96
-
xyl #96 "MONDOM.. egyszerűbb lenne egy erre a sebességre kifejlesztett sínes vonat."
Aha!
Az Echede baleset során a kerék anyagfáradás miatt tönkrement, 101-en meghaltak, 88-an megsérültek. A vonat csak kb. 200-al ment. -
xyl #95 "A múltkor néztem egy filmet, hogy fejlesztették az amcsik az Apollo úrruhákat (egy melltartó gyár volt az egyik fő beszállító). Mutattak egy egy balesetet, amikor a barokamrában a ruha kilikadt. A srác gyak 3 sec alatt elveszítette az eszméletét. Az mentette meg az életét, hogy kb 15 sec alatt kiszedték."
Szerintem ugyanarról beszélünk, de Jim LeBlanc kb. 15 másodperc alatt vesztette el az eszméletét. A video meg van vágva, csak a legvégét mutatja a történetnek. Kb. 25 másodperc alatt szedték ki. Gondolom, hogy a melltartó gyárat a bulvár jelleg miatt kellett belekeverni. De a lényeget tekintve egyetértek. Csak akkor ér az egész bármit is, ha csak valami egészen minimális szivárgás van, ellenkező esetben élő embert onnan nem szednek ki. -
#94
-
#93
"Egy 140 km/h-s fontális ütközésnek is van TNT egyenérték energiatartalma és ütközéskor teljesíménye is, de ettől még nem robban fel az autó ütközéskor..."
-
#92
-
#91
A rapid increase of volume nem valósul meg, ezért nincs lökéshullám...
A pct. lövedékeknél, amik nem HEAT alapúak ott arról van szó, hogy a nyíllövedék átnyomja magát az anyagon és bent az olvadt fém szóróduk. A DU lőszert azért szeretik ilyen célra, mert öngyulladó (porifórikus).
Szóval nem kéne butaságokat beszélni. A törmelék szétszóródása az nem robbanás, hanem pusztán az ütközés átlai szóródás. Robbanásnál meg táguló gázok vannak. Tudod, a te általad idézett "rapid increase of volume"...
Értem én, hogy nagyot akartál mondani, de nem hiszem, hogy egy gépész/áramlástechnikussal kéne erről vitatkoznod, aki bár nem túl sok, de gázdinamikát is tanult.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.23. 14:28:24 -
#90
Jajj Molni, szerintem ezt pont itt fejezzük abba! Nem akarok egy szőrszálhasogató, min 50 hszt-t okozó értelmetlen szájtépést elkezdeni, értem!? :D
Mi a robbanás? Pl wiki szerint: "An explosion is a rapid increase in volume and release of energy in an extreme manner, usually with the generation of high temperatures and the release of gases." Lökéshullám? Miért az lenne a robbanás kritériuma? Energia hatására fellépő gyors és extrém dezintegrálódás, térfogatnövekedés. kb ezt értjük alatta.
Nézem pl, az urán magos GAU páncéltörő fegyverek videóit, ott sincs robbanó anyag, vagy lökéshullám, csak kinetikus energia és rövid idő alatt extrém energia átalakulás. Részemről itt hagyom abba, egyezzünk ki robbanás-szerű átalakulásban, OK?
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.06.23. 14:05:22 -
#89
A videó pont azt mutatja meg, hogy tévedsz. A repülőgép torlónyomása és hirteles sebességváltozása után por verődik fel, de lényegében papírként szétesik és szétszóródik a gép. Ez viszont nem robbanás....
Nézegess lőtéri felvételeket, ahol robbanás után lökéshullámfrontot látni. Te látsz ezen ilyet...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.23. 11:08:05 -
felemelő #88 "Vagy ezzel lehetne forradalamsítani az árúmozgatást."
Ez volt az én első gondolatom is a balesetvédelemre.
Az első valósan, üzemszerűen működő csövet árúszállításra használni, de azonos méretezésekkel, mint a tervezett utasszállító kapszuláknál. Ezzel sok ezer utazást és sok-sok üzemórát lehetne tesztelni. Mindenféle hibák előjönnének, amiket vagy a kész rendszeren korrigálnak, vagy úgy terveznek egy következő árúszállító csövet és kapcsulákat, hogy a tapasztalat által jobb legyen. És ezt is ki lehet élesben tapasztalni.
Nem olcsó, de biztonságos. A repülésben sem azonnal jött a mai biztonsági szint. Itt meg árúkkal lehetne tesztelni és akkor embereket szállítani, ha eléggé stabil a rendszer.
Drága, de ha igaz hogy a közlekedés jövője, akkor megéri, csak persze megint nem egy magáncég befektetése csupán, hanem az államoknak is érdeke, így kivehetik a részüket. -
#87
"A felrobban részen azért mosolyogtam egy jót... Az, hogy valaminek mekkora a mozgási energiája az nem írja le hogy ütközés esetén hogyan törik, deformálódik és mivé és hogyan alakul."
Hát szerintem meg pontosan ez a legjobb szó rá. Mutatom mire gondolok
-
#86
-
#85
Jujj....
A felrobban részen azért mosolyogtam egy jót... Az, hogy valaminek mekkora a mozgási energiája az nem írja le hogy ütközés esetén hogyan törik, deformálódik és mivé és hogyan alakul.
Az hogy hány kb. TNT energája van, az nem azt jelenti, hogy robban, hanem pl. mondjuk ütközéskor szétszakítja a csövet - ha a szerelvény elég kemény - ha nem akkor szépen csak darabokra esik és darabok addig repülnek tovább, ameddig el nem veszik mozgási energiájukat.
Egy 140 km/h-s fontális ütközésnek is van TNT egyenérték energiatartalma és ütközéskor teljesíménye is, de ettől még nem robban fel az autó ütközéskor... -
#84
Te nem vagy magadnál. Ez a szilárdsági és üzemi követelmények miatt lényegében teljesíthetetlen. Látszik, hogy ipari rendszerek közelében nem voltál még soha. -
#83
Őöööö, ezt szerintem gondold át még egyszer.
Egyrészt az eredeti tervekben (izé, ötletelés inkább) szereplő légréses lebegtetés során a papucsok távolsága a faltól eleve csak kb 1 mm! Ennyi elmozdulásra nem tudsz ilyen rendszert felépíteni. Persze eleve hülyeség az egész, mert hangsebességgel száguldó jó pár tonnás testnél biztosítani, hogy a falhoz képest csak ennyi legyen a távolság egy kisebb pálya deformáció hatására is pl., na az nagyjából képtelenség.
És ugye tegyük hozzá, hogy ilyen sebességnél már olyan hatalmas mozgási energiája van a testnek, ami nagyjából összemérhető azzal, mintha jó pár kg robbanóanyag lenne a járművön. Itt már nincs gyűrődési zóna, amortizáció, akármi. Bármi ami kilóg a járműből és hozzáér valami álló dologhoz, a falhoz, az nem letörik, hanem gyak felrobban!
Hangsebességről túlélhető vészlassulás is ugye mondjuk 10 g, az pár sec alatt 500 méteren felszántaná a pályát. Ez csak az emberi tényező, mert az hogy mit csinálnak azzal a 400 MJ mozgási energiával egy 10 tonnás jármű esetén, az jó kérdés. Az kb 100 kg TNT!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.06.22. 14:53:53 -
morguldae #82 Kicsi a távolság nem érdemes megvalósítani???? Röhejes! Mondjuk Miskolc Orosháza például vonattal busszal 7 óra.... Ennyit a kis távolságokról!... Ahol nincs értelmes közlekedési hálózat sem, ott a kis távolságok is igen hosszúak! -
#81
Sokat nem kell számolgatni ahhoz, ha elképzelünk egy olyan rendszert, ami mondjuk tíz méterenként 1m² felületet nyit a vonat alagútjának azon szakaszára, ahol fennáll a baleset. Itt elég a durva becslés ahhoz, hogy megállapítsuk, ez valóban "hamar" légköri szintre emelné az alagút légnyomását.
A kérdés inkább ennek magvalósítására irányulhatna.
-
#80
Mutass már számítás adott hosszar, hogy mit értesz "hamar" alatt... Tényleg érdekelne a fogalommeghatározásod a hamarra ... -
#79
Néhány ablak méretű nyílás ha berobbanna az adott szakaszon az hamar dekompresszálna. Nem ez a probléma, hanem az üzemelési költségek.
Az a kérdés, mit értünk sín alatt. Mágneses lebegtetés ér? Mert az a legjobb sín, hiszen minimális a surlódás és annak a profilját is ki lehet úgy alakítani, hogy olyan stabilitást adjon a vonatnak, mint egy surlódó sínpár mondjuk. -
kvp #77 "Szerinted Nevada közepén meghibásodik egy kapszula mennyi idő amíg mentik őket, ha mondjuk persze nem raknak be olyan szerkezetet, ami vész esetén egyszerűen azonnal lerobbantja a kapszuláról a csövet? Aztán kb 2 hónap, amíg újjá építik, beüzemelik, fasza. Ha mérnökként dolgoznék, inkább a csillagközi utazás, az kisebb kihívásnak tűnik."
Erre lenne egy viszonylag egyszeru megoldas. Kis, konnyen letorheto szelepeket rakni a cso aljara. A palyara leulo jarmu alja letorne oket amik levegot engednenek be a csobe, kontrollalt modon megszuntetve a vakumot. Ahol a jarmu megall, onnan aramolna be a levego a cso tavolabbi reszeibe. Viszonylag egyszeru megoldas, bar ettol maga az otlet meg nem lesz jobb.
Szerintem egy sima maglev egy sokkal nagyobb atmeroju csoben, kisebb legnyomascsokkentessel es hosszabb orral olcsobb es jobb. -
defiant9 #76 Hozzátéve még hogy az első osztályon hazafelé tartó Celeb vagyok ments ki innen szereplőgárdájának és Balázsnak sem szükséges felvenni az ejtőernyőt, esetleg ha veterán navy seals-es is van az utasok közt teljes felszerelésben, akkor ő talán megpróbálhat sikeres kijutást majd ugrást végrehajtani az óceán felett nagy sebességgel zuhanó zárt géptörzsből, de nagyobb összegeket azért az ő túlélésre sem érdemes tenni. -
Meridian #75 "Valaki alulméretezte a repülőgép szórakoztató központjának tápkábelezését Tűz üt ki ami sec-pec tönkrevágja a gép avionikai rendszereit is. Mit csinálnál? Mit csinálna a központi irányító, honnan indítana hozzád tűzoltó-mentőcsapatot és hogy jutna el hozzád és hogy lenne addig levegőd? Kérlek oszd meg velem a koncepciódat. :) "
Nekem van rá ötletem...
"Kedves utasok! Azok a csomagok amit a stewardesek most elkezdtek kiosztani önöknek, azok nem ételt, hanem a business class jeggyel utazóknak ejtőernyőt, az economy class jeggyel utazóknak egy díszkötésű Bibliát tartalmaznak - igény alapján ki tudjuk cserélni Koránra. Kérem mindenki használja belátása szerint, de a gép kigyulladt és menthetetlenül elkezdett zuhanni. Sok szerencsét mindenkinek!"
Utoljára szerkesztette: Meridian, 2018.06.22. 01:41:41 -
#74
A dekompresszió és az oxigénhiány azért az 2 különböző dolog, csak jelzem. Nem önmagában az oxigénmaszk menti meg a kihermetizálódott gépen az utasokat, hanem az, hogy pár perc alatt lesüllyed alacsony magasságra. Hacsak persze addig a pilóták el nem ájulnak. A csőben meg nem akkora nyomás van, mint a Monteveresten, amit néhány ember esetleg túlél, hanem mint a Föld felszín fölött 50 Km magasságban, kb 1 perc és mindenki visszafordíthatatlan egészségkárosodást kap, még ha ez alatt ki is szedik. Elég szűk határidőnek tűnik.
Kérdés továbbra is az, hogy a csőből mennyi idő alatt lehet kibányászni tehát a likas kapszulát.
A múltkor néztem egy filmet, hogy fejlesztették az amcsik az Apollo úrruhákat (egy melltartó gyár volt az egyik fő beszállító). Mutattak egy egy balesetet, amikor a barokamrában a ruha kilikadt. A srác gyak 3 sec alatt elveszítette az eszméletét. Az mentette meg az életét, hogy kb 15 sec alatt kiszedték. Szerinted Nevada közepén meghibásodik egy kapszula mennyi idő amíg mentik őket, ha mondjuk persze nem raknak be olyan szerkezetet, ami vész esetén egyszerűen azonnal lerobbantja a kapszuláról a csövet? Aztán kb 2 hónap, amíg újjá építik, beüzemelik, fasza. Ha mérnökként dolgoznék, inkább a csillagközi utazás, az kisebb kihívásnak tűnik. :) -
xyl #73 "Azért az átlagembert egy ilyen dekompresszió eléggé megviselne, konkrétan belehalna. Még az edzett hegymászók is alig maradnak életben 8500 méter felett vagy oxigént visznek. Az átlagember azonnal eszméletlet veszti 8 km felett."
Ezért van a repülőkön oxigénmaszk. És nem azonnal veszti el az ember az eszméletét, van néhány értékes másodperce, ami elég lehet a túléléshez. Eszerint: Nasa űrruha vacuum teszt kb. 15 másodperc. -
defiant9 #71 Azt is a számítás része hogy kompresszorlapátok harapják azt a ritkás levegőt is ami a jármű előtt van. Írták hogy ez esszenciális mert enélkül a kapszula előtt feltorlódó levegő képezne akadályt. -
#70
Pont az a relevás része. A Tesla esetén a 0,24-es tényező olyan környezetre vonatkozik, ahol az autó gurul és alatta mozog a talaj. Csak az nem akkora sebességgel mozog, tehát a homlokellenállás és az autó alatti nyítófeszültségek arányának hatása más. -
#69
Ja a kérdés persze lemaradt...
Viszont megválaszoltad már.
Az lett volna, hogy lehet e ilyen durva számítással közelítő értéket számolni, mert nekem is feltűnt, hogy a leírás-ban azért erősen nagyobb értékeket adtak meg.
Igen, ez a verzió légpárnás. Ezért se tudtam mit kezdjek a surlódással, mert látszólag elhanyagolható, nem érintkezik ez ott a csőben semmivel, vagy nincs róla adat.
Érdekes az egész. Ha valaha megépül, mehet a mérnöki csodák közé. -
defiant9 #68 Beidéztem korábban is. A teljes diplomamunka ez.
Ebben benne van hogy melyik maglev vonat formához milyen hossznál milyen légellenállási érték tartozik. Re-t direktben nem számolta ki, de ehhez nem is kell mivel megadta az adott sebességhez kalkulált fellépő erőhatást kN-ban. Amint az várható a vonat hossza számít legkevésbé, a vonat formája már szignifikáns hatású, a vonat sebessége pedig már nagyságrendi különbséget eredményez.
-
#67
Húúúúúúúúúúú...
A csőben mozgó csőszerű test áramlási veszteségének számításával nem vagyok tisztában, az életben nem nem csináltam ilyet. Nem tudom megondani, hogy a körüláramoltatott áramlása vontakozó számítás mennyire igaz az meg végképp probléáms, hogy egy már transszonikus tartomány bár igen légritka térben, itt már hullmállenállás is van.
Ezen felül HL lebeg, ha jól értem valami légpárrán, ami miatt a fali nyírófeszültség hatásával nem számol a modell, hanem úgy kezeled, mintha repülő lenne, ami végtelen szabad térben repül.
Igazából nem érte az egész kérdésed lényegét, mert a linkelt doksiban teljesítmény igény is van és nem 7 lóerő, hanem nagysgárenddel több (130 kW az egyszerűbb modulnűl) és 320N ellenállás erőt hoz ki. A másiknál 200 kW felettit...
Nem azért drága a projekt, mert sok energiába kerül mozgatni a cuccot...
Azon bukik, hogy ez mennyiből és hogyan valósítható meg. Meg azt sem mutatja meg, hogy mibe kerül a vákummot fenntartani...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.21. 15:58:27 -
#66
Végülis nem nehéz, úgyhogy durván számolgattam kicsit. Javítsd léci, ha valamit rosszúl vagy elszámoltam. És nem kell mondanom, hogy laikus vagyok a téma fizikáját illetően.
Mit használtam:
Hyperloop alpha koncepció
Vákuum küszöbértéke
Dew Point
Légsűrűség és légnyomás
Kalkulátor
Referenciaértékek
Légellenállás
Tfh. sikerül a rendszerben megteremteni azt a légnyomást, ami a koncepcióban szerepel, azaz 100 Pa-t.
Ez kb. 1 millibar nyomásnak felel meg.
A hömérséklet a cső belselyében a koncepció szerint 18,5 celsius.
A légnyomás, hőmérséklet mellé egy 4%-os páratartalmat (-30 fokos harmatponti hőmérséklet) válaszatva durván eredményez egy 0,0011 kg / m^3 sűrűséget. Egyébként erről nem találtam meg a pontos koncepciót.
A Tesla S-nek a táblázat szerinti referenciája 0,24. Ennél rosszabb nem lesz a Hyperloop sajátja, véleményem szerint.
Legyen a felülete 1,4 nm, ahogy a koncepció írja.
Legyen a célsebesség (szintén a koncepcióból) 700 mph, azaz 1126,54 km/h, durván 312,93 m/s.
A csőben lévő levegő ellenállása ezek szerint:
FL = 0,0011 kg/^3 /2 * 0,24 * 1,4 nm * 312,93^ˇ2 m/s = 18,094 N
Ezen a légellenáláson kell az a teljesítmény, ami fenntartja a célgsebességet.
PL = 18,094 N * 312,93 m/s = 5,66 kW ami 7,69 PS.
Ez a 7,69 ló semmi.
Igen, tudom. 1 mbar...
Majd meglátjuk mi lesz belőle. -
#65
És ezt miből látod? Kérlek posztoljad már adott L/A paraméterekkel egy szerelvény Cd diagramját Re szám szerint. Ameddig ezt nem teszed aggid csak dumálsz... -
defiant9 #64 "ezért nem igaz még az az ökölszabály sem, hogy a sebesség négyzetével arányos"
Az itt releváns eset a vonat forma, az erre vetített számításból viszont azt látjuk hogy a 3x-osára emelkedett sebességhez kb. 9x-es erőhatás tartozik.
A pörgő labdán fellépő Magnus-hatás ebben a topikban kevésbé érdekes. Aki még nem látott ilyen annak érdemes megnézni youtube video-n. -
Fefy #63 Ezért írtam, hogy viszonylag biztonságos és nem azt, hogy biztonságos. Utasszállítón is előfordult már, hogy betört az ablak és a többség azért túlélte (meg olyan is volt, amikor nem :) ). Ilyen téren szerintem egy repülővel vetekszik a HL általam írt változata.
A hozzászólás többi részével pedig egyetértek. -
#62
Azért az átlagembert egy ilyen dekompresszió eléggé megviselne, konkrétan belehalna. Még az edzett hegymászók is alig maradnak életben 8500 méter felett vagy oxigént visznek. Az átlagember azonnal eszméletlet veszti 8 km felett.
Egész egyszerűen nincs értelme a 400 km/h feletti vonat sebességnek, mert ezzel is versenyképes a repülővel a vonat 800-1200 km távolságig.
Ha pl. Bp-n lenne nem fejpályaudvar és létezne 350 km/h vasút ami legfeljebb 3 nagyvárosban áll meg Londonig, akkor egy kb. 5 órás út lenne Bp belvárosából London és 4 óra Párizs. Pont ennyi volt nekem kiutazni Ferigyre Bp belvárásából, felszállni a gépre, + minimális késés + poggyászra várakozással úgy, hogy délután indultam és este érkeztem kis forgalom idején Hethrow-ra.
Tehát feleseleges tovább növelni a sebességet 800-1500 km között egyéni ízlés lenne, hogy mivel, 800 km alatt vonat a nyerő, 1500 km felett meg repcsi főleg, hogy ekkora távolságon azért már hatalmas hegyek, tenger és óceán is lehet -
Fefy #61 Ezzel a részével egyetértek, mármint a nevetségesen drága és kiskapacitású, illetve a hülyeség erőltetésével.
Alapvetően az alacsony nyomás fenntartása pedig tényleg nem egyszerű. Az állomásoknál légzsilip kellene, ezek karbantartása szintén nem olcsó, a hosszú pályán pár 10 km-enként szintén kellene zsilip a lehetséges balesetek miatt, stb. szóval ez inkább egy jól hangzó koncepció, mint életképes megoldás.
Amivel esetleg nem tennék durván drágává az az, ha maglevet raknának a csőbe és csak alacsonyabb légnyomáson üzemelne. Például 100kPa helyett csak 25kPa, ez a csöveket sem terhelné annyira, és nagy tempónál a közegellenállás is 10-15% lenne a normál légköri nyomáshoz képest, ha jól számolom, ami már nem elhanyagolható. Ráadásul ekkora nyomáson (10 km magasságnak felel meg) még viszonylag biztonságos a rendszer élettani szempontból is (ha betörik egy ablak, akkor sincs akkora probléma). Árban viszont nem tudna a repüléssel versenyezni. -
#60
Még rosszabb ötlet. Az átuszállításnál még inkább az olcsóság domninál, nagyon kevés dolgonak kell gyorsan mozognia, arra meg ott van a repülőgép és a végén meg teherautó + futár.
A HL drágább lenne, mint vadászgéppel szállítani. Ennél még az is olcsóbb, ha az ember megvesz régi vadászgépeket, tesz rá szállító konténereket és 1000 km/h-val 1000 km-en belül szállít mondjuk 2 tonnát vele vagy könnyű, de magas haszonkulccsal szálltható dolgokat.. A fajlagos ár még azzal is olcsóbb lenne sanszosan.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.21. 09:00:46 -
#59
Tudom. De ettől még úgyanúgy azért kell ám anyag. És ez csak a cső. Az egész koncepció elhasal azon a hülyeségen, hogy cső és vákumm. Ezen nincs mit szépíteni.
Meg nevetségesen drága és kiskapacitású lenne.
Nem értem miért divat mar erőltetni a nyilvánvaló hülyeséget. Mert minden szarra adnak pénzt az ostoba befektetők...? Soha sehol koncepció szinten sem láttam a legalapvetőbb problémákat megoldani vagy felvázolni azt, hogy mégis hová a búbánatba épülne maga a vasút az USA-ban...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.21. 08:58:16 -
#58
És ki mondta, hogy kell? Ahogy a repcsinél is, úgy a vasúti szállításnál is van kereslet és kínálati görbe árral. Nincs igény ilyen gyors vasútra annak ára miatt. Ezért nincs szuperszonikus utasszállítás sem.
A többi képzelgésedet inkább nem is kommentálom... Pont azt csinálod, amit máshol eddig. Fantáziálsz, de vadul... -
#57
Még értelmezni sem sikerült, amit írtam. ..
Az egész arról szólt, hogy mivel maga a Cl és Cd is lehet durván Re szám függő ezért nem igaz még az az ökölszabály sem, hogy a sebesség négyzetével arányos. Ez akkor lenne igaz, ha a Cd is állandó vagy közel állandó lenne. Ami nagyon nem egyes esetekben. -
#56
Nem néztél mostanában, vagy átlag az életben túl sok star trek-et?
Egyszerű fizikai okai vannak, hogy egy vonatot nem gyorsítanak fel a hangsebesség közelébe. A tökéletes sínpárod meg olyan surlódási együtthatót vezetne be, amit a maglev-nél már legalább minimálisra csökkentettek. Nincs jobb megoldás, mint a mágnesvasút, ha mindenképp vasútban gondolkozol.
És jól írtad: "egy erre a célra épített autóval sikerült az usában a kiszáradt salt lake felszínén elérni a hangsebességet"
Ez a kulcs. Itt az elsődleges cél a biztonságos, működőképes szállítás. Kézpelj el egy stabilitását vesztett hangsebesség közelében robogó vonatot, amint kisiklik... na ugye.
A másik ötleted pedig nem újdonság. Asszem' az volt a reklámszlogen, hogy "két óra alatt Los Angeles-ből Hong Kong-ba", (de lehet a Coriolis-erő véget fordítva volt, már nem emlékszem).
Itt viszont a probléma ellentétje jelenik meg, a Hyperloop-hoz képest. Mondjuk, hogy durva becsléssel az embernek kényelmes légnyomás az 900 - 1000 hPa. 100 Km-en ez lecsökken 0.27 Pa-ra.
Ez megint durva becsléssel egy atmoszféra különbség. Szóval olyan konstrukciót kéne építeni gyakorlatilag, mint egy szimpla űrsikló.
Ötletből mindig van elég. A megvalosítás és a pénz az, amit sokan nem tudnak reálisan az ötlet mellé gondolni. -
#55
Haha, kurva vicces vagy... Oh, wait. Nem...