonos alkalmazást, amely ötvözte a Google Glass okosszemüveget az arcfelismerő szoftverekkel, s lehetővé tette, hogy a viselő valós időben láthassa, hogy milyen érzelmek jelennek meg az emberek arcain. A szoftvert Dennis P. Wall, a Stanford Egyetem munkatársa és kollégái fejlesztették ki és több százezer arckép segítségével készítették fel.
A működési elv rendkívül egyszerű: a Google Glass kamerája rögzíti az autista gyerek előtti személyek arcait és az információkat továbbítja a programnak, amely összeveti a felvételeket a birtokában lévő adatokkal. Az alkalmazás nyolc érzelmet tud felismerni, ezek a boldogság, a szomorúság, a harag, az undor, a meglepetés, a félelem, a megvetés és a nyugalom. Amennyiben a szoftver ezen érzelmek egyikét fedezi fel a rögzített képeken, akkor elküldi az információt a szemüveg viselőjének, miközben a fejhallgatóban meg is nevezi az érzelmet. A Google eszközét általában hetente háromszor 20 percre használták a 3 és 17 év közötti autisták, s szinte mindegyiküknek segített.
A Sophisticated high speed object recognition engine (SHORE) és a hasonló alkalmazások szintén képesek az alapvető érzelmek (düh, bánat, félelem, öröm, meglepetés, undor) felismerésére. A tesztek megmutatták, hogy az alapérzelmeket az esetek körülbelül 90 százalékában jól mutatták meg ezek a megoldások. Mindez meglehetősen jó eredmény, hiszen az emberek 100 érzelmet tudnak kifejezni az arcukkal. A SHORE-t már 2015-ben integrálták egy szemüvegbe, így azóta autisták is használhatják. Azonban ezek a megoldások nemcsak az autistáknak jelenthetnek hatékony segítséget, hanem például a hatóságoknak (vámosoknak, rendőröknek stb.) vagy éppen az ápolóknak is.
