Visszaigazolták az õsrobbanás utáni gyors tágulást
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#159
Bejött a link. Nem állíthatom, hogy értem, de legalább olyan izgalmas mint gyerekkoromban a Winnetou...
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#158
Sajnos nem nyílik meg a link. Próbáltam megérteni az elektromos töltés viselkedését. (Elektrosztatikát elemi szinten tanultam,+ Thomson képlet, meg az ide tartozó számolások, de ezeket már rádióamatőrként tanultam meg a rezgőkör és szűrő számításokhoz. elektrodinamikát nem tanultam-ebből deriválhatod, hogy a deriválást és attól felfelé magamnak kellett kikapisgálnom a várható sikerrel:p) Mindenesetre arra jutottam, hogy a térerősség távolságfüggésében az 1/r^2 tényező a három dimenziós térre vonatkozik, ebből következhet, hogy eltérő számú térdimenzió esetén más kell legyen a terjedés. Mivel komoly szakemberek foglalkoznak a húr, meg brán elméletekkel, amelyek sok dimenziós terekkel dolgoznak gondolom az első dolguk lehetett ennek a matekját kidolgozni. Úgy tudom, ez még nem kiforrott. 11 dimenzióval dolgoznak(M) elmélet, vagy huszonhat dimenzióval (bozonikus)-Ennyire szar ügy kikerülni a nullával osztást és a végtelent amely a ponttöltés esetén "bejön"? Bocs a hülye kérdésekért, de a helyes kérdésfeltevéshez is megfelelő tudás kell szerintem...
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#156
Még egy hülye kérdés: A Maxwell egyenleteket le lehet írni háromnál több dimenzió esetén is, vagy csak 3d-ben működnek? Úgy tudom, hogy nem...
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#155
Lehet matek nélkül is _beszélni_ a fizikáról, miért ne lehetne _beszélni_? Ez hívják ismeretterjesztésnek, amúgy pusztán csak matematikával sem lehet fizikáról beszélni, mert kell elméleti magyarázat is hozzá (a fizika nem matek). Az ismeretterjesztésnek van értelme!
#154
Csak azért mert itt mindenki matek nélkül, vagy minimális matek fogalmakkal beszél a fizikáról, mert is senki se fizikus vagy matematikus, ettől még el lehet mondani nagyon sok dolgot szemléletesen, nem értem mi a gondod ezzel?
#152
És te mit teszel?
#150
Az biztos, hogy az em hullámok transzverzálisak, de ilyen mélységben passzolom.
#148
Hogy a rákba ne lehetne! Párkeletkezés!!!!!!!!!!
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#147
Volna egy kérdésem: Sokan jönnek a longitudinális em hullámokkal. Itt van egy bökkenőm. Ugye a longitudinális rezgés a terjedés irányában történik. Ezzel nincs baj, ha a terjedés sebessége kisebb a határsebességnél. Viszont ez vákumban c. Ezért long hullámnál a pozitív periódusnak gyorsabb kellene lenni c nél ami elvileg lehetetlen, tehát az em hullámok csak transzverzálisak lehetnek? Jól kapisgálom, vagy tévedek?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#146
Nekem is elég volt 1x végignézni. És igen, jól láttad, nincs benne se konkrét dolog, ami pedig benne van az zavaros, még elvi szinten is.
Amúgy én is csak műkedvelő vagyok, de nagyjából eljutottam ara szintre, hogy legalábbis alapelveiben megértem azt, amire jelenleg a tudományos világ jutott és azt is, hogy miért jutott azokra a következtetésekre és elméletekre amikre jutott. Az hogy ez a 2 fickó mit is akart a hírnéven kívül... még azt sem tudták interpretálni úgy, hogy legalább kicsit érthető legyen. A hiba nem az ön készülékében van :)
Amúgy én is csak műkedvelő vagyok, de nagyjából eljutottam ara szintre, hogy legalábbis alapelveiben megértem azt, amire jelenleg a tudományos világ jutott és azt is, hogy miért jutott azokra a következtetésekre és elméletekre amikre jutott. Az hogy ez a 2 fickó mit is akart a hírnéven kívül... még azt sem tudták interpretálni úgy, hogy legalább kicsit érthető legyen. A hiba nem az ön készülékében van :)
#145
Félreérthető voltam. Maxwellel nincs bajom. A két jóember közölt valami számítást arról, ha a "valamiben" (nem vákumot írok, mert tudomásom szerint az az ősrobbanásban jött létre?) lecsökken a c, akkor energia jön létre? Az ő verziójukban ezzel a szingularitást is kiváltják és az ősrobbanás okaként is ezt nevezik meg....Ez nagyon zavaros, de most nincs türelmem még egyszer végignézni a filmet...
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#144
Persze van neki. http://www.fke.bme.hu/oktatas/Eldin/Ea13.pdf
De itt meg a többit kellett belőni ami a képletben szerepel, de ettől még megalapozott és kísérletileg alátámasztott.
De itt meg a többit kellett belőni ami a képletben szerepel, de ettől még megalapozott és kísérletileg alátámasztott.
#143
Az a "c" változást nem tudom értelmezni.(Direkt nem fénysebességet írtam, azért mert a fény c-vel megy a c nem fénysebesség, hanem természeti állandó) Lehet ennek megalapozott matekja?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#142
Láttam már. Nulla konkrétumot mondanak benne. A lemegalapozottabb mondatuk is így kezdődik: "Tegyük fel....". Ez röhejes. Másrészt pedig olyan ökörségeket is mondanak benne, hogy az ember esze megáll. pl. hogy a tudóstársadalom felháborodik, ha vitatja valaki a fénysebesség állandóságát. A radai rosszseb háborodik fel nem a tudós társadalom. Akkor van felháborodás, ha valaki mindezt mindenféle kísérleti vagy megfigyelési alap nélkül teszi. Akkor sem háborodnak fel, csak megsimogatják a fejét az embernek, hogy jól van fiam, tanulj még kicsit a fizika nem úgy működik, hogy seggből előrántunk valamit.
Harmadrészt pedig, ha az elmúlt 20 év alatt (96-óta foglalkoznak ezzel)nem találtak semmiféle bizonyítékot mellette a kutatói, akkor azért nem valószínűsítem, hogy bármi igazságmagva lenne bárminek amit mondanak.
Pénzkereset két olyan kozmológusnak, akik tudományos eredményeik nem lévén, egyéb módon próbálnak pénzt keresni a sületlenségeikkel. Ilyenekből 12 egy tucat. Sőt itt a fórumon is van jópár feltűnési viszketegségben szenvedő, de a seggből előrántott mondataikon kívül mást felmutatni nem tudó önjelölt megmondóember..... :S
Harmadrészt pedig, ha az elmúlt 20 év alatt (96-óta foglalkoznak ezzel)nem találtak semmiféle bizonyítékot mellette a kutatói, akkor azért nem valószínűsítem, hogy bármi igazságmagva lenne bárminek amit mondanak.
Pénzkereset két olyan kozmológusnak, akik tudományos eredményeik nem lévén, egyéb módon próbálnak pénzt keresni a sületlenségeikkel. Ilyenekből 12 egy tucat. Sőt itt a fórumon is van jópár feltűnési viszketegségben szenvedő, de a seggből előrántott mondataikon kívül mást felmutatni nem tudó önjelölt megmondóember..... :S
#141
A link:
https://www.youtube.com/watch?v=U3qNATFSemM
https://www.youtube.com/watch?v=U3qNATFSemM
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#140
Engem dühítenek az "Einstein tévedett" című "alkotások". Általában a szerző Gipsz Jakab sarlatán ökörségeit tartalmazzák. A Youtube-on találtam egy ilyen című videót. Érdekelne a kollégák véleménye a filmről. Itt nem Gipsz Jakab aktuális ökörségéről van szó, hanem két Angol kutató teóriájáról. <#conf> A link://www.youtube.com/embed/U3qNATFSemM[/flash]
Utoljára szerkesztette: shakwill, 2016.07.21. 15:16:24
Utoljára szerkesztette: shakwill, 2016.07.21. 15:16:24
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#139
Amit írtam az nagyjából a húrelmélet és az éter kombinációja. :-)
#138
Pedig full materialista vagyok. :-)
#137
Vol Jin: Ez olyan vallásos kutyuléknak hangzik. Azt írtad, ami van az nincs ami meg nincs az van. Hát elég érdekes világkép!
#136
Minden részecske lebontható fotonokra. A fotont tovább bontani már nem lehet.
#135
http://sg.hu/listazas.php3?id=1327134722
Nagyon vicces, hogy mindig máshova íródik a hozzászólás. lol
Nagyon vicces, hogy mindig máshova íródik a hozzászólás. lol
#134
Szomorúan közlöm, hogy a foton nem rezeg. A vákuumban egy állapot úgy terjed, mint egy atomi rácsban. A terjedés "sebességét" , vagyis azt, hogy az állapot milyes valószínûséggel ugrik át egy másik helyre, egy komplex hullámmal lehet leírni, aminek a "forgási" sebességét a tér energia-állapota határozza meg.
Tehát minél nagyobb az energia az adott térrészben, a részecske annál sûrûbben vált állapotot. (ez az állapot jelen esetben a hely, hiszen terjedésrõl beszélünk)
Tehát minél nagyobb az energia az adott térrészben, a részecske annál sûrûbben vált állapotot. (ez az állapot jelen esetben a hely, hiszen terjedésrõl beszélünk)
#133
Igazából a foton az igazi anyag, hiszen semmiféle vákuum-alapállapotot nem tartalmaz, míg az elektron félig ugyanabból áll, mint a vákuum.
Sõt valószínû ,hogy a fekete lyuk belseje fotonokból áll. (már ha egyáltalán van belseje.) Erre az utal, hogy a gravitációt az energia-impulzus tenzor írja le, ami figyelembe vesz MINDEN FAJTA energiát.
Sõt valószínû ,hogy a fekete lyuk belseje fotonokból áll. (már ha egyáltalán van belseje.) Erre az utal, hogy a gravitációt az energia-impulzus tenzor írja le, ami figyelembe vesz MINDEN FAJTA energiát.
#132
Na, akkor már csak a matekot kell mögé rakni! :P :D
#131
Ööö nem. Én azt mondom, hogy a mi anygi képünk egy illúzió, a mi anyagunk nem is létezik, mert ami létezik, az egy homogén részecskeháló, de azt meg soha nem láthatjuk, mert annak a rezgései vagyunk.
Amit látunk, az nincs, ami van azt nem láthatjuk.
Amit látunk, az nincs, ami van azt nem láthatjuk.
#130
Lényegében ugyanazt mondod amit én, elismered, hogy a Világegyetem, a Világmindenség anyag. A különbség ott van, hogy szerinted a tömeges anyag helyváltoztatás közben lebomlik és felépül pontról pontra, én meg ezt hülyeségnek tartom. Ha elmegyek a boltba, nem bomlok le és épülök föl atomról atomra minden ezred angström helyváltoztatással. Nem is értem, hogy lehet ilyet kitalálni?
#129
"Az anyag hullámzik. Ebbõl épülnek föl az anyagi rendszerek.
Két részecske lényegében a frekvenciában, hullámformában energiatartalmában különbözik egymástol.
De energiája csak valaminek lehet. Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag."
Akkor lefordítom neked néhány mondatra mit fejtegettem oldalakon keresztül.
A valódi anyag, maga a tér. A vákuum is tömör sûrû, de mozgásképtelen anyag. Ahol ez a sûrû és tömör anyag rezeg, azt érzékeled egy részecskeként. Ezek a látszólagos részecskék, amiket mi anyagként érzékelünk, soha nem mozognak, csak a rezgéseiket adják át a szomszédnak, és a szomszédon érzékeled a mi általunk ismert részecskét. AMikor egy általunk ismert részecske bomlik, akkor a rezgései szétválnak. Semmilyen jelenséget nem tudsz említeni, ami ennek ellentmondana, de minden megfigyelésre ez teljesebb magyarázatot ad. Annyival kiegészíteném, hogy a rezgés, amit részecskének gondolunk nem csak egy térrészecskére korlátozódik, hanem egy szûkebb zónára. Ezért meg át mindkét résen az elektron és a foton is.
Mondom, semmilyen jelenséget nem tudsz említeni, ami ennek ellentmondana, de minden általad vélt megállapításnál jobb magyarázatot ad.
De nyitott vagyok, így megkérlek, hogy mondj egy jelenséget, ami az általam kifejtetteknek ellentmond!
Tudsz ilyet azon kívül, hogy de szerinted nem?
Két részecske lényegében a frekvenciában, hullámformában energiatartalmában különbözik egymástol.
De energiája csak valaminek lehet. Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag."
Akkor lefordítom neked néhány mondatra mit fejtegettem oldalakon keresztül.
A valódi anyag, maga a tér. A vákuum is tömör sûrû, de mozgásképtelen anyag. Ahol ez a sûrû és tömör anyag rezeg, azt érzékeled egy részecskeként. Ezek a látszólagos részecskék, amiket mi anyagként érzékelünk, soha nem mozognak, csak a rezgéseiket adják át a szomszédnak, és a szomszédon érzékeled a mi általunk ismert részecskét. AMikor egy általunk ismert részecske bomlik, akkor a rezgései szétválnak. Semmilyen jelenséget nem tudsz említeni, ami ennek ellentmondana, de minden megfigyelésre ez teljesebb magyarázatot ad. Annyival kiegészíteném, hogy a rezgés, amit részecskének gondolunk nem csak egy térrészecskére korlátozódik, hanem egy szûkebb zónára. Ezért meg át mindkét résen az elektron és a foton is.
Mondom, semmilyen jelenséget nem tudsz említeni, ami ennek ellentmondana, de minden általad vélt megállapításnál jobb magyarázatot ad.
De nyitott vagyok, így megkérlek, hogy mondj egy jelenséget, ami az általam kifejtetteknek ellentmond!
Tudsz ilyet azon kívül, hogy de szerinted nem?
#128
Hát mi? Szellem?
#127
A foton nem anyag?
Te jó ég! :-)
Te jó ég! :-)
#126
" Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag. "
foton. mozog is, rezeg is még sem anyag ;)
Ez az anyag. "
foton. mozog is, rezeg is még sem anyag ;)
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#125
Hát lépj vissza. 14-15 évesen még csak az ismeretterjesztõ irodalomból lehetett valami a fejedben.
#124
Az anyag hullámzik. Ebbõl épülnek föl az anyagi rendszerek.
Két részecske lényegében a frekvenciában, hullámformában energiatartalmában különbözik egymástol.
De energiája csak valaminek lehet. Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag.
Két részecske lényegében a frekvenciában, hullámformában energiatartalmában különbözik egymástol.
De energiája csak valaminek lehet. Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag.
#123
Elvileg a kölcsöngatások korrigálnának minden ilyen változást lokálisan. Most ehhez fáradt vagyok, ezért ezt csak 99%-os bizonyossággal mondom. :-)
#122
Olyan 14-15 éves koromban magam is felvetettem ezt, de azóta túlléptem ezen. Pont a hullámtermészet miatt.
#121
"Egy anyagi rendszer azért tud energiává alakulni, mert minden anyagi rendszer gyakorlatilag egy állóhullám. Az állóhullám belsõ energiatartalma adja a tehetetlenséget, a tömegtulajdonságot. Ha ez az állóhullám fölbomlik, akkor egy részébõl más frekvenciájú állóhullámok (azaz más részecskék) alakulnak ki, a maradék végigrezeg az anyagi téren. De maguk a részecskék bizony helyváltoztatás közben már megmaradnak ebben a formában. Ha ugyanis lebomlanának egy odébb lévõ pixelre, akkor az energia jelentõsebbik része más irányokban távozna. Bizony, az az alfa részecske repül a térben, és nagyot koppan amikor megérkezik. A fény azonban úgy terjed, amit írod: "pixelrõl pixelre"."
Ugye érzed, hogy az anyagról te is hullámként beszélsz, de ötleted sincs arra, hogy mi hullámzik. Az én nézetem viszont magyarázatot ad erre. Azt mondod, hogy a te álláspontod nem mond ellent a megfigyelteknek. Én meg azt mondom, hogy viszont magyarázatot sem ad semmire, mert félúton megállt. Az én nézetem nem áll meg félúton, és magyarázatot is ad arra, ahol a tiéd csak megállapít jelenségeket, és döbbenten csodálkozik, hogy mégis hogy!?
Ugye érzed, hogy az anyagról te is hullámként beszélsz, de ötleted sincs arra, hogy mi hullámzik. Az én nézetem viszont magyarázatot ad erre. Azt mondod, hogy a te álláspontod nem mond ellent a megfigyelteknek. Én meg azt mondom, hogy viszont magyarázatot sem ad semmire, mert félúton megállt. Az én nézetem nem áll meg félúton, és magyarázatot is ad arra, ahol a tiéd csak megállapít jelenségeket, és döbbenten csodálkozik, hogy mégis hogy!?
#120
Az elõbb azt mondtad nincs tágulás, nem?
#119
Ha egyszer a tér tágul az idõben, akkor a távolabb lévõ tér "sûrûbb", nem?
A jelenkor a "legtágabb", ezt a mi környezetünkben figyelhetjük meg.
Nem hinném, hogy ez a csillagok méretében megfigyelhetõ lenne.
A jelenkor a "legtágabb", ezt a mi környezetünkben figyelhetjük meg.
Nem hinném, hogy ez a csillagok méretében megfigyelhetõ lenne.
#118
Oké, de akkor a csilagoknak is nagyobbaknak kell lenniük, minél távolabb vannak. Valamint, ha nincs tágulás csak méretcsökkenés, akkor nem lenne horizont sem, ameddig ellátunk.
#117
Ha egyszer a tér (az anyag)tágul, akkor most az atomoknak picit nagyobbaknak kell lenniük mint a múltban, amit távolra nézve látunk.
#116
De nem társítható, ha a többi dolgot nem tudod megmagyarázni, csak a vöröseltolódást.
A Merkúr mozgásának pályaeltérését is megmagyarázták egy még bentebbi bolygóval. Ez mindaddig elfogadható elmélet volt, míg meg nem mérték a hatást a többi bolygó vonatkozásában és kilógott a lóláb.
Az összemenõ atomoknál is ez a helyzet. Még ha ki is magyarázod a vöröseltolódást, a többi felvetõdött problémára nem alkalmas. Nem ezt látnánk, ha felnéznénk az égre mint most. Így amit mondtál az nem magyarázat.
A Merkúr mozgásának pályaeltérését is megmagyarázták egy még bentebbi bolygóval. Ez mindaddig elfogadható elmélet volt, míg meg nem mérték a hatást a többi bolygó vonatkozásában és kilógott a lóláb.
Az összemenõ atomoknál is ez a helyzet. Még ha ki is magyarázod a vöröseltolódást, a többi felvetõdött problémára nem alkalmas. Nem ezt látnánk, ha felnéznénk az égre mint most. Így amit mondtál az nem magyarázat.
#115
Miért csökkenne a tömegük? A tömeg a teles belsõ energiatartalom.
Arra volt példa amit írtam, hogy más magyarázatok is lehetségesek.
Lényeg, hogy a tény mindössze annyi, hogy a távoli objektumok színképvonalai a vörös tartomány felé csúsznak a közeli objektumok színképvonalainak helyéhez képest.
Ehhez több féle magyarázat társítható.
Arra volt példa amit írtam, hogy más magyarázatok is lehetségesek.
Lényeg, hogy a tény mindössze annyi, hogy a távoli objektumok színképvonalai a vörös tartomány felé csúsznak a közeli objektumok színképvonalainak helyéhez képest.
Ehhez több féle magyarázat társítható.
#114
Ja értem, összemennek az atomok + a kibocsátott frekvenciát változtatják. A tömegük? Az csökken? Mert ha az is csökken a galaxisok elõbb utóbb szétrepülnének. Ez esetben a távoli galaxisok sûrûbb szerkezetûek a közelebbiek ritkábbak lennének. Ha nem csökken akkor meg a távoli galaxisokban nagyobb a közelebbiekben kisebb csillagokat látnánk.
#113
Erre csak azt tudom válaszolni, hogy gondolkodj el mélyebben a dolgokon.
#112
Nem távolodni látjuk a galaxisokat.
A távoli objektumok színképvonalai tolódnak a távolság függvényében a vörös felé a közeli objektumok színképvonalainak elhelyezkedéséhez képest.
Erre kerestek magyarázatot, és a távolodás lehet az egyik magyarázat.
A másik amit én írtam.
A távoli objektumok színképvonalai tolódnak a távolság függvényében a vörös felé a közeli objektumok színképvonalainak elhelyezkedéséhez képest.
Erre kerestek magyarázatot, és a távolodás lehet az egyik magyarázat.
A másik amit én írtam.
#111
Nem látnánk távolodni a galaxisokat. Persze én csak ugatom a fizikát.
#110
"Normális fizikus soha nem mondott olyat, hogy létezhet tér anyag nélkül a valóságos anyagi Világban."
Már ne is haragudj, de a a "normális anyagi világot" egyelõre csak modellezni próbáljuk és sok helyen kilóg a lóláb. Valószínûleg az anyag szó újraértelmezésére is szükség lesz. Te pedig jössz azzal, hogy márpedig úgy van ahogy mondod és kész, itt az SG fórumon :) Értem én, hogy van egy világképed és neked az okés. Nincs baj ezzel. A baj azzal van, hogy: "Aki nem ezt mondja, az csak "ugatja" a fizikát, a filozófiát, és soha nem fog érteni semmit," lényegében lehülyézed a másikat. :) Nem baj amúgy. Elbírom. :)
Már ne is haragudj, de a a "normális anyagi világot" egyelõre csak modellezni próbáljuk és sok helyen kilóg a lóláb. Valószínûleg az anyag szó újraértelmezésére is szükség lesz. Te pedig jössz azzal, hogy márpedig úgy van ahogy mondod és kész, itt az SG fórumon :) Értem én, hogy van egy világképed és neked az okés. Nincs baj ezzel. A baj azzal van, hogy: "Aki nem ezt mondja, az csak "ugatja" a fizikát, a filozófiát, és soha nem fog érteni semmit," lényegében lehülyézed a másikat. :) Nem baj amúgy. Elbírom. :)
#109
"...háromdimenziós térbe belerobbant részecskefolyam..."
Nem kellett belerobbannia sehová.
A mi Világegyetemünk mindössze egy anyaghalmaz.
Egyetlen féle tovább már oszthatatlan "bizbaz" (ahogy írtad) mozgásformáiból fölépíthetõ az egész.
Tételezzük föl, hogy egyszerre indul el a szervezõdés az egész óriûsi világegyetem méretû térrészben, és nem tágul a Világegyetem. Viszont az atomok, mint bonyolult rendszerek mérete csökken az idõvel.
Szerintem ugyanezt látnánk, mint most.
Errõl mi a véleményed?
Nem kellett belerobbannia sehová.
A mi Világegyetemünk mindössze egy anyaghalmaz.
Egyetlen féle tovább már oszthatatlan "bizbaz" (ahogy írtad) mozgásformáiból fölépíthetõ az egész.
Tételezzük föl, hogy egyszerre indul el a szervezõdés az egész óriûsi világegyetem méretû térrészben, és nem tágul a Világegyetem. Viszont az atomok, mint bonyolult rendszerek mérete csökken az idõvel.
Szerintem ugyanezt látnánk, mint most.
Errõl mi a véleményed?
#108
Az elektromágneses hatás terjedését én sem röpködõ részecskékkel (fotonokkal) képzelem el.
De az jó, ha már abban egyetértünk, hogy a Világegyetem anyag.
Mindössze arról van szó, hogy ahol tömeges anyag van, ott baromi energiasûrûség van kis helyen.
De az jó, ha már abban egyetértünk, hogy a Világegyetem anyag.
Mindössze arról van szó, hogy ahol tömeges anyag van, ott baromi energiasûrûség van kis helyen.
#107
"Amiket írtam eddig, az sehol nincs ellentmondásban a megfigyeltekkel."
Csak éppen nem magyaráz meg semmit.
"Senki nem tudott még anyagmentes helyet mutatni, ahogyan teremtést, teremtõdést sem figyelt még meg senki."
???
Te érted, hogy én a semmit, a totális vákuumot dugig töltöm fejben részecskével? Csak mellékesen nyugalomban lévõnek tartom.
"Senki nem tudott olyan anyagot mutatni, amelyben egy pont helyét ne lehetett volna három térkoordinátával meghatározni, -/vagyis senki nem tudta még bizonyítani a háromnál több térdimenzió létét/."
Oké, ha eddig nem ment át. Az õsrobbanás szerintem a tökéletes háromdimenziós térbe belerobbant részecskefolyam, amik húrokkal csatlakoznak a szomszédokhoz, és a matematikailag leírt tizen-huszonakárhányadik dimenzió ebben a háromdimenziós térben a hurkok száma. Magyarán, hány fonallal dolgozik az isteni nagyanyó a mi pulcsinkon. Analógiával élve, a sima meg a fordított vándorol a pulcsin, és mi csak a minták vagyunk.
De egyébként ezt honnan vetted, hogy háromnál több térdimenzióról beszéltem volna?
Csak éppen nem magyaráz meg semmit.
"Senki nem tudott még anyagmentes helyet mutatni, ahogyan teremtést, teremtõdést sem figyelt még meg senki."
???
Te érted, hogy én a semmit, a totális vákuumot dugig töltöm fejben részecskével? Csak mellékesen nyugalomban lévõnek tartom.
"Senki nem tudott olyan anyagot mutatni, amelyben egy pont helyét ne lehetett volna három térkoordinátával meghatározni, -/vagyis senki nem tudta még bizonyítani a háromnál több térdimenzió létét/."
Oké, ha eddig nem ment át. Az õsrobbanás szerintem a tökéletes háromdimenziós térbe belerobbant részecskefolyam, amik húrokkal csatlakoznak a szomszédokhoz, és a matematikailag leírt tizen-huszonakárhányadik dimenzió ebben a háromdimenziós térben a hurkok száma. Magyarán, hány fonallal dolgozik az isteni nagyanyó a mi pulcsinkon. Analógiával élve, a sima meg a fordított vándorol a pulcsin, és mi csak a minták vagyunk.
De egyébként ezt honnan vetted, hogy háromnál több térdimenzióról beszéltem volna?
#106
Egy anyagi rendszer azért tud energiává alakulni, mert minden anyagi rendszer gyakorlatilag egy állóhullám. Az állóhullám belsõ energiatartalma adja a tehetetlenséget, a tömegtulajdonságot. Ha ez az állóhullám fölbomlik, akkor egy részébõl más frekvenciájú állóhullámok (azaz más részecskék) alakulnak ki, a maradék végigrezeg az anyagi téren. De maguk a részecskék bizony helyváltoztatás közben már megmaradnak ebben a formában. Ha ugyanis lebomlanának egy odébb lévõ pixelre, akkor az energia jelentõsebbik része más irányokban távozna. Bizony, az az alfa részecske repül a térben, és nagyot koppan amikor megérkezik. A fény azonban úgy terjed, amit írod: "pixelrõl pixelre".
Oldal 1 / 4Következő →