159
-
mizar1 #75 Nem jó a modell, illetve a matematikai modell szélsőértékének értelmezést ad, ami hiba.
Az anyag jóval az ilyen szélsőérték fölvétele előtt valami mást csinál.
Fogalmazhatok úgy is, hogy nem minden matematikai eredménynek, értéknek van valós materiális megfelelője.
Nwem az anyag robban bele az üres térbe. Maga az anyag a tér. -
mizar1 #74 Azért írtam, úgy is, hogy teremtődés, mert az nem feltételezi Isten létét. De az sem lehetséges. A teremtés azt jelenti, hogy a semmiből lesz valami. Ez pedig nem lehetséges. Ez logikával be lehet látni, csak valamennyit gondolkodni kell rajta. -
suba53 #73 mizar1, azért is írtam idézőjelbe a semmit, mert az hogy mi azt látjuk, azt értelmezzük, az csak a számunkra észlelhetetlensége miatt semmi. És a teremtődés folyamata sem biztos hogy misztikus, isteni eredetű kell, hogy legyen.
De ha van valami a világmindenségben ami az univerzumok terét adja, és amiből kirobbanhatnak az univerzum buborékok, és ha vannak olyan univerzumok, ahol nem értelmezhető az anyag, és semmi olyan, ami a mi univerzumunkban természetes, mondjuk azért mert a kozmikus állandók kicsit mások, akkor az bizony komoly fejtörésre kell, hogy késztesse az asztrofizikusokat. :-) -
suba53 #72 gforce9, szerintem is ez a lényeg :-)
Mi csak a jelenlegi korlátozott intelligenciánkkal próbáljuk felfogni a körülöttünk zajló eseményeket, és akárhány akadémikus, meg filozófus is gondolkodott eddig rajta, az lehet hogy csak elenyészően piciny morzsája a valóságnak.
Nem lehetünk annyira önteltek, hogy azt higgyük, hogy a jelenlegi tudásunk, a tudományunk jelenlegi állapota elég a világmindenség minden aspektusának a magyarázatára. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy mondjuk ezer év múlva mennyit fogunk tudni.
A világmindenség meg teszi a dolgát a mi véleményünktől függetlenül. :-) -
gforce9 #71 Nem, amit te mondasz az a teljesen önkényes kijelentés. :) -
gforce9 #70 A legtöbb embernek ezzel van baja. A végtelenekkel. Nulla térfogat, végtelen sűrűség. Ezt nem bírjuk értelmezni. Amúgy kiderülhet, hogy nincs így, de az is lehet hogy tényleg így van. Mindazonáltal az, hogy mi nem bírjuk felfogni ezeket a végteleneket az egyátalán nem érv arra, hogy akkor nem is lehet végtelen. Nemhinném, hogy az univerzumot érdekelné kicsit is az, hogy mi mit is bírunk felfogni belőle :) -
mizar1 #69 "Azért ez a "semmiből nem lehet valami" állítást igencsak cáfolja az univerzum keletkezésének jelenlegi magyarázata is."
Így keletkezik az, amit tudfomámnyos miszticizmusnak neveznek. :-)
Nem, a semmiből nem lesz semmi.
A semmi ellenkezik a természettel. Nincs, olyan, hogy semmi.
Nincs olyan hely a Világmindenségben.
Mindenütt anyag van valamilyen megnyilvánulási formájában. -
suba53 #68 Azért ez a "semmiből nem lehet valami" állítást igencsak cáfolja az univerzum keletkezésének jelenlegi magyarázata is. Végtelenül pici térből, végtelenül gyorsan hip-hop létrejön egy univerzum, ami azért annyira nem kicsi. :-)
Kvázi berobban az univerzumokat tartalmazó térbe, a világmindenségbe egy új buborék ami tartalmaz ezt-azt. Matematikailag, legalábbis az emberiség által eddig ismert matek szerint ez a fajta "teremtődés" nem vezethető le. Ezért számolnak olyan extrém léptékekkel, mind térben mind időben, hogy ezt valahogy magyarázni tudják.
Érdekes, hogy a nulla térfogat végtelen sűrűséggel inkább elfogadható, mit találni egy nem ennyire extrém lehetőséget. :-)
Azt el tudom képzelni, hogy a "semmi" azért semmi, mert a jelenlegi képességeinkkel nem észlelhető, és a létrejövés, "teremtődés" maga egy általunk eddig nem ismert folyamat következménye.
Remélem előbb utóbb ezeket a folyamatokat is megismerjük. -
gforce9 #67 "Energia anyagi forrás nélkül nem létezik."
Az ilyen kijelentések teljesen önkényesek és csak filozófiai alapjuk van. Mivel nem tekintik a témában dolgozók igaznak az energiamegmaradás törvényét (nagyban értve az univerzum fejlődésének szintjén) már jó 50 éve. Persze le lehet maradni ennyivel, de szeritnem jobb nyitottnak lenni. Az hogy te valamit nem tudsz elképzelni az irreleváns. Nem aszerint fog működni a világ :) -
mizar1 #66 Az energia lényege más univerzumokban is ugyanaz lehet csak, mint a miénkben. Hiszen minden energia forrása valamely anyagi rendszer megváltozása, mozgása. Energia anyagi forrás nélkül nem létezik. -
mizar1 #65 Amiről te beszélsz, az az anyag szűken vett meghatározása. Ez csak az anyag rendszereire vonatkozik -(szubatomi részecskékre és magasabb rendszerekre /magyarán azt tekinti csak anyagnak, amelynek tömege, impulzusa van/).
Amiről én írtam, az az anyag tágabb értelmezése, és az összes létezőre -tehát a Világegyetemek (ha több van) összes halmazára, a teljes Világmindenségre is igaz.
Hogy a mozgás és a kiterjedés fölötti tulajdonságok milyenek más Világegyetemekben, azt lehet találgatni és matematikai modelleket alkotni rá. Én azt tippelem, hogy nem mások, hanem ugyanilyenek.
-
suba53 #64 Az anyag definiciója a mi univerzumunkra érvényes. A folyamatosan képződő, ( nulla térfogatból nulla idő alatt felfúvódó, ez önmagában is elég extrém. ) sok sok egyéb univerzumokban valószínű, hogy egészen más definíciók lehetnek mind az anyagra, mind az időre, mind az energiára. Biztos van olyan is, ahol az általunk ismert anyagformák nem is léteznek, mégis egy létező univerzum más törvényekkel.
És mi van az univerzumok közötti térrel? Térben elkülönülten léteznek, vagy dimenzióban elkülönülten? Vagy mégis van olyan tér, ami a mi univerzumunkban érvényes definíciók szerint nem létezhetne, de amúgy tere a multiverzumnak? -
mizar1 #63 "formája" -elnézést! -
mizar1 #62 De, ki kell mondani. Az anyag valami "bizbaz" ahogy írod, amelynek két alapvető, tulajdonsága van: a kiterjedés és a mozgás.
Magyarán nem lehet úgy tovább lebontani az anyagot, hogy ebből a két tulajdonságából valamelyik is megszűnjék. Mivel az anyagnak ez az alapvető formálya tovább elbomlani már nem tud, ezért léte örök, és ez a természetes állapot. A teremtés, teremtődés ellenkezne a természettel, ezért ilyen nincs is, és nem is lehet.
Aztán ahogy rendszerek épülnek föl, úgy jelennek meg újabb és újabb tulajdonságok, a tulajdonságok, illetve halmazaik mindig ugyanazok az adott szervezettségi szinten, tehát törvényekké lehet nyilvánítani őket. Ezek nincsenek "betáplálva" az anyagba, ahogy a hívők, illetve "tudományos misztika" hívői gondolják, hanem az adott szervezettségi szintből következnek. Mindennek csak oka van. Nincs olyan esemény az anyagi Világban, amelynek ne lenne közvetlen oka. Ezért látjuk a világ dolgait visszafelé tekintve olyan harmonikusnak, tökéletesnek. A dolgok egymásra épülnek okozatok alapján. Persze, hogy minden szépen összeillik, és a teremtés, teremtődés látszatát kelti! -
mizar1 #61 Ha az összes létezőt neveznénk világegyetemnek, akkor abból értelemszerűen csak egy lehetne. Ha világegyetemnek azt az anyaghalmazt nevezzük, amelyben élünk és amelyet belátunk, akkor ilyen lehet több is, hiszen anyaghalmazokról van szó.
Ezért javaslom, hogy Világegyetem és Világmindenség között tegyünk különbséget. -
mizar1 #60 A semmiból nem lesz valami. Nem létezik teremtés, vagy teremtődés. Energiát sem tudsz előállítani, csak elvonni valahonnan. Ugyanez van az anyaggal. Nem így az anyag rendszereivel, -szubatomi részecskékkel, atomokkal, molekulákkal egészen az emberig. A rendszerek fölépülnek, lebomlanak és egymásba átalakulnak. De maga az anyag-energia együttes állandó marad. az nem keletkezik és nem semmisül meg. Ez a természetes állapot. -
mizar1 #59 Minden ami létezik az az anyagnak valamilyen megnyilvánulási formája. Nem tudsz olyan valós dolgot mutatni, amire ez ne lenne igaz. A "görbült téridő" az egy matematikai modell egyik eleme. Érdekes módon az jellemuző rá mint az energiaterjedésre. A távolság négyzetével fordítottan arányos. .../és nem a görbe téridők talélkozása kelti az óceán dagályhullámait, mint azt írta valaki valamelyik fórumban. (A Föld és a Hold görbült téridői mozgatják az óceánokat -írta). Hehe. -
suba53 #58 Néhány komolyabb asztrofizikus is a 3. verzióra voksol. És már az elméletén, a matematikai modelljén is dolgoznak.
Én minden matek nélkül, csak logikailag is a 3. esetet tartom valószínűnek.
És ebbe még egy felsőbb erő játéka is beleférhet, hogy lássuk mire képesek a különféle állandókkal indított univerzumok. :-) -
gforce9 #57 A multiverzum elmélet elterjedése inkább filozófiai alapokon nyugszik, mintsem igazolható dolgokon. A kiindulópont akkor kezdett el kialakulni, amikor megértették, hogy milyen finomhangolású az egész univerzum ahol élünk. Azok a fizikai állandók (amelyeket jelenleg állandóknak és nem származtatott értékeknek tekintenek: elektrontömeg, proton-neutron átalakulás gyakoriság, stb) nagyonfontosak, hogy annyik legyenek amennyik. Ha egy kicsi változást eszközölünk rajtuk, nem lehetnénk mi sem. Amikor erre rájöttek 3 féle magyarázattal lehetett élni alapvetően.
1. Valami felsőbb erő (isten, teremtő vagy tudjaafranc ki) állította be ezeket az értékeket úgy ahogy. Ebben én személy szerint nem tudok hinni.
2. Azért akkorák ezek az értékek amekkorák, mert ha nem így lenne mi sem lehetnénk, hogy ilyesmin gondolkozhassunk ezekután felesleges ezen rágódni.
3. Nem csak a mi univerzumunk létezik, hanem számtalan másik, ahol ezek a mi általunk megszokott állandók más értékűek. Vannak olyanok, amelyekben emiatt élet sem lehet. Mi egy olyanban élünk amelyik alkalmas rá.
Jelenleg ki ki saját beállítottsága szerint eldöntheti, hogy neki melyik verzió tetszik. Én személy szerint az utóbbi 2 között nem tudok dönteni :) Persze mindenkinek lehet kitalálni saját verziót is, bár nem tudom mi lehetőség van ezeken kívül :) -
suba53 #56 Nem tudom, de nekem ez a szinte nulla térfogatból, semmi idő alatt felfúvódó univerzum egy kicsit sántít.
Főleg annak fényében, hogy ma már a multiverzum elmélet kezdi átvenni az egyetlen univerzum helyét.
Vagyis az anyag nélkül nem létező térben végtelen számú "anyag" univerzum jön létre, és gondolom szűnik meg folyamatosan.
És a végtelen időben az a röpke 14milliárd év, amire a mi kis szikrányi univerzumunk korát taksáljuk csak egy villanás.
Simán beleférne az elméletbe, hogy a nulla térfogatból nulla idő alatt felfúvódó univerzum keletkezésére a semmiből teremtetett jelzőt használjuk.
Nem tudom annak lényegét megfogalmazni, de egy dimenzió fluktuáció, vagy valami fázisugrás a kvantumtérben, a képzettebbek talán jobban el tudják képzelni. -
#55
Igen. Valami olyan analógia lehet érvényes, mint a távcső meg a mikroszkóp esetében, az elv ugyan az, de az egyikkel a bacikat, a másikkal az 5 km-re levő elefántokat tudom vizsgálni.
Nekem van egy olyan érzésem, és ez már szubjektív, meg filozófia, meg rizsázás, hogy még mindig csak nagyítókat építgetünk és valami kis bolhaként egy elefánt lábnyomában csücsülünk, és nem tudjuk bebizonyítani az elefánt létezését pedig a annak a dögnek itt kell lennie valahol.
XD -
gforce9 #54 Megpróbálom úgy megfogalmazni, hogy szemléletes legyen, ha hibázok, majd javítanak, akik jobban képben vannak. A Michelson-Morley kísérlet egyébként az éter kimutatására lett volna alkalmas, nem volt ehhez köze elvi szinten sem.
A jelenlegi kísérlet szigorúan elvi szinten a következő: Képzeljünk el egy síkot. Vegyünk fel rajta egy háromszöget. Az euklideszi geometria szerint a háromszög belső szögeinek összege 180 fok. Ha ugyanezt a háromszöget ráfeszítjük egy görbült felületre, akkor a szögeinek összege megváltozik, mert egy gömb felületére rajzolt háromszög szögeinek összege nagyobb mint 180 fok. Tehát, ha a körülöttünk lévő téridőt "síknak" görbülésmentesnek tekintjük. (a nap és a föld alig-alig görbíti, szóval jó közelítéssel sík is), akkor ha ideér hozzánk egy gravitációs hullám hatást fog gyakorolni ránk, illetőleg a körülöttünk lévő téridőre. Görbíteni fogja. A görbület nagyságát pedig a műszerekkel ki lehet mérni ugyanúgy, ahogy a szögek mérésével különbséget lehet tenni, aközött hogy a háromszög sík felületre van rajzolva, vagy görbült felületre. A mérés elve ez. A technikai részletekkel nem vagyok tisztában. Én nagyon kíváncsi vagyok mi lesz az eredmény :) -
#53
Az a baj, és ez inkább az én problémám persze, hogy nem értem mennyivel lesz több az új szuperlézeres kísérlet, mint anno a Michelson-Morley kísérlet.
Persze akkor nem is gondoltak gravitációs hullámok keltette interferenciákra, de elveit tekintve nekem a mostani berendezések is csak annak egy magasabb szinten történő megvalósításának tűnik.
;) -
gforce9 #52 A relativisztikus elméletben fénysebbességgel terjednek. Egyébként tudtommal a mérő berendezéseknek elég lesz, ha ideér egy hullám. Az mindegy hogyan terjed. Ha fénysebességgel terjed és sikerül detektálni, lesz plusz egy megerősítés az eindsteni elméletnek :) -
#51
A tér egy vonatkoztatási rendszer, a relativitáselmélet meg csak azt írja le, hogy ezek a vonatkoztatási rendszerek a fénysebesség, mint határsebesség figyelembevételével hogyan transzformálhatók egymásba.
A relativitáselmélet nem mond semmit a térről magáról, nem definiálja, nem kapcsolja valami létező, közvetlenül is mérhető fizikai dologhoz.
Szintén nem tud a fénysebességnél gyorsabb jelenségekkel mit kezdeni, merthogy nem arról szól. Ha a gravitációs hullámok gyorsabban terjednek a fénynél akkor valszeg kimutathatatlanok lesznek pl a most építés alatt levő lézeres interferométerekkel is. -
gforce9 #50 Egyébként a gravitációs tér az nem anyag. Eddig a legjobb modellünk rá, hogy a gravitációs tér az maga a téridő görbülete. Tekintve hoyg eddig a megfigyelt világot ez a modell írja le legjobban és nem hivatkozik a gravitációs térre mint anyagra (nincs graviton), így pont a gravitációs tér az nem anyag. A gravitációs tér az az anyag hatása a téridőre, amit nem látunk. És a hatást csak más anyagdarabok vizsgálatával tudjuk észlelni. -
#49
Vagy nem.
Nem hiszem, hogy ezt így kijelenthetjük, hacsak nem mondjuk ki hogy anyag=valami létező bizbaz. -
gforce9 #48 Egyrészt én nem akarok a matematikai térbe anyagot tenni. Másrészt a fizika és a matematika az egy leíró, modellező nyelvezet, hogy segítsen megértenünk a körülöttünk zajló dolgokat. Az, hogy mit ír le az tőlünk függ. Nyilván csak azt írhatja le amit látunk. Amit nem látunk nem írhatja le. A filozófiát pedig nem intézem el kézlegyintéssel, csak épp ez pont olyan kérdés, hogy erről bizonyossága senkinek sem lehet mindaddig, míg ki nme találja valaki, hogy hogyan lehet anyagi rendszerek nélkül vizsgálni a téridőt. Gyaníthatóan ilyen nem lesz :) Innetől kezdve viszont, hogy valaki úgy gondolja, hogy létezik anyag nélküli tér vagy épp úgy gondolja, hogy nem létezik, egyrészt tökmindegy, másrészt tisztán hitkérdés. Tekintve, hogy vizsgálati módszer erre nincs. Úgyhogy most szerintem egy tökértelmetlen vitát folytatunk :) -
mizar1 #47 A "gravitációs tér" maga is anyag. Az anyag egyik megynilvánulási formája. -
mizar1 #46 Én is el tudom képzelni. ez azért van, mert agyunk képes elvonatkoztatni. De ez nem jelenti azt, hogy a valóságban ilyen létezhet. A világ anyagi, ez tény. Nem a matematikából következik az anyagi világ, hanem az anyagi világból az elvonatkoztatott matematika. Ezért matematikai térbe nem lehet anyagot helyezni (Matematikai tér az ami csak távolság). A filozófiát pedig nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, a filozófia az ami kell a megértéshez. Ha tehát érteni is akarunk valamit a világból, akkor filozófikusan kell gondolkodnunk, amely természetesen a mérésekre és a feltárt összefüggésekre támaszkodik. -
#45
A kvantálható kölcsönhatások, kvantálható, mérhető számítható, előrejelezhető térelmélettel is bírnak.
A gravitációs tér, gyak maga a téridő kvantálását még nem végeztük el, így nem is tudjuk konkrétan megfogalmazni, hogy mi az a téridő. Csak az ált-relt ismerjük, ami kimondja, hogy ha görbült a térdiő, akkor abban a gravitációval kölcsönható/tömeggel rendelkező anyag hogyan viselkedik makro méretkben. -
gforce9 #44 Nekem nem okoz a világunkba olyan helyeket elképzelni, ahol nincs semmi és emiatt vizsgálni sem lehet. Pont emiatt sosem láthatjuk és az anyagi rendszerek hiánya miatt sem a hétköznapi értelemben vett teret sem az időt nem tudjuk értelmezni rajta. Mondjuk én nem is akarom értelmezni. Én csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy a jelenlegi leíró modellekből nem következik egyenesen, hogy csak anyagi rendszerek által kitöltött dolog lehet a tér. Az más, hogy az abszolút semmit nem képes az agyunk feldolgozni. Az meg hogy kinek milyen filozófia szerint szemléli a világot, személyes ügy. Mondjuk ez az egész valami-semmi kérdés már csak filozófiai, tekintve, hogy csak a valami vizsgálható. -
#43
Einstein elmélete tartalmazza pl. a gravitációs vöröseltolódás lehetőségét is, aztán ő az un. kozmikus állandót is egy statikus univerzum kiegyensúlyozó tényezőjeként vezette be. Ma pedig ugye a gyorsulva tágulás, az univerzum topológia változásának mérőszámaként használják, ami ellentétes az Einstein-i gondolattal.
A gravitációs vöröseltolódást alkalmazva a Hubble által felfedezett, távoli objektumok vöröseltolódása akár nem azok sebességéből, hanem az univerzum téridejének általános pozitív görbületéből fakadhat. Ez a most felfedezett mintázat pedig úgy is értelmezhető, hogy azt nem a múltban alakították ki a gravitációs hullámok (amelyek vagy a fénysebességgel, de a felfúvódás idején annál is nagyobb sebességgel terjedtek), hanem hogy létezik a téridőre hatással bíró, kozmikus szinten is működő, azt a jelen időben befolyásoló rendszer, amely annak a nagyon távoli és nagyon nagy léptékű részeit is összekapcsolja és összehangolja.
Lehet olyan kozmológiai modellt alkotni, amiben a téridő nagyléptékű szövete egy stabil váz és ebben, a vázhoz képest elenyésző méretű és jelentőségű anyag egyfajta evolúciója zajlik. Az, hogy az ősrobbanásra alapuló standard modell általánosan elfogadott nem jelenti, hogy igaz is, vagy hogy a mért és ismert jelenségekből nem lehet egy másfajta kozmológiai modellt összehozni.
A kozmológusok többsége persze letette a garast egy adott modell mellett, de sajna mára ez a modell nem tudományosan, hanem sokkal inkább politikailag vált megkérdőjelezhetetlenné, mert olyan feltörekvő kutató, aki tényleg megkérdőjelezi valszeg nem fog tudományos fokozatot kapni az oktatóitól. -
mizar1 #42 Márpedig filozófiai értelemben sem lehet a valós Világban olyan, hogy üres tér. Gondold végig. Az olyan hely ahol nincs anyag nem anyagi tér, márpedig a mi Világunk anyagi. Nem egy matematikai térben van benne az anyag, hanem fizikai térben (ami egyébként anyag amelynek kiterjedése és mozgása van). A fizikai tér tehát anyagi teret jelent. Valójában az anyag létezik, és annak tulajdonságai azok amiket térnek és iőnek nevezünk. -
gforce9 #41 A téridőt illetőleg annak viselkedését az anyag hatására az általános relativitás modellezi. A kvantummechanika meg nem igazán házasítható ezzel össze. Egyelőre nincs meg az egyesítés. Lényegében arról van szó, hogy az anyag bizonyos tulajdonságait így írjuk le, bizonyos tulajdonságait meg az áltrellel. Ebből fogalmam sincs, hogy hogyan következik az, hogy a tér nem létezik anyag nélkül. Még akkor sem értem, ha az általunk ismert univerzumoban mindent kitölt a háttérsugárzás. Valamint akkor sem következik egyenesen belőle, ha fizikálisan anyagi rendszerek nélkül információnk sem lehet a térről. Nem ok-okozati összefüggés van benne, hanem a mi vizsgálataink módszere anyagi rendszereken keresztül történik. Ennyi. Ahol nincs anyag, nem tudunk vizsgálni sem. De ahogy Zero 7th is mondta, tökfelesleges ilyen kijelentést tenni vagy agyalni rajta. Mert erről nemhogy nekünk, de senkinek sem lehet fogalma. Egy biztos, a jelenlegi modellekből nem következik, hogy tér nincs, ha nincs anyag. Nem szoktuk modellezni. Ennyi. A semmit nem szokás modellezni, az anyagi rendszereket szokás. -
#40
Ugye azt tudod, hogy ezt senki nem jelentheti és nem is jelentette így ki.
A felfúvódás forrásának a nullponti energiát tartják, azt mondják, hogy a vákuum egy korábbi metastabil állapotból egy másik, talán szintén metastabil állapotba jutott. Ráadásul egyesek felvetik annak lehetőségét is, hogy az un. gyorsulva tágulás folyamatának forrása szintén a nullponti energia lehet.
A nullponti energia lényegét ráadásul ismerjük, az un "sötét energia", meg "kozmikus állandó", és hasonló a magyarázatkor felmerülő fogalmak csak önmagukban létező, egy-egy jelenséget leíró, de rendszerszerűen másba nem kapcsolódó, a folyamatokat megmagyarázni nem tudó gyak segédfogalmak. Persze a nullponti energia is így kezdte egyesek nem tulajdonítottak neki fizikai tartalmat, azonban ez a jelenség kör gazdagodott, fizikai kísérletek kapcsolódtak hozzá, ma már fontos része a kvantumos világnak, elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. -
Zero 7th #39 Miért rugózunk ezen az áldilemmán? Senki soha nem beszél térről anyag vagy energia nélkül, mert a semmiről mi a tökömet lehet beszélgetni?
Aztán mégis ezt próbálod tenni. -
Amergin #38 Teljesen anyag-, energia-, mező-, sugárzás -mentes tér még az űr vákuumában sincs, de ha mégis lenne valamilyen csoda folytán, akkor kvantum fluktuáció ott is van (ld. Hawking-sugárzás), az pedig nem SEMMI, nem "üres", vagyis nem csak tisztán a "tér" -mint olyan.
Időmentes tér létezik? Úgy mindenféle történés nélkül...
Ha igen, mondd honnan tudsz ilyenről? -
gforce9 #37 "anyag és energia, ami nélkül a "téridő" nem létezik, vagyis nincs olyan, hogy tér anyag nélkül"
Ezt mégis honnan vetted? -
Cat #36 http://sg.hu/cikkek/104136/az-osrobbanas-utani-inflaciot-tamasztja-ala-a-jelentos-uj-eszleles