Berta Sándor
A Facebook csak egy zseniális marketingfogás?
A kilépett dolgozók sok pénzt tudnak keresni történeteikből, ennek köszönhetően folyamatosan újabb részletek válnak ismertté a közösségi portál belső ügyeiről.
Antonio García Martínez reklámmenedzsert három évvel ezelőtt bocsátották el a Facebooktól és Chaos Monkeys - Obscene Fortune and Random Failure in Silicon Valley címmel könyvet írt a tapasztalatairól. E szerint Mark Zuckerberg ugyan látszólag kedvesnek és empatikusnak tűnik, valójában nagyon is erőszakos. Az általa vezetett társaságot a folyamatos ellenőrzések, a zaklatások és a túlórák jellemzik, ahol a dolgozóktól azt várják el, hogy szinte állandóan, napi 20 órában álljanak rendelkezésre. Egy kultuszról van szó, ahol a vezetőt hívek követik és messianisztikus céljuk mindenkit a közösségi hálózat felhasználói közé terelni.
Antonio García Martínez most egy podcast keretében újabb részleteket árult el a Facebookról. A szakember szerint a társaság sikerének hátterében a vállalati kultúra áll. Zuckerberg általában "hackerkultúráról" beszél, s ezzel jól képzett, fiatal programozókat toboroz a MIT-ről és a Stanford Egyetemről. Minden programozó kap a fejlesztői eszközére egy saját Facebook-verziót, amelyet olyan gyakran és radikálisan változtathat meg, ahogyan csak akar. A fiatal programozók így az első naptól kezdve azzal az érzéssel szembesülnek, hogy a Facebook-világon belül mindent a feje tetejére állíthatnak.
A Facebook-kultúra további építőelemét a hackerversenyek jelentik. Ezeken a rendezvényeken a programozók a munkájuktól függetlenül új termékeken dolgozhatnak. E fejlesztések során akadnak "szerencsés véletlenek"; az egyik ilyennek köszönhető a Facebook videofunkciója. Ez tehát nem Mark Zuckerberg zseniális ötletéből származik, hanem éppen ellenkezőleg: a menedzser eredetileg durva módon elutasította az illetékes fejlesztőt és egyszerűen hülyeségnek nevezte az elképzelését. De ő továbbra is hitt az ötletben, majd két napra bezárkózott a csapatával egy konferenciaterembe és igyekezett tökéletesíteni a funkciót. Sikerrel, hiszen a Facebook immár a világ második legnagyobb videoplatformjának számít a YouTube után.
Martínez kiemelte, hogy a Szilícium-völgybeli mindentudás csak egy mítosz. A Facebook sikere mögött semmiképpen sem a jobb világgal kapcsolatos "látomásos álmok" állnak, hanem szinte kizárólag Mark Zuckerberg zseniális marketingje. A férfi ezt "Szilícium-völgy elvnek" nevezi. S, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Elég a semmiből elindítani tíz félkész terméket és kinevezni azokat az emberiség megmentőinek. A tízből hét termék kíméletlenül elbukik, kettő talán rendben van, s ha egy beválik, az nagyon sok pénzt hoz. A Szilícium-völgyben ezután úgy tesznek, mint ha a siker okai a kezdetektől ismertek lettek volna és egész idő alatt tudták volna azokat, holott erről szó sincs.
Martínez egy másik példát is felhozott mindennek az alátámasztására: a Facebook hírfolyam-funkcióját. Annak sikerében valójában szintén senki nem hitt, csak egy termék volt a sok többi között, de Zuckerberg megértette, hogyan adhatja el később a funkciót zseniális találmányként. A szakember a podcast végén néhány tanácsot adott az európai startupoknak. Elsőként azt javasolta, legyenek kitartóak. Az Airbnb, a Dropbox és sok más cég esetében is éveknek kellett eltelniük, amíg érvényesülni tudtak. A befektetők számára az a legfontosabb bizonyíték, ha egy vállalat a túlélők közé tartozik, illetve figyelemmel kísérik az alapítók egymás közötti viszonyát is, arra kíváncsiak, hogy a krízishelyzeteket képesek-e közösen megoldani vagy sem. Martínez szerint egy startupot közösen vezetni pontosan olyan élmény, mint egy házasság - csak szex nélkül.
Antonio García Martínez reklámmenedzsert három évvel ezelőtt bocsátották el a Facebooktól és Chaos Monkeys - Obscene Fortune and Random Failure in Silicon Valley címmel könyvet írt a tapasztalatairól. E szerint Mark Zuckerberg ugyan látszólag kedvesnek és empatikusnak tűnik, valójában nagyon is erőszakos. Az általa vezetett társaságot a folyamatos ellenőrzések, a zaklatások és a túlórák jellemzik, ahol a dolgozóktól azt várják el, hogy szinte állandóan, napi 20 órában álljanak rendelkezésre. Egy kultuszról van szó, ahol a vezetőt hívek követik és messianisztikus céljuk mindenkit a közösségi hálózat felhasználói közé terelni.
Antonio García Martínez most egy podcast keretében újabb részleteket árult el a Facebookról. A szakember szerint a társaság sikerének hátterében a vállalati kultúra áll. Zuckerberg általában "hackerkultúráról" beszél, s ezzel jól képzett, fiatal programozókat toboroz a MIT-ről és a Stanford Egyetemről. Minden programozó kap a fejlesztői eszközére egy saját Facebook-verziót, amelyet olyan gyakran és radikálisan változtathat meg, ahogyan csak akar. A fiatal programozók így az első naptól kezdve azzal az érzéssel szembesülnek, hogy a Facebook-világon belül mindent a feje tetejére állíthatnak.
A Facebook-kultúra további építőelemét a hackerversenyek jelentik. Ezeken a rendezvényeken a programozók a munkájuktól függetlenül új termékeken dolgozhatnak. E fejlesztések során akadnak "szerencsés véletlenek"; az egyik ilyennek köszönhető a Facebook videofunkciója. Ez tehát nem Mark Zuckerberg zseniális ötletéből származik, hanem éppen ellenkezőleg: a menedzser eredetileg durva módon elutasította az illetékes fejlesztőt és egyszerűen hülyeségnek nevezte az elképzelését. De ő továbbra is hitt az ötletben, majd két napra bezárkózott a csapatával egy konferenciaterembe és igyekezett tökéletesíteni a funkciót. Sikerrel, hiszen a Facebook immár a világ második legnagyobb videoplatformjának számít a YouTube után.
Martínez kiemelte, hogy a Szilícium-völgybeli mindentudás csak egy mítosz. A Facebook sikere mögött semmiképpen sem a jobb világgal kapcsolatos "látomásos álmok" állnak, hanem szinte kizárólag Mark Zuckerberg zseniális marketingje. A férfi ezt "Szilícium-völgy elvnek" nevezi. S, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Elég a semmiből elindítani tíz félkész terméket és kinevezni azokat az emberiség megmentőinek. A tízből hét termék kíméletlenül elbukik, kettő talán rendben van, s ha egy beválik, az nagyon sok pénzt hoz. A Szilícium-völgyben ezután úgy tesznek, mint ha a siker okai a kezdetektől ismertek lettek volna és egész idő alatt tudták volna azokat, holott erről szó sincs.
Martínez egy másik példát is felhozott mindennek az alátámasztására: a Facebook hírfolyam-funkcióját. Annak sikerében valójában szintén senki nem hitt, csak egy termék volt a sok többi között, de Zuckerberg megértette, hogyan adhatja el később a funkciót zseniális találmányként. A szakember a podcast végén néhány tanácsot adott az európai startupoknak. Elsőként azt javasolta, legyenek kitartóak. Az Airbnb, a Dropbox és sok más cég esetében is éveknek kellett eltelniük, amíg érvényesülni tudtak. A befektetők számára az a legfontosabb bizonyíték, ha egy vállalat a túlélők közé tartozik, illetve figyelemmel kísérik az alapítók egymás közötti viszonyát is, arra kíváncsiak, hogy a krízishelyzeteket képesek-e közösen megoldani vagy sem. Martínez szerint egy startupot közösen vezetni pontosan olyan élmény, mint egy házasság - csak szex nélkül.