96
-
Fefy #54 Pont tőled egy kicsit többet vártam.
Egy alapvetően pozitív nyomáskülönbségre tervezett tartály nem csoda, hogy összeroppan egy viszonylag nagyobb negatív nyomáskülönbség hatására. Sőt, ami azt illeti, ez a tartály csak minimális pozitív nyomáskülönbségre van tervezve, 1MPa-nál nem hiszem, hogy sokkal többet elviselne. A nagyobb nyomáskülönbséget elviselő tartályok nem ilyen papírvékony oldalfallal rendelkeznek, illetve ekkora méretben már használnak merevítést is. -
defiant9 #52 "Tehát hiába mondod azt, hogy a labda kétszer lassan nemhogy nem csökkent a légellenállási erő a negyedére, hanem ugyanaz."
Nah, azért azt ne hozzuk már ki hogy a légellenállási erő az nem függ a sebességtől.
analysis-of-aerodynamic-design-optimization-of-maglev-trains
A hyperloop csőben a légköri nyomás ezred része lenne, de még ezt is kompresszálnák a kabin elején és mintegy légpárnaként a kabin alatt(+oldalt/hátul) fújnák ki. Emiatt viszont szvsz. a hangszigetelésbe jelentős plusz tömeg kell, és még ennek a légellenállásnak a leküzdésére is elég sok pacit kell befogni: The aerodynamic power requirement at 1,130 km/h is around only 382 hp (285 kW) with a drag force of 910 N
Van még egy érdekes vetület amiről nem esett szó a hűtés. Mint a régi gőzmozdonyoknál, állomásokon kell hogy vizet tankoljon:
An onboard water tank is used for cooling of the air.
a. Water is pumped at 0.39 kg/s through two intercoolers (818 kg total mass of coolant).
b. The steam is stored onboard until reaching the station.
c. Water and steam tanks are changed automatically at each stop
Talán még a motor/akku paramétereit is érdekes 'megízlelni' (pl a motor(teljesítménye)/akku tömegaránya mondjuk egy személygépjárműhöz viszonyítva):
The compressor is powered by a 1,160 hp (865 kW) onboard electric motor
a. The motor has an estimated mass of 275 kg, which includes power electronics.
b. An estimated 4,000 kg of batteries provides 45 minutes of onboard compressor power
Egyébként 'mass transit' kapacitás problémát én nem látok, a vonat szerelvények valós követési távolságához képest sűrűbben is indulhatnak kapszulák, már ha lenne fizetőképes kereslet a jegyekre. Shinkansen jegy 200 dodo 600 km-re, csak az 4 óra út és nem fél, egyszer mindenki ki akarja próbálni a 300km/h-t aki arra jár, én tuti csinálnék egy látványos pályarészt ahol ki lehet látni oldalra, sokan lennének akik a vidámpark hatás miatt ülnének csak be egy körre:) -
#51
A porszívót eredetileg te hoztad fel példának, ha nem tévedek, de mindegy is, mert a lényeg, ami már elhangzott néhányszor: brutálisan költséges lenne egy ilyen rendszer.
Szerintem egy maglev-hálózat ami áramvonalas (10m-es csőrrel), hatékonyabb és egyszerűbb lehet, mint a Hyperloop koncepció.
A hsz-omban semmi támadó nem volt. ;-)
Hogy Molnibalage nem tud kellőképpen kommunikálni és problémája van bizonyos mondatok értelmezésével azzal teljes mértékben egyetértek, de ez már nem zavar. Az SG (már legalább két accountos) háziállatának tekintem. :-) -
Szefmester #50 Te meg tetsuo mi az anyámról beszélsz?
Örülök a kifejtős számolós résznek, mert így tanultam valamit. De ahogy pl egy kurva szót nem mondtam porszívócsőről (az okoskodás tetsuotól erre jött ugye), a zsilipet inkább lerajzolni /megmutatni lehetne.
Fogsz egy kibaszott hosszú csővezetéket amiben pl vizet áramoltatsz a telken mert arról locsolod a veteményt. Beleraksz 50 csapot amit el tudsz zárni. jön a víz (és mivel legyen üveg a cső), és látod hogy hűha ott már fekete, azzal meg nem locsolok, lesprinteled az áramlást (sarkos példa, lépj túl rajta, ez esetben te lennél az elektron vezetékben halad, ami a csapokat vezérli) és mikor beelőzted elzárod a csapot, sprint közben láttad hogy csak egy szakaszon volt trutyis a víz, ezért egy másik helyen is elzártad a csapot. Na most, a rendszered többi részében ott a tiszta víz (alacsony légnyomás), a lezárt részen a trutyi (baleset a csőben). szétcsavarod a csövet kifolyik a trutyi a saját tempójával, vagy pl kompresszorral rásegítve..
Így már tisztább mire gondoltam?
Az meg önmagában kibaszott vicces lenne ha a HL közönséges porszívókkal akarná megoldani a csökkentett légnyomást. De azon is meglepődnék, ha egy, max két brutális légszivattyút akarna beépíteni a rendszerbe, mert akkor jönne az amit írtál a gyorsítóval az történne... (hetekig dolgoznának a kívánt nyomásért)
Tisztább mire gondoltam?
Arról sem beszélt senki szerintem (még én sem), hogy csak és kizárólag a napelemekkel működne a rendszer. Arról volt szó a kezdetektől fogva hogy felhasználnák. Tudod... klasszikus kérdés... "osztá' éccaka amikó' nem süt a nap, akkó' mi va'?". Tudom hogy az elefántcsonttoronyból könnyű lenézni az embert (pláne ha szándékosan nem is akarod megérteni miről próbál beszélni az), de visszább kéne venni kicsit (kurva sokat).
Basszus.. komolyan... évek óta figyelem a ténykedésed, de elmebeteg amit művelsz néha. Én elhiszem hogy tanultál ezt azt, de a kommunikáció alapjai hibásak nálad, és ezért nem tudod megérteni hogy mit akarHAT a másik mondani. Aspergeresként mindent szó szerint veszel, és belekötsz a hasonlatokba ha nem érted. Mert azokat meg nagyon nem érted. De már látom mit kell tennem. Legközelebb mielőtt próbálnék valami gondolatot "felböfögni", ledoktorálok a témában, majd írok egy komplett tanulmányt csak hogy ne köthess bele. Amibe amúgy bele fogsz, mert nem bírod ki, és majd akkor elkezdesz vesszőhibákat keresgélni ha másképp nem megy. -
#49
Vagy ezzel lehetne forradalamsítani az árúmozgatást. Én nem kizárólag személyszállításban gondolkodnék.
Mi a probélma? Az autópályák mára túl vannak zsúfolva, és ez vastagon a megsokszorozódott kamionforgalomnak köszönhető.
Én pl. ezért fogok most átköltözni egy másik városba, mert a munkahelyemet már nem érem el napi 2 óra autókázás alatt. Erre nekem nincs időm.
Ez egyrészt a kamionoknak, másrészt az egymás seggéből kinövő sávlezerásoknak és útfelujításoknak köszönhető.
"Wir bauen für Sie". Ezt látom minden sarkon. Ezért van dugó reggel 6 és 9 között, aztán délután 4 és este 8 között.
Első sorban olyan árúcikkeknek szánom a Hyperloop-ot, amik tizedannyi idő alatt érnek Európa egyik végéből a másikba, és nem fulladnak meg, ha valahol, valami hiba folytán megáll a kapszula.
-
#48
Biztos szakaszolhatóvá tennék, de az meg jó drága és komplikálkt lenne. Okkal van az, hogy zárt csővezetékben nyomás alatt folyadékot szállítuk és nem vákuumban szilárd tárgyakat. -
#47
Amúgy rengeteg biztonsági dolgot meglehetne oldani, és a rendszert is a kezdeti elképzelések szintjére egyszerűsítené, ha az utasok túlnyomásos szkafanderben utaznának. XD
Gondolm, nagyon csábító lenne, meg kifizetődő minden utazás előtt 30 perccel beöltözködni, aztán még 20 perc amíg leveszik. :D -
#46
Kicsit szemléletesen laikusoknak talán úgy lehet elmagyarázni, hogy kb ua technikai kihívás, mint egy repülőgép törzsét megcsinálni, csak az 50 m hosszú, ez a cső meg 2000 km. Melyik az olcsóbb?
De lehet, hogy rossz a hasonlat. -
#45
Ez is marhaság, sínen haladó vonattal hangsebesség közelében inkább ne akarjál menni... -
#44
A sebességgel négyzetesen, de csak akkor, ha a légellenállási tényezőt állandónak tekinted, ami viszont szintén sebesség, pontosabban Reynolds szám függő, ami az esetek többségében sebességfüggést jelent. Sajnos elég sokáig tartana írásban elmagyarázni, hogy hasonlósági modellezés és hasonló áramkép és léptékezés mit jelent. Röviden egzakt példával röplabdánál. A lenti adatsor, a labda légellenállási tényezőjét mutatja.
m/s Cd
10.2 0.47 (cirka 30 km/h)
15.7 0.15
17.0 0.10
19.7 0.08 (cirka 72 km/h)
36 km/h és 72 km/h táján a tényező közötti eltérés hatszoros. A labdát lassító erő egyenesen arányos a Cd-vel és igen jó közelítéssel négyzetesen a sebességgel. Tehát a labda jobban lassul kisebb sebességnél a durva modell szerint. Emiatt van az, akkor, hogy a lassú nyitások, az ejtések olyan furán képesek leesni. Tehát hiába mondod azt, hogy a labda kétszer lassan nemhogy nem csökkent a légellenállási erő a negyedére, hanem ugyanaz. Az, hogy mire jó a Re szám és miért úgy adják meg a légellenállást alakzatokra, azt most nem fejtem ki. A fenti számok azok már sebességre vannak átszámolva.
A legjobb porszívók kicsivel 20 kPa feletti depressziót tudnak, tehát lokálisan a teljes vákumm és atmoszfére között 20%-kal kisebb nyomás van. Tehát kb. 2 km magasságnak megfelelő légnyomáscsökkenést tudnak elérni. Ez kb. semmire sem jó, a repcsik utazómagassága okkal van 12 km táján, ahol a légnyomás a tengerszintinek az ötöde és nem négyötöde...
A zsilipajtós résznél látszik, hogy a középsulis fizikát sem érted. A repülőgépeknél a csúszdák nyitásakor már ekvalizált légnyomás van, de te a kevered az utasmozgatást a nyitással, aminek semmi értelme. Hogyan képzeled azt, hogy műszaki hiba esetén elhagyod a túlnyomásos kapszulát, hogy az eljusson egy zsilpig? Ha nincs, akkor egész szekciókat kell nyomásmentesíteni, ami nem két perc. Persze te soha nem számoltál ilyet, ezért a "szerintem" részt hanyagolhatnád, de erősen. A fizika erősebb, mint a "szerintem".
A napelemes rész a nettó kreténség csak ezzal a populista marhasággal a hozzád hasonló műszaki analfabétákat veszik meg kilóra. 1 m2 PV cella délben 200W teljesítményt sem ad. Tükcsökpöcs teljesítménye van ahhoz képest ami kell egy ilyen rendszerhez, cserébe méregdrága.
Hogyan lenne olcsóbb a repülőnél...? Repülővel hosszabb távon az autónál olcsóbb utazni, aminek kész infrastuktúrája van. Egy 1500 km-es repülőutat oda-vissza 75k HUF-ból kijött a BA-val, fapadossal ennél olcsóbban is lehet 50k alatt is. És ezek profitot termelnek. Autózva ez legalább 4000 km lenne, csak a benzinköltség 130 ezer HUF és akkor még nem vettél autópályamatricát, nem ettél és nem ittál a több napos út alatt.
Tényleg olyan nehéz számolgatni egy kicsit..? -
#42
A porszívó csöve egy dolog, a vonatméretű alagút pedig egy másik. Ha az utóbbiban akarunk olyan légnyomást (légritka teret) fenntartani, mint használat közben az előbbiben, akkor irdatlan szerkezet kellene (és további fenntartási költségek), ami nem roppanna össze - ez egyáltalán nem érné meg hosszútávon sem.
Ha egy tárgynak növeljük vagy csökkentjük a méreteit, akkor a felülete már nem úgy aránylik a hosszához vagy a térfogatához, mint annakelőtte. Pl. ha egy 1 cm-es bogár arányosan 1 m-es lenne, a páncélja már nem lenne elég erős a normális életviteléhez; vagy ha egy embert "lekicsinyítenénk" lilliputi méretűre, nem lenne elegendő a tüdőkapacitása - a számtalan egyéb, a méretből adódó fizikai probléma mellett.
-
#41
A japán maglevvel mi a probléma, hogy nem azt fejlesztik tovább? -
Szefmester #40 Na szóval. van ugye az a probléma hogy légellenállás. Arra még mintha emlékeznék hogy a felület növekedésével négyzetesen? emelkedik a leküzdendő ellenállás adott sebességnél. Viszont arra is emlékszem hogy egy ratyi épp csak működő porszívóval elég komoly nyomáscsökkenést lehetett elérni kísérletezéseknél (konkrétan már nem hallottuk a vekker ébresztőjét a vezetéknélküli mikrofonon át a búra alatt), ami meglehet hogy már elegendő lenne egy azonos energiabefektetés mellett mondjuk 2-3x sebességnövekedéshez vagy azonos sebességet kevesebb energia felhasználásával elérni.
Ha "csak" alacsonyabb a légnyomás a csőben -pl alacsonyabb mint a repcsiknek 10ezren- már elegendő lenne a nagyobb tempóhoz. ha pedig x szekciónként elhelyezel egy légzsilip ajtót amit csak vész esetén csuksz be -és választod le a kívánt részt-, akkor a szivattyúk elkezdhetnek nem levegőt kiszívni, hanem befújni és egész gyorsan el lehet érni egy olyan külső-belső nyomáskülönbséget aminél már nyitható a vészkijárat. Igen, tény hogy idő, és nem azonnal jutsz ki belőle, de a repülőből sem épp fél perc kijutni a csúszdákkal sem.
Az eredeti tervek szerint a cső tetején napelemek foglaltak volna helyet, és azok látták volna el energiával a szivattyúkat és a pályát, tehát már a kezdetekkor sem egy-két szivattyúval tervezték elérni a légritka teret. (vákuumot soha nem fognak elérni, és szerintem nem is nagyon akarnak) Lehet már az is elég lenne a vésznyomáskiegyenlítéshez, hogy ha kikapcsolják a szivattyúkat, vagy egy megkerülő szakaszt nyitnak meg és hagyják had áramoljon befele a levegő szabadon. Fütyülni fog mint a hajókürt, de gyorsan feltöltődne -szerintem-.
A komoly baleset az lenne ha valamiért a kapszula sérülne meg és nem tartaná meg a nyomást belül. Ha ott történne dekompresszió, akkor valóban reszeltek a bent ülőknek. De ha csak a meghajtás menne gallyra, vagy tűz ütne ki, akkor lenne idő lefékezni, nyomáskiegyenlíteni, mentést megkezdeni.
Nem tömegközlekedés, de ha a repülőknél olcsóbb azonos távon, akkor már meggondolandó alternatíva. Sokan félnek a repüléstől, vagy nem akarják kivárni a becsekkolást-kicsekkolást-baszakodást. A lakóhelyemtől feljutni a repülőtérre vonattal (közel lakok a vasúthoz), majdnem annyi idő mint a nettó repülési idő Budapest-London távon... a be és kiscsekk meg még egyszer annyi... Ha ezt a nettó repülési időt megközelíted azonos áron be és kiszállással megint csak bejöhet.
Vonaton meg vagy heringkonzerv életérzés van, vagy lézengenek az emberek. Jöttem már haza úgy pestről hogy köki után egyedüli utas voltam.. de az is megvolt hogy hárman tolongtunk a kézmosó fülkében... -
#39
aham..ok -
#38
És hányszor nagyobb térfogatú lenne egy hyperloop? Ne tévessszen meg a külcső cső. Ha jól értem, akkor a belső cső, amiben a vákuumot csinálják az kb. 50 mm átmérőjű. Egy hyperloop meg lenne vagy 2500 mm alsó hangon. Cirka 2500-3500-soros a felület difi, a csővezeték hossza sem 28 km lenne. Azért nem két perc lenne ez sem és persze olyan erők vannak, hogy ihaj.
Abban egyetértünk, hogy ez nem masszív közösségi közlekedés, ergo értelmetlen az egész. Ennyi erővel szuperszonikus repcsit is fejleszthetne Musk, mert ez az a kategória. -
#37
Nyugodtan, csak nem értem, hogy a HL témához hogyan kapcsolódik. Pusztán erről szólt a kommentem. -
Caro #36 Van rá szabvány, ami megmondja milyen falvastagság kell. Ezt nyilván ők is ismerik, és így kalkuláltak. A vasútban sem a sín anyaga a drága, az csak néhány 10 millió Ft/km, ehhez képest az építés pedig milliárd Ft/km nagyságrendű.
A CERN-t meg nagyon ne keverd ide, mert ott 10 nagyságrenddel kisebb nyomást kell előállítani... na az tart hetekig, de ezt nyilván tudod is.
Én inkább abban látom a kockázatot, amit sokan emlegettek, a hálózat hiányában. Egy létező infra mellett egy újnak valóban minőségi különbséget kell jelentenie, hogy elterjedhessen.
Azt én nem tudom elképzelni, hogy olcsóbb legyen a nagysebességű vasútnál, valószínűleg sok dologgal nem számolnak még. -
#35
Azért remélem még hozzászólhatok....ha megengeded... -
#34
Kb. A plebs ezt is benyeli majd... -
#33
Szabotázs a Tesla-nal
Na most ez meg mi akar lenni? Kicsit olyan CT szaga van, amivel a saját töketlenkedését lehet majd magyarázni, ha még sem jön össze a heti 5000 kocsi. -
#32
Semmi köze nincs a HL technikai problémáihoz ennek. -
#31
E történik 20-30 mbar nagyságrendű vákumm esetén. El tudod te képzelni, hogy milyen falvastagság kell ahhoz, hogy technikaialg kb. 1 bar közeli depresszió esetén ne legyen stabilitásvesztés? Már maga a csőanyag jó drága lesz úgy, hogy csak tömegről van szó.
A légritka tér fenntartása nehét egy olyan csőben, ami folyamatosan pulzál a benne haladó járművek miatt és a megállóknál is elég jó tömörséget kéne elérni. Ezt mégis hogyan képzeled el? Mert ilyen rendszer nem létezik ma.
Mitől energiaigényes? Nézd meg a CERN-nél, hogy hány hétig szivattyúznak légritka térhez egy szutyok 28 km-es zárt csövet. Hetekig. Képzeld el ezt több ezer km-en. Minden kis szar leállás után hetekig nem használod a rendszert? Ehm...
A repülőgépes hasonlat totálisan rossz, mert azok nem egy zárt csőben közlekednek.
Az oldala lenyílik rész elég vicces, amikor a csőben depresszió van. Ha elmegy és nem tökéletes a tömítés, akkor is az van. Hogyan nyitsz kifelé egy ajtót egy kisebb nyomású térből a nagyobb felé...? Még, ha úgy tervezed meg, hogy adott dp esetén automatiusan oldjon valamiféle előfeszítés akkor is egy kurvahosszú cső esetén, amiben kisebb a nyomás szerinted meddig lesz a csőbe befelér áramlás nagy felületen?
Olyan szinten nevetgséges a kommented, hogy arra szavak nincsenek. Persze a végén ott van a "szerintem" és "méröki tanulmányok" nélkül, csak akkor nem kellene ilyen szinten álmodozni, mert ez még álomnak is vicces.
Én meg távvezetékekkel, csővezetékekkel foglalkozom és áramlástechnikai mérnök vagyok. Ne vedd sértésnek, de mosolygok. Okkal nem járnak légritka csőben a vonatok és áramvonalaznak inkább... -
#30
Talán az Emirates kísérletezik virtuális ablakokkal, gondolom a HL-ben is az lenne, mert egyébként elég klausztrofobiás élmény lenne :)
Utoljára szerkesztette: Tikal, 2018.06.19. 21:56:38 -
Szefmester #29 A légritka tér fenntartása miért is lenne gond? Meg miért lenne energiaigényes? Alapból arról volt szó, hogy a cső tetején napelemeket telepítenek amik a vákuumszivattyúkat látják el energiával, és ha abból indulok ki, hogy egy vacak porszívóval milyen vákuumot lehet generálni akkor, egy normális szivattyú folyamatos működéssel elegendő lehet.
Amennyiben valami baleset miatt leállna a meghajtás, úgy vélhetőleg a többszörösen túlbiztosított rendszer jelezne, és a következő jármű sem kapna meghajtást és így tovább. Megfelelő követési távolságban indított járatoknál ez nem lehet gond. A repülőgépeken sem gond ha bedöglik egy motor.
Ha pedig menekülni kellene a kapszulából, akkor tippre a cső oldalfala leválik és szabad a pálya. A "huzat" ellen pedig szakaszokra bontanám a pályát, és így csak egy adott szakaszt kellene elszeparálni a többitől, így gyorsan fel lehetne tölteni levegővel a nyitás előtt.
Amíg vákuum közeli helyzet van, addig meg nem igen fog kigyulladni a kocsi kívülről, ha pedig belül üt ki a tűz arra különféle oltóberendezéseket lehet használni. Egy személy aki csak az ilyet kezeli már elegendő lehet.
A pálya mentén egy sima földút, vagy egy egysávos aszfaltos karbantartó út elegendő lenne.
Szerintem... mérnöki tanulmányok nélkül. -
#28
Nagyon sok helyen van PP fizetés, már idehaza is, és szerintem mikor megjelent akkor még nem igazán voltak virtuális kártyák. Mondjuk én az egyik előnyét az egymásnak pénz küldésben is látom, ami valljuk be idehaza még elég gyerekcipőben jár még mindig, bár szerencsére egyre több megoldás jelenik meg(barion és társai) arról nem is beszélve hogy egy email cim és jelszó megadásával tudok fizetni, nem kell minden egyes alkalommal számokat pötyögnöm, pl akárhányszor OTP-s rendszerrel kell online fizetnem el fog a hányinger.... ugyanez a többire is. Nem itt kéne tartani ennek már régen. Léteznek már olyan rendszerek hogy telefonszámra fizetsz vagy QR kódra, két kattintás az egész.
Szóval szerintem a PP egy jó dolog még mindig, a többivel meg egyetértek, kurvára túl van értékelve Musk, meg a tevékenysége. Épp a napokban jött ki a Porsche Taycan bemutatkozó videója, és ha tényleg annyiba fog kerülni mint a Model S, akkor lesz miért aggódnia Musk-nak :) -
EnxTheOne #27 Musk részvényeinek az ára mennyit emelkedik egy hype cikk után?
Sima maglev wikiröl:
"The United States Federal Railroad Administration, in a 2005 report to Congress, estimated cost per mile of between US$50 million and US$100 million."
szóval 1,6 km lenne 50-100 millió usd, és ez csak sima maglev ami egy már bejáratott technológia. -
#26
A HL pont arról szólna, hogy ez kereskedelmi dolog, mint az légitársaságok... Állami támogatás nuku....
Az AMTRAK azért kap pénzt és kerül amennyibe kerül, mert egyes térségek esetén az az egyetlen komoly kapcsolat a vidéki Amerikában.
Ez is kapcsolódik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.19. 17:24:58 -
CairoJack #25 A legtöbben azt felejtik el, hogy bár technológiailag nagyon-naaaaaaagyon sok minden megvalósítható, ha gazdaságilag nem fenntartható, nem fog megvalósulni, vagy hosszú távon üzemelni.
Ez alól kivétel, ha olyan erős politikai értek van mögötte, hogy az állam (adófizetők) benyeli az X millió-milliárd dolláros bukót. De ez is max rövid, közép távon működik. Lásd fegyverkezési verseny - leszerelés, holdra szállás - aztán 40 év kihagyás... stb. -
#24
Viszont akkora vagy még nagyobb helyet foglalna el. Tehát gyakorlatilag morálisan is megkérdőjelezhető, hogy milyen alapon foglalje el a helyet pl. a vasút elől... -
#23
Igen, a HL NEM tömegközlekedési eszköz, mint ahogy a Tesla sem népautókat gyárt. Nekem pont ez az a filozófia, ami alapvetően nem tetszik Musk hozzáállásában. Jó gondolat ugyan, hogy a technológia elterjeszthető a gazdag geekek oldaláról, de pl egy olyan csőbe, amely pár tucat ember szállítására alkalmas járművekre lett tervezve nem lehet aztán egy 400 személyes szerelvényt beszuszakolni.
A Tesla, ill általában a vellany kocsik azonban nem azért drágák, mert valami űrtechnolódzsi van bennük, ami majd nagymennyiségben olcsóbb lesz, hanem mert drága az akksi. A XX. szd elején, amikor még talán több villanykocsi is volt, mint benzines pl. Amcsiban (na ezt érjék el belátható időn belül!), akkor is többször annyiba kerültek.
Alapvető piaci és technikai korlátokat hagy figyelmen kívül Musk, sőt eleve saját magának állítja fel őket. Ez minden, csak nem zsenialitás. -
#21
Kevésbé pejoratívan nézve a dolgokat szerintem az van, hogy van egy viszonylag kis gyártási volumennel bíró cég(ecske), amely talált egy réspiacot, amely szép lassan a zöldmarketing kumulatív hatásának hála egyre jelentősebb. Amíg a kereslet és a kínálat viszonylag egyensúlyban volt marha könnyen tudott a kis termelőkapacitással is viszonylag sikeres lenni. Csakhogy a Model 3-ra már nagyságrendileg nagyobb a kereslet, az előjegyzések száma, ami egy jelentősen felfuttatott termeléssel is csak évek alatt elégíthető ki. Eközben a nagy autógyártók meg szép lassan kiadják a saját hasonló termékeiket és jó kérdés, hogy a vásárló akar-e még 2 évet várni egy addigra lehet, hogy viszonylag elavultnak számító, minőségi problémákkal kűzdő kocsira, vagy felmondja az előrendelést és vesz inkább egy villany Volvót, egy Jaguárt, vagy akármit? Nem csak az a kérdés, hogy fel tudja-e futtatni a Tesla a termelést a heti 5000 kocsiig, hanem, hogy meg tudja-e tartani a kb 500 000 előrendelőjét a köv években.
A piac jelentősen változott, túllépett azon a szinten, amit a Tesla képvisel és amíg kis lelkesedéssel 1-2 évvel ezelőtt hinni lehetett abban, hogy a befektetett pénz megtérül, az inkább egyre bizonytalanabbá válik, bármit is csinál Musk.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.06.19. 15:25:33 -
#20
Azért képes, mert az átlag befektető vérostoba és természettudományos és műszaki analfabéta csak pénze mégis van. Vagy rábízta más a pénzét... -
#19
Igen, nem lesz pénze. Felvázolom, hogy miért, de előbb nézznük kicsit máshogy.
Mi értelme ennek az egésznek, ha repülőgéppel is olcsóbb utazni meg 400 km/h-ás gyorsvasúttal is 1000-15000 km távolságon? Radásul, ahogy írtam nevetségesen kicsi a kapacitása a HL-nak olyan 800 fő/óra. Lehet, hogy pl. a Bp-i HÉV-ek szutykok, de pl a Csepeli kapacitása óránként hányezer ember? Csúcsidőben 7 percenként jár tömve, ami kb. 600-700ember tehát olyan 4000 ember. Ok, ezen állóhely si van. De a lényeg az, hogy mindezt 1-1 db vágányon oda-vissza. Képzeld el, hogy egy meglevő pályaudvar hány embert szolgálta ki óránként, ami már most létezik. Több tízezret. A HL meglevő kapacitása pontosan nulla és mindent 0-ról húzol fel.
Azon városok, amiket össze akar kötni HL olyan igényt támasztanak, amit a HL nem elégít ki. Cserébe a HL méregdrága, mert nulláról húzod fel, már ha egyáltalán kivitelezhető. Milyen jegyár jön ki ebből? Relatív értelemben drágább lenne, mint anno a Concorde volt a többi géphez úgy, hogy csak kétszer volt gyorsabb. A 3-szor gyorsabb gépet inkább már meg sem építették.... Pedig azok a meglevő reptereket használták, nem kellett az eget külön "levágányozni" és új reptér sem kellett nekik.
Lásd itt.
Ez is bukás volt összességében úgy, hogy a gépeket ingyen kapták végül BA és AF.
Ez sem volt siker, amikor még a repülés önmagában prémium élmény volt.
A Sonic Cruiser is elhasalt, senki nem fizetette ki volna a +15% sebességért azt a pénzt.
A repülőgép közlekedés során a Concorde óta tudjuk, hogy az utasok számára a költség az elsődleges, a sebesség másodlagos. Fele annyi repiődért kvázi kimutathatatlan a tömeges igény, ellenben az elmúlt 30 évben a repülés ára töredékére zuhant és 1970 óta Hatása az utasforgalomra.
Tehát a HL pontosan azétr értelmetlen hülyeség jelek szerint, amiért a szuperszonikus repülés. Kevés embert vonz be és a drága jegyek ellenére a profit kevés és nem stabil. Ezzel szemben egy 60%-os telítettésgű mai airliner már nem veszteséges. Én eddig csak tömött gépen utaztam úgy, hogy fapadossal soha nem repültem és a fapados is nyereséges. A tömegek viszonylag gyors mozgatása a cél. Ez a repcsiknél az szubszonikus airliner a vaúsnál meg a meglevő infrastuktúrát használható gyorsvasút, ahol ma elérni 300 km/h feletti tempót nem truváj de már a 400 km/h sem lehetetlen.
BTW anno még a MAGLEV-ek és más ötletek is megbuktak a költség oldalon. Ma is pár reptér mellett van belőle két ponto közötti volal, hálózat sehol. Akkor a HL-nak hol van realitása? A sok hülye ebbe is döntheti a pénzét és a sok mérnök meg ellesz a fejlesztésen, ami végül majd bukik egy szépet. Ők jól jártnak, a befektetők kevésbé...
-
#18
És tegyük hozzá, hogy a HL rengeteget változott a kezdeti Musk skicc óta (légsűrítáéses lebegtetés, ventilátor, mindenféle aerodinamikai baromság), egyre jobban hasonlít olyan technológiákra (vákuumcsőben vezetett mágnesvasút), amelyekkel lassan évtizedek óta kísérleteznek. Csak nem vezetik be, mert hogy drága.
Attól, hogy XY csinált egy jó üzletet valamilyen szektorban egyáltalán nem biztos, sőt inkább biztos, hogy nem, hogy megismétli ua sikert egy tök más második, meg aztán még egy harmadik szektorban is. Hihetetlen, hogy még is egy csomó befektetőt meg tud fűzni.
És akkor még egy észrevétel: Ukrajna a cikk szerint akkor nem Európa? -
CairoJack #17 A hyperloop elég drága dolog, és meglehetősen nagy biztonsági kockázat. Ugye lényegében egy mágnes vasút, plusz egy óriása, zárt csőrendszer, amiben folyamatosan fent kell tartani a vákuumot. Ez elég drága buli, és nem mellesleg egy ilyen cső elképesztő mennyiségű energiát tárol. Ha valahol keletkezik egy rés, és beáramlik a levegő, elég durván szét tudná barmolni a bent közlekedő kapszulákat.
Normál esetben, ha a sin megsérül (és mondjuk nem a vonat alatt, hanem x távolsággal előtte) a vonat megáll, ez itt lehet olyan hatást váltana ki, mintha beton falba ütközött volna a vonat. Túl költséges, és elég kockázatos, valóban nem érné meg a legtöbb helyen. -
#16
Minden nagy ipari létesítményben vannak az un. szervízes, karbantartó, stb. egységek. Már alább írtam, hogy ez egy böhömnagy mechatronikai rendszer lesz, ha egyszer megépűl. Tekinthetjük valamilyen formában ipari létesítménynek is, ha másért nem, akkor a komplexitása miatt, ami igényli a nagyobb számú, gyorsan átcsoportosíthaó, mobilizálható személyzetet.
Pl. szorosan a rendszer része lenne szerintem, hogy a konstrukció mentén különböző szervíz- és mentőállomások helyezkednek el. Járművel, felszereléssel.
Ha egy ADAC nekem helikoptert tud kűldeni az A6-os autópálya mellé, akkor nehogy már a Hyperloop-nak ne legyen pénze helikopterre...
Egyébként ezek nélkűl szinte nem fogják megkapni a szükséges engedélyeket. Még nagyon sokan fel fogják tenni ezeket a kérdéseket, amiket írtál. -
#15
Én egész egyszerűen azt sem látom, hogy ennek az óránkénti kapacitása hogyan haladná meg egy sima nagysebességű vaústét, mert másnak is feltűnt már ez...
Senkit nem érdekel, hogy óránként ~800 ember utazhatna, 1000 km/-val, ha 250-400 km/h-val töredék forrásból és üzembiztosan más meglevő rendszerrel összekapcsolva - meglevő infrastuktúrát felhasználva, ami ingyért van - egy vasút ennek sokszorosát tudja és úgy, hogy a nagysebességű vonat a lassú pályát is használhatja. Tehát a meglevő infrastuktúrát is kihasználhatja városon belül és város szívébe mehet, azon kívül meg új pályán száguld. A Hyperloop ez az kapcsolatot nem tudja, mindent 0-ról kéne felhúzni. Oszt hová....? Mert a jenkiknél alapvetően azért nincs vasút és villamos utólag felhúzva, mert egész egyszerűen nem találni nekik helyet a városban, mert teljesen beépültek a területek. A hyperloop hova a fenébe épülne...? Csak a telek többe kerülne, mint simáb gyorsvasutat építeni városok között és a meglevő pályaudvarok bővítése adott esetben.
A legalapvetőbb műszaki problémák sincsenek megoldva a HL kapcsán. Látott már valaki váltót Hyperloop modellben...? Vagy menekülési tervet meghibásods esetére? Hogyan kezel le egy műszaki hibát / vágányzárat a rendszer? Milyen gyakran lehet menekülni? Hogyan néznek ki egy megálló? Nem nevetséges CGI-ra gondolok, hane legalább egy basic tervet.
Lehet, hogy egy zárt, leágazás nélküli csőven két pont között egy kis kapszulát gyorsan visz, de beszállás, követési távolság, stb esetén hogyan is enne ez hálózatban? Még koncepció szinten sem láttam ezt...
Az egész a szokásos Musk féle feldobok valami baromságot és mindenki rácuppan történet. Nekem mér nagyon elegem van, hogy műszaki sé természettudományos analfabéták mennyire istenítik.
Példa? Felhúz egy szép nagy akksigyárat, elnevezi Gigafactory-nak és mindenki körbeszopkodja, pedig csak egy nagy akksigyár, ami licenszelt Li akksikat gyárt...
Vagy éppen 1-2 napja, hogy sűrített levegős hajtást akar autókra tenni, amik amúgy is felül vannak motorizálva már most? Minek?
Musknak a médiahülyítése *5 , a termékei picit szarabbak. A F9 szép és jó, lényegében kockázatvállalással megcsinálta műszakilag azt, ami már 20 éve is lehetséges volt. Ennyi a történet.
A Paypal egy kisebb sikertörténet, de ezzel szemeben PP-vel túl sok helyen ne lehet fizetni, szóval azért ez sem annyiar nagy szám, memrt virtuális bankkrátya gyakorlatilag ugyanazt tudja és azzal mindenhol lehet fizetni...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.19. 13:58:18 -
#14
Ha azt nekem címezted, akkor ezt neked írom.
Nincs semmilyen koncepcióm, amit megosztahtnék, mert eleve semmi dolgom a project-el. Én csak simán jó ötletnek tartom, mert jelenlegi ipari fejlettségnél megoldható lenne a program. Drága lenne? Még szép! Kezdetben mindenképp.
De legrövidebb tanácsom/véleményem az lenne, hogy ne aggódj az ilyen biztonságtechnikai kérdésekben.
Ez a Hyperloop nem "csak" egy kurva nagy cső lenne, hanem egy több száz (lehet a jövőben ezer...) km hosszú mechatronikai rendszer.
EGY összefüggő rendszer, tele szenzorokkal, szelepekkel, hajtásokkal, ipari kommunikációval.
Amikor azt írom, hogy drága lenne, értsd pont a biztonság miatt, hogy NAGYON drága. De egyszer kell megépíteni.
-
HyBrIDNyLA #13 Nézd, kiemelted, hogy gyors, olcsó és sokan akarják. Úgy gondolom költségek tekintetében kár elhamarkodott kijelentésekbe menni, ha még lényegi technológiai kérdések nem tisztázottak. Ez nem a Honvéd kórház csőposta rendszere, ahol vérplazmát és kisebb küldeményeket kell szállítani. A jogszabályok mindig az emberi életet, alapjogokat tartják a legfontosabbaknak. Az engedélyeztetési eljárások, a szabványok, műszaki irányelvek az élet és vagyonbiztonság köré vannak megalkotva. Ezek totálisan ignorálják Elon Musk zsenialitását és alapötleteit. Molnibalage-ban azt bírom, hogy komplexen gondolkodik, ahogy én is. Amíg egy koncepció nem állt össze rendszerré és sarkalatos kérdésekre nincsenek meg a válaszok, addig megmarad koncepciónak. -
#12
Jaj, már a Musk imádat már megin... Ez valami vallás?
A függőleges leszállású rakétát már kifejlesztették a '90-es években csak nem rendelte meg a demonstráció után senki... Nem mertek kockáztatni, nem volt rá pénz, istentudja. 20+ évvel a Falcon 9 előtt.
A Tesla eddig egy giantikus bukta, amit csak a kedvező gazdasági környezet és a vallásos áhítatú befektetők tartanak a felszínen. Minden más cég már régen bedőlt volna.
SolarCity? Itt mire gondolsz? Mert állami támogatásból amúgy hasznot soha nem termelő technológiát futtatni nem nagy művészet... Mások piaci alapon építenek nem naperőműveket..