Berta Sándor
Értelmetlenné teszi a globalizációt a 3D-nyomtatás
Szükségtelen lesz a fejlődő országok olcsó munkaerejének kihasználása, ha a bútorok, a cipők, az órák és a házak építőelemei éppúgy kinyomtathatók, mint a különböző alkatrészek.
Az álmodozók szerint egy kinyomtatható bútorokat tartalmazó elektronikus katalógus lesz a jövő IKEA áruháza. A berendezések minden részletét mi határozhatjuk meg nem csak színekre, hanem anyagokra lebontva, és egy-két napon belül ugyanúgy várhatjuk a szállítót, mint manapság. Eltűnhetnek az egyenotthonok, ahol a szomszédba csak átugrott tájékozott háziasszony azonnal fel tudja ismerni például a csillár beszerzési helyét, és előtérbe kerülhetnek az egyedileg megtervezett, személyesebb otthonok.
Míg az első 3D nyomtatók csak alacsony hőfokon olvadó műanyaggal dolgoztak, addig a mai profi típusok akár fémet vagy kerámiát is tudnak kezelni. A mostani apróbb mintadarabok előállításáról zajlik az áttérés a hatalmas méretre, gyorsulnak a berendezések, és most már lehet kombinálni a színeket, az anyagokat és akár elektronikát is tudnak integrálni a késztermékbe. Mindez globális szinten is átalakulást hoz, például szükségtelen lesz Vietnámba vagy Bangladesbe telepíteni az üzemeket, hiszen a fejlett nyugati országokban sem jár mindez magasabb költséggel, ráadásul a szállítás is töredék pénzbe kerül.
Az oktatásban is kiválóan használhatók a 3D nyomtatók
A logisztikai cégek igyekeznek felkészülni a változásra, amikor nem kell az árukat a fél világon keresztülutaztatni a megrendelőhöz. A multinacionális csomagszállító óriásoknál már teljes 3D-nyomtatófarmok működnek, ilyet épít a UPS, a FedEX és a TNT is. A UPS például több száz 3D-nyomtatóból álló létesítményeket állított üzembe, amelyek folyamatosan készítik a különböző alkatrészeket és eszközöket az olyan konszernek számára, mint a GE Aviation és a Whirlpool. Az effajta gyártás alapjaiban változtatja meg például a cipő- és a ruhagyártási folyamatokat.
A méretnövekedésre jó példa az amszterdami Heijmans, mely az MX3D és a Joris Laarman Lab segítségével hidakat készít. Az egyes hídelemeket robotkarok bevonásával helyezik el, az új gyártási módszer lehetővé teszi a nagy struktúrák egy darabban való legyártását. Ulli Klenk, a Siemens gyártási centrumának vezetője biztos abban, hogy a 3D-nyomtatók előbb vagy utóbb szerepet kapnak majd a hagyományos termékgyártásban is, de ehhez az kell, hogy a berendezések automatizáltak legyenek.
Az árak mindenesetre meredeken esnek: a BigRep nevű cég fő egysége a One.2, amely képes akár egy asztal kinyomtatására is. A készülék 50 000 euróba kerül, mely összeg eltörpül a vetélytársak hasonló berendezéseinek egymillió eurós ára mellett. Vezetőjük, René Gurka elmondta, hogy annyi megrendelésük van, hogy azokat alig bírják teljesíteni. Az eszközök 95 százalékát exportálják. A BigRep tavaly 65 készüléket értékesített, idén már 200-at fog, ezzel a bevételei 1,8 millióról 8 millió euróra nőhetnek. Ami ennél is fontosabb, hogy befektetők is felfigyeltek a vállalatra és tavaly novemberben 7 millió eurót invesztáltak a cégbe.
Az álmodozók szerint egy kinyomtatható bútorokat tartalmazó elektronikus katalógus lesz a jövő IKEA áruháza. A berendezések minden részletét mi határozhatjuk meg nem csak színekre, hanem anyagokra lebontva, és egy-két napon belül ugyanúgy várhatjuk a szállítót, mint manapság. Eltűnhetnek az egyenotthonok, ahol a szomszédba csak átugrott tájékozott háziasszony azonnal fel tudja ismerni például a csillár beszerzési helyét, és előtérbe kerülhetnek az egyedileg megtervezett, személyesebb otthonok.
Míg az első 3D nyomtatók csak alacsony hőfokon olvadó műanyaggal dolgoztak, addig a mai profi típusok akár fémet vagy kerámiát is tudnak kezelni. A mostani apróbb mintadarabok előállításáról zajlik az áttérés a hatalmas méretre, gyorsulnak a berendezések, és most már lehet kombinálni a színeket, az anyagokat és akár elektronikát is tudnak integrálni a késztermékbe. Mindez globális szinten is átalakulást hoz, például szükségtelen lesz Vietnámba vagy Bangladesbe telepíteni az üzemeket, hiszen a fejlett nyugati országokban sem jár mindez magasabb költséggel, ráadásul a szállítás is töredék pénzbe kerül.
Az oktatásban is kiválóan használhatók a 3D nyomtatók
A logisztikai cégek igyekeznek felkészülni a változásra, amikor nem kell az árukat a fél világon keresztülutaztatni a megrendelőhöz. A multinacionális csomagszállító óriásoknál már teljes 3D-nyomtatófarmok működnek, ilyet épít a UPS, a FedEX és a TNT is. A UPS például több száz 3D-nyomtatóból álló létesítményeket állított üzembe, amelyek folyamatosan készítik a különböző alkatrészeket és eszközöket az olyan konszernek számára, mint a GE Aviation és a Whirlpool. Az effajta gyártás alapjaiban változtatja meg például a cipő- és a ruhagyártási folyamatokat.
A méretnövekedésre jó példa az amszterdami Heijmans, mely az MX3D és a Joris Laarman Lab segítségével hidakat készít. Az egyes hídelemeket robotkarok bevonásával helyezik el, az új gyártási módszer lehetővé teszi a nagy struktúrák egy darabban való legyártását. Ulli Klenk, a Siemens gyártási centrumának vezetője biztos abban, hogy a 3D-nyomtatók előbb vagy utóbb szerepet kapnak majd a hagyományos termékgyártásban is, de ehhez az kell, hogy a berendezések automatizáltak legyenek.
Az árak mindenesetre meredeken esnek: a BigRep nevű cég fő egysége a One.2, amely képes akár egy asztal kinyomtatására is. A készülék 50 000 euróba kerül, mely összeg eltörpül a vetélytársak hasonló berendezéseinek egymillió eurós ára mellett. Vezetőjük, René Gurka elmondta, hogy annyi megrendelésük van, hogy azokat alig bírják teljesíteni. Az eszközök 95 százalékát exportálják. A BigRep tavaly 65 készüléket értékesített, idén már 200-at fog, ezzel a bevételei 1,8 millióról 8 millió euróra nőhetnek. Ami ennél is fontosabb, hogy befektetők is felfigyeltek a vállalatra és tavaly novemberben 7 millió eurót invesztáltak a cégbe.