66
-
Sequoyah #24 Tehát akkor a világ kétdimenziós?
Ez egy analogia volt. Ahogy tobb pelda is van olyan 2 dimenzios feluletre aminek nincsen kozeppontja (gombfelulet, vegtelen lapos felulet), es ezen egy dimenzio hozzaadasa mit sem valtoztat, a 3 dimenzios ternek sincs torvenyszeruen kozeppontja.
Meg egyszer, egy felfujodo labdanak a feluletenek minden pontja egyforman tagul, megsincs kozeppontja. Szoval nem igaz az hogy ha minden irányba egyformán tágul csak kell lenni egy központjána", mert most mutattam egy peldat amire ez nem igaz.
egy tér össze - vissza mozog benne minden mindenfelé. Akkor te mit nem tudsz mérni?
A helyi alacsony sebessegu mozgasokat ne keverd az univerzum tagulasaval. Mindenfele bolygok es galaxisok a fenysebessegnek csak apro toredekevel mozognak egymashoz kepest, igy az a tavoli objektumok eseten elhanyagolhatoak, es a hozzank mert sebesseguk szinte kizarolag a tagulasbol erednek.
Es azt latjuk, hogy minden iranyban azonos modon tagulnak, azonos az ur surusege, azonos koru galaxisok vannak azonos tavolsagban. Ha lenne kituntetett kozeppontja a vilagegyetemnek, akkor latnank homerseklet/eloszlas es kor kulonbsegeket attol fuggoen hogy milyen iranyba tekintunk, es attol fuggoen hogy ehhez a KOZEPPONTHOZ kepest milyen tavolsagra helyezkednek el. De nem ezt latjuk, hanem hogy minden iranyban az univerzum tulajdonsagai kizarolag a tolunk valo tavolsagtol fuggenek.
az ősrobbanás utáni pillanatokban a kezdeti szingularitás természeténél fogva nem leírható mégis megtörtént
A kezdeti szingularitasnak semmi koze a fekete lyukakhoz. Es az sem "szivargott" egyaltalan, mert nem volt hova szivarognia. Az a kezdeti szingularitas volt a mindenseg. A tagulasnak semmi koze a szivargashoz.
Akkor az egymáshoz viszonyított távolságoknak nem kéne nőniük.
De noniuk kene, es nonek is.
Ha viszont nőnek akkor a tér tágul ki amiben maga az anyag van, de az anyag jó nagy százaléka tér. Akkor annak ott is kell tágulnia még a fekete lyukban is.
A jelenlegi tagulasi sebesseg mellett A gyenge es az eros kolcsonhatas, valamint a gravitacio erosebb a tagulasnal annyira, hogy galaxis szinten a tagulas elleneben egyben tartsa az anyagot, szoval jelen sebesseg mellett a galaxisok leptekeben tortenik a tagulas, nem azon belul.
Ha a tagulas exponencialisan gyorsul, akkor az evmilliardok soran majd valoban olyan sebessegre gyorsul, hogy a galaxisokat, bolygokat, sot magat az anyagot es szettepi.
Ezt hivjak ugy hogy Big Rip.
De a jelenlegi, meg nem konkluziv mereseink alapjan ennel lassabban gyorsul, szoval biztonsagban vagyunk.
Szóval ennek a tágulásnak fuss neki még1x nem szégyen azt beismerni nem érted.
Az hogy te nem ismered a valaszt a kerdesre, nem jelenti azt hogy nincs is valasz. Egy tudos nem jelent ki ilyet, de te tanulatlanul megis vagy olyan arrogans, hogy ilyeneket kijelents. Kicsit tobb tiszteletet kene mutatnod olyan temakban, amikben nem vegeztel tanulmanyokat, es nincsen szakertelmed.
-
Sequoyah #23 Kerlek ne etessetek a trollokat. -
_svd_ #22 "a mai ismeretek rendkívül hiányosak és tévesek. A legkevésbé sem fognak megsemmisülni a részecskék, ... amivel újabb ciklus indulhat. "
A Doctornak el is hinném.
Hiába nyomod be határozottan ezt az információt, komolytalan. Nem te vagy a Doctor. -
#21
Hogy a csudába lenne lényegtelen amikor a nemlétező teret tágítják az okosok. Ha a tér (méginkább a téridő) NEM létezik akkor nincs miről vitázni. Mert akkor nem a tér tágul hanem a galaxisok távolodnak amint azt a vöröseltolódásukból látjuk is.
Az alapvető hozzáállás téves az egész kozmelódia komédiában. A (nemlétező) teret azért kell tágítani mert enélkül dől a fénysebesség állandósága, meg úgy az egész relativitáselmélet.
A relativitáselmélet adja a létezhető legrosszabb leírását a gravitációnak, következésképpen a szingularitásnak képzelt BH középponti állapotokat akkora hibával írja le mint amekkorát az összes többi tudományág együttesen sem képes produkálni. Ott ugyanis a gravitáció nullához tart, míg a relelm azt tartja, hogy a végtelenbe tart. Az elkövetett hiba tehát végtelenül nagy, ha úgy tetszik végtelen nagyságrendű.
Nem látjuk úgy, hogy gyorsulva tágul a Világegyetem, mert ezt csak egyetlen nagyon nagyon távoli SN megfigyelésére alapozza két Nobeldíjért versengő csoport (oda is adták). Amit látunk az annyi, hogy minél távolabbi galaxist és kvazárt figyelünk meg az annál pirosabb és a számolt távolodási sebesség többszörösen átlépi a fetisizált fénysebességküszöböt.
Pedig csak arról van szó, hogy az Ősrobbanás a fénysebesség sokszorosával történt meg (ami a gravitonsugárzás sebessége) és azóta lassul. Ugyanazért lassul amint feldobsz egy követ a levegőbe. Az szépen lassul, majd az emelkedése megáll, aztán lepottyan.
A Világegyetem azonban nem várja meg amíg megáll a tágulás, mert egy hirtelen bekövetkező folyamat következtében összezuhan. A hajtóerő a gravitációs sugárzás. Egyébként ez a sugárzás mozgat mindent, működteti és felépíti az általunk ismert anyagi világot. -
dyra #20 "Pontosan erről beszélek, ne feledd amit itt leírtál. A gömbökkel leírt definíció matematikai definíció és a (kitalált) tér matematikai pontokból épül fel , értelemszerűen matematikai pontokból, ami a természetben nem létezik. Kizárólag a tudatunkban "létezik" a (kiterjedés nélküli) matematikai pont fogalma, valamint az összes geometriai fogalom, legyen az gömb, sík, tetraéder vagy szinuszgörbe. És értelemszerűen a tér fogalma vagy kifejezetten a téridő fogalma. Ezek egyike sem létezik a szervetlen természetben."
Ez lényegtelen a vita szempontjából. Az, hogy miként írod le a világot csak olyan szempontból érdekes, hogy melyik adja a legpontosabb leírást. Ez a matek. De természetesen nem lehet vele kiszámolni azt ami már nem kiszámolható lásd a szingularitást.
Azt nem tudom, hogy oké úgy látjuk a világmindenség gyorsuló ütembe tágul. De ez az anyagi részecskék közötti térre is igaz vagy sem? Erre van valami "bizonyíték" ha arra nem akkor meg ott miért nem érvényesül a tágulás? -
#19
"Matematika nincs. Emberi találmány amivel próbálod leírni a világot."
Pontosan erről beszélek, ne feledd amit itt leírtál. A gömbökkel leírt definíció matematikai definíció és a (kitalált) tér matematikai pontokból épül fel , értelemszerűen matematikai pontokból, ami a természetben nem létezik. Kizárólag a tudatunkban "létezik" a (kiterjedés nélküli) matematikai pont fogalma, valamint az összes geometriai fogalom, legyen az gömb, sík, tetraéder vagy szinuszgörbe. És értelemszerűen a tér fogalma vagy kifejezetten a téridő fogalma. Ezek egyike sem létezik a szervetlen természetben.
Nem cáfoltam semmilyen kijelentésemet, csak még vélhetően nem érted.
Tehát tér nincs (mert az matematika, ami szerinted sem létezik a természetben), ezért nem tudott keletkezni, tágulni, felfúvódni, hajolgatni. Következésképpen a tér tágulásáról beszélni értelmetlen butaság.
svd: a mai ismeretek rendkívül hiányosak és tévesek. A legkevésbé sem fognak megsemmisülni a részecskék, mert csak átalakulnak, a Világegyetem ciklusos. Végtelenül sok Világegyetem létezik és ezek pulzálnak. Többségük lakhatatlan, az életre nem alkalmas. Az Ősrobbanást a gravitációs sugárzás okozza és ugyanez az erőhatás fogja bevégezni amivel újabb ciklus indulhat. -
_svd_ #18 "Ha tagul akkor idővel mindent szétvet még a fekete lyukakat is. Mert ami tágul az mindenhol ott van. Ennek viszont egyenlőre semmiféle nyomát nem látjuk. "
A mai ismereteink szerint a tér tágulása az anyag és energia "töltöttségi" szintjének csökkenéséhez vezet. Első körben a molekula szintű kötések fognak megsemmisülni, majd az anyag is elkezd alkotórészeire bomlani. Addig amíg minden általunk létezőnek ismert jelenség megszűnik, minden erő, részecske, .. megsemmisül.
A jelenségnek köze lehet az entrópiához, legalább is hasonló módon lehet elképzelni a folyamatot. -
dyra #17 Az első kérdésed cáfolod ("Honnan veszed, hogy a tér a szervetlen fizikai valóságban is létezik?") mikor ezt mondod
"A tér azonos középpontú gömbök végtelen halmaza ahol r (= a gömb sugara) megy nullától végtelenig."
Matematika nincs. Emberi találmány amivel próbálod leírni a világot. Ami amúgy csak van.
Pusztán a táguló univerzum elméletének logikátlanságára mutattam rá. Ha tagul akkor idővel mindent szétvet még a fekete lyukakat is. Mert ami tágul az mindenhol ott van. Ennek viszont egyenlőre semmiféle nyomát nem látjuk.
-
#16
Honnan veszed, hogy a tér a szervetlen fizikai valóságban is létezik?
Nem baj ugye, hogy a tér (neadjisten a téridő) csupán emberalkotta matematikai (geometriai) konstrukció, matematikai pontokból alkotott segédeszköz az emberi tájékozódás segítésére?
Próbálok segítséget adni a tér fogalom megértéséhez, hátha,
A tér azonos középpontú gömbök végtelen halmaza ahol r (= a gömb sugara) megy nullától végtelenig.
Gondolom nem kell hozzátennem, hogy a gömb matematikai pontokból építkezik, mint ahogy a geometria is matematikai pontokra épül.
De ha nem tetszik a gömb, ez a definíció síkokkal is működik. Vagy hexaéderrel is. A lényeg a matematikai pontokból való felépítés. -
dyra #15 A vilagegyetemnek NINCS kozeppontja. Az osrobbanas az nem egy robbanas volt a terben, hanem a ter maga ekkor szuletett meg. Olyan ez mint amikor a gomb feluletenek a kozeppontjat keresed, mikozben a felulet osszes pontja egyenrangu...
Az osrobbanas MINDENHOL tortent, ott is ahol most epp vagyunk, es ott is ahol a lathato univerzum hatara van.
Tehát akkor a világ kétdimenziós? Ha nem akkor viszont ha minden irányba egyformán tágul csak kell lenni egy központjának. Különbem nem lenne tér. De az meg van. Akkor nem minden irányba tágul egyforma gyorsan? Vagy ezt hogy gondolod?
Ez merheto lenne, de semmilyen forogva gyorsulas nem merheto.
Ne viccelj, van egy tér össze - vissza mozog benne minden mindenfelé. Akkor te mit nem tudsz mérni? Eleve azt se tudjuk mihez viszonyítsunk. Akkor mit mérsz?
A feketelyuk az egyfelekeppen szivarog, a Hawking-sugarzassal, ami viszont ekkora meretekben borzalmasan lassu, 10^100-on evbe telne hogy egyaltalan eszrevehetoen elkezdjen csokkenni a merete. De persze amig van barmifele anyag korulotte, addig novekszik, es nem csokken.
Szivároghat az másként is volt már rá példa az ősrobbanás utáni pillanatokban a kezdeti szingularitás természeténél fogva nem leírható mégis megtörtént. Akkor az hogy?
A vilagegyetem MINDEN iranyba tagul. Ha nem igy lenne, akkor egyik iranyban mas sebesseggel tagul mint a masikban, de a mi perspektivankban eppen hogy mi lennenk a vilagegyetem kozeppontja. Ami ketfelekeppen lehetseges, vagy mi vagyunk a kozeppont, vagy minden pont egyenrangu.
De akkor most ezt hogy képzeljük el? Mert szerintem te se tudod, hogy ez hogyan lehetséges. Maga a tér növekszik minden pillanatban mindenhol? Akkor az egymáshoz viszonyított távolságoknak nem kéne nőniük. Ha viszont nőnek akkor a tér tágul ki amiben maga az anyag van, de az anyag jó nagy százaléka tér. Akkor annak ott is kell tágulnia még a fekete lyukban is. Szóval ennek a tágulásnak fuss neki még1x nem szégyen azt beismerni nem érted. Én nem értem de te biztos okosabb vagy.
Vagy a fekete lyukban nincs tér? Az megint problémás lesz.
Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.06.19. 07:30:43 -
Sequoyah #14 Wow, sok baromsagot olvasni itt a forumban, de ez az egyik legnagyobb:D
Amit leirtal ellenkezik a fizika osszes elmeletevel...
A világegyetem középpontjában
A vilagegyetemnek NINCS kozeppontja. Az osrobbanas az nem egy robbanas volt a terben, hanem a ter maga ekkor szuletett meg. Olyan ez mint amikor a gomb feluletenek a kozeppontjat keresed, mikozben a felulet osszes pontja egyenrangu...
Az osrobbanas MINDENHOL tortent, ott is ahol most epp vagyunk, es ott is ahol a lathato univerzum hatara van.
Körülette forgással gyorsul minden
Ez merheto lenne, de semmilyen forogva gyorsulas nem merheto.
fekete lyuk, folyamatosan szivárog belőle tömeg
A feketelyuk az egyfelekeppen szivarog, a Hawking-sugarzassal, ami viszont ekkora meretekben borzalmasan lassu, 10^100-on evbe telne hogy egyaltalan eszrevehetoen elkezdjen csokkenni a merete. De persze amig van barmifele anyag korulotte, addig novekszik, es nem csokken.
A csökkenő gravitációja okozza tér tágulását
A vilagegyetem MINDEN iranyba tagul. Ha nem igy lenne, akkor egyik iranyban mas sebesseggel tagul mint a masikban, de a mi perspektivankban eppen hogy mi lennenk a vilagegyetem kozeppontja. Ami ketfelekeppen lehetseges, vagy mi vagyunk a kozeppont, vagy minden pont egyenrangu.
Van ennek a "magyarazatnak" barmilyen pontja ami legalabb valami laza kapcsolatban a jelenleg elfogadott fizikaval, vagy a teljes fizikat ujra kellene irni hozza? -
_svd_ #13 "Holott lehet, hogy a térnek az alapvető tulajdonsága az, hogy tágul, mert csak, így különösebb okát sem fogjuk találni, hogy miért is tágul. "
Ez egy kicsit bonyolultabb. A teret nem lehet önmagában értelmezni, gravitációs hatás nélkül.
A világegyetem középpontjában kell lennie egy szuper- szuper stabil fekete lyuknak. Nagyjából a valamikori ősrobbanás helyén. Körülette forgással gyorsul minden. Hiába nagyon stabil ez a fekete lyuk, folyamatosan szivárog belőle tömeg. A csökkenő gravitációja okozza tér tágulását. Ezzel a megközelítéssel az is érthetővé válik, hogy miért van határa a végtelen világegyetemnek. Ha a tér növekszik, a gravitáció csökken, akkor az időnek sebességének is változnia kell. A sebessége csökken. Hiába haladna egy objektum a világegyetem "vége" felé, sohasem érhetné el, mivel lassuló idő fokozza a mozgási sebességet. Ami objektumtól távolabb van, a világegyetem középpontjától számolva, az gyorsabban halad. Ha két fotont indítunk el egymás után, akkor kifelé haladva, a két foton távolodik egymástól. Eközben mind a két foton a saját inerciarendszerében, állandó fénysebességgel halad. -
Sequoyah #12 Mi a szep es jo? Most egy rohadt nagy fejvakaras megy a tudomanyban hogy mi a fene az a sotet anyag/energia. Ki az aki valaha olyat allitott hogy minden szep es jo?
Meg egyszer mondom, a tudosok egyik legelso otlete eppen az volt, hogy a Newtoni es Einsteini egyenlete rossz lehet, nehogy azt hidd hogy ez neked eszedbe jutott, a hozzaertoknek meg nem... -
VolJin #11 Ott a sötét energiát használják egyenletjavítónak.
Holott lehet, hogy a térnek az alapvető tulajdonsága az, hogy tágul, mert csak, így különösebb okát sem fogjuk találni, hogy miért is tágul. -
VolJin #10 Mondjuk bazmeg a GPS-nek mi a fasz köze van a galaxis gravitációs modelljéhez? Meg ki a fasz cáfolgatta a relativitás-elméletet?
Új, eddig nem ismert kölcsönhatásról, a nem néhány pontszerű objektum, hanem egy nagyobb struktúra esetén a pontszerű objektumok szimpla összesítésétől eltérő gravitációs hatás, stb. -
Cefet #9 A világegyetem gyorsuló tágulását mégsem tudod vele megmagyarázni, tehát mégsem jó... -
TokraFan #7 "Mondjuk azt, hogy az einsteini, newtoni nem működik"
Elég nehéz lenne mondjuk a komplett űrprogramot működtetni és sikerre vinni, ha nem működne! GPS sem lenne és sorolhatnánk a végtelenségig a példákat a rel./spec.rel. elméletek működésének gyakorlati alátámasztására. Új elméletekre mindig nyitottnak kell lenni, de csak akkor ha az logikus és legalább elvi szinten tudományos igényességgel levezethető.
-
VolJin #6 Mondjuk azt, hogy az einsteini, newtoni nem működik, ezért illesztettek a képbe rejtélyes nem látható, csak gravitációsan kölcsönható anyagot, hogy az hiányzik az egyenletből, és akkor minden szép és jó. -
Sequoyah #5 Hogy erted hogy "mi van akkor"? A sotet anyag/sotet energia tenyet magyarazo egyik hipotezis eppen az hogy a gravitacios modellunk a rossz...
Szoval nyitott ajtot dongetsz, a tudomany aktivan foglalkozik az altalad felvetett kerdessel. De jelenleg ez a hipotezis hatrebb szorult, mert a jelenlegi Newtoni/Einstein-i gravitacios modell tovabbra is igazolast nyertek, es sotet anyaggal egyutt is mukodnek. -
VolJin #4 A newtoni és az einsteini egyenletek ugyanazt az eredményt hozzák ki alacsony sebességeknél, míg a fénysebességhez közelítve csak az einsteini írja le azt, amit tapasztalunk. Mi van akkor, ha a gravitáció nagy léptékben másként hat, mint két pontszerűnek tekinthető objektum között? -
TokraFan #3 "...hanem az einsteini az szélsőséges körülmények között válik igazabbá."
???
"Mi van akkor, ha a gravitáció nem úgy működik, ahogy gondoljuk?"
Semmi, mert pontosan úgy működik! Vagy mire gondolsz egészen pontosan? Mi nem működik úgy?
vilinger
Velem pedig megosztanád az "elképzelésed" alátámasztásául szolgáló tényeket és bizonyítékokat?
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.06.17. 12:44:11 -
vilinger #2 Osztom az elképzelésed. -
VolJin #1 A sötét energia tényszerűségénél mennyivel rosszabb megoldás egy eddig fel nem tárt kölcsönhatás vagy a gravitációs elméleteink pontatlansága?
A newtoni és az einsteini fizika nem kizárja egymást, hanem az einsteini az szélsőséges körülmények között válik igazabbá. Mi van akkor, ha a gravitáció nem úgy működik, ahogy gondoljuk?