Újabb szereplő a magán-űrversenyben

Leia lesz az a Leila ha már sztárvórsztudóskodunk 😊

A drága feljuttatás is az egyik ok. A másik amit te is mondtál, hogy a bányászati technológia még nincs kifejlesztve.

Ezután jön az, hogy mit is kéne bányászni? Vas és a többi közönséges fém akad elég a Földön is, ami gazdaságtalanná teszi az egészet. De ha megvan a bányászandó anyag, akkor még ott van a feldolgozás problémája. Az sincs kidolgozva még.

Persze az igazán valószínû, hogy a kisbolygókhoz képest a holdi ipar sokkal kevesebb problémával fog járni.

Az ûrbányászatnak pont nem a drága feljuttatás a kerékkötõje, hanem az, hogy nincs megfelelõen autonóm bányász(meg meg úgy bármi egyéb)technológiánk. Ha lesz, akkor aranyáron is megéri felküldeni, mert az egyszeri befektetés. Az nem alternatíva, hogy majd a földrõl supportoljuk az esetleges ûrbányákat, mert olyan olcsó a feljuttatás soha nem lesz.
Elõbb fognak az emberek eltûnni a gyárakból itt lent a földön, minthogy az ûrben bányásszunk bármit is. (Ez a többieknek szól.)

Amíg nem leszünk képesek felépíteni mondjuk egy ûrliftet, addig marad a rakétameghajtás.

Persze van még más megoldás, de a bizonytalan helyett inkább a biztos, bár elmaradottabb technológia az amit lehet használni.

"Amúgy mire ment Hanxolo is a nagy röpködésével, veszteséges lett a biznic, a hitelezõje, meg jól bevarrta a seggét egy karbonit tömbbe! "

Az Darth Vader volt, és csak a fagyasztó kipróbálására használta Hant. Boba Fett viszont jobban szállíthatónak találta a lefagyasztott Hant, Jabba meg remek szobadísznek, így aztán úgy maradt, míg Leila ki nem olvasztotta.

"És ehhez milyen technológia is kéne?"

Olyat, amivel valóban olcsóbb és biztonságosabb az ûrutazás. Az, hogy te csak a média szalagcímét jegyzed meg: olcsóbb lesz az ûrutazás! Hurrá! De mihez képest, és így is mennyibe kerül az már nem tudod- Annyiba, hogy ûrbányászat nem lesz az elkövetkezõ években. Fõleg nem 67 ezer dollár/2 év adomány tendenciával! De ha téged ilyen könnyû megvezetni, adakozzál csak valamelyik ûrbányász-kamu-társaságnak.

A Bigelow Space a csõd szélén áll, ha a NASA nem rendelte volna meg a ISS egy felfújható modul prototípusát, csõdbe ment volna az elkövetkezõ években, és igencsak kérdéses a megmaradása. Szóval egy csõd szélén álló cégnek érdeke a nagyotmondás propaganda. Nagyon tájékozatlan vagy, de nem csoda, aki az indexrõl tájékozódik az meg is érdemli.

"Az meg technikai analfabétizmus, hogy az Iphont hasonlítod össze egy ûrhajóval, már bocs, de buta "hasonlatokon" túl valódi érved nincs!"

Hát nincs is, de tudod miért?
Csak mert ezek a dolgok még nem indultak be. Így sem azt nem lehet eldönteni, hogy jó buli, meg azt sem, hogy nem az. Neked pontosan ugyan annyi érved van arra, hogy behalnak, mint nekem, hogy istencsászárok lesznek.
<#papakacsint>

Csak szólok, az ûrt "meghóditottuk" már vagy olyan 50 éve.

Nem nézel te túl sok sci-fit mostanában? A milenárisfalkonra ugyanis még várni kell. (Amúgy mire ment Hanxolo is a nagy röpködésével, veszteséges lett a biznic, a hitelezõje, meg jól bevarrta a seggét egy karbonit tömbbe! <#nyes>)

De akkor regéld el már nekem, pusztán pénzügyileg, hogy nálad mennyi pl az a szint $/kg-ban kifejezve, ahol szerinted már elég óccsó lesz az ûrmeghódiccsához a szállítás? És ehhez milyen technológia is kéne? (Ufózni nem ér!)
<#nevetes1>

Gombabá nem a rokonod véletlenül?
<#hehe>

Tudom. Viszont az ûr meghódításához egy ennél lényegesen nagyobb technológiai ugrás kellene. Ez lett volna lényege.

Persze. A vikingek is eljutottak Amerikába, és Thor Heyerdahl is elért Dél-Amerikába, pontosabban Barbadosra egy papirusz-hajóval.(Ra-I. és Ra-II. expedíciók) Ezzel bebizonyította, hogy az ókorban is megvoltak a technikai feltételek egy amerikai úthoz.

Mi az, hogy direkt ilyen céllal? Mi a különbség szerinted? Szóval nem tudsz olyan számítás ami szerint megérné az ûrbányászat, csak a lököd süket propaganda szöveget. Ha lesz valódi pénzügyi érved, akkor szólj! A baj az, hogy idétlen hasonlatokon túl nincs valódi érved.

"Miva? Hát nem errõl beszélek? A jelenlegi magánvállalkozások több évtizedes technológiát használnak és mûködnek, mert van megrendelés! Ja te arra vársz, hogy 500$-ért elvigyenek a Marsra."

Azért használnak több évtizedes technológiát mert nem volt fejlesztés, viszont mûholdakra, ûrhajókra, ûrszondákra szükség van. Viszont amíg drága addig nem lesz itt ûrmeghódítás sem, mert az még ennél is drágább. Az meg technikai analfabétizmus, hogy az Iphont hasonlítod össze egy ûrhajóval, már bocs, de buta "hasonlatokon" túl valódi érved nincs!

"Mi van? Az Antares egy több mint 30 éves Szovjet hajtómûvet használ (Nk-33) amit az Orbital megvett és persze átnevezett. Egy több évtizedes technológia mutatja neked az ûripar beindulását? Errõl beszélek: amíg nincs új a nap alatt addig az ûrhajózás drága és veszélyes."

Azért használják ezt a régi orosz hajtómûvet, mert sokkal jobb a hatásfoka, mint a mostani amerikai tervezésû hajtómûveknek. Ezeket a hajtómûveket legyártották, majd elpakolták egy raktárba. Aztán elfelejtkeztek róla. A kilencvenes években aztán megtalálták, és amerikaiak felvásárolták az egészet. Kiderült, hogy ezek egyrészt a legerõsebb LOX / Kerozin rakéta motor, amit valaha készítettek.

Az oroszok idõnként bõdületesen jó dolgokat voltak képesek, illetve mindmáig képesek összehozni. Kémiában, kohászatban, és az ûrkutatásban is.

"Szóval ne hasonlítsuk már a mars utazást amerika felfedezéséhez, az egyiket megfinanszirozta néhány magánember és nem kellet hozzá más mint pár jól felszerelt hajó, a másikhoz meg egy kontines gazdasága is kevés lenne..."

Nagyjából a felét fizették az olasz befektetõk, a másik felét meg a Spanyol korona. Csak, hogy pontosak legyünk. Ja és akkor nem volt ehhez jól felszerelt hajó, mert amivel elindultak igazából nem volt alkalmas egy ilyen útra. Marha mákjuk volt, hogy sikerült.

"Nem azt mondom hogy lehetetlen, csak hogy a kivitelezése bõven túlmutat az értelmes kategorián, és ha akkoriban valóban a kenu lett volna a legfejletebb hajózási eszköz akkor lehet hogy még ma sem ismernénk amerikát."
Ha Kolumbusz tudja, hogy mennyit kell valójában mennie, el sem indul! És marha mákja volt, hogy nemhogy félúton, de pont olyan távolságra "véletlenül" volt egy bazi kontinens, ameddig pont el tudott jutni. élete végéig azt hitte, hogy Ázsiában kötött ki. Tudod indiánok, indiaiak!?
<#papakacsint>

Amúgy mint mondtam szerintem is marhára kockázatos a vállakozás, de igazából, ahogy olvasni Gagarinnak is megmondták, hogy max 50% esélye van. Õ még sem habozott, pedig volt még rajta kívül is pár ember, akinek át tudta volna adni a stafétabotot.

De azt hiszem emiatt a mentalitás miatt írogatunk mi ketten itt egymásnak a neten és nem a hornfokon szaggatjuk a vitorlát, meg másszuk a monteveresztet, meg vállalkozunk ûrtúristáskodásra. Hidd el hogy nekünk az a szerencsénk, hogy mindig van aki ezt helyettünk megteszi. Szerintem örülj neki és maradj csendben.
<#vigyor>

Különben sem Kolumbusz fedezte fel Amerikát.

"Mi értelme lenne egy csak odaútnak? Akkor már egy robot sokkal olcsóbb és hatékonyabb. Fõleg hogy jó eséllyel majd valami nemnormális hülyét küldenének..."

Ne tõlem kérdezd, szerintem is egy oltári baromság, de ha az emberek rákattantak, akkor az igényt ki kell elégíteni. Tudod ezt hívják üzletnek!
<#papakacsint>

MB2-nek teccik lenni?
Szövegértési problémákkal küzdesz?

"A Space Adventures vállalat már vitt fel turistákat, másrészt létezik piacfelmérés is."
"De azért úgy leírni az ûrtúristáskodást, hogy még egyetlen fizetõs vendéget sem vittek fel a DIREKT ERRE A CÉLRA KITALÁLT ESZKÖZÖKKEL, az az objektívitás hiányára és enyhe negatív hozzáállásra vall."
A Szojúz, meg az ISS mikor lett ûrtúristáskodásra kitalálva????

"Az ûrbányászatra vonatkozó számításokat még mindig nem láttam, viszont tudom, hogy a jelenlegi technológiával nem érné meg. Még egyszer megkérdezem, te láttál bármiféle számítást, hogy megéri? Mert én nem."
Képzeld a M$, meg az Apple üzleti terveit sem láttam, de ha mondjuk az iPhoe indításakor bemutatják, valszeg sok un. szakember sírva röhögött volna rajta.
De 10 év múlva, ha csak 1 $-ral többet hoz be mint amennyit befektettek ezek az emberek már boldogok lesznek, mert a saját pénzüket költik, de azért szerintem majd neked is fülig fog érni a szád. Szal azért add már meg nekik azt a kis bizalmat, amit egy látványpékség nyitásakor megadsz a vállalkozónak, lécci.

"Vasimir nem az OBI-ból építették meg, a fúziós erõmûvi tesztek szellemi "mellékterméke", és jelenleg NASA az egyetlen érdeklõdõ."
Nemmondod! Azt ugye érted, hogy ezt az obis hasonlatot, csak képletesen értettem. Úgy értettem, hogy nem alkalmaz semmi olyan technológiát, sõt alkatrészt sem igen, amit a cégnek saját maga kellett volna kikutatnia, megépítenie.

"Mi van? Az Antares egy több mint 30 éves Szovjet hajtómûvet használ (Nk-33) amit az Orbital megvett és persze átnevezett. Egy több évtizedes technológia mutatja neked az ûripar beindulását? Errõl beszélek: amíg nincs új a nap alatt addig az ûrhajózás drága és veszélyes."
Miva? Hát nem errõl beszélek? A jelenlegi magánvállalkozások több évtizedes technológiát használnak és mûködnek, mert van megrendelés! Ja te arra vársz, hogy 500$-ért elvigyenek a Marsra.
Nos igen, arra még valszeg várhatsz egy darabig.
Azonban vajon mi lett volna, ha Kolumbusznak az anyósa csak rágja a fülét, hogy Krisztikém miért nem maracc inkább a picsádon, mit kell neked a királyok faszát szopnod azért a sok pénzért? Vagy ha megszerezted, akkor miért nem költöd inkább értelmesebb dolgokra, minthogy be akarod bizonyítani azt a baromságot, hogy a Föld gömböjû?
<#nyes>

Az a 120 ember annyira volt biorobot képes volt visszajönni (már persze aki túlélte a megpróbáltatásokat).

A te mars legénységed meg ott pusztulna marson mert képtelen lennének róla felszállni sõt még életben maradni is földi segitség nélkül. Akkor most ki a biorobot?

Szóval ne hasonlítsuk már a mars utazást amerika felfedezéséhez, az egyiket megfinanszirozta néhány magánember és nem kellet hozzá más mint pár jól felszerelt hajó, a másikhoz meg egy kontines gazdasága is kevés lenne és nem hogy pár jól felszerelt ürhajó kéne, hanem már jó elõre oda kéne lödözgetni az élelmiszert, vizet, oxigént, valamiféle "házakat", a visszauthoz az üzemanyagot, a hordozorakétát, a robotok stb, szóval kvázi egy komplett bázist létre kéne hozni elõre.

Na ez a kettõ mint láthatod piszkosul nem egy kategoria. Ezért mondtam a kenus példát, ma egy emberes marsi ürutazás kb. azzal vetekedne mintha kolombusz kenuval ment volna amerikába.
Nem azt mondom hogy lehetetlen, csak hogy a kivitelezése bõven túlmutat az értelmes kategorián, és ha akkoriban valóban a kenu lett volna a legfejletebb hajózási eszköz akkor lehet hogy még ma sem ismernénk amerikát.

Mi értelme lenne egy csak odaútnak? Akkor már egy robot sokkal olcsóbb és hatékonyabb. Fõleg hogy jó eséllyel majd valami nemnormális hülyét küldenének...

Akkor a 120 ember nagyrésze gyak biorobot volt, és kellett a hajók mûködtetéséhez. Ma egy jól felszerelt jachttal oda mész a tengereken ahova akarsz.
Akár egyedül is.

Az ûrhajó mondhatni 99%-ig automatizált, lásd Mars szondák. Csak utasokra van szükség. Az persze más kérdés, hogy mit csinálnak majd a Marson, tudnak-e az ottani erõforrásokra támaszkodva önfenntartó kolóniát létrehozni. Szerintem nem, lásd pl Biosphere2 projekt.

A Space Adventures vállalat már vitt fel turistákat, másrészt létezik piacfelmérés is. Nem én mondom, hogy csak ebbõl nem lehet megélni, hanem a vállatok által felkért piackutatók. Ez nem negatív hozzáláss, hanem kapitalizmus, ha már magántõke ugye.

Az ûrbányászatra vonatkozó számításokat még mindig nem láttam, viszont tudom, hogy a jelenlegi technológiával nem érné meg. Még egyszer megkérdezem, te láttál bármiféle számítást, hogy megéri? Mert én nem.

A Kínaik nem akarnak ûrben bányászni, nekik egy kijelölt programjuk van, amit tervgazdaság jegyében lépésrõl lépésre haladnak, sajnos igencsak komótosan.

Vasimir nem az OBI-ból építették meg, a fúziós erõmûvi tesztek szellemi "mellékterméke", és jelenleg NASA az egyetlen érdeklõdõ.

"De egy kicsit messzire kalandoztam, a lényeg, mint pl az Antares rakéta által használt hajtómûvek is mutatják, hogy az ûripar beindulása nem a technológián múlik ma már!"

Mi van? Az Antares egy több mint 30 éves Szovjet hajtómûvet használ (Nk-33) amit az Orbital megvett és persze átnevezett. Egy több évtizedes technológia mutatja neked az ûripar beindulását? Errõl beszélek: amíg nincs új a nap alatt addig az ûrhajózás drága és veszélyes.

Senki nem mondta hogy nem lehetséges csak hogy piszkosul nem éri meg.
Vagy mond csak, hány kenu is indul amerikába naponta utasokkal és nyersanyaggal megpakolva? Vagy hány indult régen? A szám amit keresel a nulla.

"Az elso ev tulelesi aranya is hasonlo lenne, kb. 40-50%-os."

Nah, ne vicceljünk már. A túlélési arány 0%-os lenne. Ugyanis nem vagyunk képesek visszahozni õket a Marsról, mig a spanyol hóditok igencsak visszajöttek. Arról nem beszélve hogy aki eljutott amerikába az utánna ott vigan élt amig meg nem halt (vagy le nem nyilazták a benszülöttek) akkor is ha nem jött vissza, mivel volt levegõ, viz és kaja.

És akkor még nem beszéltünk az árakról, kolombusz elsõ utját néhány gazdag magánember finanszirozta és a 3 hajó 120 fõnyi legénységet vitt magával. Ma eljuttatni+visszahozni 3 ürhajóval 120 fõnyi legénységet a Marsra kb. romba döntené egy usa méretü ország gazdaságát olyan kiadást jelentene.

Hallani híreket, hogy hála a palagáznak végre beindul az amcsi gazdaság.

De amíg nem, addig a pénz beszél, a kutya meg talán kap valamit vacsorára.
Most az IBM szerverrészlegét veszi meg a Lenovó. Szerinted a Szabiszobor még amcsi kézben van?

Ha jól tudom be is indult a toborzás a csak odautas Mars expedícióra. Kíváncsian várom, hogy mennyien fognak jelentkezni.
<#vigyor>

A gond szerintem az, hogy nyilvánvalóan a többség antiszoci, embergyûlölõ, összeférhetetlen, esetleg "hiperzöld-pusztuljon-az-egész-emberiség-hogy-egy- pandát-megmentsünk" csákó lesz. Miközben nyilvánvalóan itt olyan emberekre van szükség, akik messzemenõen képesek az érdekeiket alárendelni akár egy ilyen kis közösségért is, mint akik elõször odamennek, gyak egy kenuval.

Igaz, viszont amerikai technológiai tilalom van Kína felé, de alapból ûreszközökre szigorú kiviteli szabályok vonatkoznak (amit csak nemrég enyhítettek). Szóval muszáj házon belül elintézniük, erre lehet jó a Space-X aki majd remélhetõleg lenyomja a belsõ piaci árakat. (Mondjuk az orosz mérnökök azt mondják ki tudnának hozni egy Szojuzt 25-30 millióból is. De ez már egy más történt....)

"Az elsõ mondatoddal nagyjából egyetértek, meg kell találni a magánszektornak a piacot. Ami egyenlõre állami megrendelésekbõl, illetve kereskedelmi mûholdak pályára állításából áll. Az ûrturizmus mára kiderült, hogy nem képes eltartani önmagában egyetlen vállalatot sem."
Igen, azt tudjuk, hogy gyakorlatilag hol tart ma a magán ûrszektor, és tiszta sor, hogy állami megrendelések nélkül sehol. De azért úgy leírni az ûrtúristáskodást, hogy még egyetlen fizetõs vendéget sem vittek fel a direkt erre a célra kitalált eszközökkel, az az objektívitás hiányára és enyhe negatív hozzáállásra vall.
Vagy csak nekem akarsz direkt ellentmondani. Remélem, hogy csak az utóbbi.
<#papakacsint>

Ûrbányászat esete detto. Van 1-2 cég hosszútávú üzleti tervvel, olyan befektetõkkel, akik sok pénzt hajlandóak sokáig a projektbe fektetni és nem igazán akarnak pilótajátékot játszani ezzel, nem számítanak számottevõ tõkére, pl a tiédre, vagy az enyémre, mert megvan a sajátjuk ehhez a költséges hobbihoz.

Aztán minek után sem te sem én nem birtoklunk ilyen céget, valszeg, így nehéz prognosztizálni már az elején, hogy mennyire lesz sikeres. A technológia nagyjából az utolsó kérdés ezen a szinten, mert pl polcról levett alkatrészekbõl, monhatni az OBI-ból építették meg a jelenlegi legmodernebb hajtómûvet a VASIMR-t is.
Mint azt jeleztem viszont az üzleti siker szerintem nagyban függ a kibányászott nyersanyagok világpiaci árától. Pl a kínaiak elkezdtek elég sok általuk szinte monopol szinten bányászott fém árát növelni, a kínálatot csökkenteni. Most jó bulinak tûnik az aszteroida bányászat, mint ahogy ezen fémek újrahasznosítása is. A kínaiak viszont gondolhatják, hogy 1-2 évre leviszik az árakat, amivel csõdbe is mennek ezek a vállalkozások, majd jönnek a befektetõk akik felvásárolják õket. Szerinted kinek van pénze mostanában a világon?
<#papakacsint>
Úgy van!

De egy kicsit messzire kalandoztam, a lényeg, mint pl az Antares rakéta által használt hajtómûvek is mutatják, hogy az ûripar beindulása nem a technológián múlik ma már!

"olyan ez mintha kenuval akarnál átkelni amerikába"

Rossz pelda, ez lehetseges:
http://sport.hir24.hu/tobb-sport/2012/03/26/megcsinalta-kikotott-a-magyar-kenus-antiguan/

Egyebkent a jelenlegi fejlettsegi szintunkon evente kb. annyi embert lehetne elvinni a marsra, mint amennyi az elso evekben atkelt amerikaba. Az elso ev tulelesi aranya is hasonlo lenne, kb. 40-50%-os. Meglepo, de lenne ra eleg jelentkezo.

Fisszios aramellatasu vasimr hajtomuvel szerelt, flottaban halado urhajokkal mind az emberek szama, mind a tulelesi arany jelentosen javithato lenne.

A Spacex a Falcon9 1.1 változattal már árban is teljesen versenyképes mind az orosz, mind a kínai hordozórakétákkal. Ezt elsõsorban a gyártásautomatizálásnak köszönheti.

Az aszteroida bányászat elég drága hobbi, azon túl hogy rendelkezik pont ugyanazokkal a problémákkal mint a földi bányászat, még el is kell menni az aszteroidához, meg haza is kell szállítani a nyersanyagot.

Ráadásul amig ez a rakétatechnika van felesleges bármi komolyabb "ürmeghoditásról" álmodozni, olyan ez mintha kenuval akarnál átkelni amerikába esetleg még nyersanyagot is visszahozni onnan egy kenuval...

Sajnos jelenleg nincs jobb, nem is nagyon fejlõdik az ürkutatás.

Itt egy jó cikk a magánûrhajózás jelenlegi helyzetérõl: Link.

"Ez a cég láthatólag már most elindult ezen az úton, mivel a szállítóeszközük inkább pusztán cargo jellegú szállításra alkalmas. Emberek szállítására, vagy anyagok visszahozására nem. Ha ezzel alacsonyabb árat tudnak elérni, mint a Space-X, akkor betömnek máris egy piaci rést."

Nem tudom Te mit látsz, de az Orbital-nak már 1990 volt magánrakétája. Nem nagyon van piaci rés, a piac már régóta lefedett. A Space-X csak az USA-ban olcsó, az USA-n kívül vannak olcsóbb és jelenleg megbízhatóbb rakéták is. Továbbá az Antares rakéta - mint az elõzõ - NASA megrendelésre készült, és kérdéses, hogy ennyi beszállítóval képes lesz-e fejleszteni, illetve, hogy a megrendelések után nem szünteti majd be ennek a rakétatípusnak a gyártását! Plussz a F9 illetve Antares rakéta teljesen más teherbírású, nem valószínû, hogy ádáz konkurenciaharc kezdõdne.

Az elsõ mondatoddal nagyjából egyetértek, meg kell találni a magánszektornak a piacot. Ami egyenlõre állami megrendelésekbõl, illetve kereskedelmi mûholdak pályára állításából áll. Az ûrturizmus mára kiderült, hogy nem képes eltartani önmagában egyetlen vállalatot sem. Többször kardoskodtál az ûrbányászat mellet, hogy micsoda profitot hoz, de ugye te sem láttál egyetlen számítást ezzel kapcsolatban, vagy tévedek? Én csak a valódi számokat látom, és jelenleg az ûr elérése drága és veszélyes.

Igazából ha sikerül találni olyan területet, ami önmagában, állami támogatás nélkül eltartja az ûrszállító cégeket, akkor elindulhat egy egészséges fejlõdés, bõvülés.

Az ûrtúrizmus és egyelõre bármit is értsünk ez alatt ilyen lehet. Gyakorlatilag extrém sportolókról van szó, akik viszonylag sok pénzt képesek és hajlandók kifizetni ezekeért a dolgokért. Szerintem ezt semmiképp nem szabad elfelejtenünk.

Az aszteroida bányászat hasonló pofitot hozó, bár sokkal hosszabbtávú lehetõségnek ígérkezik. Egyelõre úgy tûnik a cégek megpróbálják belõni azt a minimális szintet, ahol úgy tûnik ez már mûködik. Jelentõs állami, vagy nagybefektetõi támogatás nélkül nem is tehetnek mást. Itt fontos szempont, hogy ha esetleg túl nagy menyiségben jelennek meg kibányászott nyersanyaggal a piacon az annyira lenyomhatja az árakat, ami tönkreteheti az üzletet!

Ha létrejön 1-2 "ûrszálloda" orbitális/holdi, akkor már megéri a szállítási, ellátási/logisztikai tevékenységet specializálni.

Ez a cég láthatólag már most elindult ezen az úton, mivel a szállítóeszközük inkább pusztán cargo jellegú szállításra alkalmas. Emberek szállítására, vagy anyagok visszahozására nem. Ha ezzel alacsonyabb árat tudnak elérni, mint a Space-X, akkor betömnek máris egy piaci rést.

Nem valószínû. A gombamód szaporodó, és egyre hihetetlenebb dolgokat, és közelebbi idõpontokat ígérõ cégek inkább tekinthetõk egy új haszonszerzõ vállalkozásnak, mint reális lehetõségnek. A trükk egyszerû, álmokat ígérnek te meg adakozol, ha nem jön össze a dolog (mert nem fog) a pénzed önként adtad át... Elég megnézni, hogy két év alatt 67 ezer dollárt tudtak csak összeszedni, ennyibõl te nem fogod az ûrt meghódítani. Sajnos a média (és néha a szakemberek is) meg bedõlnek nekik, viszont elõbb utóbb kipukkad a lufi. Csak sajnos attól félek nagy kárt fog okozni az ûrszektor társadalmi támogatottságában. 😞

A NASA vagyis állami megrendelésre (és pénzbõl) épült F9 és Antares rakéták, fix 12 illetve 8 útjával miért is számít versenynek? Sorry, de két cég (jelenleg) nem konkurenciája egymásnak. Egyébként az Orbital S. a 90' évek elejére elkészült Peguzus rakétájával megelõzte a Space-X-et, így õk az elsõ valóban sikeres cég.

ûrmeghódiccsa! 😊

Amúgy a kisbolygó-bányászatról miért nincs cikk? Szerintem nagyon érdekes téma, elképzelhetõnek tartom, hogy a jövõ magán-ûrhajózását fõleg ez fogja motiválni. Pl:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20120425-kisbolygo-banyaszat-felderito-es-kitermelo-urszondak-amelyek-a-holdpalyan.html