152
-
gforce9 #32 100 éves bevett gyakorlot tagadsz anélkül, hogy utánanéznél. A vörös és kékeltolóődás mérése a dopplereffektus elvére épül. Vagy nem tudod mi az a doppler effektus, vagy nem tudod, mi az amikor X jelenség elve egy Y jelenségben is megtalálható. Legalább keresnél rá, hogy kiverje a szemed mekkora ostobaságot állítasz. Hiába jelented, ki, hogy márpedig ez nincs így.
A gravitációs kútból kifelé igyekvő elektromágneses hullám energiát veszít. Ezt már kimérték !!DE!! ennek kurvára semmi köze ahhoz, amit én leírtam. A gravitációs hullámokhoz meg főképp nincs köze. Összevissza kutyulsz 3 tökfüggetlen dolgot.
Így viszont annak sincs értelme, hogy tovább szaporítsam a szót. Viszlát. -
xrt #31 "Az a feltevés, hogy van egy jelenség ami ráillik egy bolygóra és te máshogy akarod magyarázni."
Itt jutunk el ahhoz hogy a Föld lapos, hiszen hihető is lehetne ha valaki ki nem tette volna az orrát a házából....
"Egyrészt nem azt írtam, hogy doppler effektus, hanem azt hogy spektroszkópia ami a doppler effektus elvét használja fel. Tudom kis különbség :) A fény elektromágneses hullám. Egy távolodó objektum fénye a vörös míg egy közeledőé a kék felé tolódik el."
A doppler effektus hangra épül, ha nem tudtad, időszerű lenne olvasgatnod! De a gravitációs hullámok nem csak a fény terjedését és spektrumát változtatják meg, megint javaslom olvasgass még!
"Mivel ezt a jelenséget ~100 éve használják mérésekhez, nem megyek bele ilyen szintű vitába. Beszéld meg Hubble -el, hogy hülyeség amit mért. :)"
Több 10-Ezer éves kultúrák pedig olyan csillagászati eredményeket írtak le amikről a maiak csak álmodnak! Te meg beszéld meg az újonnan észlelt gravitációs hullámokkal hogy éppen mit nem változtat meg... -
gforce9 #30 "Ez így nem megy, mert a gyér tudásunk révén lehet olyan nagy súllyal rendelkező kis kiterjedésű égitest is ami ezt okozza. Megint csak egy feltevés és nem több. :("
Az a feltevés, hogy van egy jelenség ami ráillik egy bolygóra és te máshogy akarod magyarázni.
" a doppler effektus légüres térben nem müxik....."
Egyrészt nem azt írtam, hogy doppler effektus, hanem azt hogy spektroszkópia ami a doppler effektus elvét használja fel. Tudom kis különbség :) A fény elektromágneses hullám. Egy távolodó objektum fénye a vörös míg egy közeledőé a kék felé tolódik el.
"Látom közel sem vagy otthon sem fizikában sem csillagászatban"
Mivel ezt a jelenséget ~100 éve használják mérésekhez, nem megyek bele ilyen szintű vitába. Beszéld meg Hubble -el, hogy hülyeség amit mért. :) -
xrt #29 "Az áthaladáson kívül (ami ugye csak akkor alkalmazhatő ha pont síkból látjuk a rendszert) a legelső exobolygókat nem a bolygó közvetlen megfigyelése alapján, hanem a csillag mozgásának alapján találták meg."
Ez így nem megy, mert a gyér tudásunk révén lehet olyan nagy súllyal rendelkező kis kiterjedésű égitest is ami ezt okozza. Megint csak egy feltevés és nem több. :(
"Nem a bolygó kering a csillag körül, hanem a közös tömegközéppontjuk körül keringenek. Ebből kifolyóla a csillag hol közeledik, hol távolodik. Ez a dopplereffektus elvén spektroszkópiával kimérhető."
Jelenlegi álláspont szerint valamennyire ismerjük a saját csillagunkat, ez alapján nem kéne messzemenő következtetéseket levonni.
Látom közel sem vagy otthon sem fizikában sem csillagászatban, a doppler effektus légüres térben nem müxik........ -
gforce9 #28 Az áthaladáson kívül (ami ugye csak akkor alkalmazhatő ha pont síkból látjuk a rendszert) a legelső exobolygókat nem a bolygó közvetlen megfigyelése alapján, hanem a csillag mozgásának alapján találták meg. Nem a bolygó kering a csillag körül, hanem a közös tömegközéppontjuk körül keringenek. Ebből kifolyóla a csillag hol közeledik, hol távolodik. Ez a dopplereffektus elvén spektroszkópiával kimérhető.
Legjobb tudomásom szerint már direktben is fotóztak le exobolygót.
BTW én arra reagáltam elsősorban, hogy az áltrelt belekeverted. -
xrt #27 "Többféle módszerrel lehet más csillagok körül keringő bolygókat felfedezni, ..."
Kérlek sorold, az ominózus árnyék vagy színeffektus kivételével mivel még?
Lehet hogy lemaradtam valamiről...
"....A spektroszkópia amit bevetnek elsősorban. A periódusidőkre meg bőségesen elég a newtoni gravitációs leírás ebben az esetben."
A spektroszkópia az észlelhető objektumokról szól, a keringési idő pedig javában függ az összetevőktől. Azt gondolom te is belátod hogy egy árnyék alapján nem lehet meghatározni az összetevőket, főleg hogy fényévekre van tőlünk. Ez alapján ab abszurdum lehet egy (Na jó ez még sem az olvadási pont miatt, de mondjuk egy hasonló súlypontú de magas olvadási pontú anyagból álló amit még nem ismerünk.) aszteroida is, vagy egy törpebolygó, miegyéb... -
gforce9 #26 "Tényleg, akkor olvasgass még egy kicsit. Azt már bizonyították hogy a gravitáció hatással van a fény terjedésére. Bár ez neked biztos nem újdonság..."
Többféle módszerrel lehet más csillagok körül keringő bolygókat felfedezni, de egyik módszer sem alapul az áltrelre. Nem tudom ezt miért kevered bele. Egy exobolygó esetében ez kimérhetetlenül kicsi effektus, épp ezért nem is mérik, más módszereken alapulnak a kutatások. A spektroszkópia amit bevetnek elsősorban. A periódusidőkre meg bőségesen elég a newtoni gravitációs leírás ebben az esetben.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.30. 08:23:29 -
xrt #25 "Én úgy látom, hogy te csak trollkodsz, vagy nem érted a tudomány alapvető működését, azaz tudatlanságól írogatsz. Ha az utóbbi problémában szenvedsz, had segítsek egy kicsit tisztázni a dolgokat."
Sose is akarok trollkodni, de próbálom a JPE (Józan Paraszti Ész) egyszerű logikáját alkalmazni.
"Exobolygókat sokféleképpen detektálnak, nem csak kitakarással. Tranzit módszerrel (ami fénycsökkenéssel jár, nem kitakarással) ..."
Most a kitakarást másképp és elegánsabban leírtad... Csak tudj értően olvasni, ha még nem.
"...Viszont a kutatások párhuzamosan zajlanak, kutatjuk a naprendszerünket is, és a távoli világokat is. ..."
Még a saját napunkat sem ismerjük teljesen, a naprendszerünket még elhagyni sem vagyunk képesek, de már konkrét tényeket ír mindenféle ún. "kutató" mindenféle csillagokról és exobolygók árnyékára alapozva. Ha ezeket tényként lehetne kezelni, akkor ennyi erővel még azt is elhinném hogy lapos a Föld, vagy ehhez hasonlóakat.
"... Azt tudjuk meg világról, amire képesek vagyunk, az, hogy ez neked magas, nem érted módját, az egyéni szociális probléma."
Nem, ez így szimplán nem igaz, azt állítják egyesek hogy ezek tények, de továbbra is feltételezések. Már ha csak a gravitációs hullámokról szóló hírek igazak, akkor a jelenlegi tudásunk szerint sem a távolság, sem a szín, sem semmit nem tudunk pontosan érzékelni ami távol van tőlünk. Cáfold... Már ha az eddigi fizikai tudásunkat akár félig egzaktnak tekinted!
"A gravitációs hullámok detektálásának nem sok köz van az exobolygók kutatásában. ..."
Tényleg, akkor olvasgass még egy kicsit. Azt már bizonyították hogy a gravitáció hatással van a fény terjedésére. Bár ez neked biztos nem újdonság...
" Bár tudom, ott is van amikor gravitáció segítségével llehet (radiális sebesség-mérés, és egyéb pertubárló hatások) következtetni egy bolygó létére, ..."
No de ha közvetlenül nem látjuk az égitestet, közben a mi naprendszerünk bolygóinak gravitációs hatását sem tértképezték még fel a Napra vetítve, akkor ezt így hogy???
"... nem gravitációs hullámok révén fedezik fel ezeket, az egy más jelenség, mint egy test által a másik testre gyakorolt hatás kimutatása, ugyanis a hullámok esetében nincs másik test, hanem csak a detektor. Ilyen módszerrel - azaz gravitációs hullámokkal - nem lehet bolygókat felfedezni, ..."
Mint már írtam a gravitációs hullámoknak csak mindösszesen annyi köze van a detektáltnak vélt objektumokhoz, hogy ezek a hullámok akár drasztikusan is megváltoztathatják akár a fény terjedésének milyenségét, és még ki tudja mit! -
Irasidus #24 Én úgy látom, hogy te csak trollkodsz, vagy nem érted a tudomány alapvető működését, azaz tudatlanságól írogatsz. Ha az utóbbi problémában szenvedsz, had segítsek egy kicsit tisztázni a dolgokat.
Exobolygókat sokféleképpen detektálnak, nem csak kitakarással. Tranzit módszerrel (ami fénycsökkenéssel jár, nem kitakarással) meg oly módon lehet a csillag légköréről adatokat gyűjteni, hogy felveszik a csillag spektrumát amikor a bolygó elhalad előtte, illetve utána is felveszik amikor a csillag mögött van a bolygó. A kapott spektrumvonalakat kivonják egymásból, és ami többlet, az a bolygóról származó adat.
Továbbá, a Naprendszerünket sem ismerjük jól, vagy tökéletesen, azt hiszem ezt senki nem állította a tudományos községből. Viszont a kutatások párhuzamosan zajlanak, kutatjuk a naprendszerünket is, és a távoli világokat is. Azt hiszem ezt már egy nyolc éves gyerek is tudja, és szerintem te is tisztában vagy vele, hogy két külön kutatásról van szó, ami nem egymás vetélytársai, bár úgy állítod be. Azt tudjuk meg világról, amire képesek vagyunk, az, hogy ez neked magas, nem érted módját, az egyéni szociális probléma.
A gravitációs hullámok detektálásának nem sok köz van az exobolygók kutatásában. Bár tudom, ott is van amikor gravitáció segítségével llehet (radiális sebesség-mérés, és egyéb pertubárló hatások) következtetni egy bolygó létére, de nem gravitációs hullámok révén fedezik fel ezeket, az egy más jelenség, mint egy test által a másik testre gyakorolt hatás kimutatása, ugyanis a hullámok esetében nincs másik test, hanem csak a detektor. Ilyen módszerrel - azaz gravitációs hullámokkal - nem lehet bolygókat felfedezni, így teljesen felesleges belekeverni. Talán be kellet volna járni az órákra, és hallottál volna Keplerről, meg Newtonról... de így csak trollkodsz. Igaz?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.30. 06:23:33 -
xrt #23 "De hát pont onnan tudják hogy az bolygó és nem csak valami kóborló cucc, hogy periodikussága van. Ezért nem találtak még olyan bolygót túl sokat ami föld-mars távolságnál messzebb kering a központjától, mert kicsi a kitakarásuk, kicsi a csillagra ható gravitációs kölcsönhatásuk (kilengetés), ..."
Mindezt írod annak fényében hogy mostanában eddig ismeretlennek vélt gravitációs hullámokat mérnek...
"... Ha pedig kitakarással nézik akkor a légkör fénytörése alapján tudnak mondani ezt azt a légkörről. De nem többet mint amit a szaturnuszról tudtak összességébe véve. Most megtudták hogy van olyan molekula is a felső rétegben amit csak lentebb vártak."
Nem látsz ebben a mondatodban egy durva ellentmondást? Ha csak kitakarással érzékelik az (exobolygót) de szerintem exoakármit, akkor hogy a fenébe képesek detektálni a légkörét? Hisz a kitakarásos módszer alapban arról szól hogy az objektumot magát nem is képesek érzékelni-látni, nos így hogy lehetne színképelemzést végezni??? -
xrt #22 "Abban persze igazad lehet, hogy nem könnyű megállapítani egy csillagtakarásról, hogy azt tényleg az adott csillag körül keringő égitest (exobolygó) okozta-e, vagy valamilyen más tárgy, amely a csillag és közöttünk található, így akár egy naprendszerbeli üstökös vagy a csillagok között csavargó magányos bolygó („rogue planet”). Azonban, a csillagászok dolga épp az ilyen helyzetek helyes kezelése."
No de nem hogy ezt, hanem még azt sem képesek kezelni hogy egyáltalán létezik-e még az a bolygó, avagy abban a pozícióban, lévén fényévekre levő objektumokról tesznek tényszerű megállpítást, közben (mint már írtam és a cikk is hasonlóról szól) a saját naprendszerünket sem ismerjük teljesen!
(szerkesztés csak helyesírási hiba javítása miatt, remélem több nem maradt.)
Utoljára szerkesztette: xrt, 2017.10.30. 04:58:46 -
xrt #21 "Egyél meg egy Snickers-t! Attól jobb lesz."
Ez meg már milyen válasz? Mi köze az étkezési szokásaimnak a cikkhez? Különben is mi az a snkers??? -
gforce9 #20 A csillag méretétől és típusától is függ hogy hol van a lakható (földi értelemben lakható) zóna. Így lehet nagyon eltérő idő a keringésekben. -
Szefmester #19 Találtak exobolygót? Találtak! Akkor?
Az egyedüli gebasz a találtakkal, hogy kevés van a Goldielock zónában, és még kevesebb a Földi távolságban. Majd pár év múlva jönnek azok is. -
#18
A Föld egy év alatt kerüli meg a Napot, tehát ha Föld-szerű exobolygót keresünk, akkor éveket kell várni, hogy biztosat mondjunk.
Nem beszélve olyan bolygókról, ugye, amelyek több száz év alatt kerülik meg a Napot. A Neptun majdnem 165 év alatt, de pl. a Sedna törpebolygónak 12.050 év kell.
Ehhez képest, én úgy látom, hogy elég hamar rányomják ezekre a találmányokra a „Hurrá, még egy exobolygó!” pecsétet. -
Szefmester #17 De hát pont onnan tudják hogy az bolygó és nem csak valami kóborló cucc, hogy periodikussága van. Ezért nem találtak még olyan bolygót túl sokat ami föld-mars távolságnál messzebb kering a központjától, mert kicsi a kitakarásuk, kicsi a csillagra ható gravitációs kölcsönhatásuk (kilengetés), és nem túl rég figyelik ezzel a módszerrel a csillagokat, hogy sok ciklust tudjanak le.
Ha megnézel egy egy ilyen bejelentést akkor ott 5-6 ciklus (helyi év) után mondják ki rá hogy mi az ami.
Ha pedig kitakarással nézik akkor a légkör fénytörése alapján tudnak mondani ezt azt a légkörről. De nem többet mint amit a szaturnuszról tudtak összességébe véve. Most megtudták hogy van olyan molekula is a felső rétegben amit csak lentebb vártak. -
#16
Abban persze igazad lehet, hogy nem könnyű megállapítani egy csillagtakarásról, hogy azt tényleg az adott csillag körül keringő égitest (exobolygó) okozta-e, vagy valamilyen más tárgy, amely a csillag és közöttünk található, így akár egy naprendszerbeli üstökös vagy a csillagok között csavargó magányos bolygó („rogue planet”). Azonban, a csillagászok dolga épp az ilyen helyzetek helyes kezelése. -
#15
Egyél meg egy Snickers-t! Attól jobb lesz. -
xrt #14 "Csak a saját nevedben beszélj, mármint a nem ismeretekre vonatkozóan."
Akkor tájékoztass!
Mi a különbség egy parabolikus nagy vízalapú aszteroida és egy exobolygó fényévekre levő napra vetett árnyéka között? Tuti te sem jártál a naprendszeren kívül, még a naprendszerünket sem tudtuk elhagyni, sőt a határ elérése előtt furcsa jelenségeket jelentenek a szondák (olvass utána, nem minden cikk lett kimoderálva...). Közben az ún. kutatók mindenféle detektálhatatlan és mérhetetlen anyag bevezetésével magyarázkodik, az egész kezd nagyon vicces lenni már ahogy írtam!!! -
#13
Csak a saját nevedben beszélj, mármint a nem ismeretekre vonatkozóan. -
xrt #12 Vicces hogy millió fényévekre lévő exobolygókról tényeket közölnek, de még a Szaturnust sem ismerjük. Pedig közelebb van! -
#11
A marsjáróik kifejezetten sikeresek, bár szerintem ott már benne van a keze más, pl. magyar mérnököknek is, nem beszélve a II. világháborús német Goliath aknapusztítóról (mármint ihletforrás).
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.24. 17:58:07 -
Sequoyah #10 Na igen. Otletek azok vannak, ami vegul elkeszul az altalaban egesz jol mukodik, szoval a NASA lathatolag igencsak sikeres lenne, ha nem lenne politika, csak hagynak oket dolgozni. -
#9
A 2005-ben törölt JIMO pont ilyesmi lett volna. Ha a NASA nem is kapna több pénzt, csak nem változtatnák minden elnökválasztás után rendszeresen az elérendő távlati célokat, lehet hogy már lenne ilyen is, meg az emberes feladatokra alkalmas valami szállítóeszközük is. -
kvp #8 Igen, itt elsosorban takaritani akartak maguk utan es mellekesen lett egy csomo uj adat is. Viszont az hogy kevesebb a vizjeg, de tobb a nehezebb molekula meg nem jelent sokat. Valoszinuleg most mar tenyleg kell egy leszalloegyseges kuldetes valamelyik holdra, vagy eppen tobbre, ha lesz ra penz. Ahogy nezem most annyi tortent, hogy rajottek a felso reteg teteje mashogy nez ki mint gondoltak. -
Sequoyah #7 Szerintem az altalad emlitett otleteken/szamitasokon ok is vegigmentek, es a celok es penzugyi eroforrasok tukreben ezt a modszert valasztottak. A belemerules itt nem cel volt, hanem a raadas.
De az altalad emlitettekre mar mind volt pelda valamilyen formaban korabban is. -
#6
Az, hogy mi kellene, az más kérdés. Írj a Jézuskának, hogy hozzon neked karácsonyra azt, ami kellene! -
overseer-7 #5 legközelebb olyan szondát készítsenek.. sok tíz ezer ember adójából.. amelyik lesz öngyilkos.
Inkább legyen az, hogy egy kicsivel drágább és a tömege nagyobb.. és visz magával egy impactort, amit beleküldhet a légkörbe tanulmányozni azt. Közben az adatokat az impactorrol felfogja és továbbítja nekünk.
Így még több adat is kinyerhető, mert nem ég el a primer szonda antennája mert nem ő maga merül bele a légkörbe.
A szonda is megmarad és dolgozhat tovább nekünk. Még a holdakra is ráállhatna.
Olyan szonda kellene aminek van plazma vagy ion hajtóműve, hogy ha megérkezett a helyszínre.. lassan de tud vele ide oda utazgatni mondjuk a szaturnusz helyi rendszerében.
Így idővel mindent megvizsgálhatna ami ott van a környéken.
" Egy szonda / Egy küldetés " helyett egy drágább szonda / több küldetés amíg a szonda meg nem hibásodik.
Valamennyi plusz tömeg árán ami a meghajtót jelenti és a kevés hozzávaló üzemanyagot
-
overseer-7 #4 Mit gondoltak.. mitől olyan színes a szaturnusz légköre?
Biztos, hogy azért mert nagyon sok féle az anyaguk összetétele.
-
#3
Lacikám, ne sajnáld!
Ha véletlenül valamelyik életet is hordozni képes holdba csapódik be, és beszennyezi, az nem lett volna kívánatos.
Így simán hagyták, hogy a Gyűrűk Ura ölébe hulljon.
Oksi? -
arany-laci #2 Nem "megsemmisülés", hanem "megsemmisítés"... Szándékosan nyírták ki ezt a csodálatosan működő berendezést. -
krisztinv #1 Csak azt nem tudom miért nem minden erőforrásunkat erre fordítanánk. A földön pedig élni és élni hagyni. Szerintem ez érdekesebb, hogy milyen autót vett a szomszéd meg, hogy ki kivel. Stb... A tetraéderről a Nort pole on meg azt hazudják, hogy a szelek csinálják. LOL