Visszaigazolták az õsrobbanás utáni gyors tágulást 

A sok dimenzió egy háromdimenziós térben képzelhetõ el valódi plusz dimenziók nélkül. A szövet, a tér, ami húrokból áll, kapcsolódik egymáshoz három dimenzióban úgy, hogy mindegyik mellett van másik térrészecske. A modellekben a többi dimenzió a húrokban visszacsavarodik magába. Ezek szálak, és ezeknek a rezgéseik az olyan tulajdonságok, mint töltés, spin, energia, tömeg, a gluonok színei, stb.

A különbség, hogy te ezeket röpködõ részecskéknek képzeled el, én viszont tömött sorokban egymás hegyén-hátán összezsúfolt, az egész Univerzumot kitöltõ, egymással hurkokban összekapcsolódó térnek.
Kimondjam a nevét?
Éter.
Ha belegondolsz, ez semminek nem mond ellent, amit ismersz, csak elsõ hallásra meredek.

Amiket írtam eddig, az sehol nincs ellentmondásban a megfigyeltekkel.
Senki nem tudott még anyagmentes helyet mutatni, ahogyan teremtést, teremtõdést sem figyelt még meg senki.
Senki nem tudott olyan anyagot mutatni, amelyben egy pont helyét ne lehetett volna három térkoordinátával meghatározni, -/vagyis senki nem tudta még bizonyítani a háromnál több térdimenzió létét/.

Számomra is lehangoló az amit írtam, de el tudom fogadni a tényt, hogy illúzió az amit valóságnak hiszünk, és maga az illúzió a mi valóságunk. Szerinted miért tud az anyag energiává alakulni, szerinted miért hullám az anyag, szerinted miért megy át mindkét résen az elektron? Azért mert csak egy hullám. Hogyan torzulhat az idõ?

Tedd fel magadnak a kérdést, hogy abban az esetben, ha nem olyan az Univerzum, mint amilyennek én gondolom, ha létezne egy olyan, az milyen lenne? Pont olyan, mint ez. És amit te gondolsz az Univerzumról, az magyarázatot ad-e a kétrés kísérletre, a hullámtermészetre, a kvantumos jelenségekre, a relativitásra? Mert a tied nem, az enyém meg igen. És nem szómágia az egész, hanem egy logikus rendszer.

Szerinted mit jelent a húrelmélet?
Mit jelent, hogy tágul a tér?

Az odáig rendben van, hogy nagy mélységban valami van ami rezeg.
Most ugye népszerû a húr, és az M elmélet, mint modell.
A lényegen aez akkor sem változtat, hogy valami alap dolog van, ami rezeg, ami hullámformákat alakít ki. A húrelmélet ugye azt mondja, hogy a a sok dimenziós tér rezeg. Itt már be kell vetni a filozófiát is, nincs mese.
elõjönnek olyan kérdések, hogy mi a tér, mi a dimenzió, mi az anyag és mi az energia.
ELõbb ezeket kell megbeszélni, mert ha mindenki mást ért alatta, akkor csak egymást fogjuk -finoman ugyan, de "hülyézni".

Ha a tér hurkokból áll, akkor ezek átnyúlnak egymáson, mint egy szövet. Minden ehyes kvantumtulajdonságnak megfelel egy átnyúló hurok. Ha az egyik irányban mozog, olyan a spin, ja a másikban, akkor ellentétes. Ha rezeg, akkor az a töltés, ha nem reueg, akkor semleges töltésû. A foton hullámhosszának egy adott frekvencia felel meg. Amikor ezek a rezgések átadódnak a szomszédra, a megfelelõ húrjai rezegnek tovább a másik térrészecskének, amik szintén ezekbõl a hûrokból állnak. Ennek a szruktúrának a belsõ szabályai adják a mi világunk törvényszerûségeit. Soha nem fogjuk fizikailag megtapasztalni, mert minden amibõl mi állunk ennek a struktúrának a kölcsönhatásai. Csak következtetni tudunk erre a struktúrára.

A részecskét nem valóságosnak hisszük, hanem az maga a valóság.

Meg lehet cáfolni haladó tömeg összes részecskéjének leépülõs felépülõs "modelljét".
Példaul a sok ilyen esemény során a határozatlanságok miatt rengeteg hiba lenne.
Mire egy olyan bonyolult rendszer mint én (-elnézést a nagyképûségért) eljutna a közértbe, a felhalmozódó sok hiba miatt már lehet, hogy mint teknõs érkeznék oda. :-)

Ezeket mindenki tudja, aki egy kicsit is konyít a dolgokhoz.
A kérdésem az volt, hogy mibõl vannak?
Miért vannak más tulajdonságai az egyiknek, és miért a másiknak?

"Amit ezután írtál, az zöldség. Mert a tömeges anyag minden részecskéje nem leépül és felépül ismét ahogyan halad a térben, hanem maga a tömeges anyaghalmaz halad. Tehát ezt az ötletedet felejtsd el, mert nem jó."

Mivel tudod megcáfolni, hogy nem igaz? Ha egy valóságosnak hitt részecske nem több, mint a tér egy adott pontjának rezgése, és a térben mozgás annyit jelent, hogy a szomszédos térrészecske átveszi a rezgést, és a korábban rezgõ elveszti a rezgést, akkor amit te mozgó anyagnak hiszel, csak az információ hullámként terjedése. Ez nem mond ellent semmilyen ismeretünknek, sõt magyarázatot adna arra, hogy miért hullámtermészetû az anyag, miért kvantumos, hogyan görbülhet a tér.

"Amirõl itt írtál az modell.
De akkor mélyedjünk bele, látom szakértõ vagy.
Hogy néz ki egy proton, egy kvark, stb. Mibõl van?"

Egy proton három kvarkból áll. Két Up és egy Downból.

Az Up töltése 2/3, A Down töltése -1/3. Így a teljes töltése 1, és elektromosan asszimetrikus. Neutronná úgy válik, hogy az egyik Up kvark Downná válik, és a felesleges töltést, ami a 2/3-ból -1/3-á csökkenésbõl keletkezik azaz 1, egy pozitron termelésével, azaz egy antielektron teremtésével dobja el magától. Keletkezik még egy neutrinó is. A tömeg különbségtõl a pozitron és a neutrínó létrehozásával szabadul meg. Olyan pozitron és olyan neutrínó keletkezik, ami korábban nem volt a proton része. Egyszerûen csak a kvantum tulajdonságai testesülnek meg az új részecskékben. Ha ez egy csillagban és nem egy részecskegyorsítóban történik, akkor a folyamatban keletkezõ pozitron, azaz antielektron megsemmisít egy a csillag magjában magányosan tengõdõ elektront, így a csillag töltése sem változik meg, de termel egy fotont, ami a csillag energiatermelésének az alapja.

Elég kielégítõ volt?

Mit kezdesz azzal a ténnyel, hogy a kvantumfizika nem egy hagyományos legó, ami ha szétszeded, nem azokat az elemeket kapod, amikbõl elõtte állt. Mintha a legóból a tulajdonságokat tudnád összegezni. Mert ha egy kék kockát és egy zõld hasábot szétszedsz, a hasáb válhat kékké, és a kocka zölddé.. De lehet, hogy a hasábból két gömb lesz, amibõl az egyik sárga, a másik meg kék, és lesz egy kék kockád, éás egy sárga meg egy kék gömböd, és szörnyülködve nézel, hogy ilyen nem is volt az összeállításban.

"Akkor világosabban fogalmazok. A teljes tér egy anyaghalmaz, a vákuummal egyetemben, egy roppant zsúfolt 10 a mínusz sokadikon méterekre egymástól tömött sorokban álló részecskehálló, ahol egy köbcentiméter vákuumban is több részecske, nevezzük húroknak található, mint ahány atom ebben a galaxisban,..."

Eddig jó.

Amit ezután írtál, az zöldség. Mert a tömeges anyag minden részecskéje nem leépül és felépül ismét ahogyan halad a térben, hanem maga a tömeges anyaghalmaz halad. Tehát ezt az ötletedet felejtsd el, mert nem jó.

Akkor világosabban fogalmazok. A teljes tér egy anyaghalmaz, a vákuummal egyetemben, egy roppant zsúfolt 10 a mínusz sokadikon méterekre egymástól tömött sorokban álló részecskehálló, ahol egy köbcentiméter vákuumban is több részecske, nevezzük húroknak található, mint ahány atom ebben a galaxisban, és ez az igazi valóság, és minden, amit te anyganak hiszel, az egy származtatott illúzió, csupán egy tulajdonság.

Magyarán te egy pixel vagy a monitoron, és azt hiszed, hogy anyag vagy, közben pedig csak információ, hogy milyen színû legyen az a pixel, a kvantumjaid pedig nem többek, mint RFB értékek. És amikor te mozogsz, akkor megsemmisülsz, de cserébe egy másik pixelen megjelenik helyetted egy RGB információ, aki naivan azt hiszi, hogy korábban is létezett, csak egy pixellel arrébb. Na most ez igaz szerintem minden egyes részecskédre, te meg ezeknek a részecskéknek a halmaza vagy.

Mielõtt valaki félreértené, nem a Mátrixról beszéltem, mert ez csak szemléltetés volt. Igen, és materialista vagyok.

Nincsnek kiterjedés nélküli részecskék.
Mindössze kicsik, és nincs módszer a méretük meghatározására.

Amirõl itt írtál az modell.
De akkor mélyedjünk bele, látom szakértõ vagy.
Hogy néz ki egy proton, egy kvark, stb. Mibõl van?

Amiket az illúzióról írtál, hogy az összes folyamat csak illúzió, jól példázza azt, hogyan tolódnak a dolgok manapság sokaknál misztikumba.
De ez fizikusokkal is elõfordul.

Én ezt nem így gondolom. A 85-ben elég részletesen leírtam, hogy én miként kátom. Az anyagot fetisizálod. Pedig a kvarkok, leptonok kiterjedés nélküli részecskék, és ezekbõl épülnek fel az általunk ismert anyagok. Két proton az életben nem tud ütközni. AMikor közelednek egymáshoz, kölcsönhatás részecskéket teremtenek, és ezek repülnek át a másikba, megváltoztava annak paramétereit. Minden részecskeütközésben kvantummennyiségek alakulnak át. A neutronok egyszerûen elbomlanak önállóan, de ha protonokkal alkotnak egy rendszert, a neutronok bomlás helyett protonná válnak, és a protonokat változtatják neutronná gluonok cserélésével. Ha egy protont szétszednél a három kvarkjára, a világ minden energiája sem lenne elég ahhoz, hogy a kvarkokat messzire vidd egymástól. Ezek a kiterjedés nélküli részek átalakulnak más részecskékké. Az összes folyamat csak illúzió a mi világunkban, ami egy számunkra érzékelhetetlen, de kikövetkeztethetõ valóságban történik. Ennek a valóságnak az alkotóelemeit nem is érzékeljük, mint a hal a vizet az akváriumban. Neki az a világ, neki a víz a vákuum. Mi is csak a rezgései vagyunk annak az igazi valóságnak. Nem az alkotóelemei, hanem az alkotóelemeinek csak a tulajdonságai vagyunk.

Ez valami fixáció nálad az anyaggal kapcsolatban. Létrehoztál rá egy fogalmat, ami különbözik a fizikában használatos anyagfogalmaktól, ráadásul a te definíciód eleve nem bír túl sok információtartalommal, hiszen csak annyit mond ki, hogy minden ami van (meg még talán a semmi is), anyag. És? Ahhoz, hogy tovább tudjunk indulni, úgyis lejjebb kell mennünk legalább egy szinttel, és be kell vezetni a ma is használatos fizikai fogalmakat.

Az Univerzum = az összes anyag, annak minden megjelenési formájával együtt.

A hullám is az anyag egyik megnyilvánulási formája.

Az Univerzum tágulásáról van szó,m nem az anyagéról, és látszik a távcsõben, hogy tágul mindenféle pontszimmetria nélkül. Vagy ha van pont szimmetriája, rajta csücsülünk.

Ha az anyag annyira anyagi, akkor miért csak egy hullám?

Egyáltalán nem biztos, hogy tágul az anyag.
Lehetnek más magyarázatok is.

Normális fizikus soha nem mondott olyat, hogy létezhet tér anyag nélkül a valóságos anyagi Világban.
Amiket leírtam, azokat még senki nem tudta megcáfolni.
Ez a Világ tehát anyagi Világ.
Minden ami létezik, az anyag tulajdonságaiból következik.
Az anyag az elsõdleges tehát.
Aki nem ezt mondja, az csak "ugatja" a fizikát, a filozófiát, és soha nem fog érteni semmit, csak elbonyolított mondatokkal, zöldségeket fog mondani, és az egész egy tudományos mázba csavart misztikum lesz.

Szerintem te filozófiailag közelíted meg a kérdést, hogy tegyük fel, van egy tök üres izolált univerzum, amiben nincs semmi, és ekkor nem mondható meg a mérete, és benne az idõ sem definiálható, mert nincs benne egy vonalzó, hogy lemérd két pontja között a távolságot, és egy vekker se, ami értelmezhetõvé teszi az idõt. Ez azért téves, mert ilyen Univerzum nincs, pontosabban nincs értelme elmélkedni felette, illetve a mi Univerzumunk nem ilyen. Amit leírtam a 78-ban, az egy ilyen Univerzumban történt keletkezés. AZ én feltételezésem szerint egy ilyenbe robbant bele a mi világunk, és minden amit ma anyagnak, energiának tekintünk egy ebben folyamatosan bövõ hálószerkezet adott részének tulajdonsága. Azért kvabtumnos minden tulajdonság, mert minden részecske csak a szomszédos térrésdzecskére vándorolva tulajdonságként létezik. Nincs mit megfogni valójában, mert minden hatás, kölcsönhatás, tulajdonság, spin, töltés, energia csak ezeknek a pontoknak a tulajdonsága, amik hullámként terhednek szomszédról szomszédra. Nekünk az a legkissebb távolság, ami két szomszédos térrészecske kötött van, bármekkora is az, és ha az valós mértékben változik, azt nevezzük mi a tér torzításának. Azért korlátos a fénysebesség, mert arészecsketulajdonságoknak vándorolnia kell, és a részecskék fizikai mozgása csak illúzió. Az idõ pedig azért relatív, mert ha a részecskéink mozgása közelít az elméleti maximumhoz, akkor nincs "ideje" a belsü folyamataira, mert a teljes idejében nem csinál semmit, csak vándorolt. Ez feltételezi, hogy minden kvantuumos. Az idõ, a távolság, is, nem csak a töltés, spin, stb. Ebben az esetben egy valóban végtelen Univerzumban a mi általunk megtapasztalható illúzióvalóság véges. Térben és idõben. A tér pedig úgy nõ, hogy keletkezik két térrészecske között egy harmadik adott valószínûséggel, adott idõ alatt. Így két pont között folyamatosan nõ a térrészecskék száma, és ez arányos a köztük lévõ távolsággal. Egy ilyen Univerzumban, ha valamilyen módon eljuthatnál addig a határig, ameddig a térrészecskék eljutottak a folyamatos "osztódással, tehát ameddig a mi terünket alkotó térrészecskék "kifolytak, mint egy táguló púrhab, egy falba ütköznél, mert nem tudnál kilépni belõle, hiszen minden alkotóelemed nem a része, hanem csak a tulajdonsága ennek az általink kézzel nem fogható világnak.

Egy ilyen modell magyarázatot adna a világ kvantumos tulajdonságára és a relativitás-elméletre is. Nem az egész Univerzumra, hiszen minden áktalunk ismert jelenség csak következménye egy igazi Univerzum törvényeinek. Tehát ez nem feltétlenül jelentene egy olyan képletet, amivel minden leírható, mert abba a korlátba ütközünk, hogy mi csak az illúzióját ismerhetjük meg a világnak, mert illúzióként magunk is foglyai vagyunk egy mélyebb létezésnek. És ezt nem transzcendensben hívõként mondom, hanem teljes materialistaként.

Elsõre is megértettem amit írtál, de sem a te érveidbõl, sem a jelenlegi modellekbõl nem következik, hogy tér nincs anyag nélkül. De mivel meggyõzni egymást úgysem tudjuk, ez így meddõ vita :)

Akkor olvasd el még egyszer amiket írtam, és gondold mélyen át.
Próbáld megcáfolni.
Be fogod látni, hogy nem írtam hülyeségeket.

Számodra.

Amiket írtam, azok alap dolgok.

:(
akkor nagyon gyûlölheted a tudományt, és az evolúció elméletet :((

Nekem nincs bajom azzal, hogy sokféle vélemény, nézõpont felsorolásra kerül itt. Sõt, tanulni is lehet ezekbõl. Az viszont már kissé bátja a fülem, amikor valaki ilyen jellegû dolgokról, amikrõl most beszélünk, kijelenti, hogy: "márpedig ez van és kész" Holott errõl alátámasztott bizonyossága jelenleg senkinek sem lehet.

"Az a gond szerintem ezzel a "csak a tér tágul, a benne lévõ objektumok nem" tipusú megközelítéssel, hogy önmagában olyan, hogy "tér" nem létezik a valóságban, csak az elménkben, ami szereti szétválasztani az összetartozó dolgokat."

És mi van akkor, ha az amit te részecskéknek gondolsz, nem azok, hanem csal pixelek? Ha a vákuum olyan, mint egy tenger, ami egymás melletti részecskékbõl áll. Ha ezek a részecskék nyugalomban vannak, akkor szerinted nincs ott semmi, ha egy részecske pedig rezeg, akkor az a rezgés maga a valós, általad ismert részecske. és az soha nem mozog, csak a rezgése adódik át a szomszédnak. Vegyünk egy protont. Az egyik térrészecske a proton tulajdonságát veszi fel, és a proton úgy mozog, hogy az adott térrészecske nyugalomba kerül, és a szomszédja veszi fel a protoni tulajdonságokat.

Ez a következõ jelenségekre adna magyarázatot.
Miért kvantumos az Univerzum.
Miért korlát a fénysebesség.
Miért telik eltérõen az idõ.
Hogyan tud tágulni a tér. (fura, de osztódással szaporodik)
Miért zavarba ejtõ, hogy az anyagnak hullámtermészete van.

Fura, de nekem az a meggyõzõdésem, hogy én nem valós anyagból állok, hanem egy számomra soha meg nem tapasztalható világ rezgéseinek összessége.

Az ami mozog és kiterjed, anyag. Más univerzumokban is.
Más univerzum is csak anyagi lehet.

Én azt tartom valószínûnek, ha több univerzum van, hogy nemigen lehetne meglülönböztetni a miénktõl. Mivel az alapanyag ugyanaz az egész Világmindenségben. Mozgásrendszerei (hulláformái) adják a különbözõ szubatomi részecskéket, a hullám belsõ energiatartalma pedig a tehetetlen tömeget.

A mi univerzumunkban valóban. De ha maga az anyag nem értelmezhetõ más univerzumokban?

Hogyan definiálsz valami olyasmit, ami anyagként nem értelmezhetõ, és amire nem igaz sem az e=mc2, sem más a mi univerzumunkban érvényes alaptétel? :-)

Tényleg nem akarok szõrszálhasogatni, de a fantáziámat sok minden befolyásolja:

http://www.youtube.com/watch?v=7ZxvWo7k9Nw

Nem jó a modell, illetve a matematikai modell szélsõértékének értelmezést ad, ami hiba.
Az anyag jóval az ilyen szélsõérték fölvétele elõtt valami mást csinál.
Fogalmazhatok úgy is, hogy nem minden matematikai eredménynek, értéknek van valós materiális megfelelõje.

Nwem az anyag robban bele az üres térbe. Maga az anyag a tér.

Azért írtam, úgy is, hogy teremtõdés, mert az nem feltételezi Isten létét. De az sem lehetséges. A teremtés azt jelenti, hogy a semmibõl lesz valami. Ez pedig nem lehetséges. Ez logikával be lehet látni, csak valamennyit gondolkodni kell rajta.

mizar1, azért is írtam idézõjelbe a semmit, mert az hogy mi azt látjuk, azt értelmezzük, az csak a számunkra észlelhetetlensége miatt semmi. És a teremtõdés folyamata sem biztos hogy misztikus, isteni eredetû kell, hogy legyen.

De ha van valami a világmindenségben ami az univerzumok terét adja, és amibõl kirobbanhatnak az univerzum buborékok, és ha vannak olyan univerzumok, ahol nem értelmezhetõ az anyag, és semmi olyan, ami a mi univerzumunkban természetes, mondjuk azért mert a kozmikus állandók kicsit mások, akkor az bizony komoly fejtörésre kell, hogy késztesse az asztrofizikusokat. :-)

gforce9, szerintem is ez a lényeg :-)

Mi csak a jelenlegi korlátozott intelligenciánkkal próbáljuk felfogni a körülöttünk zajló eseményeket, és akárhány akadémikus, meg filozófus is gondolkodott eddig rajta, az lehet hogy csak elenyészõen piciny morzsája a valóságnak.

Nem lehetünk annyira önteltek, hogy azt higgyük, hogy a jelenlegi tudásunk, a tudományunk jelenlegi állapota elég a világmindenség minden aspektusának a magyarázatára. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy mondjuk ezer év múlva mennyit fogunk tudni.

A világmindenség meg teszi a dolgát a mi véleményünktõl függetlenül. :-)

Nem, amit te mondasz az a teljesen önkényes kijelentés. :)

A legtöbb embernek ezzel van baja. A végtelenekkel. Nulla térfogat, végtelen sûrûség. Ezt nem bírjuk értelmezni. Amúgy kiderülhet, hogy nincs így, de az is lehet hogy tényleg így van. Mindazonáltal az, hogy mi nem bírjuk felfogni ezeket a végteleneket az egyátalán nem érv arra, hogy akkor nem is lehet végtelen. Nemhinném, hogy az univerzumot érdekelné kicsit is az, hogy mi mit is bírunk felfogni belõle :)

"Azért ez a "semmibõl nem lehet valami" állítást igencsak cáfolja az univerzum keletkezésének jelenlegi magyarázata is."

Így keletkezik az, amit tudfomámnyos miszticizmusnak neveznek. :-)

Nem, a semmibõl nem lesz semmi.
A semmi ellenkezik a természettel. Nincs, olyan, hogy semmi.
Nincs olyan hely a Világmindenségben.
Mindenütt anyag van valamilyen megnyilvánulási formájában.

Azért ez a "semmibõl nem lehet valami" állítást igencsak cáfolja az univerzum keletkezésének jelenlegi magyarázata is. Végtelenül pici térbõl, végtelenül gyorsan hip-hop létrejön egy univerzum, ami azért annyira nem kicsi. :-)

Kvázi berobban az univerzumokat tartalmazó térbe, a világmindenségbe egy új buborék ami tartalmaz ezt-azt. Matematikailag, legalábbis az emberiség által eddig ismert matek szerint ez a fajta "teremtõdés" nem vezethetõ le. Ezért számolnak olyan extrém léptékekkel, mind térben mind idõben, hogy ezt valahogy magyarázni tudják.

Érdekes, hogy a nulla térfogat végtelen sûrûséggel inkább elfogadható, mit találni egy nem ennyire extrém lehetõséget. :-)

Azt el tudom képzelni, hogy a "semmi" azért semmi, mert a jelenlegi képességeinkkel nem észlelhetõ, és a létrejövés, "teremtõdés" maga egy általunk eddig nem ismert folyamat következménye.

Remélem elõbb utóbb ezeket a folyamatokat is megismerjük.

"Energia anyagi forrás nélkül nem létezik."

Az ilyen kijelentések teljesen önkényesek és csak filozófiai alapjuk van. Mivel nem tekintik a témában dolgozók igaznak az energiamegmaradás törvényét (nagyban értve az univerzum fejlõdésének szintjén) már jó 50 éve. Persze le lehet maradni ennyivel, de szeritnem jobb nyitottnak lenni. Az hogy te valamit nem tudsz elképzelni az irreleváns. Nem aszerint fog mûködni a világ :)

Az energia lényege más univerzumokban is ugyanaz lehet csak, mint a miénkben. Hiszen minden energia forrása valamely anyagi rendszer megváltozása, mozgása. Energia anyagi forrás nélkül nem létezik.

Amirõl te beszélsz, az az anyag szûken vett meghatározása. Ez csak az anyag rendszereire vonatkozik -(szubatomi részecskékre és magasabb rendszerekre /magyarán azt tekinti csak anyagnak, amelynek tömege, impulzusa van/).

Amirõl én írtam, az az anyag tágabb értelmezése, és az összes létezõre -tehát a Világegyetemek (ha több van) összes halmazára, a teljes Világmindenségre is igaz.
Hogy a mozgás és a kiterjedés fölötti tulajdonságok milyenek más Világegyetemekben, azt lehet találgatni és matematikai modelleket alkotni rá. Én azt tippelem, hogy nem mások, hanem ugyanilyenek.

Az anyag definiciója a mi univerzumunkra érvényes. A folyamatosan képzõdõ, ( nulla térfogatból nulla idõ alatt felfúvódó, ez önmagában is elég extrém. ) sok sok egyéb univerzumokban valószínû, hogy egészen más definíciók lehetnek mind az anyagra, mind az idõre, mind az energiára. Biztos van olyan is, ahol az általunk ismert anyagformák nem is léteznek, mégis egy létezõ univerzum más törvényekkel.

És mi van az univerzumok közötti térrel? Térben elkülönülten léteznek, vagy dimenzióban elkülönülten? Vagy mégis van olyan tér, ami a mi univerzumunkban érvényes definíciók szerint nem létezhetne, de amúgy tere a multiverzumnak?

"formája" -elnézést!

De, ki kell mondani. Az anyag valami "bizbaz" ahogy írod, amelynek két alapvetõ, tulajdonsága van: a kiterjedés és a mozgás.
Magyarán nem lehet úgy tovább lebontani az anyagot, hogy ebbõl a két tulajdonságából valamelyik is megszûnjék. Mivel az anyagnak ez az alapvetõ formálya tovább elbomlani már nem tud, ezért léte örök, és ez a természetes állapot. A teremtés, teremtõdés ellenkezne a természettel, ezért ilyen nincs is, és nem is lehet.

Aztán ahogy rendszerek épülnek föl, úgy jelennek meg újabb és újabb tulajdonságok, a tulajdonságok, illetve halmazaik mindig ugyanazok az adott szervezettségi szinten, tehát törvényekké lehet nyilvánítani õket. Ezek nincsenek "betáplálva" az anyagba, ahogy a hívõk, illetve "tudományos misztika" hívõi gondolják, hanem az adott szervezettségi szintbõl következnek. Mindennek csak oka van. Nincs olyan esemény az anyagi Világban, amelynek ne lenne közvetlen oka. Ezért látjuk a világ dolgait visszafelé tekintve olyan harmonikusnak, tökéletesnek. A dolgok egymásra épülnek okozatok alapján. Persze, hogy minden szépen összeillik, és a teremtés, teremtõdés látszatát kelti!

Ha az összes létezõt neveznénk világegyetemnek, akkor abból értelemszerûen csak egy lehetne. Ha világegyetemnek azt az anyaghalmazt nevezzük, amelyben élünk és amelyet belátunk, akkor ilyen lehet több is, hiszen anyaghalmazokról van szó.
Ezért javaslom, hogy Világegyetem és Világmindenség között tegyünk különbséget.

A semmiból nem lesz valami. Nem létezik teremtés, vagy teremtõdés. Energiát sem tudsz elõállítani, csak elvonni valahonnan. Ugyanez van az anyaggal. Nem így az anyag rendszereivel, -szubatomi részecskékkel, atomokkal, molekulákkal egészen az emberig. A rendszerek fölépülnek, lebomlanak és egymásba átalakulnak. De maga az anyag-energia együttes állandó marad. az nem keletkezik és nem semmisül meg. Ez a természetes állapot.

Minden ami létezik az az anyagnak valamilyen megnyilvánulási formája. Nem tudsz olyan valós dolgot mutatni, amire ez ne lenne igaz. A "görbült téridõ" az egy matematikai modell egyik eleme. Érdekes módon az jellemuzõ rá mint az energiaterjedésre. A távolság négyzetével fordítottan arányos. .../és nem a görbe téridõk talélkozása kelti az óceán dagályhullámait, mint azt írta valaki valamelyik fórumban. (A Föld és a Hold görbült téridõi mozgatják az óceánokat -írta). Hehe.

Néhány komolyabb asztrofizikus is a 3. verzióra voksol. És már az elméletén, a matematikai modelljén is dolgoznak.

Én minden matek nélkül, csak logikailag is a 3. esetet tartom valószínûnek.

És ebbe még egy felsõbb erõ játéka is beleférhet, hogy lássuk mire képesek a különféle állandókkal indított univerzumok. :-)

A multiverzum elmélet elterjedése inkább filozófiai alapokon nyugszik, mintsem igazolható dolgokon. A kiindulópont akkor kezdett el kialakulni, amikor megértették, hogy milyen finomhangolású az egész univerzum ahol élünk. Azok a fizikai állandók (amelyeket jelenleg állandóknak és nem származtatott értékeknek tekintenek: elektrontömeg, proton-neutron átalakulás gyakoriság, stb) nagyonfontosak, hogy annyik legyenek amennyik. Ha egy kicsi változást eszközölünk rajtuk, nem lehetnénk mi sem. Amikor erre rájöttek 3 féle magyarázattal lehetett élni alapvetõen.

1. Valami felsõbb erõ (isten, teremtõ vagy tudjaafranc ki) állította be ezeket az értékeket úgy ahogy. Ebben én személy szerint nem tudok hinni.

2. Azért akkorák ezek az értékek amekkorák, mert ha nem így lenne mi sem lehetnénk, hogy ilyesmin gondolkozhassunk ezekután felesleges ezen rágódni.

3. Nem csak a mi univerzumunk létezik, hanem számtalan másik, ahol ezek a mi általunk megszokott állandók más értékûek. Vannak olyanok, amelyekben emiatt élet sem lehet. Mi egy olyanban élünk amelyik alkalmas rá.

Jelenleg ki ki saját beállítottsága szerint eldöntheti, hogy neki melyik verzió tetszik. Én személy szerint az utóbbi 2 között nem tudok dönteni :) Persze mindenkinek lehet kitalálni saját verziót is, bár nem tudom mi lehetõség van ezeken kívül :)

Nem tudom, de nekem ez a szinte nulla térfogatból, semmi idõ alatt felfúvódó univerzum egy kicsit sántít.

Fõleg annak fényében, hogy ma már a multiverzum elmélet kezdi átvenni az egyetlen univerzum helyét.

Vagyis az anyag nélkül nem létezõ térben végtelen számú "anyag" univerzum jön létre, és gondolom szûnik meg folyamatosan.

És a végtelen idõben az a röpke 14milliárd év, amire a mi kis szikrányi univerzumunk korát taksáljuk csak egy villanás.

Simán beleférne az elméletbe, hogy a nulla térfogatból nulla idõ alatt felfúvódó univerzum keletkezésére a semmibõl teremtetett jelzõt használjuk.

Nem tudom annak lényegét megfogalmazni, de egy dimenzió fluktuáció, vagy valami fázisugrás a kvantumtérben, a képzettebbek talán jobban el tudják képzelni.