94
-
fonak #94 https://hirtv.hu/ahirtvhirei/fazekas-rovarokat-kell-ennunk-ha-befogadunk-menekulteket-2448790 -
esztyopa #93 Figyu !
Hiányos szókincsedet próbáld szótárakból,vagy könyvek olvasásával kiegészíteni !
A nemiszervek,és a közösülési aktusok nyakló nélküli,indokolatlan használata nem nyomatékosítja a mondanivalódat.
Próbálj kultúráltabban érvelni.Meglátod - menni fog ! -
teddybear #92 A nagyszüleim bőven a XIX. században születtek. A mi családunkban nem ritka a 90 év körüli életkor. Egy nemzedéknyi idő akár 40-50 év is lehet nálunk. -
gforce9 #91 Oké. Ez milyen kor? Középkor? -
teddybear #90 Inkább veled van a baj. Kezdesz mániákussá válni. Valami hülyeséget kitalálsz, vagy éppen csak megtetszik neked, aztán meg nem bírsz leszakadni róla.
A piramisos cikknél sem bírtad megérteni, hogy annak az elméletnek semmilyen valós jelét nem találták meg az egyiptológusok, régészek. Azaz csak kitaláció az egész. -
teddybear #89 Engem az zavar, hogy te meg a társad mindenáron koszos, rongyos, büdös, tetves embereknek akarjátok látni az őseinket.
Ugyanakkor amit a személyes higiéniáról tanultam, azt mind a szüleimtől, nagyszüleimtől van. Ők tanítottak meg rá, főleg úgy, hogy természetes dolognak vették a reggel-este alapos mosdást, és a rendszeres fürdést.
Úgy, hogy például a nagyszüleim életének többségében nemhogy fürdőszobájuk sem volt, de vezetékes vizük sem volt, sőt az áramot is csak az ötvenes évek végén kötötték be a faluba.
Ettől függetlenül az egész falu minden lakosa adott a tisztaságra, még a ridegpásztorok számadója is megkövetelte a bojtároktól a szombati fürdést. Ha kellett a kondérban melegítettek vizet hozzá, és dézsában, vagy később zománcos lavórban fürödtek meg. Ha már a pásztortanyán nem volt fürdőszoba...
Azonkívül a falu minden házát kora tavasszal kitakarították, mésszel kívül-belül kimeszelték, a döngölt földpadlót agyagos mázzal felmázolták, a bútorokat az udvaron ha kellett lemosták, újrafestették.
A házon is kijavították az esetleges sérüléseket. A család teljes ruhatárát, és az összes ágyneműt kimosták, kivasalták.
Ezzel legkésőbb Húsvét hetére végzett minden család. Nem emlékszem olyan családra, amely ne csinálta volna meg ezt a tavaszi nagytakarítást, de ha mégis akkor biztosan lenézte volna a többi. -
#88
Ez lehet multiplex személyiségzavar is. :-) Nem lennék meglepve. -
Vol Jin #87 Egyébként meg gf9 megmondhatja azt is, hogy nálam már előfordult, hogy valamit rosszul tudtam, és azt itt bevallottam. Például a He kezdeti előfordulását elképzelhetetlennek tartottam, mert azt hittem, hogy csak csillagokban keletkezhetett.
Nálad teddíbear meg ilyet nem láttam. A piramisos témáig megadtam neked a tiszteletet, de rájöttem, hogy gonosz törpévé válhatsz egy vita végére. -
Vol Jin #86 "Ugyan azt mondod mint Vol Jin. Akár egyazon ember is rejtőzhet a két nicknév mögött. Viszont ez nem fontos."
Hát baromira eltérő személyiségek vagyunk. Gf9 bárkinek megadja a tiszteletet, míg én ezt nem mindenkinek adom meg. Én bármikor elküldelek a faszba, vagy leidióta fasztarisznya gyökerezlek, ha úgy érzem, hogy az vagy, és azt érdemled. Sőt, olyat is merek mondani, ha az illető rászolgál, hogy húzd ki az apád faszát a seggedből, mert már túlságosan merev vagy. -
Vol Jin #85 "Nem. Te valamit kitalálsz, ami jól hangzik szerinted, aztán erőszakkal próbálod a valóságot hozzáfaragni. Ha valaki meg azt mondja ez nem igaz, akkor mindenfélét összehordasz."
Apád fasza találta ki te idióta. Baromira értelmetlen lenne ilyen téren elméletet gyártani. Egyrészt kibaszottul érdektelen számomra, hogy évszázadokkal ezelőtt hogy a faszba éltek az emberek. Egyszerűen csak belebotlottam ezekbe az információkba, amiket egy olyan ember kutatott, akit ezek a dolgok számomra érthetetlen módon érdekeltek. Az, hogy itt egyfajta felvilágosító munkát végeztem, az csak azért történt, mert meglepően sok ostobaságot hordtatok össze. Tök világos, hogy te valamiféle mélymagyarkodó szentimentalizmusból tartottad elképzelhetetlennek, hogy mi minden mai szemmel bizarrnak számító táplálékot fogyasztottak alig pár száz esztendeje az őseink. -
gforce9 #84 Igen csak épp egy fia indok sincs a HSZ-edben amellett, hogy a perszonális higénia miért is lett volna fontos, ugyenis én ezt vitatom. Illetve kb nulla bizonyíték van amellett, hogy fontos volt. Ellene pedig elég csak a járványokra gondolni, amelyek az általános higénia hiányából fakadtak egyrészt. Node mindegy. Felőlem aztán hihetsz amit akarsz, egyéni tartásban és belső igényeségben, szerintem messze jársz az igazságtól és az átlag középkori embernek ez nem volt prioritás, csak amennyire a célszerűség kívánta. -
teddybear #83 Ugyan azt mondod mint Vol Jin. Akár egyazon ember is rejtőzhet a két nicknév mögött. Viszont ez nem fontos.
". Igenis másképp volt mint ma. A jobbágynak kb megvolt a maga dolga és helye esélynélkül, hogy onnan kitörjön és kész."
Az első mondat pontos, mert tényleg más volt az a kor, mint a mostani.
A második viszont egy propagandaszöveg, és így hamis. Először is a középkor egy hosszú időszak volt, ez alatt alaposan és többször is átrendeződtek a társadalmi viszonyok. Országok emelkedtek fel, más országok meg megsemmisültek, vagy annyira megváltoztak, hogy nem is igazán hasonlítottak az elődtársadalomra, amiből létrejöttek.
Na, most a jobbágyság.
Egyrészt a legtöbb jobbágy nem is akart változtatni helyzetén. Beleszületett, és végigélte azt amit a sors rászabott. Viszont Európában nem sok olyan merev kasztrendszerű társadalom volt, ahol mindenkinek a beleszületett saját társadalmi besorolásában kellett élnie élete végéig. Hogy példát is mondjak: Kinizsi Pál például molnárlegényből lett magyar főnemes. De sok másik példa is volt, csak utána kell nézni.
A másik fő kitörési lehetőség az egyház volt. Se szeri se száma azoknak a jó eszű közembereknek, akik az egyházon belül léptek túl az eredeti társadalmi szintjükön. Akár főnemesi, sőt országvezetői rangot is elérhettek, ha elég jók voltak.
Mellesleg jobbágy volt az a dúsgazdag debreceni marhatőzsér is, aki százával hajtatta a lábasjószágot minden évben a bécsi vásárra, de az a körmöci aranyműves is, aki főuraknak, uralkodóknak árulta a keze munkáját. Nem csak a földet túró paraszt. -
#82
Ez így van, de senki nem mondta az ellenkezőjét. ;-)
Hozzátenném, hogy évszázadonként más és más volt a társadalmi rétegek közötti kapcsolat, tehát annyira általánosítani nem lehet, ráadásul amit egy laikus középkornak hív, az gyakran már újkor. Pl. a boszorkányégetések zöme az újkorban történt. És régiónként komoly eltérések voltak. Pl. a viszonyításként említett Nyugat-Európa leginkább alulmaradt a Kárpát-medencével szemben, nem csak a gasztronómiában és tisztálkodásban, hanem pl. a boszorkány "KEVÉSBÉ-égetésben" :-), a jobbágyok sorát vagy az élelmezést illetően is a felvilágosodásig mindenképpen. -
gforce9 #81 "Összekeverted a nickneveid..."
Kérdezz meg bármely admint hogy hány nickem van. Én teljesen nyugodt vagyok a válaszuktól. Innetől viszont a reagálást inkább mellőzöm, nagyon elszaladtál a fantáziálásba még a nickem körül is.
Csak annyi hogy az a bizonyos életszínvonal is kb mesekategória, szabott szerepek voltak. Igenis másképp volt mint ma. A jobbágynak kb megvolt a maga dolga és helye esélynélkül, hogy onnan kitörjön és kész. -
ostoros #80 A sötét középkor kifejezést olyanok találták ki, akik ezzel akarták osztani a konzervatívokat. Tehát politikai haszonra törekedtek az egész megalkotásával. Mindezt pedig olyan faszságokkkal támasztották alá, hogy "a középkorban azt hitték a Föld lapos" stb. Ami persze nem igaz. Az ókor és a középkor embere között nem volt e tekintetben különbség. Az ókori átlag ember ugyanúgy nem tudta, ahogy a középkori. Viszont a műveltek tudták.
http://en.wikipedia.org/wiki/Myth_of_the_Flat_Earth
Hadd tegyem hozzá, ez nem csak magára a középkorra vonatkozik, hanem azokra a népekre is, akik nem voltak letelepedettek. Azok persze mindig barbárok voltak.
És ez a jelenség még ma is jelen van!
Csak néztem egy ismeretterjesztő filmet, amiben régészkedtek, és találtak Angliában 25 holttestet és tíz méterrel arrébb egy gödörben a levágott fejeiket. A holttestek keze hátrakötve. Mit ad Isten, rögtön megpróbálták bizonyítani, hogy az áldozatok szerencsétlen angol-szászok voltak, akiket a brutális, barbár vikingek koncoltak fel.
Aztán a csontok izotópos elemzéséből kiderült, hogy az összes skandináviában született. Ezen persze meglepődtek, mert nem gondolták, hogy a letelepedett népek ugyan olyan brutálisak tudnak lenni, mint a "barbárok". Pedig pont az az igazság, hogy a szervezettebb nép sokkal nagyobb gazságok elkövetését képes elvégezni, mint a szervezetlen. -
teddybear #79 Összekeverted a nickneveid... 
Nem akarom fényezni a középkort, mert nincs mit fényezni. Viszont attól, hogy régen kissé szerényebb körülmények között kellett élniük az elődeinknek még nem voltak az általad is favorizált koszos éhenkórászok.
Többé-kevésbé pontosan ismerjük az életmódjukat, legfeljebb neked homályos a kor. Ugyan nincs túl sok forrásanyag ebből a korból, de azért akad.
Minden ember törekszik egy életszínvonalra, és arra, hogy el tudja látni magát és családját. Ez a "sötét középkorban" sem volt másként.
Ha jött az ellenség az egész falu kapta magát és elmenekült a környékbeli erdőkbe, mocsarakba, vagy a legközelebbi erődített településbe.
Lábon hajtották maguk előtt az jószágot, szekéren, háton cipelték az ingóságaikat, miután amit lehetett elástak, elrejtettek. -
#78
A sötét középkor kifejezést leginkább a sötét emberek használták, ma az intelligensebbje a kevés forrásanyagra utal vele.
-
#77
Arra a judeobolsevik-propaganda tájékozottságra nem lennék olyan büszke. ;-) -
gforce9 #76 Én azt látom, hogy te próbálod fényezni a történelmet, pedig a sötét középkor nem véletlenül kapta a nevét. Azt meg hogy egy közember mit tett és mit nem mégis honnan tudod? Lényegében néhány népmesétől eltekintve a közember meg sem jelenik a régi dokumentumokban. Az meg pláne nem, hogy hányszor fürdött. -
teddybear #75 "Kettőnk között az a különbség, hogy te valamit nem tudsz elképzelni, ezért szerinted nem igaz, míg én tájékozottságból mondom azt, amit."
Nem. Te valamit kitalálsz, ami jól hangzik szerinted, aztán erőszakkal próbálod a valóságot hozzáfaragni. Ha valaki meg azt mondja ez nem igaz, akkor mindenfélét összehordasz. -
Vol Jin #74 Kettőnk között az a különbség, hogy te valamit nem tudsz elképzelni, ezért szerinted nem igaz, míg én tájékozottságból mondom azt, amit. -
teddybear #73 És ki nem tett magasról nálunk az ilyesmire?
Jobb ha tudod, amikor a XIV. század elején a pápai legátus kiátkozta Buda polgárait, a város viszonzásul magát a pápát átkozta ki. Foganata is volt az átoknak, az akkori pápa nemsokára elhunyt.
Mellesleg az egyház sokszor akart beleugatni a köznép dolgaiba, de általában nem sok sikerrel. -
ostoros #72 Teddynek van igaza. -
Vol Jin #71 "Szóval, már a török eljövetele előtt is volt nálunk fürdőkultúra."
Lehidalok ezen a félretájékozottságon.
A pestisjárványok után az egyház kiadott egy dogmát a fürdés korlátozására, mivel a fürdőhelyeken megfertőzték egymást az emberek. Az egész keresztény világban bűnnek számított a túlzott tisztálkodás.
Úgyhogy akármilyen fürdőkultúra volt itt korábban, lett benne egy pár évszázados folytonossági hiány. A törökök le is néztek minket azért, amilyen büdösek meg koszosak voltunk. -
teddybear #70 Éppenséggel van. Nézd meg a hajléktalanokat például. Amelyikben van tartás, az ad is magára. Az talál módot arra, hogy megmosdjon, és rendben tartja a ruházatát is.
Amelyikben meg nincs, az retkes kívül-belül.
Az állatot nem érdekli, hogy mennyire tetves a pásztora, de már a többi embert igen. -
gforce9 #69 "Viszont aki állatokkal foglalkozott, annak muszáj volt adnia az egyéni tisztaságra, mert különben elárasztották a bolhák, tetvek"
Ennek mi köze a belső tartáshoz és igényességhez? Nyilván az álattartásnak és amúgy általában is a ház körüli dolgoknak meg volt a rendje és a módja, de ezt a célszerűség és nem a belső tartás vagy bármiféle igényességre való törekvés okozata volt. Nem attól számított a közember sem igényesnek, hogy heti egy helyett 3x fürdött. -
kissssss #68 öööö hát még mindig nem de ne zavarjon... se a török hódítás se a 48 49 szabadságharc idején nem volt az embereknek olyan luxusra elbaszni az idejüket mint az éhezés, ekkoriban vagy behódoltak(és güriztek tovább a földeken) az emberek vagy menekültek vagy egyszerűen csak lemészárolták őket.
Tetsuo pedig jól mondta terelsz ahogy tudsz, ki a picsát érdekli hogyan tisztálkodtak 500 évvel ez előtt? ki a faszt érdekli mit ettek 600 évvel ez előtt? a cikk nem erről szólt, az európai étkezési kultúrának sohasem volt maradandóan része a bogár/rovar zabálás. -
teddybear #67 ""a tisztaság elsősorban az igényességből és a belső tartásból fakad"
Ez kb propagandaszöveg. A középkori sznobok igényességét nem a tisztaságuk jelezte és a tartásuk sem attól függött."
Ami a XVIII. századi francia nemesség illeti, az nem igazán hemzsegett nálunk. A köznép különben sem használt hetekig a fejéhez rögzített parókákat, meg ruhakölteményeket, zavarta volna a kapálásban, meg a tehénfejésben.
Viszont aki állatokkal foglalkozott, annak muszáj volt adnia az egyéni tisztaságra, mert különben elárasztották a bolhák, tetvek.
Állatokkal meg mindenki foglalkozott, muszáj volt, nem volt autó meg traktor. -
teddybear #66 A kender, vagy lenszösz már sokkal régebbi megoldás volt a WC-papír alternatívájának. De az összecsavart fűcsóva, vagy nagyobb növényi levelek, rongyok, stb. mind, mind megfeleltek a szükséghelyzetben.
A rómaiak meg egy fanyélre kötözött tengeri szivacsot használtak tisztálkodásra, amit egy vödör vízben öblítettek le. Valahogy úgy nézett ki a dolog, mint mostanában a WC-kefe...csak nem kapar annyira...
Némelyik öreg a dalmát tengerparton még mindig ilyesmit használ. -
teddybear #65 Ez nem egészen így van.
Magyarország területén többfelé is volt termálforrás, amit rendszeresen használtak is az itt élő népek. Miután a rómaiak meghódították Pannóniát és Daciát, szinte minden nagyobb településen építettek közfürdőt. Némelyiken többet is. Használták is rendszeresen. A Római Fürdő mond neked valamit?
Ami után a birodalom összeomlott, tulajdonképp csak a gyógyforrások maradtak meg fürdőnek, illetve a Délvidéken egészen a honfoglalás utánig fennmaradt egy mediterrán(vegyesen a római birodalomból) eredetű városlakó népcsoport. Ők még ekkor is a későrómai, azaz keresztény vallású és kultúrájú népség voltak.
Ami a budai gyógyforrásokat illeti, feljegyezték, hogy Mátyás király is gyakran használta őket, részben gyógyhatásuk miatt.
Szóval, már a török eljövetele előtt is volt nálunk fürdőkultúra. -
gforce9 #64 Legjobb tudomásom szerint a fürdőkultúra a törökök miatt honosodott meg nálunk és hozta be a rendszeresebb tisztálkodást, mint nyugatabbra tőlünk.
"a tisztaság elsősorban az igényességből és a belső tartásból fakad"
Ez kb propagandaszöveg. A középkori sznobok igényességét nem a tisztaságuk jelezte és a tartásuk sem attól függött. -
ostoros #63 ŐŐŐ.. Nem gondoltam, hogy ez tényleg téma leaz, de ha igen, akkor elmondom, hogy a WC papírra rengeteg alternatíva létezett. Közvetlenül előtte újságpapírt használtak (USA) vagy ott volt az említett kukorica csuhé, illetve más dolgok is. Nagyanyám azt mesélte, hogy a kereszt apjáéknál az öregasszony rongyot használt, amit rendszeresen mosott. Az öreg pedig nem szarozott, mert kukorica csutkát használt. (Azt nem tudom hogyan, de gyanítom nem volt aranyere) Azután ott volt az amit azelőtt mindenki használt: a falevél, illetve lapu levél. -
Oliwaw #62 " töltött káposzta, vagy babgulyás " ,ezt még kiegészíthetnénk pörkölttel és halászlével és elő is állt a magyarok istene (az szentáromság, ez meg négy ?, nem baj mi többek vagyunk)
-
Oliwaw #61 Értekezés a kukoricacsuhé egy eltérő, de nem teljesen szokatlan felhasználásáról. A kukoricát kb 1650 től termesztik napjainkig, tehát csak ezen időszak alatt vált lehetővé a felhasználás ezen módja (amely messze esik a középkortól). A kukorica növekedése során csak bizonyos időszakban használható erre a célra. Ha a csövek már elég nagyok zöld állapotban hántsuk le a csőről, egy alkalomra elég sok kell mert a felulete síkos így kevéssé tapad rá az anyag, tehát egy család hamar megkoppasz egy kisebb kukoricaföldet. Száraz állapotban szinte alig alkalmas a célra, mert felülete érdessé válik és töredezik és a szélei erősen vágnak(ezért tárolása sem javasolt) .
Így csak azok használják akiket egy vágás helyett nem zavar a több vágás.
Gondolom ezen rövid időszak alatt a kukorica ültetvénnyel nem rendelkezők részére (akik bizonyára sokkal többen voltak) a terjesztés megoldott volt.
Az ilyen szükségletek kielégítésére javaslom a lapulevél ültetvényeket. Sokkal alkalmasabb a célra és a csigák kedvenc eledele is (két legyet egy csapásra).
Hogy a szösz mennyire nem alkalmas ilyen célra, majd egy más alkalommal. -
Vol Jin #60 Én is rakok bele paradicsomot, nem arról van szó, de az eredeti recept szerint nincs benne. Ennek csak egy oka van, hogy szeretem a paradicsomot. Az meg egy másik dolog, hogy édes paprikát mellőzve főzök. Csak szigorúan csípőset. Sőt ha akad, füzérről is teszek bele cseresznyepaprikát vagy csilit még, ami nem úrölt, hanem csak belemorzsolom. Ne csak színe legyen, hanem ereje is. Főleg, ha paprikás lesz, nem csak pörkölt, mert a tejföl csökkenti a kapszaicin hatását.
Na de ettől még a paradicsom, vagy paradicsomsűrítmény használata olaszos hatás. Egyébként szoktam én kísérletezni, úgyhogy borsó vagy savanyított pepperónit (szigorúan csak csípőst) szeletelve is szokot belekerülni a pörköltnek már nem nevezhető készítményeimbe. Sőt, kislukú sajtreszelőn lereszelt sárgarépa késsel tovább aprítva is dob az ízvilágon. Az állagot pedig kifejezetten krémesebbé teszi.
Amúgy ha már magyaros hagyományokról van szó a hajdina vagy a törtbúza köretként isteni. Jobb mint a rizs. -
teddybear #59 A pörkölt fontos része a paradicsom, legfeljebb a svábok, románok meg a tótok nem tesznek bele. De az olyan is.
Talán kérdezd meg az anyádat a receptről. Hátha tud főzni. -
teddybear #58 Mondom hogy össze-vissza beszélsz.
"Jajj de értetlen vagy!
Ha egy háború egy emberöltőn is túlmutat, márpedig mi évszázadokon keresztül hadban álltunk néhány rövid szünetet nem számítva, akkor a háborús étrend a mindennapi. Márpedig ha valaki egész életében evett csigát, gilisztát meg vogarat, mert egész életében háborúban élt, akkor ha esetleg van két év béke, nem áll le ezalatt a csiga és gilisztazabálásról, azon az alapon, hogy béke van, és jajj mit fog erről gondolni évszázadok multán az interneten a Tetsuo nevű felhasználó."
Ha sokat üldözték az illetőt, akkor vagy elfogták és elhurcolták, vagy megölték, vagy sikerült elmenekülnie védettebb helyre. A leghosszabb háborúnk eddig a törökkel volt, de még miattuk sem szoktunk rá a bogarakra, sem a hernyókra. A disznóra igen, mert azt a török nem vitte el, nem úgy mint a marhát, kecskét, juhot.
Kutyát és macskát sem szokás nálunk enni, ahogy a csigát is csak a ferdébb ízlésűek esznek.
"Úgyhogy mi a faszt terelek? Végig ugyanarról beszéltem. Hallod, most olyat mondok, hogy beszarsz. Fogat se mostak baszod. Meg a wc-papírt sem ismerték. Sőt, papír zsebkendőt se használtak. Akármekkora magyarok is voltak. Tudom, hogy te eddig azt gondoltad, hogy ezek a hiányosságok csak a többi európai nációt jellemezték, de le kell lombozzalak. Minket is."
Fogat tényleg nem nagyon mostak régen, inkább csak öblögettek étkezés után.
A higiénia sokat változott a történelem során, de azért fürdeni mindig fürdöttek a magyarok. Lehet hogy régebben ritkábban, de tudod a tisztaság elsősorban az igényességből és a belső tartásból fakad, nem pedig a fürdőszobád tartozéka.
Lavór, vagy dézsa mindig akadt, legfeljebb télen melegíteni kellett a vizet. Nagyanyám a kilencvenhez közeledve, élete utolsó napjaiban is naponta mosdott, pedig még iható vízért is négy utcányit kellett menni az élete túlnyomó részében.
WC-papír helyett meg kukoricacsuhét, vagy szöszt használtak például. Meg papírzsepi helyett vászonzsebkendőt, amit aztán kimostak. Előre csomagolt papírpelenka helyett meg pamutpelust, amit kimostak és ki is főztek.
Ami azt illeti a déli népek már a rómaiak előtt is vízbe mártott tengeri szivaccsal tisztálkodtak meg ha az illemhelyen akadt dolguk. -
#57
Efféle, hosszabb időszak nem volt hazánkban.
Talán a mongol hadjáratok és a "kommunista" ámokfutás alatt érte a magyarokat a legnagyobb pusztítás ebből a szempontból.
Pista bácsi idézet van az #1-ben is. ;-) Alap. -
Vol Jin #56 :-) Ez a Besenyő Pista bácsi hiányzott. :-) -
Vol Jin #55 "A pörkölt egy magyaros ízlés szerint fűszerezett raguféle, ha nem tudnád. Nem vettük át senkitől, a raguféléket tulajdonképp a főzés kitalálása óta önállóan készíti minden nép. A pörköltet a pirospaprika, és a paradicsom használatának elterjedése óta főzzük. Épp úgy, mint a töltött paprikát, vagy a paradicsomos húsgombócot."
Csak szólok, hogy a pörköltbe nem kell paradicsom. Lehet bele azt is rakni, csak akkor már nem pörkölt, hanem valami magyaros-olaszos raguizéféle.