62
-
Gabbbbbbbbbbbb #2 Ez nem igazi kolonizáció. Olyasmi lesz ez, mint a kutatóállomások az Antarktiszon. (ha lesz belőle vmi) -
HTH #3 Ja, el lehet költeni pl háborúzásra is ahogy az elmúlt évtizedekben történt. Ennek viszont valahogy több értelmét látom...
Egyébként 60 éves korom után már nem sokat veszítek vele ha bevállalok egy ilyen utat, akkor már úgyis meg kell barátkozni a halál gondolatával. Ha meg kell halni akkor legalább legyen valami haszna belőle a következő generációknak :) -
HTH #4 Közel se. Az Antarktiszon pl tilos bányászni. Ha a Marson nem bányásznak akkor kb lehetetlen ott megmaradni. Ahol bányászat és ipari tevékenység zajlik az meg már minden csak nem egy kutatóállomás. -
Lapajka #5 Az űrhajós mindig "halálra kész", ahogy a katona is, sőt a tűzoltó és a rendőr is... A halál kockázata a szakmájukban folyamatosan jelen van, akár balesetszerű, akár egy kimondott cél érdekében tudatos... Tehát ez baromi hangzatos cím ill megfogalmazás, de nesze semmi fogd meg jól... A másik kérdés, ami régi dilemma, hogy az első évtizedekben a kolonizáló Mars utazások egyirányú utak lesznek, nincs retúrjegy... ezzel gyakorlatilag mégha el is ér a Marsra zűr nélkül, túlél és leéli ott az életét.. a Földi lét számára meghal a fellövés pillanatában... -
HTH #6 Nincs ezzel semmi baj, kimondottan szép végzet, nekem jobban tetszik mint értelmetlenül ágyban szenvedve meghalni :) -
Lapajka #7 Bajom nekem sincs vele, de sokan nem biztos, hogy felfogják ezt... Ergo, amit leírtam ugyebár, aszerint, ha nem tévedtem, MINDENKÉPPEN MEGHAL GYAKORLATILAG az utazó a kolonizálás (már ha lesz egyáltalán) első kb 30-50 évében... Nyilván luxus lenne vissza is utazgatni, max valami extra góré, ha már kiforrt az egész, akkor visszajöhet, pl USA elnöke... Mindenki, azaz pardon nem mindenki, hanem sokan, főleg egyedülálló férfiak ugyebár, elsőre bátran vállalják, azaz vállalnák, hiszen akárki eleve meg sem felel erre a feladatra, sem mentálisan, sem fizikailag... Nem gondolják végig... Sok sci-fi szól erről (persze oké, csak sci-fik), hogy idővel megőrül az illető és vagy öngyilkos lesz stb stb (legutóbb pont Brad Pitt-nek volt egy vegyes élményt nyújtó űrodüsszeiája ugyebár hasonló témában)... -
Caro #8 Igen, csak éppen a telepesek jelentős része krónikus sugárbetegségben fog meghalni, ágyban, kínok közt, rákban. Legalábbis ha nem találnak a sugárvédelemre valami nagyon jó megoldást, de a felszínen kb. semmi nem fogja őket megvédeni.
Ettől függetlenül menni kell, mindig az vitte előre az emberiséget, ha olyan dolgokba vágott, amit korábban nem lehetett megcsinálni. -
Caro #9 Én soha nem értettem ezt a megőrül dolgot. Én le tudom magam foglalni, és szerintem még vagyunk így páran. Nem mindenkinek rossz a bezártság. https://xkcd.com/2276/ :)
Visszaút pedig lesz, és pont az lesz az olcsóbb. Az űrhajókat vissza kell hozni, és annak a nehézsége nem a marsi gravitáció leküzdése lesz (a légkörbe belépés komolyabb probléma lehet a nagy sebesség miatt). -
HTH #10 A legtöbb űrhajós alapból sem mondható fiatalnak, inkább egészséges 50-60 év körülieket szoktak amúgy is felküldeni. Gondolom ez a Mars-kolonizálás első szakaszában fokozottabban igaz lesz. Én legalábbis nem lepődnék meg ha az első évtizedekben 60 év körül lenne az átlagéletkor a Mars-kolónián. Egy 60 év körüli ember azért már el tudja fogadni a közelgő végzetet, nincs is igazán más választása eljön az magától amúgy is hamarosan. Kisebb a kockázata hogy egy ilyen idős ember beleőrüljön, főleg ha már korábban is pl katona, tűzoltó, rendőr vagy egyéb veszélyes szakmát űző ember volt.
-
#11
ha nem lesz szélessáv nem megyek :-D -
HTH #12 Felszínen élni? Ugyan, szerinted a Boring Companyt miért csinálta Elon, dísznek?
Az alagút fúrógépük, már akár most azonnal tökéletesen ráilleszthető lenne egy Falcon Heavyre, még a Starship se kell hozzá. Mondom, jelen pillanatban is képes lenne a SpaceX azt eljuttatni a Marsra. De minden bizonnyal hamarabb fognak abból pár darabot letenni a kijelölt kolónia helyszínén, mint ahogy az első telepesek megérkeznek. A Starshipnél meg eleve azért kukázták a hagyományos anyagokat és váltottak acélra, mert az elég jól véd a sugárzás ellen. Nem a sugárzás lesz a legnagyobb gondjuk, vannak más veszélyek is :) -
Lapajka #13 Dehogy abba őrül bele, hogy unatkozik, ugyan már... :)
Pont a cikkben írják, hogy meló bőven lesz vagy lenne... nem nem.... a kozmikus magány a baj. Tehát annak tudata, hogy nem a Földön vagy, nem mehetsz ki a sarokra egy fagyit venni vagy a közeli sportpályára, plázába, moziba tök mindegy hová... nem mehetsz bulizni nagy koncertre diszkóba stb stb stb... egy sor dolog van, amit nem tehetsz meg, amihez szokva voltál a Földön. Hiába vannak 10-20-30 vagy akár már százak a kolóniába, akkor sem olyan... eleve az első 100 évben a felszínre ugyebár csak szkafanderben lehet kimenni (bár később is, csak akkor - már ha így lesz - elég nagy lesz az űrváros, hogy ott őgyelegjen az ember nagyobb tereken...), nem lesz soha többé olyan társaság, legalábbis amíg a Marson van az ember. Megismétlem én így látom, NEM LESZ EGYHAMAR ONNAN VISSZAÚT, ha egyáltalán lesz... Évtizedek vagy akár 40 év is eltelhet mire alkalmas lesz a marsi űrváros, ha minden simán megy és egyáltalán létrejön, hogy elindítson egy űrhajót a Földre, több százak összehangolt munkája kell egy fellövéshez,.. igen komplex infrastruktúra stb stb... Abszolút biztos hogy az első 50-100 ember, az első 20-40 évben nem fog tudni visszajönni, és sokan közülük ott halnak meg, ha minden más gikszert meg is úsznak... (hiszen nyilván rengetegen fognak meghalni, megsérülni, mire kijárjuk ezt az ösvényt... már említve is volt ugyebár a sugárzás pl) -
HTH #14 Starlink ott is lesz. Már az előtt hogy odaérnek az első telepesek. Az már más kérdés hogy nem lesz alkalmas a videókonferenciákra a Földön élő rokonokkal, barátokkal :D -
HTH #15 Haha, nekem inkább a Földből van elegem, szívesebben mennék máshová. Sose voltam nagy bulizós, így nem fog hiányozni a diszkó. De bizonyára elég hamar lesznek ott is szórakozóhelyek, sőt fagyi is. A fagylaltpor pont olyan amit nem túl nehéz oda eljuttatni a Földről, sőt akár helyben is előállítható lesz egy idő után. Pláza? Ugyan már, pont egy Mars-kolonista fogja ezt hiányolni? Ne nevettess, nem plázacicák mennek majd oda első körben, hanem inkább 50-60 év körüli sokat megélt veteránok :D
A sugárzástól való rettegés meg mint mondtam marhaság, a SpaceX és a Boring Company igazából már meg is oldotta azt a problémát. Legfeljebb azok lesznek kitéve nagyobb sugárzásnak akik túl sokat végeznek felszíni terepmunkát, de gondolom nekik limitálva lesz az évente a felszínen eltölthető idő, akárcsak más magas sugárterheléssel járó munkakörökben szokás. -
Caro #16 Ezért írtam, hogy a felszínen.
A föld alá itt is költözhetnének, azért nincs sok értelme a Marsra menni.
Energia honnan lesz? Nyilván napelemekből, amiket majd karban kell tartani. Étel honnan lesz? Hát lehet esetleg a föld alatt termelni, de azt is célszerűbb a felszínen, amivel szintén lesz meló.
Ezen kívül az út során is bőven szednek össze dózist.
A starship anyaga kb. semennyire nem véd az ottani sugárzás ellen. Ahhoz könnyű elemek kellenek, mint a hidrogén, és abból is sok, több méter ideális esetben, de minimum egy méter. Egy 1 GeV proton szabad úthossza szilárd anyagban kb. ennyi, és ennél bőven van ott durvább is.
Mennyi üzemanyagot visznek magukkal a Marsra? Már nem sokat, így az sem véd.
Ezek közül semmi nem olyan, aminek a megoldása fizikai akadályokba ütközne, de egyelőre nincs megoldva. -
Caro #17 Igen, a Holdról sem tudták visszahozni őket a holdi űrközpont nélkül...
A Starship pont azért lett metánra átállítva, mert azt ott helyben elő tudják állítani, és fognak visszajönni űrhajók, mert anélkül az egész kolonizációból nem lenne semmi. -
HTH #18 "1 GeV proton szabad úthossza szilárd anyagban kb. ennyi" - Mágneses mezővel nem rendelkező anyag esetén. Na és mi az acél egyik jó tulajdonsága? :) -
#19
60 évesen senki nem engedne téged a rakéta közelébe sem. ;-)
Milliókból választják ki a legjobbakat.
#13
Pszichológiai tesztek szűrik a befordulós embereket.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2020.09.08. 23:12:23 -
HTH #20 Érdekes módon azok a legjobbak nem a huszonévesek közül kerülnek ki, a legtöbb aktív űrhajós 50 körüli. Persze a karrierjüket nagyjából 40 évesen kezdik.
Nem az introvertáltakat szűrik, hanem a depresszióra hajlamosakat, a kettő egyáltalán nem ugyanaz. Sőt az erősen extrovertáltak gyakorlatilag alkalmatlanok űrhajósnak, pontosan a bezártság miatt.
Igazából pont a legextrémebb személyiségtípusok amiket kerülnek. Tehát egy alapvetően introvertált személyiségű, de megfelelően kommunikatív személy egyáltalán nem lesz alkalmatlan a személyisége miatt, sőt az olyan küldetésekre ahol várhatóan sok időt kell egyedül töltenie sokkal alkalmasabb mint az extrovertált egyének.
Utoljára szerkesztette: HTH, 2020.09.08. 23:30:48 -
#21
Az, hogy musk mit és miért csinál...
A BC semmi különlegeset nem csinál... -
HTH #22 Ja hát egy milliméter pontosan rakétára illeszthető alagútfúró gépben semmi különleges nincs, mindenki így csinálja... :D -
#23
A 60 éves kor messze áll az ideálistól. Ezenfelül nem néhány napra lesznek távol a terv szerint, hanem akár évtizedet.
Még ezenfelül pedig űrhajós jóval kevesebb lesz, mint telepes - a cikk és őrült Musk szerint mindenképpen.
Egyik pszichológiai szélsőség sem megfelelő.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2020.09.08. 23:37:31 -
HTH #24 A Nasa véleménye is az hogy az introvertáltak alkalmasabbak a feladatra -
HTH #25 John Glennt 77 évesen se találták alkalmatlannak ahhoz hogy űrhajós legyen :)
Az űrhajósok átlagosan 35 évesen kezdik a karrierjüket, de nyilván nem a 35 éves zöldfülüt fogják oda küldeni, hanem akik legalább pár kisebb küldetésen már túl lesznek vagy fontosabb területeken rendelkeznek már 1-2 évtized tapasztalattal. Emiatt én kétlem hogy túl sok 40 alattit válogatnának be. A tapasztalt űrhajós, akire rá mertnek bízni egy ilyen küldetés vezetését az 50 körül kezdődik átlagban, nyilván ilyen kell majd a csapatba pár, és akkor már miért zárnák ki az 50-60 év közöttieket? Pl nemrég a SpaceX DM-2-nél is Bob Behnken és Doug Hurley volt a tesztpilóta, mindketten 50-en felüliek és köszönik szépen jópár évig még minden bizonnyal alkalmasak lesznek űrhajósnak.
Én inkább annak nem látom értelmét hogy egy ilyen veszélyes küldetésre fiatalabbakat küldjenek. -
HTH #26 De komolyan miért is kellene az első években fiatalokat vinni oda?
A reprodukció akkor még nem lesz fontos tényező a kolónia számára, sőt inkább kerülendő míg nincs kiépítve rendesen az infrastruktúra.
A fizikai erő miatt? Nos, a Mars gravitációja nagyjából harmada a Földinek, így ez nem igazán fontos. De menjetek el egy konditerembe és nézzétek meg hány meglepően erős 60 év körüli embert találtok ott. A kor nem feltétlen jár gyengeséggel ha valaki aktívan sportol. Én pl 110 kiló vagyok szálkásan, nem hiszem hogy ebből semmi se marad 20 év múlva aktív sportolás mellett. Ha vesztek 20 kiló izmot az öregedés miatt, akkor is erősebb leszek mint a huszonévesek 99%-a :D
Az első években a tapasztalat és a stressztűrés lesz a fontos, azzal pedig inkább az idősebbek rendelkeznek majd. -
Caro #27 Uhh... erre mondják hogy a felületes tudás rosszabb.
Milyen acélból csinálják? Jelenleg a 301-esből és 304-esre terveznek áttérni. Ezek ausztenites acélok, nem mágnesezhetőek!
Másrészről: nincs is tervben a struktúra felmágnesezésre. Maga Musk mondta a saját részéről, hogy "szeeerintem a sugárzás nem olyan nagy probléma". A NASA szerint egy 3 éves Mars küldetés 1.2 Sv dózist ad. Ha hirtelen kap valaki 4-et, abba 50% eséllyel hal bele. Hosszabb idő alatt jobbak az esélyei, de nem akármennyivel.
Harmadrészt: a mágneses tér kölcsönhatása a töltött részecskékkel egy elég bonyolult téma (különösen az ilyen komplex mágneses terek esetében). Tudom, mert foglalkoztam ezzel a témával korábban.
Lényeg a lényeg, a mágneses tér nem szünteti meg a töltött részecskéket, ellenben a pólusok felé koncentrálja őket, (a Föld esetén ebből lesz a sarki fény). Egy ilyen védelmi rendszert számolgattak korábban, de jelenleg technológiailag nem tűnik megvalósíthatónak. Tán szobahőmérsékletű szupravezetőkkel esetleg... de az is egy hatalmas plusz tömeg, tehát nem célszerű.
Egyébként még ha a struktúra mágnesezhető is lenne, akkor sem érnének el vele semmit, túl gyenge a tér ahhoz, hogy lényeges csapdázódás alakuljon ki.
Negyedrészt: a töltött részecskék csak egy része a dolognak, ott vannak a nem töltött részecskék is, amikre a mágneses tér semmilyen hatással nincs. Bár az igaz, hogy ebből kevesebb van, ez az ISS-en is éri az embereket. -
HTH #28 "erre mondják hogy a felületes tudás rosszabb." vs "nem mágnesezhetőek" - Szobahőmérsékleten valóban nem, a világűrben máshogy viselkednek ;) -
kvp #29 "Milyen acélból csinálják? Jelenleg a 301-esből és 304-esre terveznek áttérni. Ezek ausztenites acélok, nem mágnesezhetőek!"
Az aramvezeto kepessege nem sokkal rosszabb mint a sima acelnak. Tehat mind elektrodinamikus, mint elektrosztatikus mezot kepes letrehozni, csak aram kell hozza. De ettol fuggetlenul a starship eseteben egyszeruen a nap es az utasok kozze terveztek a viztartalyokat. Az aranyekolas csak jellemzoen a nap felol lenyeges, a kozmikus hattersugarzas elenyeszo a nap aktivitasahoz kepest.
A bolygon egyebkent egyertelmu, hogy be kell asni a bazist. A novenytermesztesnel is ertelmesebb a belteri technikat hasznalni, ez mar itt a Foldon is kezd terjedni, tisztaszobakban termesztenek novenyeket. Nem olcsobb, de bioszfera osszeomlas eseten is mukodik. Egyebkent anno a NASA fejleszette ki a technologiat es itthon foleg a belteri vadkender ultetvenyek hasznaljak.
A tarsasaggal kapcsolatban pedig nem tudom lattatok-e mar a spacex csapatat bulizas kozben? Ertelmes esetben egy koloniara a kezdeti par mernok/berepulo pilotan kivul jellemzoen barati tarsasagokat, csaladokat erdemes kuldeni. Tehat egy olyan kozosseget, akik amugy is egyutt toltenek az idejuket es jol megvannak a fogyasztoi tarsadalom kiszolgalo resze nelkul. Ez tobbnyire ertelmisegi, tudos tarsasagot jelent, a nasa eseteben sokszor katonai hatterrel es tobb diplomaval/phd-vel. Na most ok pont nagyon jol meglennenek magukban, amig a Foldrol kapnak eleg ellatmanyt.
Plusz extra info, hogy Musk mondta, hogy a jegy retur, mert ugyis uresen jonnek vissza a hajok. Tehat ha valaki nagyon nem birna, akkor barmikor otthagyhatja a baratait meg a csaladjat es visszajohet.
Mindezek fenyeben jelen technologiai szinten kb. annyi embert tudnank evente atvinni a Marsra amennyi anno a ujvilagba hajozott. Es az elso evben kb. hasonlo, 50%-os tulelesi arannyal lehetne szamolni mint anno az alapito atyak kozott. Ha ezt sikerul felvinni 90% kore vagy e fole, akkor mar mai korulmenyek kozott is realis lenne megprobalni. -
Caro #30 Jó, nézzük meg mi történik ha lehűtjük:
https://nickelinstitute.org/media/1723/materialsforcryogenicservice_engineeringpropertiesofausteniticstainlesssteel_4368_.pdf
-196 °C-on akár már 1.5-es mu is elérhető! Ebből lesz aztán állandó mágnes :D
De csináld akár keménymágneses anyagból. Ha az egész nem egy tömör vasrúd, akkor olyan gyorsan lecsökken a tere, hogy semmilyen eltérítést nem fog okozni.
Persze a mágneses árnyékolásra vonatkozó linkek is jók nekem, hivatalos forrásokból. Hiszen ha a SpaceX ilyet tervez, akkor azt ők publikálták is valahol. -
Caro #31 A világűrben elég nehéz feltölteni valamit, ugyanis annyi szabad töltéshordozó van, hogy egyből megindul a potenciál kiegyenlítődés. Ez egy olyan groteszk helyzet, hogy bár részecske alig van, de mégis vezető.
Az meg egyáltalán nem igaz, hogy csak a Nap lenne a durva részecskeforrás. A GeV, meg hasonló energiájú részecskék épp nem a Napból jönnek.
https://www.researchgate.net/profile/Alexey_Moskalev/publication/323052913_Vive_la_radioresistance_Converging_research_in_radiobiology_and_biogerontology_to_enhance_human_radioresistance_for_deep_space_exploration_and_colonization/links/5a7ec8974585154d57d59238/Vive-la-radioresistance-Converging-research-in-radiobiology-and-biogerontology-to-enhance-human-radioresistance-for-deep-space-exploration-and-colonization.pdf?origin=publication_detail
Már a bevezető:
"Due to very high energies of charged particles of GCR they easily penetrate passive shielding materials. Although active shielding technologies are also currently being explored, there has been no substantial progress in significantly reducing fluxes of GCR down to levels suitable for long-duration human space missions".
GCR = Galactic Cosmic Ray -
kvp #32 "A világűrben elég nehéz feltölteni valamit, ugyanis annyi szabad töltéshordozó van, hogy egyből megindul a potenciál kiegyenlítődés. Ez egy olyan groteszk helyzet, hogy bár részecske alig van, de mégis vezető."
Ezert jo az elektrodinamikus arnyekolas. A Bussard ramjet terveben ez a reszecske gyujto, Star Trek-ben Bussard collector neven fut, hetkoznapi neven navigacios pajzs. :-) -
#33
Kivételeket lehet találni, de te is tudod, hogy nem az aggastyán űrhajós a jellemző, pláne nem telepesként lenne az megfelelő.
Én úgy képzelem, hogy fizikai és pszichikai szempontból mindenkinek el kell érnie egy jó magas szintet, de azon túl kell a sokféle ember, hogy ne hadsereg-feeling legyen az egész missziót tekintve legalábbis.
Sokoldalú, kemény legények lennének többségben, de azon felül lennének inkább csak elméleti emberek, vagy nagyon rutinos, már idős "bölcsek", és kellenek a hölgyek is sokféle pozícióba.
Minél nagyobb a kolónia, annál több, sokrétűbb a feladat, annál inkább szükséges a többféle (fizikumú, beállítottságú és szakmájú) ember.
Egy többezres csoportban már szinte minden kell, ami egy kisvárosban van. A születésszabályozásnak megfelelő óvoda-ellátás is...
Ez csak Elon Musk lázálma, aminek megvalósulására nagyon nagyon kevés esély van, hiszen Musk vagyonának tízszerese sem lenne elegendő csupán az elindítására a napi 300 munkásnak...
Mindamellett ha meglenne minden szükséges technológia kolonizálni és terraformálni, akkor többre mennénk vele, ha azt itt a Földön használnánk úgy, hogy helyretegyük az elrontott folyamatokat - természetesen és sajnos, erre nem vagyunk képesek, akkor hogy tudnánk ugyanezt egy másik bolygón, mérhetetlenül drága utánpótlással, szuperextra körülmények között elérni? A kérdés költői. -
kvp #34 "Mindamellett ha meglenne minden szükséges technológia kolonizálni és terraformálni, akkor többre mennénk vele, ha azt itt a Földön használnánk úgy, hogy helyretegyük az elrontott folyamatokat"
Ha nem is helyre tenni, de mar most is abba az iranyba mennek a kutatasok, hogy hogyan biztosithato a foldi bioszfera tonkremenetele eseten a fennmaradas foldalatti kozossegek szamara. Persze ez csak a gazdagoknak lenne elerheto, szamunkra nem igazan. Ugyanez a technologia felhasznalhato a marsi eletfenntartashoz is es forditva. Minden amit a Holdra vagy a Marsra kifejlesztenek hasznalhato itt a Foldon is a bioszfera pusztulasa utan. (marpedig nem ugy nez ki, hogy a nagytokeseknek nagyon celjuk megorizni, mas meg nem nagyon tehet semmit)
"hogy tudnánk ugyanezt egy másik bolygón, mérhetetlenül drága utánpótlással, szuperextra körülmények között elérni?"
Ugyanugy ahogy a Foldon, csak oda nem tudnak egykonnyen utannuk menni a helyi burn-loot-murder aktivistak. Sot ha csak Musk-eknak lesz hozza technologiajuk, akkor mar az amerikai kormany sem eri utol oket. Jopar milliardosnak ez jo uzlet lenne. (persze ok megengedhetik, hogy oda-vissza utazzanak ha ugy tartja kedvuk)
A fentiekhez mindenkeppen szukseg van egy berepulo pilotakbol allo elso csapatra, egy eloorsot epito katonasan szervezett gardara (lasd tengeri olajfuro csapatok), majd ezutan johetnek a benabb civil telepesek, mar csaladostul es vegul az egeszet fizeto nagytokes tulajdonsok. Ezzel elkerulheto lenne a kezdeti magas emberveszteseg nagyresze. -
defiant9 #35 Szerintem nem sok gazdag fog több hónapos dögunalmas útra befizetni, ennél nekik értékesebb az idejük.
A Hold sokkal reálisabb hely lenne egy legalább turisztikai célokat kiszolgáló 'kolóniának', nyilván nem annyira exkluzív mint a Mars, de azért az ha valaki elmondhatja magáról hogy moon rover-ezett és a Holdon ugrálva megnézte a Földet. Egy anarchiába süllyedő post apokaliptikus Földet is jobban szemmel lehetne tartani közelről, és utánpótlásért visszatérni időnként. -
asgh #36 "hiszen Musk vagyonának tízszerese sem lenne elegendő csupán az elindítására a napi 300 munkásnak..."
Jelen árakon igen.
Egy fellövés árának viszont csak kb. 3%-a az üzemanyag, és ha az űrhajó teljesen újrahasznosítható, akkor a Starship esetében a fellövés költségeit le tudják szorítani (maintenance költségekkel együtt) kb. 3-4 millió dollárra. -
#37
Nem pénzről, hanem erőforrás-értékről beszéltem. Hány űrhajó is kellene a napi 300 munkás indításához? Napi 3 új űrhajó egészen addig, amíg vissza nem érkeznének az elsők? :-/ -
asgh #38 Ha jól tudom 1000 db. Spaceship legyártását tervezik.
Az egész "Marsra költözünk" ötlet amúgy szerintem inkább a sztori, amivel el tudják az egész űrkutatás projektet, a lényeg sokkal inkább az űrben vagy más bolygókon végzett kutatás, bányászat és ipari tevékenység lesz.
Ha pl. csak az aszteroida bányászat költségeit le tudnák szorítani a rentábilis szintre, azzal gyakorlatilag végtelen erőforrásokhoz jutna az emberiség anélkül, hogy végleg széttúrnánk a Földet.
A NASA talált olyan aszteroidát, ami nagyrészt platinából van és az értékét jelenlegi árfolyamon 700 quadrillió dollárra becsülik. Nyilván nem lenne értelme lehozni a Földre, mert azzal a platina ára zuhanna olyan alacsonyra, hogy az egész projet veszteségessé válna, viszont az eset jól példázza, hogy számtalan olyan ritka nyersanyag van aszteroidákban, amire nagy szüksége van az iparnak és a Földön csak nagyon költségesen és rendkívül környezetszennyezően lehet bányászni.
Na most ha magát a szállítás költségeit le tudják szorítani elviselhető szintre - és a Starship projekt pont ezt célozza -, akkor olyan ipari forradalom indulhat az űrben, ami messze túlszárnyalja az 1900-as éveket. Márpedig a bányászat és az ipar űrbe telepítése első sorban a szállítási költségeken múlik.
Gondolj bele, hogy ha 200 évvel ezelőtt azt javasoltad volna európai vállalatoknak, hogy rakják át a gyártást Kínába, akkor pofán röhögtek volna, hogy ilyen csillagászati szállítási költségek mellett mégis honnan jut ilyen hülyeség az eszedbe.
De elég csak a jelenleg is futó Starlink projektre gondolni: 40 ezer kommunikációs műhold fellövése a SpaceX-en kívül bárki másnak jelenleg is olyan elképesztő összegekbe kerülne, hogy bele se kezdenének (akik belekezdtek, bele is buktak). Ehhez képest ma már 700 db-ot lőttek fel és ha a Starship üzembe áll, akkor hetente fognak 700-at. -
#39
Elon Musk elképzelése a fizikát megerőszakoló sci-fi, vagy inkább fantasy álmodozás. Tudsz olyan anyagot, amit (eszmei értéken felül) megéri a Földre hozni más égitestről akár tizednyi ráfordítással? Én nem.
-
jovokutato #40 A Mars kolonizálásánál először nem a bányászat és a kutatás lesz a fő mozgatóerő,hanem az,hogy az első telepesek tudják,hogy történelmet írnak.
Ezért jelentkeznek sokan.És az nagy különbség a múltbeli telepesek és a jövőbeni marsi telepesek között,hogy a marsi telepesek tudatosan vállalták,míg a múltbeli telepesek vagy kényszerűségből-vallási üldöztetés,a modern USA-t a puritánok alapították-vagy nyersanyag felfedezése-aranylázak,Kalifornia és Alaszka-miatt mentek oda.
Addig,amíg itt a Földön is megvannak azok a most még nem hasznosított lelőhelyek:az óceánok aljzata és ipari melléktermékek-vörösiszap-,addig nem fognak a sokkal drágább űrbányászatba fektetni.
Azért nem hasznosítják jelenleg ezeket a forrásokat,mert még túl nagyok a költségek,bár az óceánaljzat bányászata egyre jobban fejlődik.. -
asgh #41 Hogy mit éri meg lehozni a Földre, az két dolgon múlik:
- mennyibe kerül lehozni
- mennyibe kerül a Földön bányászni
Jelenleg pont azon dolgoznak, hogy a lehozás költségeit radikálisan csökkentsék, a földi bányászatnak meg nem csak praktikus, hanem környezetvédelmi és politikai költségei is vannak, amik az űrbányászatot nem érintik.
Ha pl. el kell bontani egy fél hegyet és ciánnal beszennyezni egy környék vízkészletét, hogy mondjuk évente 850ezer kilogram aranyat kibányásszanak, miközben nagyságrendileg ugyanannyi pénzből azt az aranyat le lehetne hozni az űrből is, akkor a módszert nem az arany eszmei értéke fogja meghatározni, hanem az iparban betöltött jelentősége. Ha az iparnak kell az arany, akkor lehozzák, ha csak azért értékes, mert kevés van belőle a Földön, de amúgy nem sok mindenre használják, akkor nem.
Ezen túl nemzetstratégiai kérdés is lehet az űrbányászat. Ha pl. az USA nagyjából ugyanolyan (vagy nem nagyságrendileg nagyobb) költséggel hozzájut ritka nyersanyagokhoz, amiket eddig Kínából vagy Oroszországból kellett beszereznie, akkor politikai okokból is választhatja az űrbányászatot.