99
-
sempronius18 #59 Attól, hogy kétszer ennyi felhő van simán lehet melegebb pl az óceánok párolgása gyorsul ott is van a baxott sok felhőd. -
gforce9 #58 Uhh...szerintem elbeszélünk egymás mellett. Értsd meg, nem vitatom azt, hogy a már meglévő meleget a pára ittartja. Ezt soha sem vitattam. Nyilván így van ezt mindenki tudja, aki életében járt már szabad levegőn. Globális hatásról beszélek, nem lokálisról. Képzelj el egy oylan földet, aminek a légkörében duplaannyi a pára ebből kifolyólag duplaannyi a felhő. Melegebb lenne vagy hidegebb? -
sempronius18 #57 A pára meleg tartja a levegőt, így a hő nem távozik vagy sugárzik vissza olyan gyorsan, mint általában a meleg levegő melegen tartja a földet is ami tovább gerjeszti a folyamatot így érted? -
gforce9 #56 A levegő elsősorban a felszín hőmérsékletétől melegszik. Attól, hoyg meleg a föld. Nem azért melegszik a levegő, mert benne pára van és közvetlenül a levegőt melegíti a nap. Legalábbis legjobb tudomásom szerint. -
gforce9 #55 Most direkt szivatsz?
Megpróbálom leírni mégérthetőbben. Vannak elektromágneses hullámok amik érik a földet. Ezek érkeznek mindenféle tartományban. Infrában, amit mi hőként érzékelünk. Röntgenben, amit mi arra használunk, hogy képeket készítsünk mondjuk a tüdőnkről. Ultraibolyában, amitől leégünk. Ez lényegében mind mind elektromágneses sugárzások, amiknek a hatását akkor látjuk, ha beleütköznek, kölcsönhatásba lépnek az anyaggal. Hogye milyen anyaggal milyen kölcsönhatásba lépnek az attól függ épp mibe ütköznek. A föld felszíne elég vegyes. Régi kollegám mondása szerint, olyan vegyes, mint a koldusszar. Ami azt okozza, hogy mindegy milyen sugárzás esik rá, nagyrészét elnyeli. Kivéve speciális eseteket: pl hó és jégmezőt hiába süti a nap. Nem a tetején kezd olvadni a hókupac, hanem a szélén. Azért, mert a hó visszaver szinte minden elektromágneses sugárzást. Nem tud a sugárzás energiát átadni neki, hogy megolvassza. Nomármost van a föld légköre az ég kék. Miért? Azért, mert a fényt szórja. Ha nem lenne légkör, akkor ugyanolyan fekete lenne az ég, mint éjjel. (a holdon nappal is fekete az ég légkör híjján). Namármost a földre érkező elektromágneses hullámoknak át kell ezen a légkörön haladniuk és az áthaladásuk hatékonysága attól függ, hogy a légkör mennyire átlátszó. Az elektromágneses hullámok viszont fura fajzat. Egyik frekvenciát egyik anyag gátol másik pedig átenged. Az üveg átengedi a látható fényt, az infrát viszont kevésbeé. A levegő is ilyen, de ha ködös, akkor nem engedi át a látható fényt. Ugyanúgy, ahogy a szennyezett üveg is homályossá válik nagyon csekély szennyező anyag hatására is. Azt is biztosan tudod, hogy létezik a hőtükör. Azt lényegében egy tükör. Úgy veri vissza az infravörös tartományt, mint a tükör a látható fényt. Azért lehet ez mert az alapjelenségh ugyanaz.
Namost akkor vegyük a földet, ami minden beérkező sugárzást elnyel. Milyen sugárzást? Ami a felszín eléri, nyilván egyebet nem tud. Szennyezz egy légkört co2-vel. A beeső sugárzásnak ez tökátlátszó. Lényegében a napból érkező sugárzás sértetlenül éri el a felszínt, hiszen a széndioxid tökátlátszó a legtöbb tartományban. A lényeg, a tiszta levegőben, ha van co2, akkor az nem sok vizet zavar, minde sugárzás eléri a felszínt.
Mi történik a felszínen? A felszínre beeső sugárzás gerjeszti a felszínt alkotó molekulákat. Melegíti. Ezek viszont ugyanúgy sugározzák kifelé az energiát. Muszáj ezt tenniük, hiszen ha nem tennék egyre csak melegebb és melegebb lenne. A kifelé történő sugárzás viszont a beesővel ellentétben nem a látható fény tartományában történik, hanem hősugárzás formájában elsősorban. Infratartományban. A co2-vel szennyezett légkör viszont olyan az infrának, mint a zseblámbának a köd. Semmit sem lehet látni. Nem engedi áthatolni. EZért van az, hogy a vízpára segít a co2 árt. Mert a vízpára a befelé igyekvő széles spektrumú sugárzást gátolja, viszont kifelé az infravöröst is (jobban mint a co2). De globálisan jobb a képlet. A co2 viszont a befelé igyekvő széles spektrumú sugárzást átengedi a kifelé igyekvő infravöröst viszont gátolja.
A felvetésedre válaszolva hogy: "jah a bemenőt blokkolja de visszaverődését meg gátolja.... "
Igen, ez ilyen fura folyamat, mert a beeső sugárzás széles spektrumú az infrán és a látható fényen át az uv-ig minden, viszont a kifelé történő szinte csak infravörös és az össz bejövő energia 90%-a infravörösben akar kifelé menni, az a hülye co2 meg pont abban a tartományban nem átlátszó.
Így érthető? Vagy nem tudom hogy lehetne jobban leírni. -
sempronius18 #54 Kösz se tudásom sem energiám így éjfélhez közeledve, hogy ilyen jól megfogalmazzam. -
Vol Jin #53 "De melyik részét nem érted annak be sem engedi a sugárzást...? Az üvegházhatás lényege, hogy befelé enged, de visszafelé nem. A vízpára viszont a beeső sugárzást is kurvakeményen blokkolja.."
Ez a lényeg. Elnyeli, nem visszaveri. Tehát amíg a széndioxid simán átengedi a fényt, és csak a visszafelé haladót nyeli el, és ott is csak az infrát, addig a víz rögtön megfogja. Azzal, hogy megfogja, melegszik. Azzal, hogy melegszik feljebb tolja azt a sávot, ahol kicsapódna. Magyarán feljebb tolja azt a határt, ahol felhő a felhő, és nem átlátszó gáz. Magyarán még vastagabb réteg tudja megtartani a hőt, még több levegő lesz melegebb, és kitolja azt a határt, ahol az időjárás működik. Mert ugye mondjuk a hetven kilométeres magasság nem téma, ha időjárásról van szó. Ez a hőelnyelő jelenség megszűnik ott, ahol már képtelenség átlátszóvá válnia a víznek. Ott belép az a jelenség, hogy már árnyékolja a beeső fényt, és a víz nem képes jelentős mennyiségben felfelé emelkedni, és nem engedi több hővel ellátni az alsóbb légköröket. Ez egy pillanatnyi egyensúlynak felel meg. És ez határozza meg az időjárásunkat, a klímánkat. A víz tartja itt a hőt. Ha elteleportálná a vizet valami gonosz hiperufó, nem csak annyi történne, hogy nagyon szomjasak lennénk, hanem alapvetően más lenne az időjárásunk is.
A széndioxid ebben a játékban kispályás.
Ellenben a felszín átalakítása baromira nem az. Ha a felmelegedés ellen akarnánk harcolni, erdőket ültetnénk, nem repcemezőket művelnénk. Az aszfaltot olyan anyaggal kevernénk, ami világosabb színű.
Továbbá fogós kérdés, hogy minek nagyobb a felülete. Egy teleknek vagy egy teleknek és egy háznak rajta? Továbbá mi csinál hőkatlant. Egy esőerdő vagy egy legelő a helyén? Egy hegy fűvel, vagy a kopár szikla? -
#52
Nemcsak blokkolja, elég szépen vissza is ver. -
sempronius18 #51 jah a bemenőt blokkolja de visszaverődését meg gátolja.... -
#50
Pontosan. -
sempronius18 #49 Nem tudsz példát mondani ezért írsz valamit amiről tudod, hogy hülyeség.......ne fárasszál már. -
#48
De melyik részét nem érted annak be sem engedi a sugárzást...? Az üvegházhatás lényege, hogy befelé enged, de visszafelé nem. A vízpára viszont a beeső sugárzást is kurvakeményen blokkolja...
Tehát a bibi az, hogy a sok balfasz szimplán képtelen értelmezni az a pofonegyszerű problémát, hogy spektrálisan milyen elnyelési és refelxikós mutatókkal bír a CO2 és a vízpára és az mit jelent. Ránzének egy számra és olyan hibás következtetést vonnak le, hogy eldobom az agyam... -
gforce9 #47 nyelvére=serpenyőjébe :) -
gforce9 #46 Hol tagadtam azt, hogy a kifelé történő sugárzást a vízpára jobban megtarja, mint a co2? :) Komolyan nem értelek én a globális hatását vitatom, nem a lokálist. De ha már 6. általános iskolai osztály alá soroltál akkor megpróbálok úgy válaszolni.
Van 10 egység beeső energia.
Vízpára: beesőt visszaver 6 egységet, átenged-ittart 4 egységet.
A co2 viszont semmit nem ver vissza, viszont van ittartó hatása. Erre próbáltam felhívni a figyelmet. Lehet nem eléggé szabatosan és precízen, képletekkel és grafikonokkal megtámogatva. Elnézést kérek.
Amúgy a fenti példa amit írtam tudom, hogy úgy hülyeség ahogy van, de nem tudtam egyszerűbben leírni. Mert mindig egyensúlyi helyzet van. A föld ha elnyel 10-et akkor ki is sugároz annyit, különben megfőne. A lényeg az egyensúlyi helyzet beállási pontja, ahol a vízpára tesz a mérleg mindkét nyelvére a co2 viszont csak az egyikre. -
gforce9 #45 Hát atomfizikus nem vagyok, csak átnéztem a színképeket a szórás és elnyelés spektrumát és tudom hogy a földnek infra a napnak meg valahova a látható tartományba esik a csúcsa. Talán zöld aszem:) -
gforce9 #44 Igen, csak ha több a pára akkor, több a köd, több a felhő és kisebb a felszíni sugárzás. Ha megkétszereznénk a víz párolgási sebességét annyi történne, hogy sokkal több lenne a felhő és hűlne tőle a föld globálisan. A sivatagi hőingadozás a trópusi fullasztó éjszaka azok lokális jelenségek, globálisan azonban nem ez teszi fel a pontot az i-re, hanem a ki és besugárzás egyensúlya és ebben a vízpára, globálisan szemlélve én úgy gondolom, hogy inkább segít mint árt. -
Vol Jin #43 Amit a széndioxid az infra tartományban tesz, azt a víz a teljes spektrumban. Mert molekulaszerkezetileg nagyobb a szabadsági foka. Így mondják azt tudományosan, hogy az a két hidtogén könnyen kalimpál az oxigénre csimpaszkodva. :-) Két oxigén ezt már lomhábban teszi egy szénatomon csücsülve. Na és akkor a metán az igazi nagyágyú. Neki rögtön négy ilyen izgága hidrogénje van. :-) -
sempronius18 #42 Úgy, hogy a levegőben lévő vízpára sokkal erősebb hőmegtartó, mint a benne lévő CO2 attól még hogy gyorsabban elbomlik...
Te meg tagadod. -
gforce9 #41 És ez mit is bizonyít, úgy globálisan? Ha már elkezdtél hülyének nézni. :) Azt, hogy a vízpára éjjel a lehülést gátolja? Mert ezt 2hsz-el korábban én is leírtam a csillagfényes téli éjszakák kapcsán. :)
Üvegházhatása nagy, viszont ez hogy is jön globálisan a vízpárához? Nem azt vitattam, hogy a kisugárzást gátolja a vízpára, hanem azt, hogy a beesőt is gátolja. -
Vol Jin #40 Na látod ez a lényeg. A vízpára eltárolja a hőt, és egyenletesen elteríti. Ahol ez nincs, mint a sivatagokban, ott a nappali döglesztő meleg után éjszaka befagy a segged. De ahol pár van a levegőben, ott megmarad egy része másnap reggelig. Mondhatni a víz létrehoz egy párkilométeres réteget, amiben egy normalizált időjárás folyik. -
gforce9 #39 Ez így van. Azzal egyetértek, hogy kiegyenlít. A co2 viszont abszolúte nem egyenlít semmit. Minél több van, annál jobban tartja a meleget a légkör. Ha vízpára nő, muszáj kicsapónia valahogy. Akár köd, akár felhő formájában, helytől hőmérséklettől, meg sok dologtól függően. Akár úgy, hogy koromszemcsékre ül ki a repülőgép után és gyártják a chemtrails elméleteket. :) A co2 viszont ilyet nem fog tenni. -
#38
A természetre kisebb változás is hatással van, de hogy jön ez ide?
A lényeg, hogy nem kell aggódnia senkinek a természet miatt, mert az regenerálódik (így vagy úgy) de a civilizációnk nem biztos. ;-) -
sempronius18 #37 Az átlag hőmérséklet a sivatagban jóval kisebb, mint az egyenlítőnél az esti lehűlés miatt....földrajz ált iskola 6. osztály. -
Vol Jin #36 A vízpára azzal okoz felmelegedést, hogy elnyeli a fényt, azaz melegíti a légkört. Márpedig az időjárás a légkör jelensége. Az tény, hogy kilométeres magasságokban kurva hideg van. Az is tény, hogy felhős időben a felszín kevésbé melegedik. De az egyértelmű, hogy az össz hőenergia nagyobb lesz. De most kezdesz félreérteni. A levegőben lévő nem kicsapódó víz, az kibaszottul üvegházhatású. Viszont, amikor a vízpára a magasabb régiókban kezd kicsapódni, ott valóban ellensúlyozza ezt. Mármint nem teljesen, de lényegét tekintve mégis, hiszen az időjárásunk a légkör pár kilométernyi rétegének jelensége. Mert nekünk nem az számít, hogy a Himalája magasságában mínusz 50 vagy mínusz 48 fok van. A vízpárának köszönhetően van egy réteg, aminek viszonylagosan normalizált, és kiegyenlített a hőmérséklete. Ha nem lenne ez a vízpára, nappal megfőnénk, este meg befagyna a seggünk. Lásd a sivatagokat! -
gforce9 #35 Dede hallottam, fullasztó a hőség, de tudommal a sivatagokban mérik a melegrekordokat, nem az egyenlítőnél, hanem a száraz sivatagokban. :) -
sempronius18 #34 A trópusi klímáról még nem halottál ugye, tudod esőerdők, vagy akár India monszun. -
gforce9 #33 Nem baj ha én azt mondom, ha süt a nap, de köd vagy felhő van akkor mégiscsak hidegebbet okoz az a bazinagy üvegházhatása? :) -
sempronius18 #32 Bizony. :) -
gforce9 #31 Tényleg? :) -
gforce9 #30 Egyébként ezt a vízpárát szerintem a zöldek nézték ki valami grafikonról, hogy milyen anyagnak mennyire átlátszó a a levegő, ha infrával átnézünk rajta. Aztán azt látták, hogy a co2-nél sokkal kevésbé átlátszó, ha vízpárával szennyezett a levegő. Csak azt felejtették el hozzászámolni, hogy a napból érkező sugárzás nem csak infra, hanem mindenféle tartományban érkezik és melegíti a földet. A kifelé történő sugárzás csúcspontja az infra ez igaz. De a beesőé nem. És ha az összképet nézzük a be és kiáramló sugárzást, akkor az jön ki, hogy hiába sokszor nagyobb az üvegházhatása a vízpárának, mégis a co2 sokkal ludasabb a dologban. -
sempronius18 #29 A vízpára sokkal erősebben üvegház hatású, mint a CO2. -
gforce9 #28 A vízpárát nem értem miért hozod ide. A vízpára, az enyhe páratartalomtól egészen a vastag felhőrétegekig a beeső sugárzást gátolja. Ergó a beeső sugárzás eleve nem is melegít vagy nem oylan mértkben, mint tiszta, napos idő esetén. Minél több a pára, a felhő annál hidegebb van. Ha fullfelhős lenne az ég meg eljönne az egyelőre csak scifikben emlegetett atomtél.Nem sok értelmét látom a felmelegedésbe beleszámátani egy olyan hatást, ami ha jelen van ponthogy a besugárzó fényt elnyeli, visszaveri, szórja. Ellenben a CO2-vel ami a beeső sugárzással semmit sem csinál, átengedi, de a távozni akaró termalizált energiát, infravörös tartományban blokkolja, visszaveri szórja és itt tartja. Tökmás globális hatása van. Valóban a pára nagy üvegházhatású ezt észre lehet venni csillagfényes téli estéken, amikor hidegebb van. De összességében a pára nem engedi annyira felmelegedni a földet, szóval az hűt inkább mint fűt. Minél több a pára, annál kevébé melegszik a föld.
Egyébként persze a földfelszín megváltoztatása is egészen biztosan nyomós ok ezt nem is vitatom. Mindazonáltal ezt a vízpárás dolgot abszolúte nem értem, hoyg miért lovagolnak rajta, amikor ponthogy segít. -
sempronius18 #27 Na ez !1000, de mi inkább kivágunk jó sok erdőt, hogy tudjunk repcét termeszteni, hogy kiváltsuk a gonosz környezetszennyező kőolajat. -
sempronius18 #26 A társadalmunkra akkor lenne káros, ha tönkretenné, vagy ellehetetlenítené a mezőgazdasági termelést, ha arra hatással van akkor márpedig a természetre is hatással van. -
Vol Jin #25 Mivel a vízpára két nagyságrenddel erősebb üvegházhatású, és abból több van a légkörben nem lenne durva becslés, ha azt mondanánk, hogy amennyiben egy fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet abból egy századfokkal veszi ki a részét a széndioxid változása. Az tény, ha emelkedik a hőmérséklet, akkor a növények kevesebbet kötnek meg, az óceánok dettó. Ebből az következik, hogy a jégmintákban a széndioxid változása és a hőmérséklet változása között összefüggés van. Ha melegedett a klíma, akkor megnövekedett a széndioxid szintje. Ez pedig a széndioxid a hőmérséklet jelzését kimutató kísérőjelenségként, és nem katalizátortényezőként tünteti fel a szememben. Ha katalizátor lenne, akkor nem lehetne stabil a rendszer. A hőmérséklet emelkedésével egy visszacsatoló hatású széndioxid növekmény jelentkezne, ami további hőmérséklet emelkedést kiváltva csak egy elszabaduló modellt jelentene. Márpedig ez eddig soha nem történt meg. Ez csak azért lehetséges, mert más tényezők határozzák meg a klímát.
Véleményem szerint a jelenlegi melegedésből az emberi hányad nem a széndioxid rovására írható, hanem az erdőirtás, az elsivatagodás, a mezőgazdasági területek növelése, és a települések, az urbanizáció felszínt átalakító tevékenységei a felelősek.
A honfoglalás előtt ez a terület egy erdős mezős térdég volt. Ma viszont egy baromi nagy szántóföld beton és aszfaltszigetekkel. Na most a Szahara hány százalékkal növekedett pár évtized alatt? Az amazonasi esőerdők hány százalékkal csökkentek?
Az ázsiai esőerdőkből mennyit vágtak ki?
Na most akkor legyen bűnbak a széndioxid, és ezzel ne is keljen foglalkozni. Sőt, végjunk ki mégt öbb erdőt, hogy ökobiodízelt tudjunk termeszteni, hogy megmentsük a bolygót! Nóóórmális? -
#24
Jelen esetben és általában a globális felmelegedéssel kapcsolatban CSAK az antropogén hatásról van szó, az a lényeges.
A felmelegedés SEBESSÉGE ami aggasztó és nem a természetre nézve káros hatása miatt, hanem mert társadalmunkban okozhat komoly károkat. -
sempronius18 #23 A föld klímája mindig változik ezt senki sem tagadja cirka 30 ezer éve még így is például 3 fokkal magasabb volt az átlag hőmérséklet, mint ma. -
gforce9 #22 Pedig a co2 eléggé könnyen kimérhető üvegházhatású és tipikusan az az anyag, ami gyakori és csak üvegházhatása van. A beeső fényt nem gátolja szinte semennyire csak a hőkisugárzást gátolja. Ez szerintem eléggé ténykérdés. Nopersze az más, hogy a klíma sokösszetevős. De egy töksteril változatlan rendszernél, amiben csak a co2 nőne, ott felmelegedés történne. Hogy nálunk fő ok e passz, de hogy hozzájárul, az tuti. -
Vol Jin #21 Hol a faszba mondtam te szerencsétlen, hogy nincs felmelegedés?
Lejjebb még azt is írtam, hogy emberi okság is van mögötte. A Szahara növekedése, amit a szavannák elpusztítása okoz, beieértve az amazonasi esőerdők kivágása mind melegíti a klímát. Az egy dolog, hogy a széndioxidot nem tartom felelősnek.
Úgyhogy, ha te azt kérdezed, hogy lehetek ennyire öntelt, én meg azt tőled, hogy lehetsz ekkora analfabéta idióta... -
bmw #20 Akkor szerinted nincs felmelegedes, nem valtozik a fold klimaja??
Ennyire ontelt ne legyen mar az ember.......
Tudom sokan onzoek es ugy vannak vele, hogy csak az ember szamit meg az Ő eletminosege a tobbi levan szarva.... Na ez a nem normalis felfogas.......