118
-
ManoNegra #78 Miért? Minek kell idekeverni - már megint - a zsidókat?? -
Vol Jin #77 A legvicessebb az, hogy ki hogyan pontozza a hozzászólásodat. :-) -
ManoNegra #76 
-
Vol Jin #75 Nézd, itt arról van szó, hogy bizonyos dolgok egy közoktatási kegyelemkettessel kiszelektálhatóak. Nem kell ide semmilyen szakterületi jártasság.
Például az általad 200 éves angolt nem értik a maiak tévhit is ilyen. Elég, ha egyetlen amerikai filmet láttál, amiben az alapítóatyákra hivatkoznak az alkotmányukban, ami mondjuk a függetlenségi nyilatkozatuk. Jé, az mondjuk kétszáz éves és megértik. Vagy mondjuk Shakespeare művei korábbiak, és beülnek a színházba megnézni. Tehát mondjuk értik. -
Vol Jin #74 A lényeg, hogy a mitológiai kifejezések nem nyelvészetileg változnak elsősorban, hanem kultúrálisan, történelmileg. Például a judeo-keresztény-muszlim Sátánnak több neve is van. Bel-Zebub, Lucifer, Sátán, és rengeteg körülírás, mint az alvilág ura, a sötétség fejedelme, stb. A Sátán az Estan napisten nevéből ered. A szomszédos nép istenéből rögtön gonosz istenséget faragtak. Mivel a korabeli írás csak a mássalhangzókat jelölte, az Estan írása Stn, meg a Satan írása is Stn. Bel-Zebub (Baál) szintén egy főisten volt egy másik szomszédos népnél. Apófisz az egyiptomi kígyóisten az alvilág ura volt, naná, hogy a Bibliában pont egy kígyó képében jelent meg. Mondjuk ő volt, aki a bűnökkel szembesítette az elhunytakat. De pont innen ered Seth alakja is, aki a gonoszság, az éjszaka képviselője, aki folyamatos harcban áll a jó istenséggel Hórusszal, aki a Napisten fia, vagy egyfajta új napisten, mint az Isten-Krisztus analógia megjelenése. A lényeg, hogy a hét napjait nem érdemes korábbra visszavezetni, mint a csillagászat megjelenése, és a mitológia hatott rá inkább, mint a nyelv. -
Vol Jin #73 Szerintem elég egyértelmű voltam abban, hogy miért nem érdemes időben túl sokáig, a cikkben szereplő 15 ezer évig visszakutatni a hét napjainak elnevezését. Konkrétan azért, mert a hét napjainak kialakulása nem lehett régebbi az első naptárnál, ami a csillagászathoz köthető. Azt okoskodtam ki, hogy a Hold négy fázisához köthető, hogy miért éppen hét napot vettek egy egységnek. 28 nap a teljes holdciklus, azaz a holdhónap, és azt négy részre osztották. Mondjuk elkezd hízni, de még nem érte el a felét, elérte a felét és tovább hízik a teliholdig, már fogy, de még nem csökkent a felére, és a felén már túljutott, de még mindig fogyatkozik. Később a rómaiaknak volt egy naptárreformja, és mivel mi ezt használjuk, naná, hogy a hét napjai a mitológiájukhoz köthető. -
hungi #72 "Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc."
Azért a helyesírás is sokat nehezít az olvashatóságon.
A leírtakhoz számítsátok hozzá azt, hogy latinul tudó papok/deákok írták le először a magyar szavakat, vagyis latinosan kiolvasva kellett magyarul hangoznia. c = k, y = i, stb.
Kb olyan, mintha egy angol text-to-speech engine-nel akarnátok magyar szavakat kimondatni: csak úgy lehet elérni, ha nem magyarosan írtok, p.: yo regelt keevanok! :) -
goldmember #71 Ja, a banán spanyolul meg "fasos" -
sonajdoba #70 "még nem bizonyítja, hogy úgy beszéltek, ahogy az a Halotti beszédben írva vagyon."
erre gondoltam én is mikor azt írtam hogy a beszed az menne. nem gondolom hogy 110%-os lenne de úgy gondolom, hogy meg tudnánk érteni egymást.
amúgy koszi azt a halotti beszédes fordítást :) -
ManoNegra #69 Bebizonyítani nem nagyon lehet, de az írott és a beszélt nyelv között óriási lehet a különbség. Az, hogy a latin betűket abban az időben kezdték csiszolni a magyar nyelvhez, még nem bizonyítja, hogy úgy beszéltek, ahogy az a Halotti beszédben írva vagyon. -
Cat #68 A különbség annyi, hogy a kínaiak konkrétan egymást se értik meg, olyannyira nem tudják miről beszél a másik. Ezzel szemben egy ausztrál és egy kanadai vagy egy angol gond nélkül eltársalog. -
Papichulo #67 Az ananasz spanyolul az "piña"...
ps: a vicceskedo kedveert direkt kikerestem az "enye" karaktert ;) -
#66
Akkor ennyi erővel angol és magyar nyelv sincsen. -
Cat #65 Rengeteg nyelv (mandarin, kantoni stb.), és azok számtalan nyelvjárása van. Tehát egy pekingi és egy shanghaji is beszélhet mandarint, de teljesen eltérő kiejtéssel. -
#64
Akkor milyen nyelv van? Én is írtam, hogy vannak nyelvjárások. Vagy akkor most a megfogalamazáson kötözködsz...? -
noland #63 Igen, bár sokat segítene a eldöntésben/megértésben, hogyan is hangzott ez valójában. Ha jól gondolom, a mai helyesírás is fonetikus leírás, többnyire. -
Cat #62 A másik, amit itt kihagytok, hogy lehet, hogy az adott szót el tudod olvasni, de de ha nem ismered az adott világot, lehet hogy teljesen mást jelent, más kapcsolódik neked hozzá, mint neki. Attól, hogy el tudod olvasni korántsem következik, hogy meg is érted. (Itt nem szellemi képességekről, hanem kulturális, civilizációs, vallási stb. különbségekről van szó.) -
Cat #61 "Szerinted, ha kínaiul szólalsz meg a világban Kínán kívül hányan értik meg?"
Nincs olyan nyelv, hogy kínai. -
Macropus Rufus #60 ![]()
van 1-2 érdekes megfogalmazás. Sajnos nem találtam olyan oldalt amin eredeti idézetek lennének, de tény, hogy azért ez már érthetőbb mint az 1000 évvel ezelötti szövegek. -
#59
Egy fecske nem csinál nyarat. Dél-Amerikában sanszosan legfeljebb turistát látsz, de elmaradottabb országokban sem tobzódnak. Őszintén szólva még Bp-n és környéként sem találkozok napi szinten nem második generációs kínaival, de még második generációssal sem nagyon.
Kínaiból sok Kínában van... -
liberty2 #58 Az lehet, hogy a kínaiakon kívül nem sokan beszélik még a kínait, de mondj egy helyet ahol nem találkoznék kínai emberrel :) -
#57
A Károli-biblia 1500-as évek végi. Annak eredeti szövegét kellene megnézni. -
Macropus Rufus #56 khm... ez a Halotti beszéd eredeti szövege. Egy büdös mondatot nem értek belőle...
"Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet."
eredeti szöveg
ez meg az egykori olvasat amit mi is olvastunk anno a suliban:
"Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, halálnak haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben ha-lálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü vala-vizë, hugy turkukat migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek halálut ëvék. Haraguvék Isten ës vetevé űt ez munkás világ belé: ës lëün halálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isa, ës nüm igy embër múlhatja ez vermöt, isa mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigygyën, ës bulcsássa mënd ű bűnét!"
ez meg egy újjabb kori értelmezése:
"Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté eleve [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává. És mind[en] Paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltottgyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala vize, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez[en] munkás világ[ba] bele: és [az] lőn halálnak és pokolnak fészke, és mind[en] ő nemének. Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: íme, egy ember sem múl[aszt]hatja ez[en] vermet, íme, mind ahhoz járó[k] vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ez[en] lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét!"
namost az első és az uccsó közt nem sok hasonlóság van pedig az első is magyarúl volt...
![]()
ez meg egy 1055-ből származó magyar írás.
"feheruurau rea meneh hadou utu rea"
"fehérvárra menő hadi útra"
szóval a mi nyelvünk sem lenne érthető valakinek aki vissza menne 1000-be. Mi sem értenénk őket és ők se minket. De szerintem már az 1700-as években lenne némmi gond az értelmezéssel.
-
#55
![]()
-
galocza #54 azt az elméletet elfogadom, hogy közös az eredet a latinnal, azt nem, hogy a latinból vették volna át ezeket a szavakat a germánok.
az meg elég egyértelműnek tűnik, hogy az angolok a germán nyelvekből kölcsönözték őket, nem a latinból (közelebbi rokonság, hasonlóan a csoport többi szavához). azért a vater-father-pater mutter-mother-mater schwester-sister-soror bruder-brother-frater triászoknál erősen balra billen a mérleg az "anya" kivételével, de azt erősen kompenzálja a fivér. -
#53
Igen, de szerintem pont, hogy a latinból átvett szavak ezek. Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy az ős germánoknak (kb mielőtt komoly érintkezésbe kerültek a rómaiakkal) mi volt a szavuk az anyára illetve az apára. -
nextman #52 Szerintem ezek a szavak mind latinban, ujlatin nyelveknel, mind german nyelvekben megegyeznek, igy megsem olyan nagy batorsag.
Pl. father, pater, padre, Vater
de a mother, mutter, mater, madre is.. -
xyl #51 "Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc."
Azért a helyesírás is sokat nehezít az olvashatóságon.
Mai helyesírással ugyanaz a szöveg:
Látjátuk feleim zümtükkel mik vogmuk.
Ebből a feleim és a mik az teljesen ugyanaz.
A többi: Látjátuk -> látjátok
zümtükkel -> szömötökkel
A vogmuk az, amiből elég nehéz kiérezni azt, hogy vagyunk.
De az is lehet, hogy a gm-el írta a gy-t. -
galocza #50 én téged szidlak: ebben a topikban eddig nem került elő a téma, amúgy sem tudom, pontosan mire írtad, de hangulatkeltésnek remek. köszi az értékes hozzájárulásért, mínusz. -
fszrtkvltzttni #49 A legviccesebb az egészben, amikor az ilyen felsőbbrendűségi tudattal megáldott szerencsétlenek szidják a zsidókat, mert azok felsőbbrendűnek tartják önmagukat. Tiszta farkába harapó kígyó. -
galocza #48 + az angolban is volt megfelelője a "sonnabend"-nek (a másik szó a szombatra, az ndk-ban hivatalos is volt), de kikopott.
na mind1, arról volt szó, hogy mi van ma az angol nyelvben, de gondoltam érdekes... -
#47
-
sonajdoba #46 bocsáss meg a tudatlan birkaságomért. orom tölti el a szívem, hogy latom nem csak buta birkák élnek a nagyvilágban hanem igen is vannak okos, tanult emberek.
a maga szakterületen mindenki király és verhetetlen, ez akar mi lehet a fantáziára bízom.
esetleg egy Trollnak is lehet saját szakterülete amiben legyőzi a többit.
hogy kinek van "igaza" nem tudom. majd kiderül. mindannyian csak azt tudjuk amit olvastunk, halottunk egyebet nincs honnan tudnunk ez lehet "jó" vagy "rossz".
az lenne a fer, hogy az értelmiségi tájékoztassa és felvilágosítsa a Trollt nem pedig megszólja, hogy te milyen egy Troll vagy.
-
#45
azért az érdekes lenne, ha olyan régi lenne a dolog, főleg mert nagyjából mindnek ismert az eredete.
sunday = a "nap napja", római-kori pogány ünnepségek után
monday = a hold napja, ez lehet, hogy régebbi
tuesday = Tiu/Tyr isten napja, a harc északi istenéé
wednesday = Odin/Woden isten napja, az északi főistené
thursday = Thor isten napja, a vihar és villám északi istenéé
friday = Frigg/Frija istennő napja, a szerelem északi istennőéjé
saturday = Szaturnusz isten napja, igen, a római istenről van szó
én nem hiszem, hogy az északi istenek régebbiek 15 évezrednél. -
#44
Teljesen lényegtelen, hogy egyetlen országban a kínainak hány nyelvjárását beszélik - mert nem egyetlen egyeséges nyelvről van szó - ha rajtuk kívül gyakorlatilag senki nem beszéli és irgalmatlanul komplikált nyelv...
Az angol nyelv "őshazája" gyak. Anglia és az USA. Ilyenolyan szinten ehhez képest csak Indiában többen beszélik sanszosan, mint ebben a két országban. Hány országban hivatalos, de legalább "félhivatalos kommunikációs nyelv az angol...? Ezek után szerint gondolkozz el a kijelentésen, mert legfeljebb megmosolyogtat...
Szerinted, ha kínaiul szólalsz meg a világban Kínán kívül hányan értik meg? És, ha angolul, oroszul, franciálul meg spanyolul...? A kínaiak előbb tanulnak meg bármilyen más nyelvet mintohgy bárki más a kínaival szenvedjen... -
Vol Jin #43 A hét napjait kivenném a listából, mert az csillagászati, aminek az eredete korábbi, mint a cikkben taglalt 15 ezer év. Így spekulálva a holdnaprárhoz lehet köze, és a hold négy fázisából eredhet. 28 nap osztva néggyel az pont hét nap. Gondolom a naptár előtt nem úgy kelt fel az ősember, hogy de laza volt ez a hétvége, a fenébe, most hétfő van, kezdődik a munka, megyek vadászni. -
liberty2 #42 Szeretem, ha te válaszolsz NEXUS6, mert te azért úgy vettem észre jóval értelmesebb vagy a nagy átlaghoz képest. Akinek nem inge, ne vegye magára. ;)
Az, hogy az angol legyen a világnyelv az nagyon esélyes, de szerintem van 2 kihívója. Egyik az Eszperantó ami jelenleg is elfogadott nyelv mindenhol a világban csak épp nem beszélik olyan sokan mint kéne, a másik a kínai. Azt meg többen beszélik mint bármelyik másik nyelvet a világon.
Az meg, hogy kell a közös nyelv szerintem mindenképp kell. Az orosznak csak nem volt annyi ideje nálunk meg magának a Szovjetuniónak. De, ha az EU-t nézzük akkor láthatjuk, hogy ez azért tovább meglesz mint a Szovjet 50 év. Ez nem 50, inkább 150 évre. :) -
Vol Jin #41 Ennek egy változatát idézték itt Hofitól. :-) -
galocza #40 a fathert és patert egy tőről eredeztetni elég nagy bátorság.
az angolba a legalapvetőbb dolgok leírására szolgáló szavak germán nyelvekből jöttek (persze kakukktojás sok helyen akad, az angol végül is egy korcs nyelv, minimum 4 fő forrással).
környezet leírása (ház, fű, nap, hold)
égtájak
hét napjai
testrészek (kéz, láb, nyak, fül, száj)
háziállatok (coca, tehénke)
családtagok (apa, anya, fivér, nővér, nagybácsi)
munka- és harci eszközök (íj, kard, balta, ásó)
anyagok elnevezése (víz, arany, ezüst, réz)
hajózás (hajó, csónak)
alapvető igék (lát, hall, érez, szeret, mond)
a lista korántsem teljes, ezek amelyek gyorsan eszembe jutottak. próbáltam olyanokat válogatni, amelyek köszönő viszonyban sincsenek latin vagy szláv nyelvekkel (ilyenekből van némi szókincsem), vagy ha már van kapcsolat, a kör egyértelművé teszi az eredetet. ha már az anya, fivér, nővér germán eredetű, feletehetőleg az apa is ide tartozik, hiába hajadzik a paterre is.
ami érdekes mondjuk, hiszen elméletileg volt kezük az embereknek a brit szigeteken már korábban is, valamint feltehetőleg ismertek állatokat, anyagokat, volt apjuk-anyjuk, a rómaiak se úszva mentek oda, hogy miért ezek maradtak meg, és nem az őslakosok verziója ezekre - vagy pont a latin, hogy hogy lehetett az északiaknak majd a szászoknak akkora kulturális befolyása, hogy kiszorítsa a köznyelvből a már meglevő szavakat ilyen alapvető dolgok leírásánál. -
BladeW #39 Mer' itt van a Föld szívcsakrája, há' nem tudtad? 
