teddybear#89
Engem az zavar, hogy te meg a társad mindenáron koszos, rongyos, büdös, tetves embereknek akarjátok látni az őseinket.
Ugyanakkor amit a személyes higiéniáról tanultam, azt mind a szüleimtől, nagyszüleimtől van. Ők tanítottak meg rá, főleg úgy, hogy természetes dolognak vették a reggel-este alapos mosdást, és a rendszeres fürdést.
Úgy, hogy például a nagyszüleim életének többségében nemhogy fürdőszobájuk sem volt, de vezetékes vizük sem volt, sőt az áramot is csak az ötvenes évek végén kötötték be a faluba.
Ettől függetlenül az egész falu minden lakosa adott a tisztaságra, még a ridegpásztorok számadója is megkövetelte a bojtároktól a szombati fürdést. Ha kellett a kondérban melegítettek vizet hozzá, és dézsában, vagy később zománcos lavórban fürödtek meg. Ha már a pásztortanyán nem volt fürdőszoba...
Azonkívül a falu minden házát kora tavasszal kitakarították, mésszel kívül-belül kimeszelték, a döngölt földpadlót agyagos mázzal felmázolták, a bútorokat az udvaron ha kellett lemosták, újrafestették.
A házon is kijavították az esetleges sérüléseket. A család teljes ruhatárát, és az összes ágyneműt kimosták, kivasalták.
Ezzel legkésőbb Húsvét hetére végzett minden család. Nem emlékszem olyan családra, amely ne csinálta volna meg ezt a tavaszi nagytakarítást, de ha mégis akkor biztosan lenézte volna a többi.