kvp#12
Napenergia egyszeru begyujtesere jo megoldas lenne stirling generatoros napenergia farmok hasznalata. Persze ehhez olyan orszagokban kellene elhelyezni egy csomo tukros generatort ahol eppen haboru zajlik. Pedig csak a Szahara egy apro reszet lefedve meg is lenne oldva az emberiseg energiatermelesi problemaja. A technologia alapja 18. szazadi, mig az elektromos reszet a NASA talalta ki par evtizede. Mukodeset tekintve tobb evtizedes melyuri kuldetesekhez is jo, tehat viszonylag uzembiztos es keves karbantartast igenyel.
Az elektromos energia tarolasara az egyik legegyszerubb legkori szendioxid es viz felhasznalasaval szintetikus metant gyartani, amit utanna elegetve visszakapjuk az eredetileg felhasznalt szendioxidot es mellektermekkent nemi vizgozt. Ezt a visszalakitast lehet energiacellaval vagy sima kulso egesu stirling motorral is vegezni. A teljes rendszer hatasfoka 70-80% korul lenne a naperomutol a motorig. Erre jonne ra az auto hajtasrendszere, tehat kb. a napenergia 65%-at lehetne kinyerni a jarmu mozgatasara. Mindezt szendioxid semleges modon es csak nagy tomegben rendelkezesre allo anyagokat hasznalva az osszes komponenshez. (bronz, rez, szilicium) Raadasul a metan cseppfolyositva tokeletesen szallithato es megfelelo szigeteles mellett hosszu ideig tarolhato. (pl. fold alatti gaztarolokban is)
A fenti technologia egyebkent letezik es az amerikai hadsereg nehol hasznalja is nehezen elerheto bazisok energiaval es uzemanyaggal torteno ellatasara. Az alkatreszek jelentos resze raadasul low tech, meg 19. szazadi szemszogbol nezve is, tehat nehezen mennek tonkre es konnyen javithatoak. (a modern technika csak a hatekonysag javitasa miatt kell es csak az elektromos rendszereket erinti)