Berta Sándor
A jövő tech-városává válna Hongkong
Az élénk startup- és technológiai élet létfontosságú a jövő metropoliszai számára. Hongkong is ilyen település akar lenni.
James Lau, a hongkongi pénzügyi iroda helyettes vezetője kijelentette, hogy ha valamit tesznek, azt jól akarják tenni, s ezzel a digitalizálás és a startupok területén elért eredményekre utalt. Mindez a befektetett rengeteg pénznek és a töretlen meggyőződésnek köszönhető. A város létrehozott egy különleges részleget, amely ennek az ökorendszernek a fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációt végzi.
Hongkong 1997 óta ismét része Kínának és jelenleg hétmillió ember lakó- és munkahelye. A helyi gazdaság függetlenebb, mint a kínai és sokkal nyitottabb a nemzetközi világ felé. A metropolisz különleges közigazgatási zóna, s kapocs akar lenni Kína és a világ többi része között. Hongkongban hangsúlyozzák, hogy nagy értéket fektetnek a az önállóságra különösen a jogszabályok, a piacgazdaság és a joghatóság tekintetében. A startup-rendszer ugyanakkor még gyerekcipőben jár.
Tavaly kevesebb, mint 2000 ilyen vállalkozást tartottak nyilván és azok összesen 5300 embert foglalkoztattak. Az alapítók kétharmada helyi volt, a többiek amerikaiak, britek, kínaiak vagy franciák. A legtöbb alapító az információs, a technológiai, az elektronikus kereskedelmi, a logisztikai a pénzügyi IT- és az egészségügyi szektorban akart megjelenni a cégével. A helyi fiatalok általában jogászok vagy bankárok akarnak lenni, a saját startup alapítása még nem túl népszerű ötlet és a szülők is gyakran értetlenkedve fogadják az ilyen elképzeléseket.
Hongkong előnye, hogy minden fontosabb ázsiai piac 4 órán, míg a világ lakosságának fele 5 órán belül elérhető repülőgéppel. A Gyöngy-folyó (Csu-csiang) deltája autóval csupán egy órányira van, s az a vidék Kína legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő régiója. A kedvező adózási feltételek szintén komoly szempontot jelentenek. A jövedelemadó 15 százalékos, nincs viszont forgalmi, osztalék- és nyereségadó. Az árucikkek, a tőke és a személyforgalom szabadon áramolhatnak a metropoliszba és onnan ki, a hivatali és az üzleti nyelv pedig az angol. Ehhez jön még a kozmopolita életérzés.
De a város nem elégszik meg ennyivel, szeretne a következő években okosvárossá válni. E cél elérésére az elmúlt 15 évben 4800 projektet indítottak el és 1,2 milliárd dollárt fektettek be. A két vezető program a Cyberport és a Science Park. A projektekben ötvöződnek a kutatás, a technológiai cégek termékei és a startupok ötletei. E kombináció gondoskodik az innovációról, az új üzleti modellekről és a jövőben hasznos ötletekről.
A Science Park területe 400 000 négyzetméter és gyakorlatilag egy önálló városrész, ahol több mint 600 egészségügyi technológiai, elektronikai, környezettechnológiai, IT-technológiai és anyagkutatási társaságnak van a székhelye. Az utca túloldalán pedig az egyik helyi egyetem található. A startupokhoz létrehoztak egy inkubátorprogramot. A parkban három fő területre összpontosítanak: a robotikára, az idősek egészségére és az okosváros-ötletekre. A hely felkapott, nagyon nehéz lakást szerezni, ezért sok feltaláló és cégalapító a szüleinél lakik.
Az idei év első felében 250 millió dollár állami pénzt fektet be a helyi alap a programok támogatásába, térítés nélkül, azaz a cégtulajdonosoknak nem kell cserébe részesedést adniuk a vállalatukban. Minden esztendőben megrendezik az egy héten át tartó Start-Me-Up fesztivált, amelyen mindenki megjelenik, akinek Ázsiában köze van a digitalizáláshoz és a startupokhoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a világ 100 bankja közül 74 képviselteti magát Hongkongban. A távlati cél az, hogy Hongkongból terjesszék el a tudást és a tapasztalatot a világ minden tájára, s ezáltal megváltoztassák a világot, éppúgy, ahogy azt régebben a Szilícium-völgy is tette. A helyiek ehhez kellően fegyelmezettek, szenvedélyesek és rendelkezésükre áll a szükséges tőke is, mindez pedig egy sokat ígérő kombináció.
James Lau, a hongkongi pénzügyi iroda helyettes vezetője kijelentette, hogy ha valamit tesznek, azt jól akarják tenni, s ezzel a digitalizálás és a startupok területén elért eredményekre utalt. Mindez a befektetett rengeteg pénznek és a töretlen meggyőződésnek köszönhető. A város létrehozott egy különleges részleget, amely ennek az ökorendszernek a fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációt végzi.
Hongkong 1997 óta ismét része Kínának és jelenleg hétmillió ember lakó- és munkahelye. A helyi gazdaság függetlenebb, mint a kínai és sokkal nyitottabb a nemzetközi világ felé. A metropolisz különleges közigazgatási zóna, s kapocs akar lenni Kína és a világ többi része között. Hongkongban hangsúlyozzák, hogy nagy értéket fektetnek a az önállóságra különösen a jogszabályok, a piacgazdaság és a joghatóság tekintetében. A startup-rendszer ugyanakkor még gyerekcipőben jár.
Tavaly kevesebb, mint 2000 ilyen vállalkozást tartottak nyilván és azok összesen 5300 embert foglalkoztattak. Az alapítók kétharmada helyi volt, a többiek amerikaiak, britek, kínaiak vagy franciák. A legtöbb alapító az információs, a technológiai, az elektronikus kereskedelmi, a logisztikai a pénzügyi IT- és az egészségügyi szektorban akart megjelenni a cégével. A helyi fiatalok általában jogászok vagy bankárok akarnak lenni, a saját startup alapítása még nem túl népszerű ötlet és a szülők is gyakran értetlenkedve fogadják az ilyen elképzeléseket.
Hongkong előnye, hogy minden fontosabb ázsiai piac 4 órán, míg a világ lakosságának fele 5 órán belül elérhető repülőgéppel. A Gyöngy-folyó (Csu-csiang) deltája autóval csupán egy órányira van, s az a vidék Kína legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő régiója. A kedvező adózási feltételek szintén komoly szempontot jelentenek. A jövedelemadó 15 százalékos, nincs viszont forgalmi, osztalék- és nyereségadó. Az árucikkek, a tőke és a személyforgalom szabadon áramolhatnak a metropoliszba és onnan ki, a hivatali és az üzleti nyelv pedig az angol. Ehhez jön még a kozmopolita életérzés.
De a város nem elégszik meg ennyivel, szeretne a következő években okosvárossá válni. E cél elérésére az elmúlt 15 évben 4800 projektet indítottak el és 1,2 milliárd dollárt fektettek be. A két vezető program a Cyberport és a Science Park. A projektekben ötvöződnek a kutatás, a technológiai cégek termékei és a startupok ötletei. E kombináció gondoskodik az innovációról, az új üzleti modellekről és a jövőben hasznos ötletekről.
A Science Park területe 400 000 négyzetméter és gyakorlatilag egy önálló városrész, ahol több mint 600 egészségügyi technológiai, elektronikai, környezettechnológiai, IT-technológiai és anyagkutatási társaságnak van a székhelye. Az utca túloldalán pedig az egyik helyi egyetem található. A startupokhoz létrehoztak egy inkubátorprogramot. A parkban három fő területre összpontosítanak: a robotikára, az idősek egészségére és az okosváros-ötletekre. A hely felkapott, nagyon nehéz lakást szerezni, ezért sok feltaláló és cégalapító a szüleinél lakik.
Az idei év első felében 250 millió dollár állami pénzt fektet be a helyi alap a programok támogatásába, térítés nélkül, azaz a cégtulajdonosoknak nem kell cserébe részesedést adniuk a vállalatukban. Minden esztendőben megrendezik az egy héten át tartó Start-Me-Up fesztivált, amelyen mindenki megjelenik, akinek Ázsiában köze van a digitalizáláshoz és a startupokhoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a világ 100 bankja közül 74 képviselteti magát Hongkongban. A távlati cél az, hogy Hongkongból terjesszék el a tudást és a tapasztalatot a világ minden tájára, s ezáltal megváltoztassák a világot, éppúgy, ahogy azt régebben a Szilícium-völgy is tette. A helyiek ehhez kellően fegyelmezettek, szenvedélyesek és rendelkezésükre áll a szükséges tőke is, mindez pedig egy sokat ígérő kombináció.