159
-
shakwill #159 Bejött a link. Nem állíthatom, hogy értem, de legalább olyan izgalmas mint gyerekkoromban a Winnetou... -
shakwill #158 Sajnos nem nyílik meg a link. Próbáltam megérteni az elektromos töltés viselkedését. (Elektrosztatikát elemi szinten tanultam,+ Thomson képlet, meg az ide tartozó számolások, de ezeket már rádióamatőrként tanultam meg a rezgőkör és szűrő számításokhoz. elektrodinamikát nem tanultam-ebből deriválhatod, hogy a deriválást és attól felfelé magamnak kellett kikapisgálnom a várható sikerrel:p) Mindenesetre arra jutottam, hogy a térerősség távolságfüggésében az 1/r^2 tényező a három dimenziós térre vonatkozik, ebből következhet, hogy eltérő számú térdimenzió esetén más kell legyen a terjedés. Mivel komoly szakemberek foglalkoznak a húr, meg brán elméletekkel, amelyek sok dimenziós terekkel dolgoznak gondolom az első dolguk lehetett ennek a matekját kidolgozni. Úgy tudom, ez még nem kiforrott. 11 dimenzióval dolgoznak(M) elmélet, vagy huszonhat dimenzióval (bozonikus)-Ennyire szar ügy kikerülni a nullával osztást és a végtelent amely a ponttöltés esetén "bejön"? Bocs a hülye kérdésekért, de a helyes kérdésfeltevéshez is megfelelő tudás kell szerintem... -
shakwill #156 Még egy hülye kérdés: A Maxwell egyenleteket le lehet írni háromnál több dimenzió esetén is, vagy csak 3d-ben működnek? Úgy tudom, hogy nem... -
Irasidus #155 Lehet matek nélkül is _beszélni_ a fizikáról, miért ne lehetne _beszélni_? Ez hívják ismeretterjesztésnek, amúgy pusztán csak matematikával sem lehet fizikáról beszélni, mert kell elméleti magyarázat is hozzá (a fizika nem matek). Az ismeretterjesztésnek van értelme! -
gforce9 #154 Csak azért mert itt mindenki matek nélkül, vagy minimális matek fogalmakkal beszél a fizikáról, mert is senki se fizikus vagy matematikus, ettől még el lehet mondani nagyon sok dolgot szemléletesen, nem értem mi a gondod ezzel? -
gforce9 #152 És te mit teszel? -
gforce9 #150 Az biztos, hogy az em hullámok transzverzálisak, de ilyen mélységben passzolom. -
shakwill #148 Hogy a rákba ne lehetne! Párkeletkezés!!!!!!!!!! -
shakwill #147 Volna egy kérdésem: Sokan jönnek a longitudinális em hullámokkal. Itt van egy bökkenőm. Ugye a longitudinális rezgés a terjedés irányában történik. Ezzel nincs baj, ha a terjedés sebessége kisebb a határsebességnél. Viszont ez vákumban c. Ezért long hullámnál a pozitív periódusnak gyorsabb kellene lenni c nél ami elvileg lehetetlen, tehát az em hullámok csak transzverzálisak lehetnek? Jól kapisgálom, vagy tévedek? -
gforce9 #146 Nekem is elég volt 1x végignézni. És igen, jól láttad, nincs benne se konkrét dolog, ami pedig benne van az zavaros, még elvi szinten is.
Amúgy én is csak műkedvelő vagyok, de nagyjából eljutottam ara szintre, hogy legalábbis alapelveiben megértem azt, amire jelenleg a tudományos világ jutott és azt is, hogy miért jutott azokra a következtetésekre és elméletekre amikre jutott. Az hogy ez a 2 fickó mit is akart a hírnéven kívül... még azt sem tudták interpretálni úgy, hogy legalább kicsit érthető legyen. A hiba nem az ön készülékében van :) -
shakwill #145 Félreérthető voltam. Maxwellel nincs bajom. A két jóember közölt valami számítást arról, ha a "valamiben" (nem vákumot írok, mert tudomásom szerint az az ősrobbanásban jött létre?) lecsökken a c, akkor energia jön létre? Az ő verziójukban ezzel a szingularitást is kiváltják és az ősrobbanás okaként is ezt nevezik meg....Ez nagyon zavaros, de most nincs türelmem még egyszer végignézni a filmet... -
gforce9 #144 Persze van neki. http://www.fke.bme.hu/oktatas/Eldin/Ea13.pdf
De itt meg a többit kellett belőni ami a képletben szerepel, de ettől még megalapozott és kísérletileg alátámasztott. -
shakwill #143 Az a "c" változást nem tudom értelmezni.(Direkt nem fénysebességet írtam, azért mert a fény c-vel megy a c nem fénysebesség, hanem természeti állandó) Lehet ennek megalapozott matekja? -
gforce9 #142 Láttam már. Nulla konkrétumot mondanak benne. A lemegalapozottabb mondatuk is így kezdődik: "Tegyük fel....". Ez röhejes. Másrészt pedig olyan ökörségeket is mondanak benne, hogy az ember esze megáll. pl. hogy a tudóstársadalom felháborodik, ha vitatja valaki a fénysebesség állandóságát. A radai rosszseb háborodik fel nem a tudós társadalom. Akkor van felháborodás, ha valaki mindezt mindenféle kísérleti vagy megfigyelési alap nélkül teszi. Akkor sem háborodnak fel, csak megsimogatják a fejét az embernek, hogy jól van fiam, tanulj még kicsit a fizika nem úgy működik, hogy seggből előrántunk valamit.
Harmadrészt pedig, ha az elmúlt 20 év alatt (96-óta foglalkoznak ezzel)nem találtak semmiféle bizonyítékot mellette a kutatói, akkor azért nem valószínűsítem, hogy bármi igazságmagva lenne bárminek amit mondanak.
Pénzkereset két olyan kozmológusnak, akik tudományos eredményeik nem lévén, egyéb módon próbálnak pénzt keresni a sületlenségeikkel. Ilyenekből 12 egy tucat. Sőt itt a fórumon is van jópár feltűnési viszketegségben szenvedő, de a seggből előrántott mondataikon kívül mást felmutatni nem tudó önjelölt megmondóember..... :S
-
shakwill #141 A link:
https://www.youtube.com/watch?v=U3qNATFSemM -
shakwill #140 Engem dühítenek az "Einstein tévedett" című "alkotások". Általában a szerző Gipsz Jakab sarlatán ökörségeit tartalmazzák. A Youtube-on találtam egy ilyen című videót. Érdekelne a kollégák véleménye a filmről. Itt nem Gipsz Jakab aktuális ökörségéről van szó, hanem két Angol kutató teóriájáról. 
A link://www.youtube.com/embed/U3qNATFSemM[/flash]
Utoljára szerkesztette: shakwill, 2016.07.21. 15:16:24 -
Vol Jin #139 Amit írtam az nagyjából a húrelmélet és az éter kombinációja. :-) -
Vol Jin #138 Pedig full materialista vagyok. :-) -
mizar1 #137 Vol Jin: Ez olyan vallásos kutyuléknak hangzik. Azt írtad, ami van az nincs ami meg nincs az van. Hát elég érdekes világkép! -
mizar1 #136 Minden részecske lebontható fotonokra. A fotont tovább bontani már nem lehet. -
guest137 #135 http://sg.hu/listazas.php3?id=1327134722
Nagyon vicces, hogy mindig máshova íródik a hozzászólás. lol
-
guest137 #134 Szomorúan közlöm, hogy a foton nem rezeg. A vákuumban egy állapot úgy terjed, mint egy atomi rácsban. A terjedés "sebességét" , vagyis azt, hogy az állapot milyes valószínűséggel ugrik át egy másik helyre, egy komplex hullámmal lehet leírni, aminek a "forgási" sebességét a tér energia-állapota határozza meg.
Tehát minél nagyobb az energia az adott térrészben, a részecske annál sűrűbben vált állapotot. (ez az állapot jelen esetben a hely, hiszen terjedésről beszélünk) -
guest137 #133 Igazából a foton az igazi anyag, hiszen semmiféle vákuum-alapállapotot nem tartalmaz, míg az elektron félig ugyanabból áll, mint a vákuum.
Sőt valószínű ,hogy a fekete lyuk belseje fotonokból áll. (már ha egyáltalán van belseje.) Erre az utal, hogy a gravitációt az energia-impulzus tenzor írja le, ami figyelembe vesz MINDEN FAJTA energiát.
-
Zero 7th #132 Na, akkor már csak a matekot kell mögé rakni! :P :D -
Vol Jin #131 Ööö nem. Én azt mondom, hogy a mi anygi képünk egy illúzió, a mi anyagunk nem is létezik, mert ami létezik, az egy homogén részecskeháló, de azt meg soha nem láthatjuk, mert annak a rezgései vagyunk.
Amit látunk, az nincs, ami van azt nem láthatjuk. -
mizar1 #130 Lényegében ugyanazt mondod amit én, elismered, hogy a Világegyetem, a Világmindenség anyag. A különbség ott van, hogy szerinted a tömeges anyag helyváltoztatás közben lebomlik és felépül pontról pontra, én meg ezt hülyeségnek tartom. Ha elmegyek a boltba, nem bomlok le és épülök föl atomról atomra minden ezred angström helyváltoztatással. Nem is értem, hogy lehet ilyet kitalálni? -
Vol Jin #129 "Az anyag hullámzik. Ebből épülnek föl az anyagi rendszerek.
Két részecske lényegében a frekvenciában, hullámformában energiatartalmában különbözik egymástol.
De energiája csak valaminek lehet. Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag."
Akkor lefordítom neked néhány mondatra mit fejtegettem oldalakon keresztül.
A valódi anyag, maga a tér. A vákuum is tömör sűrű, de mozgásképtelen anyag. Ahol ez a sűrű és tömör anyag rezeg, azt érzékeled egy részecskeként. Ezek a látszólagos részecskék, amiket mi anyagként érzékelünk, soha nem mozognak, csak a rezgéseiket adják át a szomszédnak, és a szomszédon érzékeled a mi általunk ismert részecskét. AMikor egy általunk ismert részecske bomlik, akkor a rezgései szétválnak. Semmilyen jelenséget nem tudsz említeni, ami ennek ellentmondana, de minden megfigyelésre ez teljesebb magyarázatot ad. Annyival kiegészíteném, hogy a rezgés, amit részecskének gondolunk nem csak egy térrészecskére korlátozódik, hanem egy szűkebb zónára. Ezért meg át mindkét résen az elektron és a foton is.
Mondom, semmilyen jelenséget nem tudsz említeni, ami ennek ellentmondana, de minden általad vélt megállapításnál jobb magyarázatot ad.
De nyitott vagyok, így megkérlek, hogy mondj egy jelenséget, ami az általam kifejtetteknek ellentmond!
Tudsz ilyet azon kívül, hogy de szerinted nem? -
mizar1 #128 Hát mi? Szellem? -
mizar1 #127 A foton nem anyag?
Te jó ég! :-) -
Macropus Rufus #126 " Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag. "
foton. mozog is, rezeg is még sem anyag ;)
-
mizar1 #125 Hát lépj vissza. 14-15 évesen még csak az ismeretterjesztő irodalomból lehetett valami a fejedben. -
mizar1 #124 Az anyag hullámzik. Ebből épülnek föl az anyagi rendszerek.
Két részecske lényegében a frekvenciában, hullámformában energiatartalmában különbözik egymástol.
De energiája csak valaminek lehet. Mozogni, rezegni csak valami tud.
Ez az anyag. -
Vol Jin #123 Elvileg a kölcsöngatások korrigálnának minden ilyen változást lokálisan. Most ehhez fáradt vagyok, ezért ezt csak 99%-os bizonyossággal mondom. :-) -
Vol Jin #122 Olyan 14-15 éves koromban magam is felvetettem ezt, de azóta túlléptem ezen. Pont a hullámtermészet miatt. -
Vol Jin #121 "Egy anyagi rendszer azért tud energiává alakulni, mert minden anyagi rendszer gyakorlatilag egy állóhullám. Az állóhullám belső energiatartalma adja a tehetetlenséget, a tömegtulajdonságot. Ha ez az állóhullám fölbomlik, akkor egy részéből más frekvenciájú állóhullámok (azaz más részecskék) alakulnak ki, a maradék végigrezeg az anyagi téren. De maguk a részecskék bizony helyváltoztatás közben már megmaradnak ebben a formában. Ha ugyanis lebomlanának egy odébb lévő pixelre, akkor az energia jelentősebbik része más irányokban távozna. Bizony, az az alfa részecske repül a térben, és nagyot koppan amikor megérkezik. A fény azonban úgy terjed, amit írod: "pixelről pixelre"."
Ugye érzed, hogy az anyagról te is hullámként beszélsz, de ötleted sincs arra, hogy mi hullámzik. Az én nézetem viszont magyarázatot ad erre. Azt mondod, hogy a te álláspontod nem mond ellent a megfigyelteknek. Én meg azt mondom, hogy viszont magyarázatot sem ad semmire, mert félúton megállt. Az én nézetem nem áll meg félúton, és magyarázatot is ad arra, ahol a tiéd csak megállapít jelenségeket, és döbbenten csodálkozik, hogy mégis hogy!? -
gforce9 #120 Az előbb azt mondtad nincs tágulás, nem? -
mizar1 #119 Ha egyszer a tér tágul az időben, akkor a távolabb lévő tér "sűrűbb", nem?
A jelenkor a "legtágabb", ezt a mi környezetünkben figyelhetjük meg.
Nem hinném, hogy ez a csillagok méretében megfigyelhető lenne. -
gforce9 #118 Oké, de akkor a csilagoknak is nagyobbaknak kell lenniük, minél távolabb vannak. Valamint, ha nincs tágulás csak méretcsökkenés, akkor nem lenne horizont sem, ameddig ellátunk. -
mizar1 #117 Ha egyszer a tér (az anyag)tágul, akkor most az atomoknak picit nagyobbaknak kell lenniük mint a múltban, amit távolra nézve látunk. -
gforce9 #116 De nem társítható, ha a többi dolgot nem tudod megmagyarázni, csak a vöröseltolódást.
A Merkúr mozgásának pályaeltérését is megmagyarázták egy még bentebbi bolygóval. Ez mindaddig elfogadható elmélet volt, míg meg nem mérték a hatást a többi bolygó vonatkozásában és kilógott a lóláb.
Az összemenő atomoknál is ez a helyzet. Még ha ki is magyarázod a vöröseltolódást, a többi felvetődött problémára nem alkalmas. Nem ezt látnánk, ha felnéznénk az égre mint most. Így amit mondtál az nem magyarázat.