Elkészült az ősi anyanyelv "szótára"

A különbség annyi, hogy a kínaiak konkrétan egymást se értik meg, olyannyira nem tudják mirõl beszél a másik. Ezzel szemben egy ausztrál és egy kanadai vagy egy angol gond nélkül eltársalog.

Az ananasz spanyolul az "piña"...

ps: a vicceskedo kedveert direkt kikerestem az "enye" karaktert 😉

Akkor ennyi erõvel angol és magyar nyelv sincsen.

Rengeteg nyelv (mandarin, kantoni stb.), és azok számtalan nyelvjárása van. Tehát egy pekingi és egy shanghaji is beszélhet mandarint, de teljesen eltérõ kiejtéssel.

Akkor milyen nyelv van? Én is írtam, hogy vannak nyelvjárások. Vagy akkor most a megfogalamazáson kötözködsz...?

Igen, bár sokat segítene a eldöntésben/megértésben, hogyan is hangzott ez valójában. Ha jól gondolom, a mai helyesírás is fonetikus leírás, többnyire.

A másik, amit itt kihagytok, hogy lehet, hogy az adott szót el tudod olvasni, de de ha nem ismered az adott világot, lehet hogy teljesen mást jelent, más kapcsolódik neked hozzá, mint neki. Attól, hogy el tudod olvasni korántsem következik, hogy meg is érted. (Itt nem szellemi képességekrõl, hanem kulturális, civilizációs, vallási stb. különbségekrõl van szó.)

"Szerinted, ha kínaiul szólalsz meg a világban Kínán kívül hányan értik meg?"

Nincs olyan nyelv, hogy kínai.

van 1-2 érdekes megfogalmazás. Sajnos nem találtam olyan oldalt amin eredeti idézetek lennének, de tény, hogy azért ez már érthetõbb mint az 1000 évvel ezelötti szövegek.

Egy fecske nem csinál nyarat. Dél-Amerikában sanszosan legfeljebb turistát látsz, de elmaradottabb országokban sem tobzódnak. Õszintén szólva még Bp-n és környéként sem találkozok napi szinten nem második generációs kínaival, de még második generációssal sem nagyon.

Kínaiból sok Kínában van...

Az lehet, hogy a kínaiakon kívül nem sokan beszélik még a kínait, de mondj egy helyet ahol nem találkoznék kínai emberrel 😊

A Károli-biblia 1500-as évek végi. Annak eredeti szövegét kellene megnézni.

khm... ez a Halotti beszéd eredeti szövege. Egy büdös mondatot nem értek belõle...
"Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet."

eredeti szöveg

ez meg az egykori olvasat amit mi is olvastunk anno a suliban:
"Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá ût igy fá gyimilcsétûl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa, ki napon ëmdöl az gyimilcstûl, halálnak haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentûl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstûl. Ës az gyimilcsben ha-lálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü vala-vizë, hugy turkukat migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd û fajánek halálut ëvék. Haraguvék Isten ës vetevé ût ez munkás világ belé: ës lëün halálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd û nemének. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isa, ës nüm igy embër múlhatja ez vermöt, isa mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson û neki, ës kegyigygyën, ës bulcsássa mënd û bûnét!"

ez meg egy újjabb kori értelmezése:
"Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté eleve <Úr> mi õsünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává. És mind Paradicsomban való gyümölcsöktõl monda neki élnie. Csupán tiltá õt egy fa gyümölcsétõl. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel az gyümölcstõl, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtõ Istentõl, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az tiltottgyümölcstõl, és az gyümölcsben halált evék. És az gyümölcsnek oly keserû vala vize, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind õ fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté õt ez munkás világ bele: és lõn halálnak és pokolnak fészke, és mind õ nemének. Kik azok? Mi vagyunk. hogy is ti látjátok szemetekkel: íme, egy ember sem múlhatja ez vermet, íme, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ez lélekért, hogy irgalmazzon õneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind õ bûnét!"

namost az elsõ és az uccsó közt nem sok hasonlóság van pedig az elsõ is magyarúl volt...

ez meg egy 1055-bõl származó magyar írás.
"feheruurau rea meneh hadou utu rea"
"fehérvárra menõ hadi útra"

szóval a mi nyelvünk sem lenne érthetõ valakinek aki vissza menne 1000-be. Mi sem értenénk õket és õk se minket. De szerintem már az 1700-as években lenne némmi gond az értelmezéssel.

azt az elméletet elfogadom, hogy közös az eredet a latinnal, azt nem, hogy a latinból vették volna át ezeket a szavakat a germánok.
az meg elég egyértelmûnek tûnik, hogy az angolok a germán nyelvekbõl kölcsönözték õket, nem a latinból (közelebbi rokonság, hasonlóan a csoport többi szavához). azért a vater-father-pater mutter-mother-mater schwester-sister-soror bruder-brother-frater triászoknál erõsen balra billen a mérleg az "anya" kivételével, de azt erõsen kompenzálja a fivér.

Igen, de szerintem pont, hogy a latinból átvett szavak ezek. Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy az õs germánoknak (kb mielõtt komoly érintkezésbe kerültek a rómaiakkal) mi volt a szavuk az anyára illetve az apára.

Szerintem ezek a szavak mind latinban, ujlatin nyelveknel, mind german nyelvekben megegyeznek, igy megsem olyan nagy batorsag.

Pl. father, pater, padre, Vater
de a mother, mutter, mater, madre is..

"Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc."
Azért a helyesírás is sokat nehezít az olvashatóságon.
Mai helyesírással ugyanaz a szöveg:
Látjátuk feleim zümtükkel mik vogmuk.
Ebbõl a feleim és a mik az teljesen ugyanaz.
A többi: Látjátuk -> látjátok
zümtükkel -> szömötökkel
A vogmuk az, amibõl elég nehéz kiérezni azt, hogy vagyunk.
De az is lehet, hogy a gm-el írta a gy-t.

én téged szidlak: ebben a topikban eddig nem került elõ a téma, amúgy sem tudom, pontosan mire írtad, de hangulatkeltésnek remek. köszi az értékes hozzájárulásért, mínusz.

A legviccesebb az egészben, amikor az ilyen felsõbbrendûségi tudattal megáldott szerencsétlenek szidják a zsidókat, mert azok felsõbbrendûnek tartják önmagukat. Tiszta farkába harapó kígyó.

+ az angolban is volt megfelelõje a "sonnabend"-nek (a másik szó a szombatra, az ndk-ban hivatalos is volt), de kikopott.
na mind1, arról volt szó, hogy mi van ma az angol nyelvben, de gondoltam érdekes...

<#confused>

bocsáss meg a tudatlan birkaságomért. orom tölti el a szívem, hogy latom nem csak buta birkák élnek a nagyvilágban hanem igen is vannak okos, tanult emberek.

a maga szakterületen mindenki király és verhetetlen, ez akar mi lehet a fantáziára bízom.

esetleg egy Trollnak is lehet saját szakterülete amiben legyõzi a többit.
hogy kinek van "igaza" nem tudom. majd kiderül. mindannyian csak azt tudjuk amit olvastunk, halottunk egyebet nincs honnan tudnunk ez lehet "jó" vagy "rossz".

az lenne a fer, hogy az értelmiségi tájékoztassa és felvilágosítsa a Trollt nem pedig megszólja, hogy te milyen egy Troll vagy.

azért az érdekes lenne, ha olyan régi lenne a dolog, fõleg mert nagyjából mindnek ismert az eredete.

sunday = a "nap napja", római-kori pogány ünnepségek után
monday = a hold napja, ez lehet, hogy régebbi
tuesday = Tiu/Tyr isten napja, a harc északi istenéé
wednesday = Odin/Woden isten napja, az északi fõistené
thursday = Thor isten napja, a vihar és villám északi istenéé
friday = Frigg/Frija istennõ napja, a szerelem északi istennõéjé
saturday = Szaturnusz isten napja, igen, a római istenrõl van szó

én nem hiszem, hogy az északi istenek régebbiek 15 évezrednél.

Teljesen lényegtelen, hogy egyetlen országban a kínainak hány nyelvjárását beszélik - mert nem egyetlen egyeséges nyelvrõl van szó - ha rajtuk kívül gyakorlatilag senki nem beszéli és irgalmatlanul komplikált nyelv...

Az angol nyelv "õshazája" gyak. Anglia és az USA. Ilyenolyan szinten ehhez képest csak Indiában többen beszélik sanszosan, mint ebben a két országban. Hány országban hivatalos, de legalább "félhivatalos kommunikációs nyelv az angol...? Ezek után szerint gondolkozz el a kijelentésen, mert legfeljebb megmosolyogtat...

Szerinted, ha kínaiul szólalsz meg a világban Kínán kívül hányan értik meg? És, ha angolul, oroszul, franciálul meg spanyolul...? A kínaiak elõbb tanulnak meg bármilyen más nyelvet mintohgy bárki más a kínaival szenvedjen...

A hét napjait kivenném a listából, mert az csillagászati, aminek az eredete korábbi, mint a cikkben taglalt 15 ezer év. Így spekulálva a holdnaprárhoz lehet köze, és a hold négy fázisából eredhet. 28 nap osztva néggyel az pont hét nap. Gondolom a naptár elõtt nem úgy kelt fel az õsember, hogy de laza volt ez a hétvége, a fenébe, most hétfõ van, kezdõdik a munka, megyek vadászni.

Szeretem, ha te válaszolsz NEXUS6, mert te azért úgy vettem észre jóval értelmesebb vagy a nagy átlaghoz képest. Akinek nem inge, ne vegye magára. 😉

Az, hogy az angol legyen a világnyelv az nagyon esélyes, de szerintem van 2 kihívója. Egyik az Eszperantó ami jelenleg is elfogadott nyelv mindenhol a világban csak épp nem beszélik olyan sokan mint kéne, a másik a kínai. Azt meg többen beszélik mint bármelyik másik nyelvet a világon.

Az meg, hogy kell a közös nyelv szerintem mindenképp kell. Az orosznak csak nem volt annyi ideje nálunk meg magának a Szovjetuniónak. De, ha az EU-t nézzük akkor láthatjuk, hogy ez azért tovább meglesz mint a Szovjet 50 év. Ez nem 50, inkább 150 évre. 😊

Ennek egy változatát idézték itt Hofitól. :-)

a fathert és patert egy tõrõl eredeztetni elég nagy bátorság.
az angolba a legalapvetõbb dolgok leírására szolgáló szavak germán nyelvekbõl jöttek (persze kakukktojás sok helyen akad, az angol végül is egy korcs nyelv, minimum 4 fõ forrással).

környezet leírása (ház, fû, nap, hold)
égtájak
hét napjai
testrészek (kéz, láb, nyak, fül, száj)
háziállatok (coca, tehénke)
családtagok (apa, anya, fivér, nõvér, nagybácsi)
munka- és harci eszközök (íj, kard, balta, ásó)
anyagok elnevezése (víz, arany, ezüst, réz)
hajózás (hajó, csónak)
alapvetõ igék (lát, hall, érez, szeret, mond)

a lista korántsem teljes, ezek amelyek gyorsan eszembe jutottak. próbáltam olyanokat válogatni, amelyek köszönõ viszonyban sincsenek latin vagy szláv nyelvekkel (ilyenekbõl van némi szókincsem), vagy ha már van kapcsolat, a kör egyértelmûvé teszi az eredetet. ha már az anya, fivér, nõvér germán eredetû, feletehetõleg az apa is ide tartozik, hiába hajadzik a paterre is.
ami érdekes mondjuk, hiszen elméletileg volt kezük az embereknek a brit szigeteken már korábban is, valamint feltehetõleg ismertek állatokat, anyagokat, volt apjuk-anyjuk, a rómaiak se úszva mentek oda, hogy miért ezek maradtak meg, és nem az õslakosok verziója ezekre - vagy pont a latin, hogy hogy lehetett az északiaknak majd a szászoknak akkora kulturális befolyása, hogy kiszorítsa a köznyelvbõl a már meglevõ szavakat ilyen alapvetõ dolgok leírásánál.

Mer' itt van a Föld szívcsakrája, há' nem tudtad? <#idiota>

Elolvasta valaki az eredeti cikket?

"Even so, researchers recently said they had traced the roots of a common mother tongue to many Eurasian languages back 8,000 to 9,500 years to Anatolia, a southwestern Asian peninsula that is now part of Turkey."

Ezek alapjan a tudosok nem angol szavakrol beszelnek, de csak az angol forditast kozlik, a rekonstrualt szavakat nem. En szemely szerint megneztem a hivatkozott cikket (Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. Mark Pagel, Quentin D Atkinson, Andreea S Calude, Andrew Meade
Proc Natl Acad Sci U S A (2013), PMID 23650390) es itt az azota megszuletett cafolata is:
http://languagelog.ldc.upenn.edu/nll/?p=4612

Egyebkent az egesz csak az indoeuropai nyelvcsaladrol szol, amihez a magyarnak pl. nem sok koze van...

"Nincsen semmi, ami igazságosabban van elosztva az emberek között, mint a józan ész; mert mindenki azt hiszi, jutott neki belõle."

René Descartes

Továbbá annyit fûznék hozzá, hogy sokan, akik szellemileg nem kiemelkedõk, az általános mûveltségben pedig lenne hová fejlõdniük, roppant fogékonyak az elsõ körben szinte automatikusan kiszelektálható blõdségekre (nem volt Holdra szállás, a Szíriuszról jöttünk, és a napi politikából nem biggyesztenék ide példát, mert annak végeláthatatlan flame lenne a következménye). Ha a blõdséget már magukévá tették, rögtön eltöltheti õket az a tudat, hogy õk valami nagy titoknak az ismerõi, míg a többi ember ostoba. Ez az önbecsapás kompenzálja számukra a szellemi lemaradottságukat. Onnan lehet felismerni õket, hogy minden eszmefuttatásuk végére odabiggyesztik, hogy a többiek agymosott birkák.

<#eljen>

Oké, oké, ezer bocsánat. Csak ugye van olyan, aki komolyan is gondolná azt, amit iróniából írtál.

Ettõl tartok én is. :-( Csak éppen ilyenkor mindig csalódok, mert a sok hülyeség hallatán nem a kívánt hatás megy végbe bennem. A szándék a nemzeti öntudat erõsítése lenne, de nekem ilyenkor nem a dicsõ múlt jut eszembe, hanem a jelen tragikuma, hogy ennyi hülye él közöttünk.

Elvileg egy közoktatási kegyelemkettes szint is elég lenne a blõdségek kiszelektálásához, de úgy látszik az intellektuális amortizáció a népesség igen jelentõs részénél intenzívebb volt, mint azt jóindulatúan feltételezné az ember. Engem igen gyakran ér sokkszerûen a közoktatás kudarcainak felismerése, amit egyfajta optimista reménykedéssel próbálok rendszerint elszigetelt és kivételes anomáliaként beállítani magamban, csak ugye az esetek számossága folyamatosan apasztja az önbecsapó derûlátásom mögött a szilárd meggyõzõdést.

Ugyan már, bringával arrébb megyek délnek 15km-t és figyelnem kell mit mondanak mert olyan tájszólással beszélnek, ha meg északra megyek 25-öt megint ez van... Az ausztrálok, Írek, Angolok, és az Amerikaiak is angolul beszélnek mégis alig értik meg egymást... Elég a harcoló katonák féle "I come today" kiejtésre gondolni ami az ausszik felõl ez úgy hangzott "I came to die" 😊

Remélem nem hiszed, hogy komolyan írtam amit. Ott a smiley. Viccnek szúrtam be a cikket. 😊

A nyelv a kultúra egyik legfontosabb része. A nyelvek sokszínûsége a kultúrális kapcsolatok gyengeségébõl is következett régebben. Az internetes világtársadalom, ha az emberek életmódja is hasonulni fog el fogja hozni az egységes nyelvet is. Valszeg az angol lesz az.

Érdekes nyelvészeti szempontból pl az a pár évtized, ameddig a német megosztottság tartott. A kultúrális, életmódbeli különbségek és a kapcsolatok hiánya miatt ez már elég volt, hogy elinduljon a differenciálódás. Persze Németország amúgy is elég nagy és elég sok tájszólás van, de ez láthatóan ráerõsítet erre.

Szal, ha lesz egységes emberi civilizáció, akkor nyugi, mert lesz egységes nyelv is. Fordítva viszont nem igaz, csak attól, mert létrehozunk egy közös nyelvet, meg beleverjük a gyerkõcök fejébe, mint anno az oroszt, attól még nem fog egy egységes rendszer kialakulni.

Egyébként meg Sonajdoba: Kíváncsi lennék, hogy ha egy ilyen nyelvezetû szöveget eléd raknának képes lennél e megérteni? (tudjuk az internettel könnyû megérteni)

Ómagyar Mária-siralom (Íródott: 1300 körül)

Eredeti olvasás szerint:
Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedik,
Búol oszuk, epedek.
Választ világumtuul –
Zsidou, fiodumtuul,
Ézes ürümemtüül.
Ó én ézes urodum,
Eggyen igy fiodum!
Sirou anyát teküncsed,
Búabeleül kinyuhhad!
Szemem künyüel árad,
Én junhum buol fárad.
Te vérüd hullottya
Én junhum olélottya.
Világ világa,
Virágnak virága!
Keserüen kinzatul,
Vos szegekkel veretül.
Uh nekem, én fiom,
Ézes mézüül!
Szegényül szépségüd,
Vírüd hioll vizeül.
Sirolmom, fuhászatum –
Tertetik kiül
Én junhumnok bel bua,
Ki sumha nim hiül.
Végy halál engümet,
Eggyedüm íllyen,
Maraggyun urodum,
Kit világ féllyen!
Ó igoz Simeonnok
Bezzeg szovo ére;
Én érzem ez bútürût,
Kit níha egíre.
Tüüled válnum ,
De nüm valállal,
Hul igy kinzassál,
Fiom, halállal.
Zsidou, mit tész,
Türvéntelen,
Fiom mert hol
Biüntelen.
Fugva, husztuzva,
Üklelve, ketve
Ülüd.
Kegyüggyetük fiomnok,
Ne légy kegyülm mogomnok,
Ovogy halál kináal,
Anyát ézes fiáal
Egyembelû üllyétük!

A kulcs, hogy a tudás könnyen hozzáférhetõ, így ha valaki hülyeséget rejt közé, azok, akik finoman szólva nincsenek a toppon szellemileg, képtelenek önmaguktól szelektálni, és a hülyeség beépül a "mûveltségükbe". Ez az internet egyik nagy "áldása".

Hagyd már! Úgyis mindjárt jön valaki aki bemondja, hogy a magyar nyelv volt a világ elsõ beszélt nyelve<#hehe>

De honnan vetted, hogy az angolok nem értik a 200 éves angol szövegeket? Az amcsik alkotmánya ennél régebbi. Ezt azóta csak néhányszor kiegészítették, de az eredeti szövegrésze változatlan maradt.

Tipikus UL, amit abban az n+1 linkelt balfasz turbó szövegben lehet találni.

Picit régebbi, mint 200 év, és elég jól érthetõ.


Nem értem, hogy mibõl táplálkozik ez a felsõbbrendû turbó magyar öntudat...

bocsánat ha hülyeséget írtam. olvastam írást 1600-as években irt könyvet és az elnevezéseken kívül 95%-an értettem mit irt.

tejesen igazad van az meg mindig nem 1000-1200-as évek én kerek elnézést csak úgy gondoltam ha egy 400 éves szöveget tudok olvasni és megértem akkor egy 800 éves õssel való beszélgetés igaz furcsa lenne, de meg tudnánk érteni egymást. (gondolom a kozember írni akkor nem nagyon tudot), de lehet ebben is tevedek

Ezt nem nagyon értem, illetve amit értek, arról azt gondolom, hogy biztos nem ezt akartad mondani. Létezik olyan, hogy közoktatás.

Ez a gondolat nem teljesen saját, Orwell feszeget egy hasonló kérdést az 1984 c. regényében.

Szívesen olvasgatom a török, meg kínai stb. írásokat a magyarsággal kapcsolatban. Tegnap kaptam egy üzleti ajánlatot, amiben (fordítás után) egy Kun márkájú gépet ajánlottak a kínaiak. Nosza, megint rámjött a nézzünk már szét kínában, mit írnak a kunokkal kapcsolatban.
Íme, egy most talált weblap: http://www.zwbk.org/MyLemmaShow.aspx?lid=134276
Aki nem tud kínaiul, használja a googlet!
Rendesen taglalja a kazahokat, szkítákat, kunokat, na és a kedvencemet, a madár népét, mivel a sassal (sólyommal) való vadászatot nagyon kedvelték.
A kazahok azt mondják, a magyarok a legnyugatibb kazahok, õk pedig a legkeletibb magyarok. Ezt a rokonságnak, és humornak szánják.

Könnyebb átadni mindenféle tudást a megfelelõ szókinccsel. És azt manapság nem nagyon díjazzák, ha valaki ingyen ad át információt másoknak. Például ezért. Szerintem.

Mi abban a veszély?