35
-
#35
????
Miva? -
Irasidus #34 KVP két dologról írt, nukleáris-sugárhajtómű-VASIMIR komobinációról, és én arra reagáltam. Leírtam többször is, (főleg neked) miért nem működik, arról nem tehetek, hogy nem bírtad megérteni. Aztán te végtelen trollkodásba kezdesz, és mindenféle másról beszélsz, SR-71-EHD-Ionhajtómű-torlósugaras hajtómű, repülőgépről indítható rakéta, stb. Az alufólia modell sem az említett linkeidre írtam, hanem másra. Vagy szerinted az AJAX vagy ION-hajtómű az EHD? Nem. Mint írtam már egyszer, (csak ugye kétszer kell neked, hogy felfogd) nem fogok minden általad idecitált szaron végigmenni, mert egyrészt ilyen undorító troll modón ferdítesz állandóan, másrészt ezt a végtelenségig lehet trollkodni, és utolsó sorban nem ezekről beszéltem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.20. 10:54:33 -
#33
Azért az MIT-nél valamivel már tovább léptek ám az alufólia modelleknél. LINK, Illetve az oroszoknak is van koncepciójuk egy kombinált kémiai/elektromos hiperszonikus meghajtásra. Ajax
Itt a lényeg azon van, hogy rengeteg technológia áll a rendelkezésünkre, amelyek alapján lehetséges lenne egy többször-felhasználható, akár bolygóközi repülésre is alkalmas, egylépcsős, a jelenlegi szállítási rendszereknél, hosszútávon olcsóbb, biztonságosabb és gyorsabb rendszerre.
Persze kisebb pénzügyi kockázatot jelent a hagyományos, 80 éve alkalmazott elvekre épülő, kémiai űrszállító rakéta rendszerek alkalmazása, mint egy, legalább 1-2 elemében új eszköz kifejlesztése. Valójában ez az oka annak, hogy drága, környezetszennyező és veszélyes technológiát használunk. -
#32
Mérnem képes elérni az űrt?
Tárgyi tévedések, Pl?
(Engem is érdekel)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.09.20. 10:01:14 -
#31
Hozzátenném, hogy az amcsi űrsikló csak azt bizonyította be, hogy a többször-felhasználhatóság abban a formában értelmetlen, ahogy végül is megvalósították. Még egyszer mondom: a kémiai rakétatechnológia olyan fizikai, mechanikai, hő és kémiai megterhelésnek teszi ki a felhasznált anyagokat, hogy az ürrepülőgép esetében a boostertől, kezdve a főhajtóműig szinte mindent újra kellett építeni, ami az indítás során magasabb igénybevételnek volt kitéve. Az ürrepülőgépnek nevezett rendszer valójában marhára nem volt repülőgép, a légkört csak a leszállási fázisban gyak mint manőverezést biztosító közeget vette igénybe. Amúgy nagyban hasonlított a rendszer egy sima téglához, mert kb ugyan azzal az anyaggal volt burkolva, illetve a repülési tulajdonságai is hasonlóak voltak. ;)
A légkört erőforrásként felhasználó indítórendszerek már léteznek, pl az Orbital Science Pegasus rendszere, ami viszonylag olcsón és viszonylag rugalmasan tud kisebb műholdakat indítani gyakorlatilag egy átalakított L-1011 utasszállítóról. A sikeres indítások aránya is 90% körüli, ami kiemelkedőnek számít azért az űriparbban, és egyik sikertelen indítás sem a hordozó hibájára volt visszavezethető. -
#30
Teljesen jó ötlet. A jelenlegi technológiák szinte végtelen kombinációja áll rendelkezésre, amely a légkört nem hátránynak, hanem kihasználandó erőforrásnak tekinti. Ezzel szemben pl. a korábbi cikkben szereplő 20 km-es torony megépítése iszonyat erőforrást igényelne és kitudja hány kilövés alatt hozná egálba a befektetett tőkét már a hagyományos rakétás indításhoz képest is.
A "repülőszerűbb" jármű előnyei: a lényegesen kisebb igénybevétel, a többször felhasználhatóság, az olcsóbb üzemeltetés, stb. A jelenlegi technológiákra alapuló kutatások alapján képesek lennénk olyan jármű előállítására, amely mondjuk úgy egylépcsős, teljesen elektromos meghajtású, és pár hónaponként képes a földről felszállni eljutni a Mars légkörébe és vissza. A marsi leszállást a ritka légkör és a futópálya hiánya miatt talán nem kéne eröltetni. De a marsi bázis személyzetének cseréje így is biztosítható lenne, valahogy és nem kéne a Marson egy orbitális pályát elérő eszközt építeni fenntartani. Szóval rendszer, olcsón megvalósított, gyakori pár havonkénti kapcsolatot lehetne biztosítani egy marsi kolóniának kb, mint az antarktiszi kutatóállomások esetében, ami azért más megvalósításbe helyezi pl az egész Mars programot.
Ezzel szemben a kémiai meghajtás kb azt biztosítja, hogy nagy költségvetéssel látványosan elindulunk a Marsra, kitűzzük a zászlót. Majd ha az űrhajósoknak szerencséje van pár év múlva még élve hazaérnek. -
Irasidus #29 Az általad leírt rendszer nem képes az űrt elérni, viszont iszonyú drága és nehéz szerkezet lenne. Ráadásul tárgyi tévedések sokasága van az írásodban. -
kvp #28 Az altalam leirt nuklearis hajtas tengerszinti vasimr-t hasznalna, csak legkorbol kinyert hajtogazzal. Elso korben a felszallaskor hasznalhatna elektromos impelleres hajtast. Ezt bizonyos sebesseg utan ki lehet egesziteni impelleres kompresszioval mukodo nyilt ciklusos vasimr hajtassal, majd magasabb legkorben es sebessegnel az impeller szuksegtelenne valik es ram + vasimr hajtast hasznal, majd a legkor folott tisztan vasimr-t. A vasimr hajtas ugyanis tengerszintes is mukodik, csak ekkor nagy a hajtogaz veszteseg, ami legkori gazforrasnal nem gond. Ezt a konfiguraciot hivjak egyebkent sokan lifternek. (a vasimr hajtast egyebkent Bussard dolgozta ki, bar o fuzios reaktort javasolt aramforrasnak)
Viszont az aramforras teljesen mindegy, lehet folyekony plutoniumos gyorsreaktor vagy aksi is, a lenyeg, hogy legyen eleg aram a rendszer mukodtetesere. Az elso (impelleres) fazis egyebkent kihagyhato, ha eleve ram sebessegen indul a hajtomu, amit pl. egy sugarhajtasu hordozogeppen is el lehet erni. Ez eleve az indulo magassagon es sebessegen is javitana. Onnantol ram + vasimr, majd tiszta vasimr hajtomukent uzemelhet a rendszer, ami a legkort, sot a Fold koruli palyat elhagyva is mukodokepes marad. Hatalmas elonye, hogy ekkor nincs folosleges komponens, egy kvazi single stage rendszert kapunk.
A rendszer komponensei mar ma is elerhetoek, mind a vasimr, mind a konnyu gyorsreaktorok tekinteteben, bar utobbi eseten erdemes kozvetlen ho/aram ciklust hasznalni, pl. a nasa stirling generatorat, ami a szokasos masodik folyadek kort kihagyja es a generator a ket hocserelo kozze van beepitve egy zart gazhuteses rendszerbe. (direkt urbe terveztek, szondakhoz) A forro oldal a reaktor, a hideg oldal kezdetben a belepo legkori levego, ami ezaltal elomelegitesre kerul az ionizalo mikrohullamok elott. Ez egy folyekony plutonium + sooldat es egy viszonylag konnyu nemesgaz hutokoroket hasznalo nuklearis raketanak felel meg. Hatalmas elonye, hogy akkor tud nagy energiat es magas impulzust leadni, amikor vastag kulso hutokozegben halad azaz a legkorben es kemiai eges hianyaban a mikrohullamos melegites scram sebessegen is stabil. A megoldas hatranya, hogy ionizalt plazma csikot hagy maga utan, viszont ez a gaz nem radioaktiv, mivel nem kerult kozvetlen kapcsolatba a reaktorral, tehat maximum ozont es egyeb termeszetes villamlaskor is keletkezo gazokat tartalmaz. -
Irasidus #27 Igen, vannak ötletek, kísérletek más megoldásokra is. Ilyen a már említett űrlift is. Nem vagyok ellene a fejlesztéseknek, kísérleteknek. :) -
Árpicsek #26 Bizony, bizony vannak még csiszolandó részek :-). Ennyire nem értek a témához, hogy meg tudjam ítélni, mit lehet megvalósítani és mit nem. Valószínűleg nem én vagyok az első, akiben felmerült hasonló ötlet és sokkal-sokkal hozzáértőbbek is megszakérthették már.
Utoljára szerkesztette: Árpicsek, 2015.09.19. 23:03:39 -
Irasidus #25 Tehát három hajtás egyszerre? WOW! Ez szerintem nem teszi olcsóbbá, és semmilyen előnye nem lenne a jelenlegi rakétákkal szemben. Sőt, ezzel láthatólag sokkal kisebb tömeget lehetne sokkal drágábban feljuttatni... -
Árpicsek #24 Hát igen, az űrsiklók. Olvastam Cifu cikksorozatát. Én sem azt mondom, hogy ez a tuti, csak ötlet. Talán annyit finomítanék, hogy a torlósugár-hajtóműnek nem a szökési sebesség elérése lenne a célja, hanem csak a jármű felemelése a sűrű légrétegek fölé, a további gyorsítást rakétamotorok végeznék. -
Irasidus #23 Újrafelhasználhatóság jó ötlet. De! Az űrsiklós korszak bizonyította, hogy a bonyolult újrafelhasználható eszközök nem olcsóbbak, hanem drágább mint az egyszer használatos ámde kevésbé bonyolult eszköz. Vannak ilyen ötletek, hogy simán elektromágneses gyorsítóval lehetne elérni a szökési sebességet, amitől ez drága lenne, az a hardver kifejlesztése, nem beszélve arról, hogy egy külön erőművet kellene építeni ami csak ezt a rendszer szolgálná ki (egy erőmű nagyon drága dolog, hát még az üzemeltetése). Olyan torlósugaras repülőgép egyenlőre nem létezik ami képes elérni a szökési sebességet, és nem azért mert nem lehetne akkora fokozatra gyorsítani, hogy bekapcsoljon, egyszerűen hardver nem bírja ezt a megterhelést. Így ilyen kombó a drága+nem létező eszköz kombinációja. Ettől független az ilyen kilövőrendszereknek lehet jövője, de egyenlőre csak kis műholdak pályára állításában lenne versenyképes, és gazdaságos, a scramjet meg még nem létezik, ha majd létezik akkor lehet versenyhelyzetről beszélni és megtárgyalni. Az űrlift egyenlőre szintén nem megvalósítható, de rengeteg előnnyel járna a kifejlesztése, ezért is történnek ilyen irányú kutatások. Igen, mindenki úgy gondolja, hogy a nukleáris meghajtás az űrben lenne tanácsos használni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.19. 22:05:06 -
Árpicsek #22 Mivel csak egy ötlet, nem nagyon gondolkodtam a megvalósíthatóságán. Lényeg: újra felhasználható járgányról lenne szó. A repülőt katapult gyorsítaná, a torlósugár-hajtómű bekapcsolásáig, ez emelné olyan magasságig ahol még éppen tud biztonságosan működni és innen venné át a jármű gyorsítását a rakéta hajtómű és állítaná a kívánt pályára. Előnyei: jelenlegi (és igencsak korlátozott) tudásom szerint az űreszközök felbocsájtásának legenergiaigényesebb szakasza az alsóbb, sűrű légrétegeken való átjutás. A torlósugár-hajtómű révén megspórolható lenne egy jó adag oxidáló anyag (kisebb méret, több felvihető hasznos tömeg, torlósugár-hajtómű egyszerű mint a vonatfütty). A katapult technológiája már megvan. Ha a hordozón 100 m-nél kisebb szakaszon fel lehet gyorsítani egy 10-15 t-s repülőt 250-300 km/h-ra akkor a 6-800 km/h is elérhető lenne talán ésszerű méreteken belül. Ha beválna, valószínűleg csökkenhetnének a felbocsájtási költségek az újrafelhasználhatóság okán, civil ipar több pénzt fektetne be bla-bla-bla. Igen, tudom kellene hozzá egy nukleáris reaktor és a légellenállás meg még egy csomó dolog okozna problémát, de mivel nem vagyok mérnök, tudós, meg hasonlók azt nem tudom megítélni, működne-e egyáltalán, mennyibe kerülne stb. Csak összeraktam, általam igencsak felületesen ismert, már meglévő, működő technológiákat, amikkel már van gyakorlati tapasztalat. Szerintem, kevésbé sci-fi mint az űrlift, a repűlőröl indítás és hasonlók. Nem váltaná ki a jelenlegi technológiákat, mert azokra épül, EMALS van, torlósugár-hajtómű van, rakéta-hajtómű van, "csak" össze kéne kombinálni őket. Persze bele kéne borítani némi pénzt. Én, személy szerint, jobban örülnék, ha a nukleáris meghajtást csak az űrben használnák, biztonságos távolságra a Földtől. -
Irasidus #21 Lehetne. De ez mitől lenne olcsóbb, vagy jobb a jelenlegi rakétáknál, nem beszélve a kifejlesztési költségről? Ezt még is, hogy gondoltad? Azonkívül hány száz km pálya kellene, hogy scramjet fokozatra gyorsítsa az elektromágneses katapult a gépet? Nem értem ez a megoldás miért, és hogyan váltaná ki a jelenlegi technológiákat. Mi az előnye?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.19. 20:47:39 -
Árpicsek #20 Üdv Mindenkinek!
Az nem lenne járható út, hogy a már meglévő EMALS technológiát felhasználva, a járművet tengerszinten olyan sebességre gyorsítsuk, ami már lehetővé tenné a torlósugár-hajtómű használatát? Katapultálni a gépet, mint a repülőgép-hordozókon, csak a kilövési sebesség lenne sokkal nagyobb. Talán egy torlósugár+rakéta-hajtómű kombó-t egyszerűbb és talán olcsóbb lenne kifejleszteni. -
Irasidus #19 Nem én vagyok az egyetlen aki lát benne fantáziát, kutatók és mérnökök - mármint úgy értem valódi kutató és mérnökök látnak benne fantáziát. A torony ötlete nem szabadalmaztató cég sajátja. Azt lenne jó megérteni, hogy mi a cél, és mi az előnyök! Egy nukleáris-sugárhajtásnak mi az előnye szerinted a rakétákkal szemben? Felsoroltam a hátrányokat egy rakétával szemben, jó lenne ha újra elolvasnád. Mert az nem elég, hogy működik valami...
Eddig szó sem volt ion-meghajtású "emelőről". Az általad említett EHD rendszer egy papírsárkány mérettel és tömeggel működik, nagyobb eszközzel nem, mert hihetetlen nagy feszültség kellene hozzá. Azonkívül, iszonyú veszélyes is, egyrészt a koronakisülések miatt, másrészt a fejlődő ózon és egyéb potenciálisan veszélyes gázok miatt. Egy ilyen rendszer nagyfokú biztonságot igényelne, ami nem csökkenti a költségeket hanem növeli. Nagyon messze vagyunk a megvalósítástól, és az volt az eredeti felvetés, hogy miért rakétákat használnak. Hát azért mert ezek nem működnek. Most minden nem működő és nem hatékony eszközt felsorolsz, miközben én csak kettőt kritizáltam?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.19. 13:29:00 -
#18
"Nem elég elérni az adott magasságot, a szökési sebességet kell elérni,..."
Nemmondod!
:D
Te most akkor önmagaddal vitatkozol, mert ezt a mostani hsz-eden kívül rajtad kívül senki nem kérdőjelezte meg. Amúgy érdekes módon a korábbi Űrtornyos cikknél te voltál az egyetlen talán aki azt az ötletben (ami kb az, amit most vitatsz - nagy magasság+zéró sebesség) valami fantáziát látott. ;) Űrlift
A nukleáris meghajtás tényleg bonyolult, veszélyes és nagy tömegű. Épp ezért, ha végre teljesülne abból valami, amit évente bejelentenek az utóbbi 100 évben, hogy áttörést értek el az elektromos energia tárolását tekintve, akkor lehetne mással helyettesíteni. Mivel pl az elektro-hidrodinamikus meghajtás azonos energia bevitelt tekintve sokkal hatékonyabb, mint a kémiai rakéták, (ha jól emléxem 1000 W energiából a kémiai 4 N-t, az elektromos 100N tolóerőt tud összehozni) akkor akár kevesebb energiával is lehetne egy hasonló tömegű elektromos meghajtású járművel orbitális, majd bolygóközi pályára állni. Az akksik jelenleg kb 1/20 energiát képesek tárolni a kémiai tároláshoz, üzemanyaghoz képest, tömegre/térfogatra vetítve. Ha ezt sikerülne egálba hozni, akkor simán lehetne akksis elektromos hajtóműves járművet csinálni, ami még hatékonyabb is lehetne a kémiai rakétáknál, a többször felhasználhatóság és az egyszerűbb szerkezet mellett! Nem kéne olyan csúcs anyagokat, ötvözeteket használni, amit a kémiai rakéták működésénél fellépő magas hőmérsékletek/nyomások megkövetelnek.
Egy akksis jármű, az űrben áttérhetne napelemes működésre, ami biztosíthatná a hajtómű működését az űrben és az akksik töltését.
Egy fejlett elektrohidrodinamikus meghajtás (gyak lifter ugye), pl. az arcjet-tel szemben valószínűleg amúgy is szükségtelenné tehetné a ramjet/scramjet hajtóműnél jelentkező áramlástani problémák kiküszöbölését. -
Irasidus #17 Nem elég elérni az adott magasságot, a szökési sebességet kell elérni, hogy Föld körüli pályára álljon a rakéta! Hibába indítod a rakétát 100 km magasba, ha nincs meg a kellő sebessége néhány perc alatt visszazuhan, mert nincs meg a kellő sebbegése ami a pályán tartsa! 10 perc alatt a VASIMIR nem tudja a hiányzó sebességet elérni! Ami meg papíron létezik, illetve van ami még ott sem, és csak kísérleti teszteket hajtanak végre vele, az nem egy használható vagy egy működő eszköz jelenleg. Fejleszteni kell, ami a költségeken (és sikereken) látjuk nem éppen olcsó dolog! A nukleáris-sugárhajtás nagyon bonyolult eszköz, ami az újrafelhasználás szempontjából - űrsiklós tapasztalat óta - tudjuk, hogy nem járható út! Azonkívül egy ilyen eszköz nehéz(!), ami igencsak korlátozza a feljutandó teher tömegét (sajnos a hőmérsékletet nem lehet a végtelenségig növelni, hogy a kiáramló forró levegőből annyival több sebbegéset nyerjünk). -
#16
"600-700 km/h nem fogod elérni a világűrt, egyenlőre azok a hiperszonikus repülőgépek amik ennél jóval nagyobb sebesség elérésére terveztek, nem léteznek."
Őöööö, valóban nem lehet az űrt 700-zal elérni, mondjuk én ilyet nem is állítottam, hanem azt, hogy ez a torló-sugárhajtómű alsó működési sebessége! Ennél értelemszerűen csak nagyobb sebességű gépek vannak/voltak ilyen hajtóművel felszerelve, pl a francia Nord 1500 Griffon, vagy az SR-71-es, vagy a Navaho robotrepcsi, vagy az orosz/indiai BrahMos rakéta. Szal léteznek torlósugárhajtóműves járművek, amivel te még mindig kevered az a scramjet hajtómű, ami még valóban csak kísérleti stádiumban van. A ramjet/scramjet kombinált pedig meg kb rajzasztalon.
Az lehet, hogy a Falcon pár kísérletéből egy-egy sikertelen, meg szép lassan lassan halad az X-43 is csak, de hasonló vagy talán még valamivel intenzívebb kísérletet az oroszok is és kínaiak is folytatnak. Ez a sebességtartomány (+5M) sajna a 60-as évektől kezdve marhára nem kutatott. 30-40-50 év késéssel végezzük el azokat az alapkutatás jellegű repülési kísérleteket, amiket akkor lehetett/kellett volna. Mégegyszer ezeket se túl intenzíven.
"Nem az a kérdés, hogy lehet-e nukleáris sugárhajtóművet csinálni, hanem hogy alkalmas-e az űr elérésére, és a válasz az, hogy nem."
Na ezt meg honnan tudod? Negatívan hogy tudsz valamit is bizonyítani? Szerintem csak úgy ha az összes lehetséges pozitív megoldást kizárod! Ezekszerint ezeket a kísérleteket te elvégezted? Mesélj! ;)
Ha a VASIMR képes valamilyen nagyobb magasságon a pályára álláshoz szükséges sebességet megközelítő sebességhez tartozó, emellett a jelentkező légellenállást legyőzve gyorsítani a járművet, akkor egy viszonylag nagy sebességnél és magasságnál a további gyorsításra már alkalmas. Ha az orbitális sebességet nem percek (mint a jelenlegi rakéták), hanem órák alatt éri el, akkor úgy is jó, mert hogy elektromos/nukleáris hajtómű előnye pont az hogy a gyorsítás időtartama gyakorlatilag korlátlan, mégha a leadott impulzus/tolóerő viszonylag kicsi is. -
Irasidus #15 600-700 km/h nem fogod elérni a világűrt, egyenlőre azok a hiperszonikus repülőgépek amik ennél jóval nagyobb sebbeség elérésére terveztek, nem léteznek. A HTV-2, Falccon projektje dollármilliárdokat emésztett fel, és nem működik. De ennél jóval szerényebb sebességgel repülő X-43 is csak másodpercekig képes erre. Nincs ilyen repülő, és a kifejlesztése látjuk, hogy rengeteg pénz, és idő.
Nem az a kérdés, hogy lehet-e nukleáris sugárhajtóművet csinálni, hanem hogy alkalmas-e az űr elérésére, és a válasz az, hogy nem.
A VASIMIRt csak akkor lehet alkalmazni ha már pályára által, nem képes pálya menti sebességet pát perc alatt elérni, így hiába teszel rá ilyen hajtóművet és indítod be 80-100 km magasan. Nem 100 km magasság elérése a nehéz, hanem a szökési sebesség elérése. Erre egy sugárhajtómű/VASMIR kombó sem képes. -
#14
Egy ramjet hajtómű gyakorlatilag egy cső, minden mogó alkatrész nélkül, a nagysebességű levegő torlónyomása végzi el a sűrítést. A scramjet az alap, gyak 600-700 km/óránál már működő torlósugárhajtóműhöz képest abban különbözik, hogy a hajtómű geometriája miatt nem csökken le a belső áramlás sebessége hangsebesség alá, így 3-4 M felett is üzemelhet.
Tehát azért nem egy hatalmas vasziszdasz kifejleszteni egy változó belső geometrijú hajtóművet, amely mind a szubszonikus, mind szuperszonikus tartományban biztosítja a levegő áramlását. A gond az, hogy viszonylag kevés pénzt áldoznak erre, mert ez a repülési sebességtartomány se a katonákat se a civileket marhára nem érdekli.
A nem direkt, gyakorlatilag hőcserélőn, vagy más módon keresztül a reaktorból energiá a hajtóműbe vezető rendszert a 60-as, 70-es években hagyományos sugárhajtómű esetében már megvalósították. A szuper/hiperszonikus torlósugár hajtómű esetén talán megoldás lehet, hogy valami nagy felületű radiátor helyett, elektromos energia rendszeren keresztül adják át a reaktorból kijövő energiát. Pl ott van az un arcjet rendszer, ahol a két elektroda között létrejövő íven keresztül gerjesztik az átáramló gázt, levegőt.
Mivel a scramjet sem alkalmas önmagában a jármű orbitális pályára állításáa ezért is kéne még a VASIMR rendszer, ahogy azt Kvp is írta.
Ahogy írtad a Dragon kapszula önmagában nagyon kis szeletét biztosítaná pl. egy bolygóközi misszióhoz szükséges hardvernek, egy a Kvp által javasolt rendszer nagyobb részét azért lefedné. -
Irasidus #13 A ramjet vagy torlósugaras meghajtásnak több fajtája van! Amivel elméletben el lehet hagyni a Földet, az a Shcramjet meghajtás, és ilyen egyenlőre nem létezik, más fajtái igen. Sajnos közvetett nukleáris sugárhajtómű nincs, és ennek kifejlesztése igencsak drága és értelmetlen lenne, mivel ezzel az űrt nem tudnád elérni...
Igen, a RedDragon küldetést sokan támogatják, de ez egy űrszonda lenne, ami fő tudományos feladatként egy fúrót vinne magával. A DragonRiderrel önmagában nem lehet Marra utazni, sem felszállni leszállás után (akkor sem, ha utánatöltöd) mert kicsi. Egy Mars-utazáshoz sokkal komplexebb rendszer kell, aminek egyik eleme lehet egy ilyen átalakított visszatérőegység. De ez önmagában ehhez édeskevés.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.17. 04:13:03 -
#12
Megsúgom, hogy ramjet hajtóművet egy csomó légijármű használ, használt az utóbbi 50 évben. A Pluto egy nyílt nukleáris ramjettel volt tervezve. Kvp nyilvánvalóan nem arra gondolt.
Ha jóltudom ezt a kis űrtrabit a Marsra is elküldené Musk, szal nem csak ISStaxinak van tervezve. Ez gyak ott egy leszálló egység. Na hát ennyi van kész a Mars utazásból. A Kvp által javasolt rendszermeg oda vissza járhatna akár évtizedekig. -
#11
Kb 700 km/h ig fel kéne azért azt is gyorsítani, valami 1. fokozattal, vagy egy hordozzó gépről indítani, hogy a ramjet beinduljon. De ez még a kisebbik kihívás.
Pl. Nem tudom, hogy a reaktorok árnyékolásában mennyit léptek előre. De ettől függetlenül szerintem is ilyenekkel kéne inkább foglalkozni és nem annak örülni ha valami műkedvelő összedob egy updatelt Apollo kabint. -
Irasidus #10 A mindent egybe az űrsiklókkal együtt megbukott. Nem csak drága, hanem a nagy igénybevétel miatt az egész rendszer ellenőrzése többe kerülne, mint egy specifikus rendszer. Ha cél az ISS kiszolgálása, felesleges VASIMIR, felesleges és drága a nukleáris hajtás, stb. Ennek a feladatnak a végrehajtására, a legmodernebb és legolcsóbb eszköz MA: egy ilyen kapszula vagy lifting-body alakú visszatérőegység.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.16. 15:58:05 -
Irasidus #9 A VASMIR csak az űrben használható, ha működik! Ugyanis nem hozza az elvárásokat egyenlőre. RAMjet hajtómű meg - ettől függetlenül is - fejlesztés alatt van, de nincs kifejlesztve. A nukleáris ramjet, illetve nukleáris sugárhajtómű meg valamikor a hidegháború alatt volt tervben (Pluto projekt), aminek működése során igencsak szennyező - az ellenségre. Szóval összegezzük, te olyan rendszert szeretnél ami még nem létezik, iszonyú veszélyes és csillagászati összegekbe kerül?! Aha, és addig is mit csináljunk az elkövetkező 30-40 évben, amíg ezeket megoldod?
Budget verzió? Aranyos. :D Tényleg. Mert ugye, nem az volt a feladat, hogy a ISS-re juttassanak embert, olcsón és biztonságosan? Ezt hozza SpaceX DragonRidere! Amit te javasolsz, az se nem olcsó, se nem specifikus, és nem is létező dolgokkal működne!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.16. 14:32:16 -
kvp #8 Ez a budget verzio, mint a mai pet palackbol epitett airbus-ok es boeing-ek. A modern megoldas egy nuklearis aramforrasu, turbo/ram/vasimr hajtomuvel szerelt urrepulo lenne, amire jelenleg se penz, se politikai akarat nincs, pedig hosszabb tavon sokkal olcsobb lenne.
ps: modern nuklearis ram hajtomu = a vasimr mikohullamu plazmageneratorat kulso levegovel taplalva majd a forro plazmaallapotu levegot hagyomanyos sugarhajtaskent, nagyobb sebessegnel ram, kesobb tiszta vasimr-kent hasznalva. A tiszta vasimr uzemmodnal (a legkoron kivul) a hajtogaz mar a tartalyokbol jonne. A megoldas elonye, hogy mukodik hagyomanyos fisszios reaktorokkal is es a nyilt ciklusos megoldassal szemben normal uzemben nincs legkori sugarszennyezes. -
Irasidus #7 Szerinted mit kellene csinálni? Könnyű úgy kritizálni, hogy az ember nem ért hozzá, és nem tud jobbat mondani. Vagy tudsz? A rakéták és űrhajók csúcstechnológiát képeznek, és van fejlődés, 50 évvel ezelőtt a rakéták sikeres indítási aránya sokkal rosszabb volt mint ma. De ennek ellenére a rakéták mindig is kockázatosak lesznek, ez egy ilyen műfaj. Túl sok sci-fit nézel, és ezekhez méred a kívánságaidat. Talán kicsit több rakétákkal foglakozó könyvet kellene olvasni...
-
#6
hülyegyerek...nyilván nem. de hogy 50 éve egy helyben topogunk, az nem jó...még arra sem képesek, hogy kockázat nélkül egyben felvigyék és lehozzák őket..
lassú, nehézkes, szűkős, és elavult meghajtás...ez a ma története..
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2015.09.16. 13:02:38 -
Irasidus #5 Nyilván te jobbat összeraksz, igaz? Legóból... -
#4
kit érdekel a fotózás?
ez a jövő űrhajója 2017-ben? ez az elavult vacak?
ennyire futja? hát ez gáz... -
Sequoyah #3 A 40 eves Pajtas gepeden valoszinuleg csak a kozepso ket ules latszana, olyan kozelrol lett ez fotozva. Hatralepni nem lehet, mert ott a hajo fala.
Mondjuk teny, hogy ezen a kepen azert ennel jobban is helyre lehetett volna allitani a torzitasokat, de azert a kepek nagy resze nem ennyire torz, csak amennyire a szeleslatoszok indokolja. -
Irasidus #2 Halszemoptika, és azért csinálnak ilyet, hogy az egész kép beleférjen. Az érdekes az, hogy valójában nem úgy néz ki belülről, mint a fenti sg. képen, hanem mint a videóban. Kép A kép egy tesztpéldány belsejét mutatja.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.15. 16:54:39 -
Macropus Rufus #1 miért van az, hogy az utóbbi időben a képek egy jó része torz??? Most itt speciel a kabin belsejében levő képre gondolok... A jobb és baloldala erősen torzít, gy.k. foss a kép.
De ezt már láttam több más fotón is. Valami rohadt rondák. Sok esetben úgy néznek ki rajta az emberkék, mind ha 2D-s karakterek lennének. Nem lehet érezni a mélységet a képeken. De csak az utóbbi időben találok ilyeneket. 2-3 évvel ezelőtt (vagy régebben) ilyen képek nem voltak. Tiszta ciki, hogy a modern technológia szarabb képeket készít mint a 40 éves Pajtás gépem.. És ez nem vitz!