193
-
#33
Értem én, hogy mennyivel jobb az amcsi teknológia. De gyak már 30 éve valami kis űreszközön a nap minden percében folyamatosan ott kering a fejünk fölött egy-két kis russzki emberke, ami az amcsikról nem mondható el! Hogy miért van ez, meg mennyivel jobban érezné magát egy csúcsszuper amcsi eszközben, azon lehet vitatkozni. A tényen kevésbé.
Amúgy az idei MAKS kiállításon a russzkik is demózták a saját kapszulájukat aug 28-án. 2021-ig akarják fellőni.
![]()
![]()
-
Sequoyah #32 http://lmgtfy.com/ -
Irasidus #31 Várjál csak, hogyan szoktál regagálni ilyen kérdésekre? Így? -
Irasidus #30 Az amerikaiknak azért nincs űrhajójuk, mert éppen építenek 3 darab JOBBATT, mint az űrsikló volt, ami megint csak JOBB mint a Szojuz. Az meg elég nagy tudatlanságra vall részedről, hogy azt állítod, hogy abban különböznek, hogy modernebb a dizájn. Nem az alakjától lesz valami modern, a forma adott, azon sokat nem lehet változtatni, ha biztonság a fő szempont. Most komolyan nem tudod mi a különbség köztük, vagy tudod, csak trolkodsz? -
Sequoyah #29 Minden egyes Apollo utani cucc mutatja a "kiba" fejlodest (sot mar az Apollo maga is). Az osszes ursiklo, urszonda es egyebek mutatjak a "kiba" fejlodest. Ezek nem igeretek, ezek kokemeny tenyek, mert mar megtortentek, es ott vannak.
Mar a Szojuznal generacioval fejlettebb eszkozok is elavultak nyugaton, amig keleten meg mindig csak a Szojuz van.
Es nem csak a multbeli dolgokkal jarnak elorebb, hanem a jovobeli dolgokkal is, mert a Space X fejlesztesei mar letezo dolgok. Az oroszok reszerol viszont meg csak irasban lattunk barmit, a valosagban meg egy fuszalat sem tettek keresztbe.
Egyebkent sarkitott peldakent: ha nekem szervizben a Ferrarim, es addig a szomszed Swiftjevel telekocsizok, akkor hirtelen a szomszed lett a gazdagabb, vagy mi?:) Eszem megall, hogy egy 50 eves elavult technoligiaval peldalozol, ami mar bizonyitottan tobbszorosen meg lett haladva. -
#28
Nem tudok ilyenről. Végig túrtam a netet és nem találtam utalást.
Tudomásom szerint csak az SAP-10-et küldték fel az űrbe 1965-ben 1X.
Ha megírod a program nevét, megköszönöm. -
#27
Nézd, én is tervezem, hogy veszek egy Tesla kocsit. Úgy hogy mostantól jól lenézem a szuzukisokat. Bár még csak a tükörre akasztandó Wunderbaum szagosítóm van meg.
De én fejlettebb vagyok, nem igaz!?
;)
Szóval érted, hogy értem, gyak idézőjelben. Ha a russzkikat ostorozzuk a nagy szájukért, akkor ez a másik oldalnak is kijár. És várjuk meg ki mit tett, tesz le az asztalra.
Ezzel a kapszulával 2023-ban terveznek emberes repülést, a SpaceX a Dragon V2-vel 2017-ben. Szuper! Jöjjön össze! De addig csak az 50 éves Szojuzzal járnak az amcsik is.
Koncepciójában pedig semmiben nem különböznek attól az amcsi cuccosok sem, csak modernebb a dizájn. Szal hol itt az a kiba fejlődés, amit az oroszokon is számon kérsz? -
Irasidus #26 A NASA-nak nincs atomrektora, de a Pentagonnak ami az amerikai űrkutatás 70% teszi ki, nos nekik van. Ha picit mélyebbre ásol, rájössz marikai is kifejlesztették (nem a NASA) a maguk űrben használható rektorát (nem RTG, reaktor). A JIMO éppen ezért nem valósult meg, mert a Pentagon nem adta át egy régebbi reaktor tervét, a NASA-nak meg nem volt pénzügyi kerete újra kifejleszteni. A kérdésem, az, hogy nem tudtad, hogy az USA is kifejlesztette, felküldte és használta ezeket, vagy tudtad, csak direkt hagyod figyelmen kívül?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.23. 19:34:56 -
Sequoyah #25 Elorebb tartanak a Szojuzzal? Ne viccelj, mi modern van egy 50 eves urhajoban? Azota USA egy komplett Space Shuttle programot letolt. Ez egy helyben toporgas, nem haladas. Egy helyben toporogni konnyu, abban nincs kockazat.
Attol hogy most epp nincs szemelyszallito kapacitas, az technologiailag miert lenne visszalepes? Amikor mar az elozo is modernebb volt, es a kovetkezore vonatkozo tervek is finishben vannak. Raadasul nem is 1 felet epitenek, mert mar a magancegek is ezzel foglalkoznak es elorehaladott alapotban jarnak.
Ha annyra szuperfejlettek a nukleáris technológiában akkor mi miért elégszünk meg még is az orosz technológiával Paksnál
A mocskos politikaba inkabb ne menjunk bele... De most a kisebb reaktorokrol van szo, nem az eromuvekrol. Egy tengeralattjaro reaktora rokon egy urbe szant reaktorral, de egy eromu mar vegkepp total mas.
Nemmellesleg az oroszok is építenek ilyen hajókat is ugye.
Jopar hajo gyartasa fennakadt, mert keptelenek voltak rendes minosegben legyartani... -
#24
Csak jelzem, hogy momentán az 50 éves Szojúz űrhajóikkal is előrébb tartanak a russzkik, csak mert gyakorlatilag semmilyen személyszállító kapacitása nincs az amcsiknak.
Igen az oroszok is sok mindent mondanak, de legalább nem törölték hivatalosan a programot. A semmihez képest már a puszta szándék is több.
Egyelőre mondjuk a cikkben szereplő kapszula is inkább csak szándék, majd a köv elnökválasztás után meglátjuk, hogy lett-e belőle valami. Az amcsik is sok programot töröltek már, vagy ígértek, pl a X33 demonstrátort is, amiből a VentureStart meg lehetett volna építeni.
Ha annyra szuperfejlettek a nukleáris technológiában akkor mi miért elégszünk meg még is az orosz technológiával Paksnál, meg a Finnek is, meg akárki. Egy atom tengeralattjáró akár több száz MW-os nyomottvizes reaktora ráadásul azért nem feltétlenül használható egy űrhajóban. Nemmellesleg az oroszok is építenek ilyen hajókat is ugye. -
Sequoyah #23 Azert azt, hogy felelotlenul atomreaktorokat lovoldoznek a vilagurbe, mert mashogy nem tudjak megoldani, nem neveznem tudomanyos fejlodesnek. Plane, hogy mind a multban, az osszeomlasuk elott tortent. Pontosan melyik teren is jarnak elolrebb? Ionhajtomuvekben nem, mert a tobbi urugynoksegnek vannak kiprobalt peldanyai, nem nekik. Es ugy altalaban kismeretu nuklearis energiaforrasai is USAnak vannak fejlettebbek (pl repulohordozok, tengeralattjarok).
Az oroszok viszont bejelentették...
Az oroszok mindig mindent bejelentenek, de a 10ede sem valosul meg. -
#22
Jogos, de másik topikban kb kiveséztük, hogy egy repülőgép jellegű, nukleáris/elektromos meghajtású jármű alkalmas lehet a LEO elérésére és onnan tovább gyorsításra. -
#21
Pedig lehet, hogy néhány területen még mindig előrébb járnak. A RORSAT program keretében több tucat atomreaktort küldtek az űrbe. Ne keverjük őket össze az USA által inkább használt RTG-vel. Azok alacsonyabb hatásfokánál fogva, kb 1/10 elektromos teljesítménnyel rendelkeznek, bár jóval egyszerűbb felépítésűek, ami egy hosszútávú küldetésnél nagy előny lehet.
Az USA törölte a JIMO programot, ami egy ember nélküli nukleáris/elektromos meghajtású pilóta nélküli űrhajó lett volna, legjobb tudomásom szerint reaktorral. Az oroszok viszont bejelentették a MW teljesítményű űrreaktor kifejlesztését, ami egy jó ion/plazma hajtóművel kombinálva alkalmas lenne arra, hogy egy Mars utazás ne évekig, hanem kb 5-6 hónapig tartson. Az oroszok is építettek/teszteltek ion-hajtóműves műholdat, bár az SZU összeomlása miatt sem tudtak mindent felhasználni, amit kifejlesztettek. -
Sequoyah #20 Egyebkent amirol beszelsz mind alkalmatlan a fold legkorenek elhagyasara, mikozben a tarsalgas errol szolt, nem az urben hasznalt meghajtasrol. -
Sequoyah #19 Ezt ugy mondod, mintha az Oroszok elol jarnanak, az Amcsik pedig nem ertenenek hozza. Ezzel szemben az Oroszoknak volt egy kiserleti peldanyuk amit aztan felbeszakitottak.
Viszont az osszes nyugati urugynokseg rendszeresen alkalmazza a nuklearis energiat elsosorban a hosszutavu (azaz naptol messzi) kuldetesek soran, mar legalabb a 70-es evek ota (Pl Voyager). Es ion hajtomuves kuldeteseik is a kovetkezo nemzeteknek voltak: USA (Deep Space 1, Dawn), Japan (Hayabusa) es Europa (Smart 1).
Nekem nem ugy tunik, hogy fel lenne fuggesztve a fejlesztes... -
#18
Így van, az oroszok a 70-es, 80-as években már lövöldöztek föl nukleáris energiaforrású, ion hajtóműves műholdakat.
A TOPAZ reaktort az amcsik is kölcsönkérték tanulmányozás céljára 91-ben. Tervezték az elektromos meghajtást 95-ben tesztelni, de a program szép lassan elhalt. A TOPAZ amúgy részben hasonló amcsi fejlesztéseken "alapult" szóval megvan nekik azért a saját technológiájuk is, csak annak fejlesztését hosszabb ideje korábban felfüggesztették.
Egy Mars misszióhoz, azért kéne rendesen fejleszteni, mert a TOPAZ asszem 5 KW-os, egy nagy űrhajóra viszomnt MW energia igényű VASIMR hajtóművet kéne rakni. A TOPAZ minden esetre úgy tűnik jelentős potenciállal rendelkezik fejlesztés, illetve bővíthetőség tekintetében.
A technológia tehát adott, fejlesztése nem követeli, hogy az alapoktól induljunk. Természetesen van biztonsági kockázata, de ez minden technikai eszköről elmondható. -
#17
Mutasd már, hogy melyikre gondolsz... -
Irasidus #16 De nem a földről! Mármint ezt senki nem szeretné innen indítani. Tudod a szennyezés... Így valamivel fel kell juttatni őket, amihez kémiai-rakéta kell. -
jovokutato #15 A nukleáris meghajtás elérhető technológia lenne..
-
Sequoyah #14 A kis cegek liberalizacioja nagyon fontos lepes, es epp azokert amiket itt leirtal. A mar jol bejaratott, es napi szinten hasznalt feladatokat es technologiakat atveszi a nagy kutatokozpontoktol (pl NASA), es piaci alapokra helyezve sokkal hatekonyabban vegzi azt el, mikozben tokeletesiti azt.
Elonye, hogy a NASA nem pazarolja el az eroforrasait a mindennapos feladatokra, es koncentralhat a valodi kutatasra es innovaciora, aminek nincs rovidtavu megterulese, pl uj technologiak es Mars utazas. -
#13
Azok nem a légkörből kijutásra és LEO pályára vonatkoztak. Tudtommal ,inden jelenleg ismert nem kémiai alapon mkűködő hajtóműnek ma az a baja, hogy először minimum LEO pályára kell tennni a szerkezeteket amiket meghajtanak. -
#12
Persze a NASA sem ezt akarj önmagába küldeni a Marsra hanem lenne egy lakóegység, kb Mir űrállomás alapmodul méretű, meg valami normális ion-plazmás meghajtó egység is. Na ezekkel még sehol nem tart. -
#11
Az többször-felhasználható LEO szállítási rendszer (űrsikló) mellett az űrszállító infrastruktúra fontos részét képezte anno az elképzelésekben egy nukleáris meghajtású "űrvontató" elkészítése is. Az űrrepülő is egy béna kacsa lett végül, az űrvontatót meg elfelejtették megvalósítani.
Az űripar liberalizációja, kis cégek belépése az állami űrhivatalok, nagy cégek mellé meg csak azt jelenti, hogy 2-3 lépést visszamegyünk és ezek a kis cégek olcsón előállítják a hagyományos rakétákat, űrkapszulákat azon technológiák segítségével, amelyeket anno a nagy cégek, űrhivatalok 30-40 éve kifejlesztettek.
Ezek a kis cégek nem képesek igazi innovációra, polcról levett technológiákból dolgoznak. De az űrhivatalok, nagy cégek űrhajózás fejlesztésére fordítható erőforrásai is igen csak korlátozottakká váltak.
Szal Mars utazás? Ne vicceljünk, ezekkel a csotrogányokkal? Ti elmennétek egy ilyen 5 köbméter térfogatú szörnyűséggel több éves utazásra? Egy életfogytosnak jobb dolga van egy magánzárkában! Csak sajnálni tudom azt, aki esetleg majd bevállalja! XD -
Irasidus #10 Mit szeretnél a kémiai rakéták helyett? -
ostoros #9 A 60-as években pedig már városokat képzeltek a Holdra. -
Jawarider #8 Ilyen hírek esetében mindig beugrik, hogy 1998 körül 2025re tervezték a Mars expedíciót -
ostoros #7 Igen tudom. De ha feleakkora a hajó tömege, akkor elvileg a felszabaduló részt fel lehet tölteni rakománnyal, ha maga a méret/hely nem korlátozza. -
frensys23 #6 Óhéber ezer éves gagyi technológiával repülnek még mindíg..mikor már rég a tulajdonukban van az eklektromágneses és a plazma technika..még mindíg a nevetséges üzemanyag stb. a menü náluk..szánalmas... -
jovokutato #5 Egyetértek!
Miért nem szakítanak a kémiai meghajtással?
Sok üzemanyagot igényel,ezáltal kicsi a hasznos tömeg.
Már a 60-as években készültek tervek nukleáris meghajtásra..
Az anyagtechnológia és az atomtechnológia azóta csak fejlődött.
-
Sequoyah #4 Ha csak az urhajo tomege a fele, az meg nem sokat jelent. Ugyanis a kilott tomeg nagyon nagy hanyada az az uzemanyag. Fele akkora urhajo pedig nem jelent fele akkora uzemanyagigenyt. Ertekes az a jopar szazalek plusz rakomanylehetoseg, de forradalom nem lesz belole.
Viszont ha a meghajtast hatekonyabba tennek, akkor az a visszacsatolas miatt sokkal nagyobb sporolast jelentene. Hatekonyabb meghajtas es kevesebb uzemanyag az kevesebb kilovendo tomeg, tehat megkevesebb uzemanyag kell es igy tovabb. -
ostoros #3 Elvileg amúgy a legújabb szerkezeti anyagokkal fele akkora tömegből, (vagy kevesebből?) ki kellene jöjjön egy rakéta, ami elvileg nagyban növelnie kéne a hasznos terhet, vagy nagyban csökkenteni az üzemanyag felhasználást. De egyelőre ez nem nagyon látszik.
Nem tudom miért? Azért az ötvenes évek anyagtechnológiáját már túlléptük, nem? -
Papichulo #2 Ez meg koncepcióját tekintve kb ua.
Hat ja, ebben sincs hiperhajtomu :) -
#1
2023? Nincs ez kicsi telsietve? Akkor már vagy 55 éves lesz a Szojúz, dekirály.
Ez meg koncepcióját tekintve kb ua. Hihetetlen, hogy hol tart ma már a tudomány!
Bakszus, a Zsigulit nem gyártották ilyen sokáig!
XD
