Gyurkity Péter
Jönnek a nukleáris elemek
A stroncium izotópjának felhasználásával sikerült a korábbinál jobb elemeket előállítani.
Kutatók a saját munkájuk során elért eredmények révén azt ígérik, hogy belátható időn belül elterjedhetnek azok a nukleáris elemek, amelyek biztonságos és megbízható energiaforrásként szolgálhatnak a hétköznapokban, az autóktól az elemlámpákig. A munka a tesztelési fázissal folytatódik.
A Missouri Egyetem közleményében olvashatunk arról, hogy az intézmény saját kutatócsoportja fejlesztett ki egy olyan nukleáris elemet, amely stroncium-90 izotópot és egy vízalapú keveréket használ fel az elektromos áram előállításához, ez pedig potenciálisan új utat nyithat ezen megoldások előtt, akár a hétköznapokban történő felhasználáshoz. Kiemelik, hogy ugyan a területtel foglalkozó kutatások már az ötvenes évek óta zajlanak, most komoly előrelépést sikerült elérniük, amely idővel akár az űrkutatásban is szerepet kaphat.
Ahogy azt említettük, az új változatban a stroncium-90 izotópnak jut a főszerep, amely hevesen reagál a vízzel. A folyamat lényege a bétavoltaika (béta-bomlás), amelynek során neutronok protonná alakulnak, eközben pedig elektronok és neutrino kibocsátása zajlik le. Az említett összetevőket (az egyébként az UV-blokkolókban széles körben használt) titán-dioxid elektróda egészíti ki, amely platina bevonatot kap, feladata pedig a sugárzás közben keletkező elektronok befogása, azok elektromos árammá történő konvertálása. A szakemberek szerint teljesen biztonságos megoldásról van szó, amelyben a víz pufferként szolgál, az ionizált keverék pedig még alacsony hőmérsékleteken is nagyon lassan fagy meg, vagyis a megfelelő csomagolás esetében számos eltérő területen jöhetne számításba.
Korábban már felmerült a nukleáris elemek felhasználásának lehetősége, a 2005-ben bejelentett példányokat azonban a trícium viszonylag rövid felezési ideje, valamint egyéb szempontok miatt is sokat kritizálták – ezek azóta sem terjedtek el, ami nyilván nem véletlen. Hogy a stronciumra alapozó új fejlesztés mennyiben járhat sikerrel, az majd csak a tesztelési fázis végén derülhet ki, itt még hozzávetőleges dátumot sem közöltek.
Kutatók a saját munkájuk során elért eredmények révén azt ígérik, hogy belátható időn belül elterjedhetnek azok a nukleáris elemek, amelyek biztonságos és megbízható energiaforrásként szolgálhatnak a hétköznapokban, az autóktól az elemlámpákig. A munka a tesztelési fázissal folytatódik.
A Missouri Egyetem közleményében olvashatunk arról, hogy az intézmény saját kutatócsoportja fejlesztett ki egy olyan nukleáris elemet, amely stroncium-90 izotópot és egy vízalapú keveréket használ fel az elektromos áram előállításához, ez pedig potenciálisan új utat nyithat ezen megoldások előtt, akár a hétköznapokban történő felhasználáshoz. Kiemelik, hogy ugyan a területtel foglalkozó kutatások már az ötvenes évek óta zajlanak, most komoly előrelépést sikerült elérniük, amely idővel akár az űrkutatásban is szerepet kaphat.
Ahogy azt említettük, az új változatban a stroncium-90 izotópnak jut a főszerep, amely hevesen reagál a vízzel. A folyamat lényege a bétavoltaika (béta-bomlás), amelynek során neutronok protonná alakulnak, eközben pedig elektronok és neutrino kibocsátása zajlik le. Az említett összetevőket (az egyébként az UV-blokkolókban széles körben használt) titán-dioxid elektróda egészíti ki, amely platina bevonatot kap, feladata pedig a sugárzás közben keletkező elektronok befogása, azok elektromos árammá történő konvertálása. A szakemberek szerint teljesen biztonságos megoldásról van szó, amelyben a víz pufferként szolgál, az ionizált keverék pedig még alacsony hőmérsékleteken is nagyon lassan fagy meg, vagyis a megfelelő csomagolás esetében számos eltérő területen jöhetne számításba.
Korábban már felmerült a nukleáris elemek felhasználásának lehetősége, a 2005-ben bejelentett példányokat azonban a trícium viszonylag rövid felezési ideje, valamint egyéb szempontok miatt is sokat kritizálták – ezek azóta sem terjedtek el, ami nyilván nem véletlen. Hogy a stronciumra alapozó új fejlesztés mennyiben járhat sikerrel, az majd csak a tesztelési fázis végén derülhet ki, itt még hozzávetőleges dátumot sem közöltek.