Vol Jin#53
"De melyik részét nem érted annak be sem engedi a sugárzást...? Az üvegházhatás lényege, hogy befelé enged, de visszafelé nem. A vízpára viszont a beeső sugárzást is kurvakeményen blokkolja.."
Ez a lényeg. Elnyeli, nem visszaveri. Tehát amíg a széndioxid simán átengedi a fényt, és csak a visszafelé haladót nyeli el, és ott is csak az infrát, addig a víz rögtön megfogja. Azzal, hogy megfogja, melegszik. Azzal, hogy melegszik feljebb tolja azt a sávot, ahol kicsapódna. Magyarán feljebb tolja azt a határt, ahol felhő a felhő, és nem átlátszó gáz. Magyarán még vastagabb réteg tudja megtartani a hőt, még több levegő lesz melegebb, és kitolja azt a határt, ahol az időjárás működik. Mert ugye mondjuk a hetven kilométeres magasság nem téma, ha időjárásról van szó. Ez a hőelnyelő jelenség megszűnik ott, ahol már képtelenség átlátszóvá válnia a víznek. Ott belép az a jelenség, hogy már árnyékolja a beeső fényt, és a víz nem képes jelentős mennyiségben felfelé emelkedni, és nem engedi több hővel ellátni az alsóbb légköröket. Ez egy pillanatnyi egyensúlynak felel meg. És ez határozza meg az időjárásunkat, a klímánkat. A víz tartja itt a hőt. Ha elteleportálná a vizet valami gonosz hiperufó, nem csak annyi történne, hogy nagyon szomjasak lennénk, hanem alapvetően más lenne az időjárásunk is.
A széndioxid ebben a játékban kispályás.
Ellenben a felszín átalakítása baromira nem az. Ha a felmelegedés ellen akarnánk harcolni, erdőket ültetnénk, nem repcemezőket művelnénk. Az aszfaltot olyan anyaggal kevernénk, ami világosabb színű.
Továbbá fogós kérdés, hogy minek nagyobb a felülete. Egy teleknek vagy egy teleknek és egy háznak rajta? Továbbá mi csinál hőkatlant. Egy esőerdő vagy egy legelő a helyén? Egy hegy fűvel, vagy a kopár szikla?