35
-
Irasidus #35 A levegőt sem tudod megfogni, sőt azt a programot sem, amivel ezt a butaságot írtad. A tudomány nem a hiszem ha látom, vagy fogom, vagy tapogatom akkor létezik elv szerint működik. Ez óvodában használatos módszer...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.29. 12:00:33 -
gforce9 #34 Azt hiszem a 18. században volt valami filozófus, aki azt mondta, hogy sosem lehet a csillagászat a fizika része mert nem tudunk odamenni és megvizsgálni őket. Aztán kiderült, hogy az anyag tulajdonságainak vizsgálatához nem kell odamennünk. Tudunk méréseket végezni anélkül is. A csillagászat vagy kozmológia mára már precíziós mérésekre épül. Nem lehet csak úgy gyártani a teóriákat, illetve lehet csak vissza kell adniuk pontosan számszerűen levezetve a kísérleti eredményeket. Az elemgyakoriságtól kezdve a hidrogén-hélium hányadon át a háttérsugárzás eloszlását, nagyságát és lehetne sorolni napestig a pontosan kimért többszörösen ellenőrzött eredményeket. -
felemelő #33 A csillagászat mára inkább matematika, mint optika vagy kézzel megfogható fizikai tárgyak megismerése.
A tárgyak objektív valóságok ugyan
, de a hagyományos értelemben nem megfoghatóak, az ember számára tulajdonképpen teoretikusak, mert nem láthatóak, soha el nem érhetőek, igazán meg sem ismerhetőek... a használatról meg ne is beszéljünk.
-
Irasidus #32 "De leírom mégegyszer, rahedli olyan szonda volt, ahol a manőverek, a repülés során mérhető eltérés jött ki a számítotthoz képest, meg rahedli, ahol nem."
Itt a csúsztatás. Pár szonda volt csupán, és nem az a kérdés - hogy eltérés volt vagy sem, hanem magyarázható-e ez a cikkben szereplő feltételezett bolygóval? A válasz az, hogy nem, és eddig nem is nagyon adtál rá magyarázatot, hogy így lenne. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.19. 10:48:04 -
#31
Pláne, hogy ismétléses hiba, mert az első ezzel foglalkozó hsz-emben ugyan ezt leírtam.
De leírom mégegyszer, rahedli olyan szonda volt, ahol a manőverek, a repülés során mérhető eltérés jött ki a számítotthoz képest, meg rahedli, ahol nem.
Cassinit te hoztad, mert ott semmi eltérés nem volt jóformán, Pioneert meg én, ahol volt, ami az első ilyen nagyobb nyilvánosságot kapott eltérés volt.
Namost ugyan a Pioneernél találtak egy logikus és valószínű magyarázatot, azonban tekintettel a közel 100%-os igazolás nehézségeire is, még nem biztos, hogy az eltérésre ez a VALÓS magyarázat.
A többi szondánál, manővernél, meg az ami a Pioneernél igaz lehet máshol esély sincs rá.
Ennyi: egy negatív észlelés (Cassini) nem bizonyítja egy attól jórészt független dolog (mert nem annak detektálására készült), jelen esetben a 9. bolygó nemlétét.
Vulgárisan: Marinéni még nem látott 3D mozit, ergo a 3D mozi nem létezik. Másképp megfogalmazva, klasszikustól idézve: "az kérem ki van zárva, mert azt nem ismerem!"
Azért írtam, kérdeztem, hogy ismereteid szerint létezik-e vajon olyan összesítés, tudsz-e olyanról, amely az eltéréseket összeveti és azokból olyan ellentétes gyorsulások jönnek ki, amelyeket egy távoli, valószínűsíthetően adott irányban levő 9. bolygó önmagában nem okozhat. Pl ha a gyorsulások mindíg a Naprendszernek ugyan abba az irányába mutatnak, akkor megerősít, de ha mindegyiknél más vektor jön ki, ellentétes irányokba mutatók, akkor meg kizárja.
Attól, hogy beszúrsz 2 olyan linket a Pioneer esetére, amit mint valószínű magyarázatot én is leírtam, az még nem egyfajta érv, vagy megerősítő forrásra mutató link álláspontod megtámogatásához!
Pláne, hogy a linkek pusztán csak az anizotróp hőforrás elméletet részletezik, és nem azt hogy más magyarázatok miért nem lehetségesek, vagy ellentmondásosak, ezért kizárhatók.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.01.19. 09:56:09 -
#30
AMÉ! -
#29
Az Nubira!
XD -
Lapajka #28 Ne butáskodjatok már! Csak prof Sitchin könyveit kell elolvasni (Allah kísérje örök boldog útján!) és máris látható a BIZTOS TÉNY, hogy a Nibiru létezik és jön felénk! XD -
poiuztrewq #27 CSNATKK
Utoljára szerkesztette: poiuztrewq, 2017.01.18. 22:10:31 -
moikboy #26 NIBIRU -
Irasidus #25 Ez már az ismételgetés nevű érvelési hiba. A Cassini projektvezetője is azt nyilatkozta, hogy a leggondosabb elemzéssel sem találtak semmi olyan perturbációs hatást az adatok között, amelyet ne tudnánk a jelenlegi modellekkel és ismereteinkkel megmagyarázni. Magyarul nincs ilyen hatás. De azért leírod még egyszer, és megint összemosod a már megfejtett Pioneer anomáliával? Aminél ha nem is fejtettétek volna vissza az okot, akkor sem bolygó lenne a magyarázat, ugyanis a hatás iránya és mértéke nem összegeztethető ezzel - magyarul kizárható! Ha szerinted viszont igen, akkor ezt kellene alátámasztani, nem újra és újra megismételni, és összemosva az űrszondákat, és azt ismételgetve, hogy meg kellene ismételni. A tudományban a megfigyelés és modellek egyezése bizonyítás része, de azért olyat elvárni, hogy újból ismételjék meg az egészet, ugyanúgy, mert különben nem hiszed, hát erre csak annyit lehet mondani, hogy nem kötelező a tudomány eredményeit elfogadni, lehet relativizálni, és paranoiásnak lenni, ilyen alapon bármibe bele lehet kötni.
Itt van a kutatás és magyarázat:
Pioneer Anomaly Solved!
arxiv.org/pdf/1204.2507v1.pdf
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.18. 15:12:28 -
#24
Ezt az áltudományos jelzőt, ne haragudj, de kikérem magamnak!
Vigyázz a minősítésekkel, nem szeretném ha átlépnénk egy határt, köszi! :)
Szóval a hosszútávú küldetések egy részénél volt pályaeltérés, Pioneer, Ulysses, Galileo, más szondáknál meg nem, pl Cassini. Ezek a tények, úgy gondolom.
Az viszont, hogy az eltérésekre az RTG energiaforrás anizotróp (irányfüggő) hősugárzása (mint elmélet) a legjobb magyarázat, annak a tényeknek megfelelő működése még nem zárja ki, hogy a valós magyarázat valami teljesen más legyen, akár kilencedik bolygó.
Egyrészt az RTG magyrázat abszolút bizonyítottságát egy hasonló pályán, de RTG nélkül indított szonda az eredeti számított pályán repülése bizonyítaná szinte minden kétséget kizáróan. Ilyet valszeg nem tesznek a költségek miatt.
Másrészt az is egyfajta, a 9. bolygót kizáró bizonyíték lehet, hogy a modellek futtatása során nem alkotható olyan adott tömegű bolygó (10X Föld M), adott távolságú pályája (100 CSE átlagos távolság), amely a szondák pályaeltéréseinek mindegyikét, vagy legtöbbjét magyarázza. Ilyenről nem, max csak egyes szondák eredeti zavaró tényezők nnélküli számításokkal megegyező repüléséről tudok, lásd általad linkelt Cassini.
Kérlek, ha van a megzavart pályájú szondák repülését más, általános tényező működésével magyarázó forrásod oszd meg velem, köszi. -
#23
Közben elolvastam azt a másik cikket, amely szerint kb. 70k éve egy páros csillag közelítette meg naprendszerünket 0,8 fényévnyire, vagyis belelógott az Oort-felhőbe. Be is indult a fantáziám: ki tudja hány hasonló találkozása lehetett még a naprendszerünknek? Azonban, mindjárt le is hűltem, mert ahhoz képest a bolygók keringési pályái eléggé szabályosak, tehát annyira nem gyakoriak az ilyen incidensek. A másik érdekes következtetés, amely logikusan felmerül: lehet, hogy a feltételezett, sejtett IX. bolygó egy ilyen erre tévedt csillagrendszer bolygója volt, amely a Nap erősebb gravitációs hatása miatt ittragadt? Megannyi kérdés... -
#22
Valahol nevetséges, hogy a tudományos értelemben vett sejtés terminológiát összemossa a köznapi használattal. -
Irasidus #21 Ez tipikus áltudományos érvelés, ugyan a Cassini pályaadataiban nincs semmiféle anomália, de hát ez csak egy szonda!? Arról meg jótékonyan elfelejtkezel, hogy nem csak a Cassini, de se más űrszondánál sincs ilyen pályaperturbáció, és ami a legfontosabb egyetlen bolygó, vagy más égitest pályájára sincs hatása, pedig kellene (kivéve pár darab TNO ami viszont mással is magyarázható). A Pinoeer-effektust meg ne keverjük ide, ott a szonda egyenletlen hőleadása idézte elő az a pályamódosulást, és, hogy szerinted nem százalék, az megint csak áltudományos érvelés, mert itt _más_ bizonyítékok meg ellene szólnak. Magyarul mazsolázgatsz, ami bizonytalan - számodra(!) - azt elfogadod, ami meg tényszerűen cáfolja, arról nem veszel tudomást. Mellesleg, hogy lehet eldönteni, hogy hány százalékig bizonyított valami? Ez is tipikus hasamra ütök érvelés.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.18. 12:01:35 -
#20
Ezt mondom én is, hogy a dolgok, jelen esetben a gravitáció HATÁSÁTfigyeled meg, és nem magát a dolgokat! Majd ebből következtetsz a megfigyelt kép mögötti összefüggésre. Ezért nem tudták évezredekig, hogy van gravitáció, vagy van olyan hogy oxigén és az égés egy gyors oxidációs folyamat. Stb.
A mérés/megfiyelés, aztán az ezekből leszűrhető elsődleges eredmények, gyak tények, valamint az azt magyarázó modellek, csak 3 szintet jelentenek, amelyeket nem kell összekeverni. Az olyan még elvontabb elméletek, sejtések, amelyek mögött nem áll semmilyen konkrét tapasztalat a már létező tapasztalatok egyfajta mintájából történő következtetés, amit majd vagy igazolnak az új mérések, megfigyelések, számítási módszerek, vagy nem. -
#19
A Cassini-s cikkhez azért tegyük hozzá, hogy itt nem az van, hogy egyetlen űrszonda pályaadataiból megállapították, kizárták a kilencedik bolygó lehetőségét. Azt állapították meg, hogy ezek nem bizonyítják annak létét! A kettő azért nagy különbség.
Másrészt a dolog is onnan ered, hogy a mélyűri szondák némelyikénél viszont jelentkezett eltérés a korábban számítottakhoz képest, konkrétan a Pioneer szondáknál találkoztak vele először. Több nagyságrendileg hasonló idejű, távolságú küldetés pályaadatait összevetve jelenleg legnagyobb valószínűséggel az RTG energiaforrás által kibocsájtott anizotróp hősugárzás tehető felelőssé az eltérésekért, de a szondák eltérő konstrukciója, stabilizáló rendszere, pályája miatt a kapott adatok összevetése azért nem 100% egyértelmű eredményt ad.
Hasonlóan látom, hogy elég érdekes dolog a bolygók pályájának, a Naprendszer stabilitásának kérdése. Pár évszázada ezeket valami egyensúlyi erők által kialakított szinte isteni döntés szerint meghatározott örök dolgoknak gondolták. Manapság tisztában vagyunk vele, hogy kaotikus rendszerről szó, és ahogy írod a mintázat, az állandóság látszólagos.
Amikor a rendszer önmagától is tud jelentős állapotvltozást generálni, akkor felesleges új elemet belevinni. Bár tegyük hozzá ez, hogy felesleges nem is zárja ki annak lehetőségét!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.01.18. 11:02:18 -
#18
Majd fogják. Nem ez lesz az első eset, amikor valamit feltalálok, elindítok vagy beindítok. -
poiuztrewq #17 A sejtés szót nem használják. Arra hogy conjecture nem dobott ki semmit a kereső, míg, akadnak azért szép számban megoldatlan problémák:
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Category:Unsolved_problems_in_astronomy
..
Mondhatod hogy de igaz amit mondasz, meg, hogy van értelme, -- mindenesetre rajtad kívül senki nem használja a "sejtés" kifejezést, hanem egy szinonímáját használja, esetleg körülírja.
(szerintem ez lezárja a témát) -
Irasidus #16 Ez játék a szavakkal, önkényesen más értelmezést adsz neki. Rendben, ez a te sejtésed, viszont tudományosan ez nem sejtés. A probléma az, amit korábban is írtam, ez bármi lehet, vagy semmi, és igazából ha valóban bolygó lenne, akkor gravitációs hatása lenne a többi bolygóra, ilyen hatás nem ismert, szóval meg kellene magyarázni, hogy miért hat is - meg nem is, a gravitációs perturbáció (már ha az)! Occam-borotvája... avagy logika!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.18. 00:52:31 -
#15
Ez akkor is sejtés, ha tetszik neked, ha nem. Azért is sejtés, mert több, mint egy feltételezés, ugyanis vannak olyan jelek, amelyek erősítik a lehetőséget.
A hipotézis bármi lehet. Azt is feltételezheted, hogy ott ET masírozik fel és alá, várja a mentőcsapatot. A sejtés ennél több, már a kezedben vannak megfigyelések adatai, de nem elegendőek a végső szó kimondásához.
Na, mindegy, úgysem érted.
Nexus:
„Az a helyzet, hogy gravitációt te se tudod megfigyelni, sajna ilyen műszerünk sincs.”
A tavalyi felfedezés nem arról szólt, hogy mostantól mérni lehet a gravitációs hullámokat?
Mert amúgy a gravitációt, mondom a gravitációt, meg lehet figyelni, hisz azzal, hogy a fejedre esik az alma már megfigyelted a hatását. A hatás megfigyelése meg bőven elég (nekem).
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.01.17. 23:55:05 -
syn7h37ic #14 Nibiru. minmeghalunk. -
Irasidus #13 Örülök, hogy ezt írtad, mert így megmagyarázhatom miért gondolom így, illetve a kutatók többsége miért gondolja azt, hogy ez egy árnyékra vetődés. Tudod, ugyanígy magyarázza inklinációs instabilitás, amit mi tömegnek értelmezünk (megjegyzem ez nem az első eset), egy távoli csillag elhaladása a múltban, illetve kapaszkodj meg de létezik az úgynevezett véletlen átmeneti egybeesés, amikor is igazából a kaotikus mozgások egy darabig egy mintát adnak ki, de valójában nincs ott semmi, és még van jó pár magyarázat. Éppen ezért ez nem egy bizonyíték, ez csak egy gyenge érv... se. Jó, hogy említetted a 6 fokos elhajlást, mivel arról kiderült, hogy nem létezik, és egy félreértett cikkről van szó csupán, éppen ellenkezőleg, a bolygók pályájában semmiféle hatása nincs, pedig kellene lennie, és éppen ez a legerősebb cáfolat, hogy nincs más hatása, csak Kuiper-öv pár égítestjén! Továbbá egyetlen más bizonyíték sincs, így vizuális megfigyelés sem. Holott, a Wise infravörös adataiból illetve más hasonló programok felméréséből, már ki lehetett volna bányászni ezen bolygót. Sajnos minden 10 éveben felmerül ez a hír, aztán szép lassan elsorvad, ez történik most is. Ami bosszantó ebben a cikkben, hogy egy gyenge bizonyítéknak sem nevezhető érvre épít, egy szintén csupa feltételezésekkel élő hipotézist. A többi mondatodat meg inkább hagyjuk is, az külön posztokat érdemelne...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.17. 16:40:57 -
#12
Ha megnézted a linkeket, akkor látod, hogy egy ilyen bolygó nem csak a távoli törpebolygók pályáját, hanem a nagy bolygók keringési síkja/tengelye és a nap forgási tengelye közötti 6 fok difit is magyarázza.
A tapasztalt difi, meg a furcsa pályák, azok a tények, ami pedig azokat okozza az az elmélet által feltételezett bolygó. A cikkben tárgyaltakon kívül még valszeg egy csomó tényeket, tapasztalatokat magyarázó elmélet létezik, de ez most épp divatos.
A hozzászólásod kissé ellentmondásos, kevésbé érthető. A hiszem ha látom, vagy is csak tényeket elfogadó általános elv valóban a józan parasztra (értsd átlagemberre) és nem a tudományra jellemző. A tudomány, ha úgy tetszik megengedőbb, akár több egymásnak többé kevésbé ellentmondásos elmélet is megütheti adott időben egy jelenség tudományos magyarázatának szintjét, amelyek közül később egy mindent tisztázó megfigyelés/tény, vagy az alternativ magyarázatok visonylagos nagyobb ellntmondásossága emelhet ki egyet.
Attól, hogy nem sikerült megfigyelni az IX bolygót attól ez az elmélet még nem tudománytalan, ha erre gondoltál a hozzászólásodban.
Épp ez a gyenge bizonyítottság, de az elméletek által kinyerhető előrejelzések alapján célszerű kutatások, végezhetők megfigyelések azok, amelyek a tudományt erősítik és elveethetnek a konkrétabb megfigyelések általi bizonyítottsághoz.
Az a helyzet, hogy gravitációt te se tudod megfigyelni, sajna ilyen műszerünk sincs. Az almát viszont Newton megtudta! -
Irasidus #11 Ugye az megvan, hogy a hiszem, ha látom elv, nem a tudomány része? A gravitáció törvényét ha elfogadjuk, akkor bizonyított. Ilyen bizonyíték ebben az esetben nincs... -
#10
Az exobolygók többsége is csak "sejtés", esetleg még ennél a IX. bolygónál is keveseb méréssel, és kapcsolódó modellezéssel.
Azokat is vitatod, tűzre az exobolygókat, setét anyagot, meg minden áltudományos hókuszpókuszt tartalmazó tanulmánnyal, adatbázissal?
;) -
Irasidus #9 A tudományos sejtés egy tudományos terminológia. A matematikában sejtésnek nevezzük az olyan állítást, ami a matematikai logika eszközeivel formálisan nem bizonyított, mégis erősen valószínű. Sejtés egzakt bizonyítása esetén tétellé lép elő, és a továbbiakban felhasználható bármely további bizonyítási eljárásban. Nem ritka az olyan matematikai kutatás, ami azt mutatja ki, hogy ha valamilyen sejtés igaz, akkor valamilyen más állítás is az, de ettől még ez az utóbbi állítás nem lesz tétel, hanem maga is megmarad a sejtés szintjén addig, amíg az eredeti sejtés bizonyítást nem nyer.
Ez viszont csillagászat, és nem matematika, amiben fizikailag kell bizonyítékot találni az állításokra. Egyenlőre ilyen nincs. A tudomány ugyanis így működik, és nem úgy, hogy hasamra csapok. Szóval ez nem sejtés.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.17. 13:57:38 -
#8
Mást mondok: a Fermat-sejtés több, mint 300 évig lógott a levegőben, ennyi ideig ment róla a „fecsegés”, mígnem pontot tett egy brit matekos a végére. Szóval, nincs ebben semmi kivetnivaló, a tudomány ugyanis így is működik. -
Irasidus #7 Egy nem létező bolygóról elég sok mindent lehet beszélni, írni, és publikálni. Az a jó, hogy ezt minden évben el lehet játszani anélkül, hogy valódi felfedezés történt volna. Ilyen abszurdumokat kijelenteni, vizsgálatok nélkül meg nem több, mint publikációs szemét, avagy "Rendes Bűbájos Fokozattal" egyenlő. -
#6
Messziről jött bolygó azt mond (és csinál), amit akar. Amúgy ez az eset is jól mutatja, hogy mennyire gyerekcipőben járunk még tudományos és műszaki téren is. -
#5
Vagy épp a Naprendszerben kialakult, de instabil pályán levő bolygó, ami a mostani pályára lökődésekor letarolta az Uránuszt, meg a Vénuszt.
Ezt valszeg csak jó pár évtized múlva tudjuk meg, hogy hazai, vagy migráns bolygó. -
petrov144 #4 A bolygókeletkezés során nem ritka, hogy egyes naprendszerekben instabil pályákra áll egy egy égitest, vagy egy nagy ütközés kilöki a saját rendszeréből. Ha elfogadjuk az eddigi közvetett bizonyítékok alapján a létezését, ezt a vándort bizony pont a mi rendszerünk fogta be. Egyébként fagyott gázbolygó, szilárd maggal, kb mint az uránusz-neptunusz. -
gforce9 #3 Nem a központi csillag tartja egyben az égitesteket. A központi csillag pusztán keringési pályán tartja őket.
A saját gravitációja tartja egyben az összes bolygót. Ha néhány porszemcse összeragad a gravitáció miatt és nincs zavaró körülmény (pl.: ütközés mással) akkor az mindegy hogy a nap körül kering vagy épp szabadon kószál a csillagközi űrben, az már onnantól gravitációsan kötött marad. -
#2
A saját gravitációja. Már asszem 900 km-es mérettől kellő idő után kialakul a gravitációs miatt az gömb forma. Ha létrejött a bolygó valahol, akkor utána kilöködve lehet vándorbolygó... -
#1
Kérdés. Ha ez a bolygó egy korábbi csillag tömegvonzásából "kiszakadt", akkor az gondolom a hozzánk legközelebbi szomszéd csillagunk lehetett nem? Amúgy nekem nagyon furcsa ez a vándor bolygó elmélet. Egy égitest képes csak úgy nap nélkül kószálni a világegyetemben? Ha nincs napja akkor mi tartja össze? Mármint gondolom gázbolygó biztos nem lehet. Vagy tévedek?
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2017.01.17. 09:52:38