102
-
Irasidus #41 Igaz, elnézést kérek. És köszönöm. -
Irasidus #42 "Továbbá hiába kampányolsz itt üstökösbecsapódások mellett, eddig összesen néhányról tudunk, PONTOSAN AZÉRT, mert nem érik el a felszínt, felrobbannak a légkörben. A krátereket meteoritok ütötték."
1. Mekkora volt az üstökös? Kicsi.
2. Már ez a kis üstökös is mekkora energiával robbant fel? Óriási.
3. Ahhoz, hogy ne essen szét, egy 12 km üstökösmag bőven elég, és tudomásom szerint ekkora volt a dinókat elpusztító...
"Aztán a jég meg persze kemény a fejedhez képest, attól még alig több, mint harmada a térfogatsúlya a sziklához képest (főleg hogy fagyott gázok is alkotják, ami fajlagosan még kisebb tömegű), a sebesség nagyjából összehasonlítható. Bármekkora számot mondasz, az szikla esetében legalább 2.5-szer nagyobb az energia. Nem tudom, miért próbálsz meg a naaagy számokkal ijesztgetni, nem vagyok ijedős."
12 km átmérőjű üstökös, egy ekkora test esetében nem a keménysége számít, hanem a sebessége. Kiszámoltam lejjebb. De elég megnézni a Holdon az üstökösbecsódás krátereket, vagy a már említett kisebbeket mekkora energiával is rendelkeztek? Na, ez durván a többszöröse, csak nem esik szét. -
Szefmester #43 Becsapódás szimulátor 1
becsapódás szimulátor 2 -
Zero 7th #44 Látom nem fogod fel. Ne kérdezgesd, hogy értem-e, ha TE NEM ÉRTED mit beszélek! Semmi újat nem mondtál csak képtelen vagy a saját bedobozolt szemszögeden túllépni.
"Nem egészítem ki a gravitáció elméletét semmivel, csak használom."
Persze, az elméletet nem egészíted ki. A VILÁGOT egészíted ki. Elméleti, kimutathatatlan, észlelhetetlen, normál anyaggal nem reakcióképes egzotikus anyaggal, aminek KIZÁRÓLAG az a szerepe, hogy megjavítsa a gravitációs elméletünket. Tényleg olyan nehéz ezt megérteni? Hogy a sötét anyagnak SZÁNDÉKOSAN vannak ezek a tulajdonságai így kitalálva, mert CSAK így javítja meg a képleteinket?
Ha NEM rakod bele a modelledbe a fiktív anyagot, akkor a gravitáció elmélete NEM MŰKÖDIK, nem írja le jól az észlelhető jelenségeket.
Ugyanaz, mint a newtoni elmélet fénysebesség közelében. PONTOSAN ugyanaz a szituáció, az elmélet használhatósága korlátozott bizonyos esetekben.
Ez olyan, mintha a newtoni elméletet akarnád lelassítani a sötét trafipaxszal, ami semmivel nem lép kölcsönhatását, csak a fény sebességkorlátozását tartatja be. -
Irasidus #45 "aminek KIZÁRÓLAG az a szerepe, hogy megjavítsa a gravitációs elméletünket."
A további felesleges vita elkerülése érdekében, kérlek mutasd meg hol javítja meg a gravitáció elméletét a sötét anyag? 1/hiba nincs. Szóval? -
Zero 7th #46 1. Melyik? Én nem beszéltem konkrét égitestről.
2. De FELROBBANT. Nem pedig BECSAPÓDOTT. Érted a különbséget, vagy elmagyarázzam?
3. Meteoritról beszélsz még mindig.
"12 km átmérőjű üstökös, egy ekkora test esetében nem a keménysége számít "
Eddig tartott a türelmem. Eddig értelmes embernek tűntél, úgyhogy most még csak kérdezem, hogy ezt most direkt csinálod, szándékosan vagy faszidióta?
TE beszéltél keménységről, eleve te hoztad fel. Én csak a te hülyeségedre reagáltam, menj már anyádba, hogy ebből akarsz ellenem érvet faragni!
"hanem a sebessége."
MEG A TÖMEGE, BASZD MEG, ami a vízjégnek 1000kg/m3, sziklánál meg 2500kg/m3, két egyforma méretű, azonos sebességű, 12 km átmérőjű égitest közül a meteoritnak 2.5ször nagyobb az energiája, mint egy üstökösnek.
"Kiszámoltam lejjebb."
Ja, próbáltál parasztvakítani számokkal, kár, hogy a lényeget nem fogod fel még mindig. De tudod mit, "kiszámolom" neked én is:
12km átmérőjű gömböt feltételezve a térfogata: ~905 köbkilométer. A sűrűsége a jégnek legyen akkor 900000000 tonna per köbkilométer. Tehát a 12km átmérőjű üstökös
__814300000000 tonna tömegű. Ehhez képest a 12km átmérőjű szikla meteor:
_2035752000000 tonna.
Nesze bazdmeg, mééééééégsokkalnagyobb szám!!! Hűűűű!!!
Mi a fasznak nézel te engem, hogy megpróbálsz MEGIJESZTENI egy nagy számmal..?
"Holdon az üstökösbecsódás krátereket"
Azok túlnyomó többségében meteoritbecsapódások. De faszom, ne tereld a témát, leszarom a Holdat, annak nincs légköre, abba egy meteor pontosan ugyanúgy csapódik mint egy üstökös. Azt leszámítva, hogy az üstökösök pármilliószor ritkábbak, mint a meteoritok, ha hagytak is rajta krátert, azt már szétbaszták a meteoritkráterek. Az elmúlt tízezer évben biztosan nem csapódott üstökös a Holdba.
Faszom, kiszoptad a cikkből ezt az üstökösbecsapódásos baromságot, aztán kötöd a lovat a karóhoz, de bazdmeg a csillagászat NEM ISMER becsapódott üstököst EGYETLEN DARABOT SEM! Komolyan már abban kezdek kételkedni, hogy egyáltalán tudod-e, mi az az üstökös?
Vagy direkt csibálod? Akkor meg mi motivál arra, hogy a nyilvánvalóan fasz álláspontot védd csúsztatásokkal meg bepróbált parasztvakításokkal? -
Zero 7th #47 Mindenhol, ahol az m helyére nem a látható tömeget, hanem a sötét anyaggal növelt mennyiséget írod be.
F0=G*m1*m2/d^2.
Mért F1=F0*x, hiba=F0/F1=1/x. x=1/hiba.
F1=G*m1*m2*x/d^2
x a sötét anyag hatása = 1/hiba.
QeD. -
Irasidus #48 Tévúton jársz. Egyrészt az üstökösöknek csak egy része jég (kb.2/3), a másik, hogy szerinted egy 814300000000 tonna tömegű égitest 30km/s mozgási energiája mekkora? Nem kell válaszolnod, Szefmester #43 válaszában, egy nagyon jó kalkulátort adott. Jó játékot, és gondold végig ez az energia mekkora pusztítással jár. Mondom 7 osztályos fizikát kellene átnézned... Egy kis adat: a Tempel 1 üstükös tömege: 7.9 × 10 a 13.-on kg - Ez lényegesen több mint amit te megadtál (és hol van ettől még a 12km?), nem gondolod, hogy változtathatnál a stílusodon?
-
Irasidus #49 Ezt a képletet az iskolában tanultad, vagy honnan szedted? Csak mert ilyet én ezzel: "F1=F0*x, hiba=F0/F1=1/x. x=1/hiba. F1=G*m1*m2*x/d^2" sehol nem találkoztam rajtad kívül ezzel a képlettel. Forrás? Lehet, hogy a te képleted rossz? -
Zero 7th #50 "hogy szerinted egy 814300000000 tonna tömegű égitest 30km/s mozgási energiája mekkora?"
Pontosan 0.4-szerese egy 2035752000000 tonna tömegű égitestének.
Tökmindegy milyen nagy, mert RELATÍVE KICSI. Hihetetlen, hogy nem jut el az agyadig, hogy egy kőgolyónak nagyobb a mozgási energiája, mint egy ugyanakkora térfogatú jéggolyónak.
Komolyan baszdmeg, ehhez nem 7. osztályos szintű ismeretek kellenének, csak egy működő agy... Tényleg ilyen magas neked a sűrűség fogalma? Az szerintem 5. osztály általános iskola. -
Zero 7th #51 Fel tudok írni egy kibaszott egyenletet magamtól, köszi a bizalmat. De látom, te meg egy egyszerű szöveges feladatot nemhogy megoldani, de a megoldást értelmezni sem tudod egyenletrendszer formában. Kár, hogy ez csak most derült ki, ha hamarabb tudom, hogy ennyire alulképzett vagy, nem megyek bele a vitába.
Szádba rágom, bár már kibaszottul unom az értetlen retardáltkodásod.
Van a F0, ami a tömegek alapján számolt gravitációs erő. Ott a képlete, Newton a barátod.
Van a F1, ami a MÉRT gravitációs erő, közvetetten, a pályából, a centripetális erőből visszaszámolva. De ez a mért érték. És ez a mért erő a nagyobb.
A kettő így viszonyul egymáshoz:
G1=G0*x. (Tényleg neked ehhez külön képzés szükséges, hogy fel tudd írni, hogy kis szám szorozva valamivel egyenlő nagy szám?)
G1-re csak akkor lesz igaz az egyenlet, ha a jobb oldalt is megszorozzuk x-szel. Ez az x a sötét anyag hatása, az a tényező, ami az elméleti képletet javítja, hogy a gyakorlatban mérhető eredményt kapjuk. -
Zero 7th #52 Eh, áttértem félúton F-ről G-re. Elnézést, leírjam még egyszer az egészet, javítással, vagy sikerül azért összerakni magadtól, és gondolatban kicserélni minden G-t F-re? -
Irasidus #53 "Hihetetlen, hogy nem jut el az agyadig, hogy egy kőgolyónak nagyobb a mozgási energiája, mint egy ugyanakkora térfogatú jéggolyónak."
A mozgási energia a test tömegétől és sebességétől függ, térfogattól nem. Amivel kevered az az áramvonal. -
Irasidus #54 Te még is mit számolsz most? Így sem találom, csak nálad. Honnan szetted ezt a képletet, forrás? -
gforce9 #55 A newtoni elmélet teljesen jól működik. Az einsteini csak pontosítja, korrigálja. A sötét anyag esetében viszont a gravitáló tömeg ~90%-a hányzik. Mivel a gravitációs elmélet pontosan leírja a téridőt. Ezt sikerült is már extrém körülmények között is kimérni, pulzárok keringési idejének csökkenése pl. De a részecskegyorsítóban kilőtt atommagok is úgy viselkednek, ahogy a relativitás mondja. A ygorsításukhoz pont annyi energia kell. SZóval a gravitációs tér elmélet kicsiben és nagyban is eléggé szilárd lábakon áll. Nem valószínű hogy a gravitációs elmélet korrigálásával el tudjuk tüntetni azt a 90%-nyi hibát, amit a sötét anyag ad. Valószínűbb, hogy van ott még valami, amit nem látunk és gravitál. Annak kevés esélye van, hogy a gravitáció hol így működik, hol úgy. -
Zero 7th #56 Ha hiányzik 90% gravitáló tömeg, akkor nem jelentheted ki, hogy nagyban szilárd lábakon áll.
Hol máshol engedsz meg 90% hibát, és mondod azt, hogy "az eredmény pontos, a világgal van a hiba?" -
gforce9 #57 Sehol nem lehet megengedni. És nem mondom, hogy a világgal van a hiba. Viszont a jelenlegi gravitácós elmélet számtalan módon tesztelt. Nemhinném, hogy az lenne a célszerű hozzááállás, hogy mindenhol jól működik, kivéve itt és itt és korrigáljuk.
Szerintem az ésszerű az, hogy: A gravitáció itt és itt és még számtalan helyen jó leírás, illeszkedik a megfigyelésekhez, akkor valószínűleg valami baj a galaxisok megfigyelése körül van. Van még ott valami befolyásoló erő, anyag, hatás, tökmindegy hogy hívjuk, amit nem látunk és torzítja az eredményeket. Ha a gravitációs elmélet ennyire rossz volna hogy egy nagyságrendet téved, akkor annak volnának jelelei máshol is, kisebb léptékben is észlelhető lenne, de nem észlelhető.
Nemhinném, hogy a tökjól működő gravitációs leírásunk lenne a hibás. -
Zero 7th #58 Igen, akkor olvasd el még egyszer amit leírtam, aztán ha nem sikerült felfogni, akkor még egyszer, meg még egyszer. Amíg el nem jut az agyadig.
Máshogy nehéz kommunikálnunk.
Ha azt mondom, hogy két test térfogata ugyanakkora, akkor az szerinted mit jelent? Változó-e a térfogat?
Ugyanakkora térfogat és más sűrűség esetén hogyan alakul a tömeg?
(Baszdmeg, tényleg általános iskolai fizikából kell korrepetáljalak? Mi a faszomat vitatkozol itt, ha ALAPVETŐ matematikai és fizikai hiányosságaid vannak? NEM ÉRTED a kibaszott sűrűség fogalmát! Ez már nekem kellemetlen, hogy ennyire alapszintet kell magyaráznom akurvaéletbemár!) -
Krumplipuskaa #59 Elnézést hogy megzavarom a magasröptű eszmecserét,de támadt egy ötletem a hiányzó anyaggal kapcsolatban.
Az az ötletem támadt,mi van ha a világegyetem is forog,és ebből kifolyólag ébrednek olyan erők amik nem láthatóak,és nem is tudunk az egészről,hiszen csak a külső szemlélő észlelhetné a forgást,a benne lévők nem. Pl a tágulás gyorsulására is adna magyarázatot.
-
Irasidus #60 Szóval nem tudod mit számolsz. Gondoltam. A hiba ott van, hogy egy teljesen hibás képletet használsz. Gondold újra, és fogad meg gforce szavait is, nem mond hülyeséget. -
gforce9 #61 Ha forogna akkor bizonyos irányban jobban tágulna, mint másfelé. A forgási síkban jobban, mint tengelyirányban, szóval a forgást elvethetjük emiatt, mert minden irányban egyenletesen tágul. Valamint a sötét anyag vagy mindegy minden hívjuk, az pont ellentétes hatást gyakorol a galaxisokra. -
Zero 7th #62 Aha, persze. Képtelen vagy felfogni, mit mondok, HATSZORI nekifutásra, pedig csak egy kibaszott paraméteres, egyismeretlenes egyenletrendszer. Egy felsősnek már menni szokott a felírása is. Te értelmezni nem vagy képes.
Komolyan, ilyen kurva nehéz felfogni, hogy ha egy számnál egy másik valamennyiszer nagyobb, akkor azt úgy írjuk fel egyenletként, hogy:
szám*valamennyi=valamennyiszer nagyobb szám
?
Tényleg, EZ meghaladja a képességeidet?
És ezek után még van pofád azt hazudni, hogy én számolok rosszul? Hát a kurva anyádat... -
gforce9 #63 Egyébként ez a 2 hatás amit még jelenleg sem tudnak mi okozza. A gyorsuló tágulásért a sötét energia felel a galaxisok, hogy nem repülnek szét a forgástól azért a sötét anyag. Az elnevezéseken szerintem nem érdemes fennakadni. Így nevezik, aztán kész. A lényeg, hogy van 2 hatás még, ami befolyásolja a belátható univerzumot és ezt kutatják, hogy mi is lehet. Erre találtak már ki olyan elméleteket, hogy a gravitációt módosították. Egyszerűen matematikai képtelenség jött ki belőle. Az elgondolás az volt (ez a hibát einstein is elkövette), hogy bizonyos távolság után a gravitációnak taszító hatása van. Amikor lerajzolták a taszító és a vonzó hatást ugyanabba a koordináta rendszerbe az jött ki hogy a két függvény görbéje csúcsban találkozott. Ez volt az egyensúlyi helyzet, ami se nem vonzott se nem taszított. Ezzel akarta Einstein kikompenzálni, hogy az egyenleteiből ne táguló, vagy szűkülő, hanem statikus világegyetem jöjjön ki. Ez nagyonhamar cáfolatot kapott. Mégpedig azért, mert a két függvény metszési pontjából - az egyensúlyi helyzetből - valami ha kimozdít egy testet rögtön közeledni, vagy távolodni kezd a másikhoz vagy távolodni tőle, ráadásul gyorsulva. Az egyenlet instabil univerzumot modellezett. Szóval próbálkoztak a gravitációs elméletet korrigálni nagy koponyák is már, de nagyon nem jött össze :) -
Irasidus #64 Igazad van, te nem számolsz ez képlet haladzsa, mert ilyen képlet nincs. Ami igazából engem érdekel, hogy tisztában vagy-e azzal, hogy ilyen képlet nincs vagy teljesen elhiszed amit leírtál olyan létezik? -
Zero 7th #65 "A gravitáció itt és itt és még számtalan helyen jó leírás, illeszkedik a megfigyelésekhez, akkor valószínűleg valami baj a galaxisok megfigyelése körül van."
vesd össze:
A mechanikai egyenleteink itt és itt és még számtalan helyen jó leírást adnak, illeszkednek a megfigyelésekhez, akkor valószínűleg valami baj van a fény terjedésének megfigyelése körül.
Mi a különbség? Tudom, az, hogy tipp sincs, hogy mire kéne cserélni az elméletet. De pont ez a bajom is, hogy ahelyett, hogy matekoznák az elmétetet, ami filléres költség, inkább sokmillió dollárból keressük és próbáljuk igazolni a seggből előrántott képletjavító tényező létezését. -
gforce9 #66 Próbálták matekozni, nem is egyszer, csak ugye akkor jön az elméleti fizikus. Azt mondja a matekozónak, na oké, itt van a képleted-elméleted, amit kitaláltál és visszaadja a galaxisok forgását teljesen párhuzamosan a megfigyelésekkel. Modellezzük az új elméletedet más körülmények között. Kisebb illetve nagyobb léptékben is. Ha mindenhol stimmel akkor jó, elfogadható elmélet. Ha a mérések később konzekvensen visszaadják az elméletet akkor ezután elfogadott leírássá válik. A gond az, hogy eddig ezek gravitációt módosító elméletek már az első lépésnél elbuktak. -
gforce9 #67 Ja amúgy a fény terjedése kijött matekkal is. Kellett hozzá egy einstein, de kijött :) -
Irasidus #68 Nem csere, ekkor azt mondjuk, hogy mechanikának megtaláltuk az érvényességi körét mit egy modellben - amibe folyton új változókat raksz, hogy eljuss a valósághoz. Az elméletek egymásra épülnek, legalábbis a fizikában. De kíváncsi vagyok gforce9 válaszára is. :) -
Zero 7th #69 Nem, te nem fogtad fel.
Az okozott neked nehézséget, hogy egy egyenlet mindkét oldalát megszorozd ugyanazzal a számmal. Egyenletrendezésre vagy képtelen.
Te vagy az az ember, amilyennek engem néznek sűrűn. Van némi tárgyi tudásod, de csak bifláztad, nem értetted meg. Képtelen vagy önálló gondolkodásra, egy szorzást képtelen vagy elvégezni, addig jut el az agyad, hogy összehasonlíts karakterről karakterre két felírt egyenletet, és ha nem egyezik, fel sem fogod, mi történt.
És hiába magyarázom el hatszor, fejlődésképtelen vagy, képtelen vagy eljutni addig, hogy felfogd, mit írtam le matematikailag. Egyszerűen matematikai analfabéta vagy, a legegyszerűbb dolog meghaladja a képességeidet. -
Zero 7th #70 Éééés ez hogyan is érv arra, hogy ez biztosan rossz irány, és a sötét anyag kutatása a nyerőbb? -
Zero 7th #71 Szerintem amíg egy egyismeretlenes egyenlet rendezése nem megy, addig modellépítéssel ne akarj foglalkozni... -
Zero 7th #72 Einstein felrúgta Newton elméletét.
Jöhetne valaki, aki felrúgja Einsteinét. Úgy, hogy közben helyes, amit mond.
Tudom, nem könnyű feladat, űrtávcsövet építeni könnyebb. -
Irasidus #73 Nekem az okozott nehézséget, hogy ilyen képlet nem létezik, lehet rendezni, de attól még nem létezik. És ez a hiba a képletedben...
F0=G*m1*m2/d^2.
Mért F1=F0*x, hiba=F0/F1=1/x. x=1/hiba.
F1=G*m1*m2*x/d^2
x a sötét anyag hatása = 1/hiba. -
gforce9 #74 Mert a megfigyelések inkább arra hajlanak, hogy valamit nem látunk, mint arra, hogy rossz a matekunk. Nem vagyok se csillagász, sem fizikus így érvelni nem én fogok a kérdésben. Én csak azt mondom, ami tudtommal az elfogadott álláspont a témában. Nálunk sokkal jártasabb emberek által elfogadott. Innen az SG-ről tuti nem fogom megkérdőjelezni egy olyan csillagász vagy fizikus munkáját, aki ezen évek óta dolgozik és azokat az ötleteket, amiket itt felvetett bárki tízóraiszünetben, 20x végig nem rágta alaposan. Ezeket az alapgondolatokat végigrágták már nem egyszer. Egyszerűen nem stimmel. Nem arra mutatnak a jelek, hogy a gravitációs elmélet rossz. Persze ettől függetlenül lehet ebben kételkedni, de mivel nálam sokkal jártasabbak ezt nagyjából egyöntetűen átrágták és közös nevezőre jutottak, nem látom értelmét beleokoskodnom. -
Zero 7th #75 Baszdmeg, komolyan ennyire nehéz? Többiek?
Oké, akkor megrágom, előemésztem, kiköpöm neked, hogy még egy picit könnyebb legyen.
Felírtam a gravitációs erő nagyságának egyenletét:
F=G*m1*m2/d^2
Elneveztem ezt az erőt F0-nak, hogy lehessen különbséget tenni.
F0=G*m1*m2/d^2
Aztán bevezettem egy F1 erőt, ami különbözik F0-tól.
F1>F0
A két erő aránya x.
x=F1/F0
Átrendezve
F1=F0*x
F1 visszahelyettesítve az eredeti képletbe
F1=G*m1*m2*x/d^2
MI OLYAN ISTENVERTE KIBASZOTT BONYOLULT EZEN, hogy már NYOLCADJÁRA kell elmagyaráznom? MI? Komolyan kérdezem, mi a FASZOMAT nem értesz? -
Zero 7th #76 Általában én is ezen az állásponton vagyok. Abban az esetben, ha a tudományterület egyébiránt tud eredményeket felmutatni, és nincs egy olyan hiba az egész rendszerben, ami nem szakértőként is majd kibassza az ember szemét... -
Irasidus #77 "Elneveztem ezt az erőt F0-nak, hogy lehessen különbséget tenni.
F0=G*m1*m2/d^2"
Az F0 a fizikában azt jelenti F=0. Ugye nem ezt akartad írni?
"Aztán bevezettem egy F1 erőt, ami különbözik F0-tól. F1>F0"
Bevezetés helyett leírtál egy F1 betűkupacot, de 1. nem derül ki milyen erő, és az sem, hogy F1 erő miért nagyobb F0-nál - illetve az sem, hogy 3. miért volt erre szükség, hiszen az F (vagy Fgrav) az maga a gravitációs erő! Szóval?
"A két erő aránya x. x=F1/F0"
Az arányhoz két szám kell, a matematikában az arány két mennyiség, mérhető dolog viszonya. Két mennyiség aránya a két érték hányadosával fejezhető ki ezért az X nem lehet arány. Az F1-ről még mindig nem tudjuk milyen erő és hogyan jön ki...
"Átrendezve F1=F0*x"
Mit, az arányt átrendezed? OMG!!! Szóval F1>F0 (valahogy) lett F1/F0 abból (valahogy) lett F1=F0*X. Ennek semmi értelme sincs, ha egyszer nagyobb akkor nem írhatsz = jelet, ha meg aránypár akkor nem rendezheted át!
"F1 visszahelyettesítve az eredeti képletbe F1=G*m1*m2*x/d^2"
Ez nem helyesítés, csak odaírtad, hogy F1, de ne zavarjon. Tudod mi az a visszahelyettesítés és mikor, hogyan alkalmazzuk? Pl.: amikor egy lineáris egyenlet egy halmaza lépcsős alakú, itt ugye szó sem volt ilyenről. Behelyesítés sem jó, hiszen azt jelenti, hogy a betűk helyére valamilyen értéket írunk. Nem te kicserélted. Ennyi. -
Zero 7th #78 Menj már a faszomba, mióta jelenti az F0 F=0-át? Ezt honnan a picsából vetted? Tényleg baszdmeg nem ismersz fel egy alsó indexet? Egyébként meg ha KISNYÚLlal jelölöm azt a kibaszott erőt, akkor is kutya kötelességed felfogni, mert definiáltam, hogy mi az.
Azt már most megmutattad, hogy még az életedben nem számoltál semmit. Szép kezdés, mit ne mondjak.
"Bevezetés helyett leírtál egy F1 betűkupacot, de"
Anyád picsája.
"1. nem derül ki milyen erő, és az sem, hogy F1 erő miért nagyobb F0-nál"
De, kiderül, le is írtam, ERRŐL BESZÉLGETÜNK EGY KIBASZOTT NAPJA, hogy a mért gravitációs erő nagyobb, mint a számolt. Az F1 a mérésekből származtatott gravitációs erő. Ezt is egyértelműen közöltem, csak a memóriád is annyi, mint egy marék lepkének.
" - illetve az sem, hogy 3."
1. után 2. jön.
"miért volt erre szükség, hiszen az F (vagy Fgrav) az maga a gravitációs erő! Szóval?"
Azért mert sokkal precízebb vagyok, mint amennyire te intelligens. Azért jelöltem másképp a két erőt, mert számszerűen különböznek. Ugyan mindkettő elvileg a gravitációs erő nagyságára vonatkozik, ezért a jelük F, mivel nem ugyanaz a kettő, ezért Fnull és Fegy.
Eddig ott tartunk, hogy nem ismered a sztenderd jelölésrendszert sem.
"Az arányhoz két szám kell, a matematikában az arány két mennyiség, mérhető dolog viszonya."
Nem akarod anyukádat szórakoztatni a mérhetetlen ostobaságoddal?
F0 és F1 mindkettő szám. El lehet őket egymással osztani.
"Két mennyiség aránya a két érték hányadosával fejezhető ki"
Pontosan ezt csináltam. De csak nyomatod itt a beseggelt szöveged mint egy verset, közben meg szemmel láthatóan nem jutott el a csökött agyadig.
"ezért az X nem lehet arány."
Azt jelölök és olyan betűvel, amit és amilyennel jólesik.
"Az F1-ről még mindig nem tudjuk milyen erő és hogyan jön ki..."
Most írom le körülbelül negyedszer, hogy az a mért eredmény. Közvetetten mérhető, abba most nem fogok belemenni, hogy hogyan, mert már a jelenlegi egy darab egyenlet meghaladja az agyi szintedet, az meg még pluszban három lenne, úgyhogy most nem.
Lépjél rajta túl, az az a gravitációs erő, ami a megfigyelésekből jön ki.
"Ez nem helyesítés, csak odaírtad, hogy F1, de ne zavarjon"
Megszoroztam mindkét oldalt x-szel, de ne zavarjon. AZTÁN az F0*x -et helyettesítettem F1-re.
Most jutottam el addig, hogy ha élőben beszélgetnénk, verném a fejed az asztalba. Vagy azért, mert egy troll pöcs vagy, és játszod a hülyét, és a kurvaanyáddal szórakozz, vagy azért, mert ilyen hülyétől meg kell szabadítani az emberiséget, és nem érdemled meg az életet, és a börtön ezért nem ár. -
Irasidus #79 "De, kiderül, le is írtam, ERRŐL BESZÉLGETÜNK EGY KIBASZOTT NAPJA, hogy a mért gravitációs erő nagyobb, mint a számolt. Az F1 a mérésekből származtatott gravitációs erő. Ezt is egyértelműen közöltem, csak a memóriád is annyi, mint egy marék lepkének."
Egyrészt sehol nem gravitációs erőt számolunk ahol a sötét anyagot vizsgálják, másrészt nem származtatunk semmit a mérésekből hanem mérünk, harmadrészt a mérés azt jelenti, hogy a kapott érték alapján kiszámolod gravitációs erő nagyságát, nincs egy másik számolás.
"Azért mert sokkal precízebb vagyok, mint amennyire te intelligens. Azért jelöltem másképp a két erőt, mert számszerűen különböznek. Ugyan mindkettő elvileg a gravitációs erő nagyságára vonatkozik, ezért a jelük F, mivel nem ugyanaz a kettő, ezért Fnull és Fegy."
Egyféle gravitációs erő van, egyféleképpen lehet mérni a távolságot és tömeget és ebből számolni az erőt. Ennyit mérsz. Valahol nagyon eltévedtél...
"Nem akarod anyukádat szórakoztatni a mérhetetlen ostobaságoddal? F0 és F1 mindkettő szám. El lehet őket egymással osztani."
Csak szólók azt írtad "A két erő aránya x. x=F1/F0" - a pont azt jelenti mondat vége, vagyis a: A két erő aránya X. Vagy itt mást jelöl?
"Azt jelölök és olyan betűvel, amit és amilyennel jólesik."
Persze. Ezt hívják képletzsonglőrködésnek. Örülök, hogy bevallod. Tudod egy fizikus nem így csinálja. ;)
"Most írom le körülbelül negyedszer, hogy az a mért eredmény. Közvetetten mérhető, abba most nem fogok belemenni, hogy hogyan, mert már a jelenlegi egy darab egyenlet meghaladja az agyi szintedet, az meg még pluszban három lenne, úgyhogy most nem. Lépjél rajta túl, az az a gravitációs erő, ami a megfigyelésekből jön ki."
Nézd, ez a képlet illetve az F1 a te agyszüleményed - ezzel remélem te is tisztában vagy!? Csak próbáltam kideríteni, hogy nálad még is mit jelenet. Ezek szerint semmit. Gut.
"Megszoroztam mindkét oldalt x-szel, de ne zavarjon. AZTÁN az F0*x -et helyettesítettem F1-re."
Nagyon ügyes voltál, csak én nem arra írtam. Hanem, hogy az eredeti képletben az F helyére F1 írtál. Ez csere bizony, a többi részhez semmi köze sincs.
"Most jutottam el addig, hogy ha élőben beszélgetnénk, verném a fejed az asztalba. Vagy azért, mert egy troll pöcs vagy, és játszod a hülyét, és a kurvaanyáddal szórakozz, vagy azért, mert ilyen hülyétől meg kell szabadítani az emberiséget, és nem érdemled meg az életet, és a börtön ezért nem ár."
Nyugodtan, de nem fog menni. Kovács Gábornak hívnak, és szívesen megmutatom élőben is, hogyan mérünk. Nos, hol és mikor? Az ismeretterjesztés nagy szívügyem, remélem megváltozik a véleményed. Persze ha nem, akkor nem. ;) -
Zero 7th #80 "Egyrészt sehol nem gravitációs erőt számolunk ahol a sötét anyagot vizsgálják"
Akkor mit, zsenikém?
"másrészt nem származtatunk semmit a mérésekből hanem mérünk"
A gravitációt közvetlenül nem tudod mérni, tegnap még tudtad ezt, amikor TE IS galaxishalmazok keringésére, spirálgalaxisok forgására és a gravitációs lencsére hivatkoztál, legalább saját magadnak ne mondj már ellen, te balfasz!
"a mérés azt jelenti, hogy a kapott érték alapján kiszámolod gravitációs erő nagyságát, nincs egy másik számolás."
Ez kibaszott nagy hülyeség, nincs is értelme a mondatnak. A "kapott érték" a mérés. Amit abból számolsz, az számolás. Nagyon kurva bonyolult dolog ez, mert még a neve is az...
Hogy lehetsz ennyire ostoba, hogy bizonygasd, hogy a számolás az mérés?
"Egyféle gravitációs erő van, egyféleképpen lehet mérni a távolságot és tömeget és ebből számolni az erőt. "
Tömeget sem tudsz mérni közvetlenül.
"Valahol nagyon eltévedtél..."
Két napja nem tudsz olyan állítást tenni, ami igaz lenne. ÉN vagyok eltévedve? Elmész a picsába...
" a pont azt jelenti mondat vége, vagyis a: A két erő aránya X. Vagy itt mást jelöl?"
Komolyan? Ezt nem fogtad fel? Leírtam először szavakkal, aztán matematikailag, és ez nem jutott el az agyadig, hogy a kettő dolog ugyanazt jelenti? Baszdmeg, jártál te VALAHA iskolába?
"Persze. Ezt hívják képletzsonglőrködésnek. Örülök, hogy bevallod. Tudod egy fizikus nem így csinálja. ;)"
Tudod, mérnök vagyok, és ÉN TUDOM, hogy hogy működik ez, te meg csak okoskodsz a partvonalról. Több fizikai számítást nyújtottam be ellenőrző hatóságoknak, mint amennyit te életedben látni fogsz. Egy számításba azt és azzal jelölsz, amivel akarsz, amennyiben az következetes. Hülye vagy, és hülyeséget beszélsz.
"Nézd, ez a képlet illetve az F1 a te agyszüleményed - ezzel remélem te is tisztában vagy!? Csak próbáltam kideríteni, hogy nálad még is mit jelenet. Ezek szerint semmit. Gut."
Persze, fényezd csak magad, de perpill még mindig az a helyzet, hogy fel sem fogod, mit beszélek, aztán pattogsz, mint kecskeszar a deszkán.
Nyugodtan elhiheted, hogy azért nem írok neked több képletet, mert azt az egy levezetést sem fogtad fel, amit leírtam. Egyébként már írtam, hogy mérhető kerületi sebességből számítható a centripetális erő, ami megegyezik a gravitációs erővel, és ebből jön ki a testek tömege.
De eszemben nincs levezetni, mert ha az a korábbi levezetés(mit levezetés, basszameg, egyetlen egyenlet oldalát szoroztam meg ugyanazzal a számmal, és beletört a bicskád) kifogott rajtad, akkor egy kétismeretlenes egyenlet az életedben elérhető intellektuális határokon túl van.
"F helyére F1 írtál. Ez csere bizony, a többi részhez semmi köze sincs."
Végletesen, javíthatatlanul, fejlődésképtelenül ostoba vagy. Mondtam már, hogy akár KISNYÚLNAK is nevezhetném, és akkor is csak te lennél a hülye, ha belekötnél?
Mondd a lakcímedet is, majd beugrom, ha ráérek.