86
-
fszrtkvltzttni #46 Furcsa módon a bányák többsége nem filléres csákányt használ, hanem milliárdokat fektet gépekbe. Vajon miért?
"A több évtizedes űrtevékenység azt mutatja, hogy olcsóbb egy új eszköz mint a javítás." Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága.
Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany. "Rakétát bajosan töltesz meg" Dehogynem.
Az egyszer használatos hőpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elő lehet őket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.) -
#45
Te szándékosan meteoritokkal bombáznád a földet? Az igen...
Egy néhány száz tonnás egyben maradt darab is akkorát szól, mint egy középkategóriás termonukleáris fegyver (~1 Mt nagyságrend.) ha csak 10-15 fokos szögben és kb. 11 km/s-cel érkezik, ami elég optimista becslés...
A becsapódás után te kb. semmit nem fogsz kinyerni, mert szétkenődik az egész, bármit hozol le a koncentrációja a béka segge alatt lesz. Már, ha a becsapódáskor fellépő nyomás és hőhatás eleve nem alakítja át kémiailag is az anyagot...
Félelmetes, hogy mekkora álomvilágban élnek egyesek és képtelenek a legalapabb fizikai modellel megvizsgálni azt, hogy miről vakerálnak... -
#44
Ezen a poszton csak röhögök. LEO pályára ma felvinni valamit 10k USD / kg körül van. LEO pálya. Vágod? Az sehol nincs, csak egy ugrás szinte az űrbe. Az összes potenciális bányász célpont olyan kurva messze van ehhez képset, hogy ihaj...
Nagy tömeget hogyan hozol le a földre úgy, hogy ne pusztítson ki, mint egy meteorit...? Bányászatban többnyire több százezer tonnás tömegekről van szó...
Ha ma több nagyságrenddel olcsóbb lenne az űrhajózás még akkor sem érné meg a Holdra elmenni, ha csak a felszínről lehetne tiszta gyémántdarabokat meg aranyrudat szüretelni...
Az egyetlen potenciálisan értékes anyag a Holdon van, de csak akkor, ha már lesz működő fúziós erőmű. Nagyon kevés kell belőle, de irgalmatlanul magas értéke lehet. Semmit nem érdemes az űrben bányászni, mert azonos fajagos költségekkel számolva a földi gazdaságosan kitermelhető készlet akkora, hogy az űr sci-fi technológiákat leszmítva labdába nem rúg... -
#43
Egy mars szonda komplexitása röhejesen messze van egy emberek által használt űrjárműétól... -
#42
Most sem értem ezt a nagy keréktőséget.
Azt írod korábban, hogy hú mennyi csilliárdba kerül a kisbolygóknak csak a vizsgálata.
Hát a nagybani, célpontmeghatározás céljából egy sima szinkép elemzés és a Földről is elvégeszhető.
Aztán meg hogy, hú amíg idecűgöljük a kibányászott anyagot, az mennyi idő meg pénz.
Az aszteroidát kell idecűgölni, lásd NASA terv, hogy a Hold körüli pályára akarnak egyet hozni. És ha ott gyüjtenénk őket biztonsági okokból, még az állandó Hold-bázisnak is lenne értelme.
Rahedli NEAR aszteroida van, "csak" néhány 100 000 lehet a kisebbekből amit simán el lehetne vontatni. Ion hajtóű + gravitációs vontatás. Az ion hajtómű gyak "örökéletű, szal nem 1X felhasználós dolog, feltöltőd, megy a köv célponthoz. Ha van 20 ilyen vontatód és futószalag szerűen hordják a cuccosokat, akkor lehet, hogy 5 év múlva ér ide, de aztán folyamatosan jönnek csak győzd feldolgozni őket.
A bányászat technológiája nincs kidolgozva.
Jogos. 0 gravitáció mellett csak Brúszvillisz tud olajat fúrni egy földbe csapódó meteoron.
Azonban, ha a meteort mi irányítjuk, mondjuk a Szahara közepébe, vagy ha biztonságosabb megoldások híve vagyunk, akkor a Holdra, akkor megoldódott a bányász eszközök kérdése, mert kb ugyan azokat lehet használni, amiket ma is.
A kibányászott anyag földrejuttatása, csak nálad gond. Egy vasmeteoron nem sok ablativ pajzs van mégis leér valahogy a felszinre, még a viszonylag kisebb darabok is. Egy nagyobb vasmeteort kéne szépen feldarabolni, nagyjából alakra formálni a kis részeket és beejteni szépen egy meghatározottan nagy lakatlan területre. A Földön szépen összeszedni és feldolgozni. Nincs itt olyan technológia ami ne állna a rendelkezésünkre.
Kockázatos dolog, hát persze, egy ilyen pár tonnás vastömb elég nagyot cuppan ha rosszhelyre esik. Csakhogy minden ipari tevékenység kockázatos, arányosan az ennek során felhasznált energiával, függetlenül, hogy az nukleáris, fizikai, vagy kémiai. Rohaedli vegyi üzem, petárda gyár, finomító, vagy csak raktár, ahol bekövetkezik valami porrobbanás öl meg rengeteg embert évente. De mindenki csak Csernobilról, meg Fukusimáról beszél.
Mi a konkluzió!?
PR kérdése az egész, hogy az emberek mennyire fogadják el.
Láthatólag te mondjuk akkor se tennéd, ha már működőképes rendszer lenne.
:DDD -
Irasidus #41 "Vannak olyan fémek amivel megtölteni azt a rakétát többe kerül. A lehozatal pedig ehhez képest filléres költség ablációs hőpajzs segítségével."
Rakétát bajosan töltesz meg, esetleg visszatérő egységet. Na de mennyi a visszatérő egységek kapacitása, és mennyi lehet maximum? A hőpajzsok sem filléres (és nehéz) eszközök, ráadásul ha nem akarod, hogy a fejedre essen irányított belépés sem árt. És megint ott tarunk, hogy iszonyatos összegekről beszélünk, pedig csak hőpajzs...
"A világűrben dolgok olcsó mozgatása se probléma, ha türelmes vagy."
Ionhajtóműre gondolsz? Csak mert sajnos az sem olcsó...
"Az a probléma, hogy az eszközeinket folyamatosan karban kell tartani, javítani, cserélni részeket. Ha a fölküldött eszköz képes magát megjavítani, netán korlátozott mértékben fejleszteni, mindezt a földről felügyelve, hogy ne kelljen igazi mesterséges intelligencia, akkor a dolog működőképes, még akkor is, ha néhány speciális dolgot a földről kell felvinni"
A több évtizedes űrtevékenység azt mutatja, hogy olcsóbb egy új eszköz mint a javítás. A Hubblére is igaz, de az alapkutatás, és nem profitszerzés.
"De mivel ennyire számolni akarsz, legyen a rendszer 10t-ás, teljes önreprodukcióra képes, 1 éves reprodukciós idővel, teljesen autonóm, és nézzük meg mekkora kapacitást épít ki 50 év alatt. Ugye hogy csak technológia kérdése, és bármennyiért megéri fellőni? Ez természetesen faszság, de majd akkor hagyom a rizsát, ha te túllépsz azon, hogy drága, ezért nem éri meg. Azt hiszed 10 meg 100 millió dollár nagy összeg? Egy új kombájn 60 millió forint (negyed millió dollár). Egy komolyabb bányagép annyiba fáj mint a rakétád. Kijelented kerek perec, hogy nem lehet gazdaságos az űrbányászat. Mutasd a számolást ami alapján ezt mondod! Majd utána abbahagyom a rizsát."
Igen, 100 millió dollár egy afrikai/kínai bányász béréhez képest sok, de ez csak a rakéta! Ebben nincs benne az űrbe juttatandó eszköz ami viszont már milliárdos tétel is lehet, a kifejlesztés milliárdjairól nem beszélve (plusz kommunikációs hálózat kiépítése, és úgy ennek és az egész rendszernek a fenntartása, stb.) Ha tényleg számolni szeretnél akkor kezdjük az alapoknál, hogy lenen gazdaságos valami ami itt a földön is megtalálható? Hogy lenne gazdaságos valami amit drágább technológiával állítasz elő, mint amit olcsóbban? Olcsóbb az afrikai/kínai munkás meg a csákánya? Igen. Akkor mégis miről beszélünk? -
Irasidus #40 Nem azt mondtam, hogy soha senki nem számolta ki, csak azt, hogy nem láttam számítás, ellenben tudom mi mennyibe kerül az űrhajózásban. Számokat le lehet írni, hogy ők mennyire saccolnak olyan technológiát ami jelenleg nincs, lehet számokat írni jobb eszközökről ami még papíron sem létezik, és lehet vizet szállítani nem létező űrvárosoknak is, teljesen reális áron...
Köszönöm, majd figyelek. Szóval kerékkötő. -
fszrtkvltzttni #39 Vannak olyan fémek amivel megtölteni azt a rakétát többe kerül.
A lehozatal pedig ehhez képest filléres költség ablációs hőpajzs segítségével.
A világűrben dolgok olcsó mozgatása se probléma, ha türelmes vagy.
Az a probléma, hogy az eszközeinket folyamatosan karban kell tartani, javítani, cserélni részeket. Ha a fölküldött eszköz képes magát megjavítani, netán korlátozott mértékben fejleszteni, mindezt a földről felügyelve, hogy ne kelljen igazi mesterséges intelligencia, akkor a dolog működőképes, még akkor is, ha néhány speciális dolgot a földről kell felvinni.
De mivel ennyire számolni akarsz, legyen a rendszer 10t-ás, teljes önreprodukcióra képes, 1 éves reprodukciós idővel, teljesen autonóm, és nézzük meg mekkora kapacitást épít ki 50 év alatt. Ugye hogy csak technológia kérdése, és bármennyiért megéri fellőni? Ez természetesen faszság, de majd akkor hagyom a rizsát, ha te túllépsz azon, hogy drága, ezért nem éri meg. Azt hiszed 10 meg 100 millió dollár nagy összeg? Egy új kombájn 60 millió forint (negyed millió dollár). Egy komolyabb bányagép annyiba fáj mint a rakétád. Kijelented kerek perec, hogy nem lehet gazdaságos az űrbányászat. Mutasd a számolást ami alapján ezt mondod! Majd utána abbahagyom a rizsát. -
Archenemy #38 igazán nem akarok az űrbányászat mellett kardoskodni, de azért nem igaz, hogy ilyesmiket soha senki nem számolt ki, az asteroid mining wiki szócikkben megjelölnek egész sok forrást, sajna az érdekesebbek (a pro oldal) fizetősek.
pro:
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0094576598000873
http://adsabs.harvard.edu/abs/2004JBIS...57..301B
pro, de nem ércről, hanem vízről szól, amit így nem az űrhajóknak kéne felvinni:
http://www.spacefuture.com/archive/mining_economics_and_risk_control_in_the_development_of_near_earth_asteriod_resources.shtml
kontra:
http://www.time.com/time/health/article/0,8599,2112996,00.html?hpt=hp_c3
http://www.kemcom.net/EconAnal.pdf
ja és még valami... kerékkötő ("kereket megkötő"), nem keréktő. -
Irasidus #37 Egy darab rakéta feljuttatása 10-100 millió dollár között mozog a világban (teher nagyságától függően). Szerinted ez nem keréktő? És akkor a nagy mennyiségű érc lejuttatásának egyenlőre megoldatlan és valószínűleg drága módszere nem keréktő? Hogy lenne versenyképes ez a technolgia egy kínai/afrikai bányásszal szemben aki éhbérér dolgozik? És amiről nem beszéltünk még a kisbolygók összetételének meghatározása dollár száz milliókba kerül (egy darabé!), amit nyilván szintén be kell építeni az árba. Figyelj, hagyjuk a rizsát és mutass egy tételesen levezett számítást és akkor elhiszem. De nem tudsz, mert nem lehet. -
Archenemy #36 Leia lesz az a Leila ha már sztárvórsztudóskodunk :) -
teddybear #35 A drága feljuttatás is az egyik ok. A másik amit te is mondtál, hogy a bányászati technológia még nincs kifejlesztve.
Ezután jön az, hogy mit is kéne bányászni? Vas és a többi közönséges fém akad elég a Földön is, ami gazdaságtalanná teszi az egészet. De ha megvan a bányászandó anyag, akkor még ott van a feldolgozás problémája. Az sincs kidolgozva még.
Persze az igazán valószínű, hogy a kisbolygókhoz képest a holdi ipar sokkal kevesebb problémával fog járni. -
fszrtkvltzttni #34 Az űrbányászatnak pont nem a drága feljuttatás a kerékkötője, hanem az, hogy nincs megfelelően autonóm bányász(meg meg úgy bármi egyéb)technológiánk. Ha lesz, akkor aranyáron is megéri felküldeni, mert az egyszeri befektetés. Az nem alternatíva, hogy majd a földről supportoljuk az esetleges űrbányákat, mert olyan olcsó a feljuttatás soha nem lesz.
Előbb fognak az emberek eltűnni a gyárakból itt lent a földön, minthogy az űrben bányásszunk bármit is. (Ez a többieknek szól.) -
teddybear #33 Amíg nem leszünk képesek felépíteni mondjuk egy űrliftet, addig marad a rakétameghajtás.
Persze van még más megoldás, de a bizonytalan helyett inkább a biztos, bár elmaradottabb technológia az amit lehet használni. -
teddybear #32 "Amúgy mire ment Hanxolo is a nagy röpködésével, veszteséges lett a biznic, a hitelezője, meg jól bevarrta a seggét egy karbonit tömbbe! "
Az Darth Vader volt, és csak a fagyasztó kipróbálására használta Hant. Boba Fett viszont jobban szállíthatónak találta a lefagyasztott Hant, Jabba meg remek szobadísznek, így aztán úgy maradt, míg Leila ki nem olvasztotta. -
Irasidus #31 "És ehhez milyen technológia is kéne?"
Olyat, amivel valóban olcsóbb és biztonságosabb az űrutazás. Az, hogy te csak a média szalagcímét jegyzed meg: olcsóbb lesz az űrutazás! Hurrá! De mihez képest, és így is mennyibe kerül az már nem tudod- Annyiba, hogy űrbányászat nem lesz az elkövetkező években. Főleg nem 67 ezer dollár/2 év adomány tendenciával! De ha téged ilyen könnyű megvezetni, adakozzál csak valamelyik űrbányász-kamu-társaságnak. -
Irasidus #30 A Bigelow Space a csőd szélén áll, ha a NASA nem rendelte volna meg a ISS egy felfújható modul prototípusát, csődbe ment volna az elkövetkező években, és igencsak kérdéses a megmaradása. Szóval egy csőd szélén álló cégnek érdeke a nagyotmondás propaganda. Nagyon tájékozatlan vagy, de nem csoda, aki az indexről tájékozódik az meg is érdemli. -
#29
És itt látható kérem a következő holdkóros társaság. -
#28
"Az meg technikai analfabétizmus, hogy az Iphont hasonlítod össze egy űrhajóval, már bocs, de buta "hasonlatokon" túl valódi érved nincs!"
Hát nincs is, de tudod miért?
Csak mert ezek a dolgok még nem indultak be. Így sem azt nem lehet eldönteni, hogy jó buli, meg azt sem, hogy nem az. Neked pontosan ugyan annyi érved van arra, hogy behalnak, mint nekem, hogy istencsászárok lesznek.
-
#27
Csak szólok, az űrt "meghóditottuk" már vagy olyan 50 éve.
Nem nézel te túl sok sci-fit mostanában? A milenárisfalkonra ugyanis még várni kell. (Amúgy mire ment Hanxolo is a nagy röpködésével, veszteséges lett a biznic, a hitelezője, meg jól bevarrta a seggét egy karbonit tömbbe!
)
De akkor regéld el már nekem, pusztán pénzügyileg, hogy nálad mennyi pl az a szint $/kg-ban kifejezve, ahol szerinted már elég óccsó lesz az űrmeghódiccsához a szállítás? És ehhez milyen technológia is kéne? (Ufózni nem ér!)
-
#26
Gombabá nem a rokonod véletlenül?
-
Irasidus #25 Tudom. Viszont az űr meghódításához egy ennél lényegesen nagyobb technológiai ugrás kellene. Ez lett volna lényege. -
teddybear #24 Persze. A vikingek is eljutottak Amerikába, és Thor Heyerdahl is elért Dél-Amerikába, pontosabban Barbadosra egy papirusz-hajóval.(Ra-I. és Ra-II. expedíciók) Ezzel bebizonyította, hogy az ókorban is megvoltak a technikai feltételek egy amerikai úthoz. -
Irasidus #23 Mi az, hogy direkt ilyen céllal? Mi a különbség szerinted? Szóval nem tudsz olyan számítás ami szerint megérné az űrbányászat, csak a lököd süket propaganda szöveget. Ha lesz valódi pénzügyi érved, akkor szólj! A baj az, hogy idétlen hasonlatokon túl nincs valódi érved.
"Miva? Hát nem erről beszélek? A jelenlegi magánvállalkozások több évtizedes technológiát használnak és működnek, mert van megrendelés! Ja te arra vársz, hogy 500$-ért elvigyenek a Marsra."
Azért használnak több évtizedes technológiát mert nem volt fejlesztés, viszont műholdakra, űrhajókra, űrszondákra szükség van. Viszont amíg drága addig nem lesz itt űrmeghódítás sem, mert az még ennél is drágább. Az meg technikai analfabétizmus, hogy az Iphont hasonlítod össze egy űrhajóval, már bocs, de buta "hasonlatokon" túl valódi érved nincs! -
teddybear #22 "Mi van? Az Antares egy több mint 30 éves Szovjet hajtóművet használ (Nk-33) amit az Orbital megvett és persze átnevezett. Egy több évtizedes technológia mutatja neked az űripar beindulását? Erről beszélek: amíg nincs új a nap alatt addig az űrhajózás drága és veszélyes."
Azért használják ezt a régi orosz hajtóművet, mert sokkal jobb a hatásfoka, mint a mostani amerikai tervezésű hajtóműveknek. Ezeket a hajtóműveket legyártották, majd elpakolták egy raktárba. Aztán elfelejtkeztek róla. A kilencvenes években aztán megtalálták, és amerikaiak felvásárolták az egészet. Kiderült, hogy ezek egyrészt a legerősebb LOX / Kerozin rakéta motor, amit valaha készítettek.
Az oroszok időnként bődületesen jó dolgokat voltak képesek, illetve mindmáig képesek összehozni. Kémiában, kohászatban, és az űrkutatásban is. -
#21
"Szóval ne hasonlítsuk már a mars utazást amerika felfedezéséhez, az egyiket megfinanszirozta néhány magánember és nem kellet hozzá más mint pár jól felszerelt hajó, a másikhoz meg egy kontines gazdasága is kevés lenne..."
Nagyjából a felét fizették az olasz befektetők, a másik felét meg a Spanyol korona. Csak, hogy pontosak legyünk. Ja és akkor nem volt ehhez jól felszerelt hajó, mert amivel elindultak igazából nem volt alkalmas egy ilyen útra. Marha mákjuk volt, hogy sikerült.
"Nem azt mondom hogy lehetetlen, csak hogy a kivitelezése bőven túlmutat az értelmes kategorián, és ha akkoriban valóban a kenu lett volna a legfejletebb hajózási eszköz akkor lehet hogy még ma sem ismernénk amerikát."
Ha Kolumbusz tudja, hogy mennyit kell valójában mennie, el sem indul! És marha mákja volt, hogy nemhogy félúton, de pont olyan távolságra "véletlenül" volt egy bazi kontinens, ameddig pont el tudott jutni. élete végéig azt hitte, hogy Ázsiában kötött ki. Tudod indiánok, indiaiak!?
Amúgy mint mondtam szerintem is marhára kockázatos a vállakozás, de igazából, ahogy olvasni Gagarinnak is megmondták, hogy max 50% esélye van. Ő még sem habozott, pedig volt még rajta kívül is pár ember, akinek át tudta volna adni a stafétabotot.
De azt hiszem emiatt a mentalitás miatt írogatunk mi ketten itt egymásnak a neten és nem a hornfokon szaggatjuk a vitorlát, meg másszuk a monteveresztet, meg vállalkozunk űrtúristáskodásra. Hidd el hogy nekünk az a szerencsénk, hogy mindig van aki ezt helyettünk megteszi. Szerintem örülj neki és maradj csendben.
-
Pares #20 Különben sem Kolumbusz fedezte fel Amerikát. -
#19
"Mi értelme lenne egy csak odaútnak? Akkor már egy robot sokkal olcsóbb és hatékonyabb. Főleg hogy jó eséllyel majd valami nemnormális hülyét küldenének..."
Ne tőlem kérdezd, szerintem is egy oltári baromság, de ha az emberek rákattantak, akkor az igényt ki kell elégíteni. Tudod ezt hívják üzletnek!
-
#18
MB2-nek teccik lenni?
Szövegértési problémákkal küzdesz?
"A Space Adventures vállalat már vitt fel turistákat, másrészt létezik piacfelmérés is."
"De azért úgy leírni az űrtúristáskodást, hogy még egyetlen fizetős vendéget sem vittek fel a DIREKT ERRE A CÉLRA KITALÁLT ESZKÖZÖKKEL, az az objektívitás hiányára és enyhe negatív hozzáállásra vall."
A Szojúz, meg az ISS mikor lett űrtúristáskodásra kitalálva????
"Az űrbányászatra vonatkozó számításokat még mindig nem láttam, viszont tudom, hogy a jelenlegi technológiával nem érné meg. Még egyszer megkérdezem, te láttál bármiféle számítást, hogy megéri? Mert én nem."
Képzeld a M$, meg az Apple üzleti terveit sem láttam, de ha mondjuk az iPhoe indításakor bemutatják, valszeg sok un. szakember sírva röhögött volna rajta.
De 10 év múlva, ha csak 1 $-ral többet hoz be mint amennyit befektettek ezek az emberek már boldogok lesznek, mert a saját pénzüket költik, de azért szerintem majd neked is fülig fog érni a szád. Szal azért add már meg nekik azt a kis bizalmat, amit egy látványpékség nyitásakor megadsz a vállalkozónak, lécci.
"Vasimir nem az OBI-ból építették meg, a fúziós erőművi tesztek szellemi "mellékterméke", és jelenleg NASA az egyetlen érdeklődő."
Nemmondod! Azt ugye érted, hogy ezt az obis hasonlatot, csak képletesen értettem. Úgy értettem, hogy nem alkalmaz semmi olyan technológiát, sőt alkatrészt sem igen, amit a cégnek saját maga kellett volna kikutatnia, megépítenie.
"Mi van? Az Antares egy több mint 30 éves Szovjet hajtóművet használ (Nk-33) amit az Orbital megvett és persze átnevezett. Egy több évtizedes technológia mutatja neked az űripar beindulását? Erről beszélek: amíg nincs új a nap alatt addig az űrhajózás drága és veszélyes."
Miva? Hát nem erről beszélek? A jelenlegi magánvállalkozások több évtizedes technológiát használnak és működnek, mert van megrendelés! Ja te arra vársz, hogy 500$-ért elvigyenek a Marsra.
Nos igen, arra még valszeg várhatsz egy darabig.
Azonban vajon mi lett volna, ha Kolumbusznak az anyósa csak rágja a fülét, hogy Krisztikém miért nem maracc inkább a picsádon, mit kell neked a királyok faszát szopnod azért a sok pénzért? Vagy ha megszerezted, akkor miért nem költöd inkább értelmesebb dolgokra, minthogy be akarod bizonyítani azt a baromságot, hogy a Föld gömböjű?
-
torreadorz #17 Az a 120 ember annyira volt biorobot képes volt visszajönni (már persze aki túlélte a megpróbáltatásokat).
A te mars legénységed meg ott pusztulna marson mert képtelen lennének róla felszállni sőt még életben maradni is földi segitség nélkül. Akkor most ki a biorobot?
Szóval ne hasonlítsuk már a mars utazást amerika felfedezéséhez, az egyiket megfinanszirozta néhány magánember és nem kellet hozzá más mint pár jól felszerelt hajó, a másikhoz meg egy kontines gazdasága is kevés lenne és nem hogy pár jól felszerelt ürhajó kéne, hanem már jó előre oda kéne lödözgetni az élelmiszert, vizet, oxigént, valamiféle "házakat", a visszauthoz az üzemanyagot, a hordozorakétát, a robotok stb, szóval kvázi egy komplett bázist létre kéne hozni előre.
Na ez a kettő mint láthatod piszkosul nem egy kategoria. Ezért mondtam a kenus példát, ma egy emberes marsi ürutazás kb. azzal vetekedne mintha kolombusz kenuval ment volna amerikába.
Nem azt mondom hogy lehetetlen, csak hogy a kivitelezése bőven túlmutat az értelmes kategorián, és ha akkoriban valóban a kenu lett volna a legfejletebb hajózási eszköz akkor lehet hogy még ma sem ismernénk amerikát. -
torreadorz #16 Mi értelme lenne egy csak odaútnak? Akkor már egy robot sokkal olcsóbb és hatékonyabb. Főleg hogy jó eséllyel majd valami nemnormális hülyét küldenének... -
#15
Akkor a 120 ember nagyrésze gyak biorobot volt, és kellett a hajók működtetéséhez. Ma egy jól felszerelt jachttal oda mész a tengereken ahova akarsz.
Akár egyedül is.
Az űrhajó mondhatni 99%-ig automatizált, lásd Mars szondák. Csak utasokra van szükség. Az persze más kérdés, hogy mit csinálnak majd a Marson, tudnak-e az ottani erőforrásokra támaszkodva önfenntartó kolóniát létrehozni. Szerintem nem, lásd pl Biosphere2 projekt. -
Irasidus #14 A Space Adventures vállalat már vitt fel turistákat, másrészt létezik piacfelmérés is. Nem én mondom, hogy csak ebből nem lehet megélni, hanem a vállatok által felkért piackutatók. Ez nem negatív hozzáláss, hanem kapitalizmus, ha már magántőke ugye.
Az űrbányászatra vonatkozó számításokat még mindig nem láttam, viszont tudom, hogy a jelenlegi technológiával nem érné meg. Még egyszer megkérdezem, te láttál bármiféle számítást, hogy megéri? Mert én nem.
A Kínaik nem akarnak űrben bányászni, nekik egy kijelölt programjuk van, amit tervgazdaság jegyében lépésről lépésre haladnak, sajnos igencsak komótosan.
Vasimir nem az OBI-ból építették meg, a fúziós erőművi tesztek szellemi "mellékterméke", és jelenleg NASA az egyetlen érdeklődő.
"De egy kicsit messzire kalandoztam, a lényeg, mint pl az Antares rakéta által használt hajtóművek is mutatják, hogy az űripar beindulása nem a technológián múlik ma már!"
Mi van? Az Antares egy több mint 30 éves Szovjet hajtóművet használ (Nk-33) amit az Orbital megvett és persze átnevezett. Egy több évtizedes technológia mutatja neked az űripar beindulását? Erről beszélek: amíg nincs új a nap alatt addig az űrhajózás drága és veszélyes. -
torreadorz #13 Senki nem mondta hogy nem lehetséges csak hogy piszkosul nem éri meg.
Vagy mond csak, hány kenu is indul amerikába naponta utasokkal és nyersanyaggal megpakolva? Vagy hány indult régen? A szám amit keresel a nulla.
"Az elso ev tulelesi aranya is hasonlo lenne, kb. 40-50%-os."
Nah, ne vicceljünk már. A túlélési arány 0%-os lenne. Ugyanis nem vagyunk képesek visszahozni őket a Marsról, mig a spanyol hóditok igencsak visszajöttek. Arról nem beszélve hogy aki eljutott amerikába az utánna ott vigan élt amig meg nem halt (vagy le nem nyilazták a benszülöttek) akkor is ha nem jött vissza, mivel volt levegő, viz és kaja.
És akkor még nem beszéltünk az árakról, kolombusz első utját néhány gazdag magánember finanszirozta és a 3 hajó 120 főnyi legénységet vitt magával. Ma eljuttatni+visszahozni 3 ürhajóval 120 főnyi legénységet a Marsra kb. romba döntené egy usa méretü ország gazdaságát olyan kiadást jelentene. -
#12
Hallani híreket, hogy hála a palagáznak végre beindul az amcsi gazdaság.
De amíg nem, addig a pénz beszél, a kutya meg talán kap valamit vacsorára.
Most az IBM szerverrészlegét veszi meg a Lenovó. Szerinted a Szabiszobor még amcsi kézben van? -
#11
Ha jól tudom be is indult a toborzás a csak odautas Mars expedícióra. Kíváncsian várom, hogy mennyien fognak jelentkezni.
A gond szerintem az, hogy nyilvánvalóan a többség antiszoci, embergyűlölő, összeférhetetlen, esetleg "hiperzöld-pusztuljon-az-egész-emberiség-hogy-egy- pandát-megmentsünk" csákó lesz. Miközben nyilvánvalóan itt olyan emberekre van szükség, akik messzemenően képesek az érdekeiket alárendelni akár egy ilyen kis közösségért is, mint akik először odamennek, gyak egy kenuval. -
Irasidus #10 Igaz, viszont amerikai technológiai tilalom van Kína felé, de alapból űreszközökre szigorú kiviteli szabályok vonatkoznak (amit csak nemrég enyhítettek). Szóval muszáj házon belül elintézniük, erre lehet jó a Space-X aki majd remélhetőleg lenyomja a belső piaci árakat. (Mondjuk az orosz mérnökök azt mondják ki tudnának hozni egy Szojuzt 25-30 millióból is. De ez már egy más történt....) -
#9
"Az első mondatoddal nagyjából egyetértek, meg kell találni a magánszektornak a piacot. Ami egyenlőre állami megrendelésekből, illetve kereskedelmi műholdak pályára állításából áll. Az űrturizmus mára kiderült, hogy nem képes eltartani önmagában egyetlen vállalatot sem."
Igen, azt tudjuk, hogy gyakorlatilag hol tart ma a magán űrszektor, és tiszta sor, hogy állami megrendelések nélkül sehol. De azért úgy leírni az űrtúristáskodást, hogy még egyetlen fizetős vendéget sem vittek fel a direkt erre a célra kitalált eszközökkel, az az objektívitás hiányára és enyhe negatív hozzáállásra vall.
Vagy csak nekem akarsz direkt ellentmondani. Remélem, hogy csak az utóbbi.
Űrbányászat esete detto. Van 1-2 cég hosszútávú üzleti tervvel, olyan befektetőkkel, akik sok pénzt hajlandóak sokáig a projektbe fektetni és nem igazán akarnak pilótajátékot játszani ezzel, nem számítanak számottevő tőkére, pl a tiédre, vagy az enyémre, mert megvan a sajátjuk ehhez a költséges hobbihoz.
Aztán minek után sem te sem én nem birtoklunk ilyen céget, valszeg, így nehéz prognosztizálni már az elején, hogy mennyire lesz sikeres. A technológia nagyjából az utolsó kérdés ezen a szinten, mert pl polcról levett alkatrészekből, monhatni az OBI-ból építették meg a jelenlegi legmodernebb hajtóművet a VASIMR-t is.
Mint azt jeleztem viszont az üzleti siker szerintem nagyban függ a kibányászott nyersanyagok világpiaci árától. Pl a kínaiak elkezdtek elég sok általuk szinte monopol szinten bányászott fém árát növelni, a kínálatot csökkenteni. Most jó bulinak tűnik az aszteroida bányászat, mint ahogy ezen fémek újrahasznosítása is. A kínaiak viszont gondolhatják, hogy 1-2 évre leviszik az árakat, amivel csődbe is mennek ezek a vállalkozások, majd jönnek a befektetők akik felvásárolják őket. Szerinted kinek van pénze mostanában a világon?
Úgy van!
De egy kicsit messzire kalandoztam, a lényeg, mint pl az Antares rakéta által használt hajtóművek is mutatják, hogy az űripar beindulása nem a technológián múlik ma már! -
kvp #8 "olyan ez mintha kenuval akarnál átkelni amerikába"
Rossz pelda, ez lehetseges:
http://sport.hir24.hu/tobb-sport/2012/03/26/megcsinalta-kikotott-a-magyar-kenus-antiguan/
Egyebkent a jelenlegi fejlettsegi szintunkon evente kb. annyi embert lehetne elvinni a marsra, mint amennyi az elso evekben atkelt amerikaba. Az elso ev tulelesi aranya is hasonlo lenne, kb. 40-50%-os. Meglepo, de lenne ra eleg jelentkezo.
Fisszios aramellatasu vasimr hajtomuvel szerelt, flottaban halado urhajokkal mind az emberek szama, mind a tulelesi arany jelentosen javithato lenne. -
kamov #7 A Spacex a Falcon9 1.1 változattal már árban is teljesen versenyképes mind az orosz, mind a kínai hordozórakétákkal. Ezt elsősorban a gyártásautomatizálásnak köszönheti.