Mesterséges levéllel a hatékony üzemanyag termelésért

Egy csomó lehetőség van az energia termelésre.
Be kéne már indítani valamit, mert már egyre melegebbek a nyarak is.
minden évben újra és újra dőlnek meg a melegrekordok

a napenergiával forralt víz gőzét is rá lehetne fújatni egy nagy hatásfokú tesla turbinára, ami egy generátort hajtana.
egy csomó megoldás létezik amit fel lehetne használni.

az a baj, hogy a kisembereknek pénztelenségüknél fogva nincs semmi hatalmuk hogy változtassanak a világ dolgain.
a nagy pénzágyúk meg totál közönyösek a többi ember problémáira, csak önmaguk érdeklik.. nyílván ez is fontos faktor az önmegvalósítás útján, hogy mindenkin közönyösen át tudj gázolni, és ki tudj használni.

Napenergia egyszeru begyujtesere jo megoldas lenne stirling generatoros napenergia farmok hasznalata. Persze ehhez olyan orszagokban kellene elhelyezni egy csomo tukros generatort ahol eppen haboru zajlik. Pedig csak a Szahara egy apro reszet lefedve meg is lenne oldva az emberiseg energiatermelesi problemaja. A technologia alapja 18. szazadi, mig az elektromos reszet a NASA talalta ki par evtizede. Mukodeset tekintve tobb evtizedes melyuri kuldetesekhez is jo, tehat viszonylag uzembiztos es keves karbantartast igenyel.

Az elektromos energia tarolasara az egyik legegyszerubb legkori szendioxid es viz felhasznalasaval szintetikus metant gyartani, amit utanna elegetve visszakapjuk az eredetileg felhasznalt szendioxidot es mellektermekkent nemi vizgozt. Ezt a visszalakitast lehet energiacellaval vagy sima kulso egesu stirling motorral is vegezni. A teljes rendszer hatasfoka 70-80% korul lenne a naperomutol a motorig. Erre jonne ra az auto hajtasrendszere, tehat kb. a napenergia 65%-at lehetne kinyerni a jarmu mozgatasara. Mindezt szendioxid semleges modon es csak nagy tomegben rendelkezesre allo anyagokat hasznalva az osszes komponenshez. (bronz, rez, szilicium) Raadasul a metan cseppfolyositva tokeletesen szallithato es megfelelo szigeteles mellett hosszu ideig tarolhato. (pl. fold alatti gaztarolokban is)

A fenti technologia egyebkent letezik es az amerikai hadsereg nehol hasznalja is nehezen elerheto bazisok energiaval es uzemanyaggal torteno ellatasara. Az alkatreszek jelentos resze raadasul low tech, meg 19. szazadi szemszogbol nezve is, tehat nehezen mennek tonkre es konnyen javithatoak. (a modern technika csak a hatekonysag javitasa miatt kell es csak az elektromos rendszereket erinti)

És mi köze van a kiaknázható termelési kapacitás és a keresleti oldal fizetőképtelenségéhez? Semmi. Hiába termelhetnél fizikailag, ha nincs aki fizessen érte. Tudod, ebbe bukott bele az előző rendszer...

Amúgy a tárolásnál szerintem a biotech is hozhat áttörést. GM baktériumok, algák, élesztősejtek amik közvetlenül a napfényből termelnek nagy hatékonysággal etanolt, vagy biodízelt. A természetben már megvannak az összetevők, csak transzgenikusan össze kell fércelni őket és kialakítani egy önmegújító struktúrát, ami nem sok karbantartást igényel.

Csináltak nemrégen egy kémiai tárolási technikát, valami kerámia, vagy szilikát ásvány alapú homok, amire ha vizet öntesz H fejlődik. Csináltak is hozzá egy elektromos bringát, kulacs méretű cellával.

Most nem találom hirtelen, de már piacon volt a cucc... Azt sehol nem írták, hogy magát az anyagot hogyan gyártják, de a lényeg, hogy kémiailag szilárd veszélytelen homok formájában is lehetne tárolni így az energiát. Gondolom nem túl nagy energiasűrűséggel, de legalább nem illan el, nem párolog el... csak víz ne érje, az a lényeg.

Az, hogy ez egyátalán lehetséges legyen ahhoz olyan klíma és földrajzi adottság is kell. A kunsági homokra ilyet nem telepítesz, mert ugyan ki fog tisztogatni több hektár területű tükröt?

A hidrogén nagyon nem fasza dolog.
A legillékonyabb anyag. Nem lehet bezárni sehova.. idő kérdése és elszökik a legjobb tartályokból is.
Nagyon alacsony a fajsúlya, folyékony állapotban is nagy a térfogata.. és folyékony állapotban való megtartásához, hatalmas nyomás, és aktív hűtés szükséges... Egy részt veszélyes a nagy nyomás miatt, és hogy a hidrogén robbanás veszélyes, másrészt az aktív hűtés energia igényes dolog.
Még fémben elnyeletve is problémás a tárolása.
A hidrogén helyett találjanak ki valami mást..
szerintem..

ez a kis 10% hatásfok nagyon nem fasza..
akkor már inkább oldják meg azt, hogy legyenek szuper olcsó polimer alapú, fényvisszatükröző bevonattal ellátott szolár tükrök, ezekből lehetne csinálni olcsó solar farmingot.. napmágjákat. Négyzetkilóméterek százait lehetne így olcsón hasznosítani.

A földtulajdonosok meg ezentúl nem uborkát meg káposztát fognak termelni, hanem áramot... mikor mi fizet jobban.

A fény energiát meg lehetne tárolni helyzeti energiában, tavakban. Amikor nem süt akkor onnan kinyerni, amikor meg süt, a fölösleget oda belepumpálni.

ez a 10% os dolog ló*aszt sem ér.. és gondolom méreg drága, sokkal bonyolultabb mint egy műanyag lap, fényvisszaverő réteggel bevonva.

Ez egy labor kísérleti példány kb, szóval bőven lehet még fejleszteni. Ehhez képest a 10% baromi jó érték.
Nyilván az akkuk egyelőre fejlettebbek, de hány évtized előnyük is van a hidrogén tárolás/üzemanyagcellákkal szemben? Szerintem a H-ben is van potenciál, csak még gyerekcipőben jár. Ha netán Lithium válság beütne, mert a Li nagyrésze Andokban van... akkor még fontos szereplő lehet.

Egy komplex kis rendszer lett az már biztos, de zseniális. Ha sikerül növelni az élettartamot és a hatékonyságot, jó kis tech lesz ebből.

Nem biztos, hogy ez fogja megváltani a napenergia gazdaságos tárolását, de egy jó példa arra, hogy mennyi áttörés várható közvetlen H tárolás szempontjából is.

Gondolom Molnibalage mindjárt jön lesötétzöld szarozni ezt is 😄

Azért ez nagyon-nagyon messze van egy napelemtől, ami 20%-os hatékonysággal termel 30+ évig. Talán néhány éven belül előállnak valamilyen változattal belőle, ami a termelést tényleges, valós használati körülmények között is képes ezzel a technikával csinálni.

A versenytársak, az új generációs elektromos energiatároló rendszerek (akkumulátorok) fejlesztésébe masszív energia ömlik és a jelenlegi technológia (li-ion) gyártási költsége is folyamatosan esik (ld Tesla Gigafactory).

A hidrogén alapú energia rendszernek, (amibe ez a termelő berendezés illeszkedik) még mindig elképesztő műszaki/gazdasági/infrastrukturális hátránya van a tisztán elektromos rendszerhez (pl napelem/szél + li-ion tárolók) képest, de azért ez a fejlesztés legalább a termelési oldalon előrelépésnek tűnik (ahhoz képest, hogy a hidrogént ma tipikusan földgázból állítják elő)

Jelenleg úgy tűnik, hogy az elektromos tároló rendszerek fejlődése sokkal gyorsabb mint a hidrogénes ökoszisztéma általában és a hidrogén maximum valamilyen mellékszerepben lesz csak jelen a jövőben. Talán szezonális áthidalásban játszhat majd szerepet vagy a szél/nap túltelepítés miatt időszakosan elérhető ingyen energiából talán tudnak majd elég olcsón előállítani az ipar számára szükséges hidrogént (bár ahhoz a cikkben szereplő foto-hidrogén rendszer szükségtelennek tűnik, mivel annak tipikusan elektromos energia a bemenete).

Egyszóval, előremutató fejlesztés ez, de egy olyan mellékágon, ami valószínűleg csak nagyon pici része lesz a jövőnek.

Azért azt tegyük hozzá, hogy az élelmezés és a bioüzemanyag gyártás elég érdekes viszonyban vannak. A xar elosztási rendszer (és akkor ne is ostorozzuk a létező világok legjobbikát jelentő kapitalizmust) miatt ma Mo-n kb 3 milkó ember van a szegénységi küszöb alatt, miközben a mezőgazdasági adottságok miatt az ország jelenlegi lakosságának többszöröse is ellátható volna. Ez jellemző akár az egész Világra is.

Namost a biodízel gyártás az élelmiszer termelés csökkentése egyértelműen felfelé hajtja az élelmiszer árakat. Ennek csak az az eredménye, hogy kb ua mennyiségű disznóember mellett (mert gazdagék meg tudják fizetni) több szegényember hal éhen, vagy hal bele a mennyiségi/minőségi hiányos táplálkozás hosszútávú következményeibe. Mellesleg az elhízás gyakorlatilag minőségileg hiányos táplálkozásbetegségnek is tekinthető és mindaz ami azzal jár, keringési problémák, cukorbetegség, akármi. Szupergazdagék ugyanis jobban figyelnek a kajára, még többet költenek rá és nem esznek meg minden szemetet, így a felsőbb osztályban arányaiban kevesebb az elhízott ember.

A belsőégésű motorok tekintetében pedig valóban rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Pl azért mert az energia 45% egyszerűen távozik a rendszerből a kipufogó gázokkal. A BMW pl újra feltalálta a közvetlen vízbefecskendezést, amivel a motort és a kipufogó gázokat is hűti, gyak a veszteséghő energiáját mozgássá alakítja. Ezzel kb. 15-20%-kal lehet a motorok hatásfokát növelni, maximális fordulatszám tartományban. Ez sportkocsinak jó, de a nagy fogyasztás gyakorlatilag a folyamatos gyorsítás/fékezés miatt jön elő. Ezen javít a villanyturbó. Hagyományosan úgy állítják más fordulatszámra a motort, hogy rengeteg üzemanyagot nyomnak bele, aztán majdcsak lesz valami. A turbó is gyak leköveti csak ezt a dolgot. A kompresszornál ugyan közvetlenebb alacsonyabb fordulatszámon a hatás, de semmiképp nem megelőzi a gyorsítást a magasabb töltöttség előállítása. Villanyturbónál a motor aktuális üzemmódjától függetlenül pörgetik fel a turbót, így pontosan csak annyi üzemanyag kell, amennyit az elfüstöl. Ez ilyen faja használatnál, sok gyorsításnál szintén vagy 20% megtakarítást jelent.

A Tesla-turbina jó kérdés, hogy mit tud. Én még nem láttam normálisan megépített motort ilyennel, persze lehet hogy van. Ha tudsz linket, megköszönöm!

én tudom.. én tudom a megoldást.
.. tápanyagcsökkentésre van szükség, hogy felszabaduljanak a mezőgazdasági területek és repcét meg ilyen szarokat tudjunk termelni, hogy bioetanolt tudjunk termelni.

át kell állítani a mezőgazdaságot üzemanyag előállító iparra
akkor nem lenne ennyi kövér hízó, és tovább gurulhatok a kocsival is.. és pár évvel újra, megint ki lehetne tolni, el lehetne halasztani az alternatív megoldások fejlesztését.

meg minek a kocsiba 90% os termikus hatásfokú tesla turbina..amikor még mindig nagyon jól működik a 100 éves jól bevált otto meg dizel körfolyamat a maga 25-30 % os hatásfokával..

robbantsuk fel a világot már.. minek az.. nem igaz? 😊