Együnk tücsköt, bogarat!

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/fazekas-rovarokat-kell-ennunk-ha-befogadunk-menekulteket-2448790

Figyu !
Hiányos szókincsedet próbáld szótárakból,vagy könyvek olvasásával kiegészíteni !
A nemiszervek,és a közösülési aktusok nyakló nélküli,indokolatlan használata nem nyomatékosítja a mondanivalódat.
Próbálj kultúráltabban érvelni.Meglátod - menni fog !

A nagyszüleim bõven a XIX. században születtek. A mi családunkban nem ritka a 90 év körüli életkor. Egy nemzedéknyi idõ akár 40-50 év is lehet nálunk.

Oké. Ez milyen kor? Középkor?

Inkább veled van a baj. Kezdesz mániákussá válni. Valami hülyeséget kitalálsz, vagy éppen csak megtetszik neked, aztán meg nem bírsz leszakadni róla.

A piramisos cikknél sem bírtad megérteni, hogy annak az elméletnek semmilyen valós jelét nem találták meg az egyiptológusok, régészek. Azaz csak kitaláció az egész.

Engem az zavar, hogy te meg a társad mindenáron koszos, rongyos, büdös, tetves embereknek akarjátok látni az õseinket.

Ugyanakkor amit a személyes higiéniáról tanultam, azt mind a szüleimtõl, nagyszüleimtõl van. Õk tanítottak meg rá, fõleg úgy, hogy természetes dolognak vették a reggel-este alapos mosdást, és a rendszeres fürdést.
Úgy, hogy például a nagyszüleim életének többségében nemhogy fürdõszobájuk sem volt, de vezetékes vizük sem volt, sõt az áramot is csak az ötvenes évek végén kötötték be a faluba.

Ettõl függetlenül az egész falu minden lakosa adott a tisztaságra, még a ridegpásztorok számadója is megkövetelte a bojtároktól a szombati fürdést. Ha kellett a kondérban melegítettek vizet hozzá, és dézsában, vagy késõbb zománcos lavórban fürödtek meg. Ha már a pásztortanyán nem volt fürdõszoba...
Azonkívül a falu minden házát kora tavasszal kitakarították, mésszel kívül-belül kimeszelték, a döngölt földpadlót agyagos mázzal felmázolták, a bútorokat az udvaron ha kellett lemosták, újrafestették.
A házon is kijavították az esetleges sérüléseket. A család teljes ruhatárát, és az összes ágynemût kimosták, kivasalták.
Ezzel legkésõbb Húsvét hetére végzett minden család. Nem emlékszem olyan családra, amely ne csinálta volna meg ezt a tavaszi nagytakarítást, de ha mégis akkor biztosan lenézte volna a többi.

Ez lehet multiplex személyiségzavar is. :-) Nem lennék meglepve.

Egyébként meg gf9 megmondhatja azt is, hogy nálam már elõfordult, hogy valamit rosszul tudtam, és azt itt bevallottam. Például a He kezdeti elõfordulását elképzelhetetlennek tartottam, mert azt hittem, hogy csak csillagokban keletkezhetett.

Nálad teddíbear meg ilyet nem láttam. A piramisos témáig megadtam neked a tiszteletet, de rájöttem, hogy gonosz törpévé válhatsz egy vita végére.

"Ugyan azt mondod mint Vol Jin. Akár egyazon ember is rejtõzhet a két nicknév mögött. Viszont ez nem fontos."

Hát baromira eltérõ személyiségek vagyunk. Gf9 bárkinek megadja a tiszteletet, míg én ezt nem mindenkinek adom meg. Én bármikor elküldelek a faszba, vagy leidióta fasztarisznya gyökerezlek, ha úgy érzem, hogy az vagy, és azt érdemled. Sõt, olyat is merek mondani, ha az illetõ rászolgál, hogy húzd ki az apád faszát a seggedbõl, mert már túlságosan merev vagy.

"Nem. Te valamit kitalálsz, ami jól hangzik szerinted, aztán erõszakkal próbálod a valóságot hozzáfaragni. Ha valaki meg azt mondja ez nem igaz, akkor mindenfélét összehordasz."

Apád fasza találta ki te idióta. Baromira értelmetlen lenne ilyen téren elméletet gyártani. Egyrészt kibaszottul érdektelen számomra, hogy évszázadokkal ezelõtt hogy a faszba éltek az emberek. Egyszerûen csak belebotlottam ezekbe az információkba, amiket egy olyan ember kutatott, akit ezek a dolgok számomra érthetetlen módon érdekeltek. Az, hogy itt egyfajta felvilágosító munkát végeztem, az csak azért történt, mert meglepõen sok ostobaságot hordtatok össze. Tök világos, hogy te valamiféle mélymagyarkodó szentimentalizmusból tartottad elképzelhetetlennek, hogy mi minden mai szemmel bizarrnak számító táplálékot fogyasztottak alig pár száz esztendeje az õseink.

Igen csak épp egy fia indok sincs a HSZ-edben amellett, hogy a perszonális higénia miért is lett volna fontos, ugyenis én ezt vitatom. Illetve kb nulla bizonyíték van amellett, hogy fontos volt. Ellene pedig elég csak a járványokra gondolni, amelyek az általános higénia hiányából fakadtak egyrészt. Node mindegy. Felõlem aztán hihetsz amit akarsz, egyéni tartásban és belsõ igényeségben, szerintem messze jársz az igazságtól és az átlag középkori embernek ez nem volt prioritás, csak amennyire a célszerûség kívánta.

Ugyan azt mondod mint Vol Jin. Akár egyazon ember is rejtõzhet a két nicknév mögött. Viszont ez nem fontos.

". Igenis másképp volt mint ma. A jobbágynak kb megvolt a maga dolga és helye esélynélkül, hogy onnan kitörjön és kész."

Az elsõ mondat pontos, mert tényleg más volt az a kor, mint a mostani.

A második viszont egy propagandaszöveg, és így hamis. Elõször is a középkor egy hosszú idõszak volt, ez alatt alaposan és többször is átrendezõdtek a társadalmi viszonyok. Országok emelkedtek fel, más országok meg megsemmisültek, vagy annyira megváltoztak, hogy nem is igazán hasonlítottak az elõdtársadalomra, amibõl létrejöttek.
Na, most a jobbágyság.
Egyrészt a legtöbb jobbágy nem is akart változtatni helyzetén. Beleszületett, és végigélte azt amit a sors rászabott. Viszont Európában nem sok olyan merev kasztrendszerû társadalom volt, ahol mindenkinek a beleszületett saját társadalmi besorolásában kellett élnie élete végéig. Hogy példát is mondjak: Kinizsi Pál például molnárlegénybõl lett magyar fõnemes. De sok másik példa is volt, csak utána kell nézni.
A másik fõ kitörési lehetõség az egyház volt. Se szeri se száma azoknak a jó eszû közembereknek, akik az egyházon belül léptek túl az eredeti társadalmi szintjükön. Akár fõnemesi, sõt országvezetõi rangot is elérhettek, ha elég jók voltak.

Mellesleg jobbágy volt az a dúsgazdag debreceni marhatõzsér is, aki százával hajtatta a lábasjószágot minden évben a bécsi vásárra, de az a körmöci aranymûves is, aki fõuraknak, uralkodóknak árulta a keze munkáját. Nem csak a földet túró paraszt.

Ez így van, de senki nem mondta az ellenkezõjét. ;-)
Hozzátenném, hogy évszázadonként más és más volt a társadalmi rétegek közötti kapcsolat, tehát annyira általánosítani nem lehet, ráadásul amit egy laikus középkornak hív, az gyakran már újkor. Pl. a boszorkányégetések zöme az újkorban történt. És régiónként komoly eltérések voltak. Pl. a viszonyításként említett Nyugat-Európa leginkább alulmaradt a Kárpát-medencével szemben, nem csak a gasztronómiában és tisztálkodásban, hanem pl. a boszorkány "KEVÉSBÉ-égetésben" :-), a jobbágyok sorát vagy az élelmezést illetõen is a felvilágosodásig mindenképpen.

"Összekeverted a nickneveid..."

Kérdezz meg bármely admint hogy hány nickem van. Én teljesen nyugodt vagyok a válaszuktól. Innetõl viszont a reagálást inkább mellõzöm, nagyon elszaladtál a fantáziálásba még a nickem körül is.

Csak annyi hogy az a bizonyos életszínvonal is kb mesekategória, szabott szerepek voltak. Igenis másképp volt mint ma. A jobbágynak kb megvolt a maga dolga és helye esélynélkül, hogy onnan kitörjön és kész.

A sötét középkor kifejezést olyanok találták ki, akik ezzel akarták osztani a konzervatívokat. Tehát politikai haszonra törekedtek az egész megalkotásával. Mindezt pedig olyan faszságokkkal támasztották alá, hogy "a középkorban azt hitték a Föld lapos" stb. Ami persze nem igaz. Az ókor és a középkor embere között nem volt e tekintetben különbség. Az ókori átlag ember ugyanúgy nem tudta, ahogy a középkori. Viszont a mûveltek tudták.
http://en.wikipedia.org/wiki/Myth_of_the_Flat_Earth

Hadd tegyem hozzá, ez nem csak magára a középkorra vonatkozik, hanem azokra a népekre is, akik nem voltak letelepedettek. Azok persze mindig barbárok voltak.
És ez a jelenség még ma is jelen van!
Csak néztem egy ismeretterjesztõ filmet, amiben régészkedtek, és találtak Angliában 25 holttestet és tíz méterrel arrébb egy gödörben a levágott fejeiket. A holttestek keze hátrakötve. Mit ad Isten, rögtön megpróbálták bizonyítani, hogy az áldozatok szerencsétlen angol-szászok voltak, akiket a brutális, barbár vikingek koncoltak fel.
Aztán a csontok izotópos elemzésébõl kiderült, hogy az összes skandináviában született. Ezen persze meglepõdtek, mert nem gondolták, hogy a letelepedett népek ugyan olyan brutálisak tudnak lenni, mint a "barbárok". Pedig pont az az igazság, hogy a szervezettebb nép sokkal nagyobb gazságok elkövetését képes elvégezni, mint a szervezetlen.

Összekeverted a nickneveid...<#awink>

Nem akarom fényezni a középkort, mert nincs mit fényezni. Viszont attól, hogy régen kissé szerényebb körülmények között kellett élniük az elõdeinknek még nem voltak az általad is favorizált koszos éhenkórászok.
Többé-kevésbé pontosan ismerjük az életmódjukat, legfeljebb neked homályos a kor. Ugyan nincs túl sok forrásanyag ebbõl a korból, de azért akad.

Minden ember törekszik egy életszínvonalra, és arra, hogy el tudja látni magát és családját. Ez a "sötét középkorban" sem volt másként.

Ha jött az ellenség az egész falu kapta magát és elmenekült a környékbeli erdõkbe, mocsarakba, vagy a legközelebbi erõdített településbe.
Lábon hajtották maguk elõtt az jószágot, szekéren, háton cipelték az ingóságaikat, miután amit lehetett elástak, elrejtettek.

A sötét középkor kifejezést leginkább a sötét emberek használták, ma az intelligensebbje a kevés forrásanyagra utal vele.

Arra a judeobolsevik-propaganda tájékozottságra nem lennék olyan büszke. ;-)

Én azt látom, hogy te próbálod fényezni a történelmet, pedig a sötét középkor nem véletlenül kapta a nevét. Azt meg hogy egy közember mit tett és mit nem mégis honnan tudod? Lényegében néhány népmesétõl eltekintve a közember meg sem jelenik a régi dokumentumokban. Az meg pláne nem, hogy hányszor fürdött.

"Kettõnk között az a különbség, hogy te valamit nem tudsz elképzelni, ezért szerinted nem igaz, míg én tájékozottságból mondom azt, amit."

Nem. Te valamit kitalálsz, ami jól hangzik szerinted, aztán erõszakkal próbálod a valóságot hozzáfaragni. Ha valaki meg azt mondja ez nem igaz, akkor mindenfélét összehordasz.

Kettõnk között az a különbség, hogy te valamit nem tudsz elképzelni, ezért szerinted nem igaz, míg én tájékozottságból mondom azt, amit.

És ki nem tett magasról nálunk az ilyesmire?

Jobb ha tudod, amikor a XIV. század elején a pápai legátus kiátkozta Buda polgárait, a város viszonzásul magát a pápát átkozta ki. Foganata is volt az átoknak, az akkori pápa nemsokára elhunyt.

Mellesleg az egyház sokszor akart beleugatni a köznép dolgaiba, de általában nem sok sikerrel.

Teddynek van igaza.

"Szóval, már a török eljövetele elõtt is volt nálunk fürdõkultúra."

Lehidalok ezen a félretájékozottságon.

A pestisjárványok után az egyház kiadott egy dogmát a fürdés korlátozására, mivel a fürdõhelyeken megfertõzték egymást az emberek. Az egész keresztény világban bûnnek számított a túlzott tisztálkodás.

Úgyhogy akármilyen fürdõkultúra volt itt korábban, lett benne egy pár évszázados folytonossági hiány. A törökök le is néztek minket azért, amilyen büdösek meg koszosak voltunk.

Éppenséggel van. Nézd meg a hajléktalanokat például. Amelyikben van tartás, az ad is magára. Az talál módot arra, hogy megmosdjon, és rendben tartja a ruházatát is.
Amelyikben meg nincs, az retkes kívül-belül.

Az állatot nem érdekli, hogy mennyire tetves a pásztora, de már a többi embert igen.

"Viszont aki állatokkal foglalkozott, annak muszáj volt adnia az egyéni tisztaságra, mert különben elárasztották a bolhák, tetvek"

Ennek mi köze a belsõ tartáshoz és igényességhez? Nyilván az álattartásnak és amúgy általában is a ház körüli dolgoknak meg volt a rendje és a módja, de ezt a célszerûség és nem a belsõ tartás vagy bármiféle igényességre való törekvés okozata volt. Nem attól számított a közember sem igényesnek, hogy heti egy helyett 3x fürdött.

öööö hát még mindig nem de ne zavarjon... se a török hódítás se a 48 49 szabadságharc idején nem volt az embereknek olyan luxusra elbaszni az idejüket mint az éhezés, ekkoriban vagy behódoltak(és güriztek tovább a földeken) az emberek vagy menekültek vagy egyszerûen csak lemészárolták õket.

Tetsuo pedig jól mondta terelsz ahogy tudsz, ki a picsát érdekli hogyan tisztálkodtak 500 évvel ez elõtt? ki a faszt érdekli mit ettek 600 évvel ez elõtt? a cikk nem errõl szólt, az európai étkezési kultúrának sohasem volt maradandóan része a bogár/rovar zabálás.

""a tisztaság elsõsorban az igényességbõl és a belsõ tartásból fakad"

Ez kb propagandaszöveg. A középkori sznobok igényességét nem a tisztaságuk jelezte és a tartásuk sem attól függött."

Ami a XVIII. századi francia nemesség illeti, az nem igazán hemzsegett nálunk. A köznép különben sem használt hetekig a fejéhez rögzített parókákat, meg ruhakölteményeket, zavarta volna a kapálásban, meg a tehénfejésben.

Viszont aki állatokkal foglalkozott, annak muszáj volt adnia az egyéni tisztaságra, mert különben elárasztották a bolhák, tetvek.
Állatokkal meg mindenki foglalkozott, muszáj volt, nem volt autó meg traktor.

A kender, vagy lenszösz már sokkal régebbi megoldás volt a WC-papír alternatívájának. De az összecsavart fûcsóva, vagy nagyobb növényi levelek, rongyok, stb. mind, mind megfeleltek a szükséghelyzetben.

A rómaiak meg egy fanyélre kötözött tengeri szivacsot használtak tisztálkodásra, amit egy vödör vízben öblítettek le. Valahogy úgy nézett ki a dolog, mint mostanában a WC-kefe...csak nem kapar annyira...<#awink>
Némelyik öreg a dalmát tengerparton még mindig ilyesmit használ.

Ez nem egészen így van.

Magyarország területén többfelé is volt termálforrás, amit rendszeresen használtak is az itt élõ népek. Miután a rómaiak meghódították Pannóniát és Daciát, szinte minden nagyobb településen építettek közfürdõt. Némelyiken többet is. Használták is rendszeresen. A Római Fürdõ mond neked valamit?
Ami után a birodalom összeomlott, tulajdonképp csak a gyógyforrások maradtak meg fürdõnek, illetve a Délvidéken egészen a honfoglalás utánig fennmaradt egy mediterrán(vegyesen a római birodalomból) eredetû városlakó népcsoport. Õk még ekkor is a késõrómai, azaz keresztény vallású és kultúrájú népség voltak.

Ami a budai gyógyforrásokat illeti, feljegyezték, hogy Mátyás király is gyakran használta õket, részben gyógyhatásuk miatt.

Szóval, már a török eljövetele elõtt is volt nálunk fürdõkultúra.

Legjobb tudomásom szerint a fürdõkultúra a törökök miatt honosodott meg nálunk és hozta be a rendszeresebb tisztálkodást, mint nyugatabbra tõlünk.

"a tisztaság elsõsorban az igényességbõl és a belsõ tartásból fakad"

Ez kb propagandaszöveg. A középkori sznobok igényességét nem a tisztaságuk jelezte és a tartásuk sem attól függött.

ÕÕÕ.. Nem gondoltam, hogy ez tényleg téma leaz, de ha igen, akkor elmondom, hogy a WC papírra rengeteg alternatíva létezett. Közvetlenül elõtte újságpapírt használtak (USA) vagy ott volt az említett kukorica csuhé, illetve más dolgok is. Nagyanyám azt mesélte, hogy a kereszt apjáéknál az öregasszony rongyot használt, amit rendszeresen mosott. Az öreg pedig nem szarozott, mert kukorica csutkát használt. (Azt nem tudom hogyan, de gyanítom nem volt aranyere) Azután ott volt az amit azelõtt mindenki használt: a falevél, illetve lapu levél.

" töltött káposzta, vagy babgulyás " ,ezt még kiegészíthetnénk pörkölttel és halászlével és elõ is állt a magyarok istene (az szentáromság, ez meg négy ?, nem baj mi többek vagyunk)

Értekezés a kukoricacsuhé egy eltérõ, de nem teljesen szokatlan felhasználásáról. A kukoricát kb 1650 tõl termesztik napjainkig, tehát csak ezen idõszak alatt vált lehetõvé a felhasználás ezen módja (amely messze esik a középkortól). A kukorica növekedése során csak bizonyos idõszakban használható erre a célra. Ha a csövek már elég nagyok zöld állapotban hántsuk le a csõrõl, egy alkalomra elég sok kell mert a felulete síkos így kevéssé tapad rá az anyag, tehát egy család hamar megkoppasz egy kisebb kukoricaföldet. Száraz állapotban szinte alig alkalmas a célra, mert felülete érdessé válik és töredezik és a szélei erõsen vágnak(ezért tárolása sem javasolt) .
Így csak azok használják akiket egy vágás helyett nem zavar a több vágás.
Gondolom ezen rövid idõszak alatt a kukorica ültetvénnyel nem rendelkezõk részére (akik bizonyára sokkal többen voltak) a terjesztés megoldott volt.
Az ilyen szükségletek kielégítésére javaslom a lapulevél ültetvényeket. Sokkal alkalmasabb a célra és a csigák kedvenc eledele is (két legyet egy csapásra).
Hogy a szösz mennyire nem alkalmas ilyen célra, majd egy más alkalommal.

Én is rakok bele paradicsomot, nem arról van szó, de az eredeti recept szerint nincs benne. Ennek csak egy oka van, hogy szeretem a paradicsomot. Az meg egy másik dolog, hogy édes paprikát mellõzve fõzök. Csak szigorúan csípõset. Sõt ha akad, füzérrõl is teszek bele cseresznyepaprikát vagy csilit még, ami nem úrölt, hanem csak belemorzsolom. Ne csak színe legyen, hanem ereje is. Fõleg, ha paprikás lesz, nem csak pörkölt, mert a tejföl csökkenti a kapszaicin hatását.

Na de ettõl még a paradicsom, vagy paradicsomsûrítmény használata olaszos hatás. Egyébként szoktam én kísérletezni, úgyhogy borsó vagy savanyított pepperónit (szigorúan csak csípõst) szeletelve is szokot belekerülni a pörköltnek már nem nevezhetõ készítményeimbe. Sõt, kislukú sajtreszelõn lereszelt sárgarépa késsel tovább aprítva is dob az ízvilágon. Az állagot pedig kifejezetten krémesebbé teszi.

Amúgy ha már magyaros hagyományokról van szó a hajdina vagy a törtbúza köretként isteni. Jobb mint a rizs.

A pörkölt fontos része a paradicsom, legfeljebb a svábok, románok meg a tótok nem tesznek bele. De az olyan is.

Talán kérdezd meg az anyádat a receptrõl. Hátha tud fõzni.

Mondom hogy össze-vissza beszélsz.

"Jajj de értetlen vagy!

Ha egy háború egy emberöltõn is túlmutat, márpedig mi évszázadokon keresztül hadban álltunk néhány rövid szünetet nem számítva, akkor a háborús étrend a mindennapi. Márpedig ha valaki egész életében evett csigát, gilisztát meg vogarat, mert egész életében háborúban élt, akkor ha esetleg van két év béke, nem áll le ezalatt a csiga és gilisztazabálásról, azon az alapon, hogy béke van, és jajj mit fog errõl gondolni évszázadok multán az interneten a Tetsuo nevû felhasználó."

Ha sokat üldözték az illetõt, akkor vagy elfogták és elhurcolták, vagy megölték, vagy sikerült elmenekülnie védettebb helyre. A leghosszabb háborúnk eddig a törökkel volt, de még miattuk sem szoktunk rá a bogarakra, sem a hernyókra. A disznóra igen, mert azt a török nem vitte el, nem úgy mint a marhát, kecskét, juhot.
Kutyát és macskát sem szokás nálunk enni, ahogy a csigát is csak a ferdébb ízlésûek esznek.

"Úgyhogy mi a faszt terelek? Végig ugyanarról beszéltem. Hallod, most olyat mondok, hogy beszarsz. Fogat se mostak baszod. Meg a wc-papírt sem ismerték. Sõt, papír zsebkendõt se használtak. Akármekkora magyarok is voltak. Tudom, hogy te eddig azt gondoltad, hogy ezek a hiányosságok csak a többi európai nációt jellemezték, de le kell lombozzalak. Minket is."

Fogat tényleg nem nagyon mostak régen, inkább csak öblögettek étkezés után.

A higiénia sokat változott a történelem során, de azért fürdeni mindig fürdöttek a magyarok. Lehet hogy régebben ritkábban, de tudod a tisztaság elsõsorban az igényességbõl és a belsõ tartásból fakad, nem pedig a fürdõszobád tartozéka.
Lavór, vagy dézsa mindig akadt, legfeljebb télen melegíteni kellett a vizet. Nagyanyám a kilencvenhez közeledve, élete utolsó napjaiban is naponta mosdott, pedig még iható vízért is négy utcányit kellett menni az élete túlnyomó részében.

WC-papír helyett meg kukoricacsuhét, vagy szöszt használtak például. Meg papírzsepi helyett vászonzsebkendõt, amit aztán kimostak. Elõre csomagolt papírpelenka helyett meg pamutpelust, amit kimostak és ki is fõztek.

Ami azt illeti a déli népek már a rómaiak elõtt is vízbe mártott tengeri szivaccsal tisztálkodtak meg ha az illemhelyen akadt dolguk.

Efféle, hosszabb idõszak nem volt hazánkban.
Talán a mongol hadjáratok és a "kommunista" ámokfutás alatt érte a magyarokat a legnagyobb pusztítás ebbõl a szempontból.
Pista bácsi idézet van az #1-ben is. ;-) Alap.

:-) Ez a Besenyõ Pista bácsi hiányzott. :-)

"A pörkölt egy magyaros ízlés szerint fûszerezett raguféle, ha nem tudnád. Nem vettük át senkitõl, a raguféléket tulajdonképp a fõzés kitalálása óta önállóan készíti minden nép. A pörköltet a pirospaprika, és a paradicsom használatának elterjedése óta fõzzük. Épp úgy, mint a töltött paprikát, vagy a paradicsomos húsgombócot."

Csak szólok, hogy a pörköltbe nem kell paradicsom. Lehet bele azt is rakni, csak akkor már nem pörkölt, hanem valami magyaros-olaszos raguizéféle.

"Ne tereljél, jó Vol Jin-szokás szerint!
A konyhákról, szokásokról van szó, nem arról, hogy néhány esetben mire kényszerültek az emberek!"

Jajj de értetlen vagy!

Ha egy háború egy emberöltõn is túlmutat, márpedig mi évszázadokon keresztül hadban álltunk néhány rövid szünetet nem számítva, akkor a háborús étrend a mindennapi. Márpedig ha valaki egész életében evett csigát, gilisztát meg vogarat, mert egész életében háborúban élt, akkor ha esetleg van két év béke, nem áll le ezalatt a csiga és gilisztazabálásról, azon az alapon, hogy béke van, és jajj mit fog errõl gondolni évszázadok multán az interneten a Tetsuo nevû felhasználó.

Szóval mit is terelek?
Jó, hogy nem akarod bemagyarázni nekem, hogy a középkorban naponta fürödtek a honfitársaink, és napjában cseréltek tiszta alsónemût.

Éééérted??? Középkóóóór. Éééérted???

Úgyhogy mi a faszt terelek? Végig ugyanarról beszéltem. Hallod, most olyat mondok, hogy beszarsz. Fogat se mostak baszod. Meg a wc-papírt sem ismerték. Sõt, papír zsebkendõt se használtak. Akármekkora magyarok is voltak. Tudom, hogy te eddig azt gondoltad, hogy ezek a hiányosságok csak a többi európai nációt jellemezték, de le kell lombozzalak. Minket is.

Gondolom mindenki ismeri Besenyõ TT István, vagyis Besenyõ Tudatosan Táplálkozó István idevágó eszmefuttatását. Õ például tudatosan táplálkozik, mert végig tudja, hogy eszik. Egyébként meg térfogat növellõ szer.

(A magyarnál jobb konyha nincsen. Aki meg töltött káposzta, vagy babgulyás helyett valami nyúlós, gumiszerû, iszapízû herkentyûszart akar enni, hááát, gratulálok neki.)

:-D És?
Elvileg az angolok is ismerik (stew), mégsem tudnak készíteni olyat, ami rajtuk kívûl bárkinek is ízlik.
Az alább említett Jamie Oliwer is minden tudását külföldiektõl szerezte!
Na, nem mintha többet érne a kamu, flancos fõzõtudománya egy átlagos parasztasszonyénál.

Ja. Mint ahogy a körömpörköltet fõtt krumplival is a törökök fõzték elõször.

A pörköltszerû raguféléket elõször a mexikóiak fõzték, aztán spanyol közvetítéssel terjedt el Európában.
De a ragut, azaz a kis darabokra vágott húsfélébõl, és zöldségekbõl fõzött húsételt minden olyan nép feltalálta, amelynek volt fõzõedénye.

A pörkölt pedig török eredetû....olvass utána.

Az angol konyháról maguk az angolok is lenézõen beszélnek. Ami azt illeti, én elkészítettem kíváncsiságból Jamie Oliver néhány receptjét. Nem estem hanyatt az eredménytõl. Ehetõ volt, de nem igazán jó. Kicsit többet vártam egy sztárszakács receptjétõl.

De amit Londonban a turistautunk alatt kaptunk enni, az csak az életben maradáshoz volt jó. Pedig echte angol szakácsunk volt.

Össze-vissza beszélsz, mert szerinted jól hangzik! Azért mert katasztrófa idején rákényszerültek az emberek az életben maradásuk miatt a bogár és patkányevésre, még nem vált az ilyesmi rendszeressé! És nem is épült be a konyhánkba.

Mindig is tanultak egymástól a népek mindenfélét, aztán beépült a szokásainkba. De a rovarevés sohasem volt a magyar konyha része.

A pörkölt egy magyaros ízlés szerint fûszerezett raguféle, ha nem tudnád. Nem vettük át senkitõl, a raguféléket tulajdonképp a fõzés kitalálása óta önállóan készíti minden nép. A pörköltet a pirospaprika, és a paradicsom használatának elterjedése óta fõzzük. Épp úgy, mint a töltött paprikát, vagy a paradicsomos húsgombócot.

Amit a törökök közvetítésével kaptunk, az a paprika, a paradicsom, meg még néhány más zöldség, de õk is amerikai forrásokból vették át.

Ne tereljél, jó Vol Jin-szokás szerint!
A konyhákról, szokásokról van szó, nem arról, hogy néhány esetben mire kényszerültek az emberek!

És igen, minden konyha változik folyamatosan és átvesz alapanyagokat, ízeket, módszereket másoktól, ez alap.
Az angolok amit átvettek, az nem integrálódott hagyományként, kivéve a 60-70 éves portugál eredetû fish&chips-t, ami már angol; De pl. a curry és sok ázsiai alapanyag nem angol, annak ellenére hogy régebb óta próbálkoznak vele.
Emiatt volt csak példa az angol "konyha".

A pörköltet a Törököktõl vettük át meg még egy csomó magyaros kaját, csak ezt az ultramagyar töri phd képzõben nem tanítsák nekik.