Újabb szereplő a magán-űrversenyben
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#86
Csak hogy tudjátok.
Nagyságrendileg évente legalább úgy 800-1000 millió tonna acélt állítunk elõ összesen a Földön. Nikkelbõl ugyanez olyan 20 és 30 millió tonna körüli.
A ritkaföldfémek elõállítása is több száz, több ezer tonna körül jár évente.
Ehhez képest a Holdról eddig visszahoztak a Holdról összesen 384 kiló kõzetet az Apolló-programban, illetve még összesen olyan fél kilót az oroszok a három visszatérõ holdszondájukkal. Ennyi és nem több, pedig a Hold itt van a szomszédban.
A költségeket meg jobb nem is számolgatni.
Nagyságrendileg évente legalább úgy 800-1000 millió tonna acélt állítunk elõ összesen a Földön. Nikkelbõl ugyanez olyan 20 és 30 millió tonna körüli.
A ritkaföldfémek elõállítása is több száz, több ezer tonna körül jár évente.
Ehhez képest a Holdról eddig visszahoztak a Holdról összesen 384 kiló kõzetet az Apolló-programban, illetve még összesen olyan fél kilót az oroszok a három visszatérõ holdszondájukkal. Ennyi és nem több, pedig a Hold itt van a szomszédban.
A költségeket meg jobb nem is számolgatni.
#85
1. Õöööö én csak azt mondom továbbra is, hogy várjuk már meg, hogy mi az amit letesznek az asztalra pár év alatt, mielött földet húznánk a cégre. Ha 5 év múlva is még csak egy weblapjuk lesz, akkor szerintem jogosak lesznek a kifogásaid.
2. Tudtommal az M tipusú aszteroidák esetében az "M" a fémes (mettalic) szóból jött, bár ahogy írják nem csak a tisztán vas-nikkel aszteroidák tartoznak ide, hanem általában, amelyeknek valószínûsíthetõen jelentõs része fém. Igen, valóban sok fajta aszteroida osztályozási rendszer létezik, de a C, S, M, kategóriákat tartalmazó talán a legáltalánosabban ismert. Ezek a kategóriák ráadásul színképelemzési eredményeken alapulnak, bármennyire is megkérdõjelezhetõ ezek gyakorlati használhatósága. De mondhatni egyelõre nemigen van más módszer, amivel valamit is megtudhatunk az összetételükrõl.
A PR cég is csak mint nagybani célpontmeghatározásnak használná ezt a módszert az Arkyd 100-as mûholdjukkal, majd a pontosabb méréseket a 200-as sorozatúval, illetve a 300-assal végezné, ami már a kiszemelt "áldozat" körüli pályára is állna és megpróbálná meghatározni a felszín alatti összetételt. Ezzel a logikával szerintem nincs semmi gond, szal nem értem miért kötözködsz.
Az eddigi eredményekbõl ráadásul egy olyasmi törvényszerûség látszik körvonalazódni, hogy a Naphoz közelítve növekszik a fémes/nehezebb elemeket tartalmazó aszteroidák aránya, ezért a Föld közelében arányaiban több ilyen égitest van, mint pl a kisbolygók övében (10% vs. 5%). Ebbe a logikába egy szinten illeszkedik pl a Merkur esete is, aminek egy hatalmas fémmagja van a többi kõzetbolygóhoz képest (ami persze nem azt jelenti, hogy a Merkúr csak fémbõl állna).
2. Tudtommal az M tipusú aszteroidák esetében az "M" a fémes (mettalic) szóból jött, bár ahogy írják nem csak a tisztán vas-nikkel aszteroidák tartoznak ide, hanem általában, amelyeknek valószínûsíthetõen jelentõs része fém. Igen, valóban sok fajta aszteroida osztályozási rendszer létezik, de a C, S, M, kategóriákat tartalmazó talán a legáltalánosabban ismert. Ezek a kategóriák ráadásul színképelemzési eredményeken alapulnak, bármennyire is megkérdõjelezhetõ ezek gyakorlati használhatósága. De mondhatni egyelõre nemigen van más módszer, amivel valamit is megtudhatunk az összetételükrõl.
A PR cég is csak mint nagybani célpontmeghatározásnak használná ezt a módszert az Arkyd 100-as mûholdjukkal, majd a pontosabb méréseket a 200-as sorozatúval, illetve a 300-assal végezné, ami már a kiszemelt "áldozat" körüli pályára is állna és megpróbálná meghatározni a felszín alatti összetételt. Ezzel a logikával szerintem nincs semmi gond, szal nem értem miért kötözködsz.
Az eddigi eredményekbõl ráadásul egy olyasmi törvényszerûség látszik körvonalazódni, hogy a Naphoz közelítve növekszik a fémes/nehezebb elemeket tartalmazó aszteroidák aránya, ezért a Föld közelében arányaiban több ilyen égitest van, mint pl a kisbolygók övében (10% vs. 5%). Ebbe a logikába egy szinten illeszkedik pl a Merkur esete is, aminek egy hatalmas fémmagja van a többi kõzetbolygóhoz képest (ami persze nem azt jelenti, hogy a Merkúr csak fémbõl állna).
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#84
#82
Nem tudjuk, de az oldaluk alapján maguk sem tudják mit kellene csinálni, inkább egy ötletrohamról van ott szó. A cég szerint ez egy technedemo lenne. A biztos, hogy nem rádiót hanem lézeres kommunikációt akarnak rá, ami igencsak kérdõjelessé teszi a megvalósíthatóságot (nem azért mert nem lehetne ilyet csinálni). Az Arkyd Series 100-nak szép propaganda szövege van, de nem biztos hogy lesz is belõle valami. Csak összehasonlításként: a MOST kanadai ûrtávcsõ az eddigi legkisebb ilyen eszköz (bõrönd méretû) volt, 6 millió dollárba került a fejlesztése, és mivel a tervezettnél tovább mûködött még ezt megfejelték néhány millióval. 5 év alatt meg is építették, 80 egyetemi hallagató bevonásával. Kíváncsiból, nem tudod véletlenül ennek a cégnek hány olyan mérnöke van aki képes lenne megtervezni és megépíteni ezt a távcsövet? Ugye tudod, hogy ez nagyon messze van az ûrbányászattól?
#83
M-típust írtál nem fémest. Szerintem nem árt ha tudod, hogy többféle kisbolygó osztályozási rendszer van, ezek egyike sem biztos módszer, könnyen át lehet kerülni egyikbõl a másikba. Színképelemzés meg csakis a felszínrõl képes néhány durva és bizonytalan információt adni, a többi már modellezés (ami vagy jó, vagy nem). Vannak magas fémtartalmú kisbolygók, ezt fõleg a meteorokból tudjuk, viszont még mindig oda kell menni az érceket feltérképezni, amihez le kell fúrni és az anyagmintát laborban elemezni. Errõl beszélek még mindig, és nem arról, hogy nincs fémes kisbolygó!
Nem tudjuk, de az oldaluk alapján maguk sem tudják mit kellene csinálni, inkább egy ötletrohamról van ott szó. A cég szerint ez egy technedemo lenne. A biztos, hogy nem rádiót hanem lézeres kommunikációt akarnak rá, ami igencsak kérdõjelessé teszi a megvalósíthatóságot (nem azért mert nem lehetne ilyet csinálni). Az Arkyd Series 100-nak szép propaganda szövege van, de nem biztos hogy lesz is belõle valami. Csak összehasonlításként: a MOST kanadai ûrtávcsõ az eddigi legkisebb ilyen eszköz (bõrönd méretû) volt, 6 millió dollárba került a fejlesztése, és mivel a tervezettnél tovább mûködött még ezt megfejelték néhány millióval. 5 év alatt meg is építették, 80 egyetemi hallagató bevonásával. Kíváncsiból, nem tudod véletlenül ennek a cégnek hány olyan mérnöke van aki képes lenne megtervezni és megépíteni ezt a távcsövet? Ugye tudod, hogy ez nagyon messze van az ûrbányászattól?
#83
M-típust írtál nem fémest. Szerintem nem árt ha tudod, hogy többféle kisbolygó osztályozási rendszer van, ezek egyike sem biztos módszer, könnyen át lehet kerülni egyikbõl a másikba. Színképelemzés meg csakis a felszínrõl képes néhány durva és bizonytalan információt adni, a többi már modellezés (ami vagy jó, vagy nem). Vannak magas fémtartalmú kisbolygók, ezt fõleg a meteorokból tudjuk, viszont még mindig oda kell menni az érceket feltérképezni, amihez le kell fúrni és az anyagmintát laborban elemezni. Errõl beszélek még mindig, és nem arról, hogy nincs fémes kisbolygó!
#83
"A felszín, a becsapódások, napszél és kozmikus sugárzás, illetve a csililakõzi anyag hatására megváltozik. Nagyon nehéz egy kisbolygóról csupán a fényessége és néhány kimutatott elem alapján bármi biztosat állítani (ha van egy holdja akkor beljebb vagyunk, lehet sûrûséget mérni)."
Nem biztosra mennek, ahhoz ott van az Arkyd 300-as szonda, ez csak a potenciális jelöltek kiválasztására szolgál. Az pályára is áll körülötte, meg a felszín alatti összetételt is meghatározza.
"Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevû anyagból vannak legtöbb a feltételezhetõen fémben gazdag kisbolygóban (ebbõl ismerünk kb. 5 darabot)."
Mármint te ismersz 5 darabot. Az 5 db nem inkább 5% akar lenni?
Bár ez a felmérés 12%-ot mutat a NEA aszteroidáknál a fémes összetételûek esetében (a 2010-ig felfedezett több mint 6700-ból)
Nem biztosra mennek, ahhoz ott van az Arkyd 300-as szonda, ez csak a potenciális jelöltek kiválasztására szolgál. Az pályára is áll körülötte, meg a felszín alatti összetételt is meghatározza.
"Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevû anyagból vannak legtöbb a feltételezhetõen fémben gazdag kisbolygóban (ebbõl ismerünk kb. 5 darabot)."
Mármint te ismersz 5 darabot. Az 5 db nem inkább 5% akar lenni?
Bár ez a felmérés 12%-ot mutat a NEA aszteroidáknál a fémes összetételûek esetében (a 2010-ig felfedezett több mint 6700-ból)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#82
Gondolom nem önmagában a széles hullámhossztatrományú kamera, hanem az is, amit írnak, hogy ehhez valszeg pontos intenzitásmérést is tudnak produkálni adja azt, hogy spektrogramot lehet vele készíteni.
"Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb mûszer bele sem fér."
Erre írják, hogy mivel nem egy mélyûri, hanem LEO-n levõ eszközrõl van szó ezért nem is kell nagyobbnak lennie, pl nem kell millió km-rõl kommunikációt biztosító rádió, meg antenna, meg akármi. Ez maga a komoly mûszer, mintha egy összetett szondának csak a kameráját küldenéd fel.
"Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb mûszer bele sem fér."
Erre írják, hogy mivel nem egy mélyûri, hanem LEO-n levõ eszközrõl van szó ezért nem is kell nagyobbnak lennie, pl nem kell millió km-rõl kommunikációt biztosító rádió, meg antenna, meg akármi. Ez maga a komoly mûszer, mintha egy összetett szondának csak a kameráját küldenéd fel.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#81
A felszín, a becsapódások, napszél és kozmikus sugárzás, illetve a csililakõzi anyag hatására megváltozik. Nagyon nehéz egy kisbolygóról csupán a fényessége és néhány kimutatott elem alapján bármi biztosat állítani (ha van egy holdja akkor beljebb vagyunk, lehet sûrûséget mérni). Amit tudunk azt leginkább meteorokból tudjuk, és ezek szerint a vas nevû anyagból vannak legtöbb a feltételezhetõen fémben gazdag kisbolygóban (ebbõl ismerünk kb. 5 darabot). Szuper a Virgin Galaktic, de ugye nem ezzel "óriási" teljesítményû rakétával akarsz ûrbányászin? Mert ez kis mûholdak alacsony Föld körüli pályára állítására alkalmas (mondjuk egy 11 kg techdemo mûholdéra).
#80
Kijavítalak, sajnos maguk sem tudják mit akarnak mondani, a széles hullámhosszban (valószínûleg infravörösre érzékeny) távcsõ nem spektroszkópia, de! Én nem azt mondtam, hogy nem helyezhetnek el egy spektroszkópot, hanem azt, hogy mire használható és mire nem ez az eszköz. Egyébkét egy ilyen kis eszközbe komolyabb mûszer bele sem fér.
#79
Par megjegyzes:
-a foldkozeli aszteroidak viszonylag egyszeru modon vizsgalhatoak egyszerubb muszerekkel is
-az ertekesebb aszteroidak tiszta es homogen kozetbol allnak, tehat a felszinukon ugyanaz az anyag van mint a belsejukben
-spektroszkopiahoz egy pixel is eleg, csak eleg jo legyen a tavcso a szelektivitasa (=kis latoszog) es eleg nagy a szenzor erzekenysege (es ne legyen utban a legkor, ami a foldon allandoan belemerodik szennyezodesekkel egyutt)
-a virgin galactic szamara a scaled composites fejleszt, ugyanaz a ceg, ami a pegazus raketat osszehozta
Ezek alapjan szerintem megvalosithato az aszteroida banyaszat, csak kerdes megeri-e a felszinre visszahozni a nyersanyagokat? Egyebkent idealis esetben a kornyezo kozetekbol (pl. a Holdon regolit) keszithetnek olcso hopajzzsal ellatott szallito jarmuvet, amire csak a fekezo ernyo csomagot kell felrakni es mar kuldheto is vissza legkorbe. A jarmu teljes egeszeben felhasznalhato, bar se a hopajzs korunduma, se az aluminium vaz nem olyan ertekes, mert van belole itt is, de az ertekes rakomany a lenyeg. Ha a cel nem a Fold, hanem egy urbazis vagy kolonia, akkor viszont nekik a szallito jarmu is hasznos alapanyag. Ballisztikus belepes es fekezoernyo eseten csak az ernyo csomagjat kell potolni, ami az ernyon kivul csak a vezerlo elektronikabol es a nyito mechanikabol all. Igy lehet konnyen es olcson nyersanyagot visszahozni az urbol.
-a foldkozeli aszteroidak viszonylag egyszeru modon vizsgalhatoak egyszerubb muszerekkel is
-az ertekesebb aszteroidak tiszta es homogen kozetbol allnak, tehat a felszinukon ugyanaz az anyag van mint a belsejukben
-spektroszkopiahoz egy pixel is eleg, csak eleg jo legyen a tavcso a szelektivitasa (=kis latoszog) es eleg nagy a szenzor erzekenysege (es ne legyen utban a legkor, ami a foldon allandoan belemerodik szennyezodesekkel egyutt)
-a virgin galactic szamara a scaled composites fejleszt, ugyanaz a ceg, ami a pegazus raketat osszehozta
Ezek alapjan szerintem megvalosithato az aszteroida banyaszat, csak kerdes megeri-e a felszinre visszahozni a nyersanyagokat? Egyebkent idealis esetben a kornyezo kozetekbol (pl. a Holdon regolit) keszithetnek olcso hopajzzsal ellatott szallito jarmuvet, amire csak a fekezo ernyo csomagot kell felrakni es mar kuldheto is vissza legkorbe. A jarmu teljes egeszeben felhasznalhato, bar se a hopajzs korunduma, se az aluminium vaz nem olyan ertekes, mert van belole itt is, de az ertekes rakomany a lenyeg. Ha a cel nem a Fold, hanem egy urbazis vagy kolonia, akkor viszont nekik a szallito jarmu is hasznos alapanyag. Ballisztikus belepes es fekezoernyo eseten csak az ernyo csomagjat kell potolni, ami az ernyon kivul csak a vezerlo elektronikabol es a nyito mechanikabol all. Igy lehet konnyen es olcson nyersanyagot visszahozni az urbol.
#78
Mármint éééén?
A cég csöcsöm, a cég!
Amúgy meg: "Not only does the Arkyd-100 optic capture imagery under a wide range of wavelengths and intensity levels ..."
Javiccsatok ki ha jól mondom, de tudtommal pont ez kell egy spektogram elkészítéséhez, és az alapján a cél aszteroida kiválasztásához? Szal miben változott a felderítésre vonatkozó koncepció?
<#papakacsint>
A cég csöcsöm, a cég!
Amúgy meg: "Not only does the Arkyd-100 optic capture imagery under a wide range of wavelengths and intensity levels ..."
Javiccsatok ki ha jól mondom, de tudtommal pont ez kell egy spektogram elkészítéséhez, és az alapján a cél aszteroida kiválasztásához? Szal miben változott a felderítésre vonatkozó koncepció?
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#77
11 kg-os mûholdat akart ez a szerencsétlen úgy beállítani, mint szuper keresõ és analizáló mûhold? Röhög a vakbelem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#76
Talán próbálkozz a cég honlapjával link, az még be is jön! 😉 No comment bizony, a cég kezdetben sok dolgot állított, mire kikristályosodott, hogy mire képesek. Köszi, hogy összeszed minden szart a netrõl, de hidegen hagy.
#75
"The Arkyd Series 100 – Leo Space Telescope. Due for launch within the next two years, its job will be to analyse NEOs in order to determine the most likely candidates for future exploitation. Techniques such as spectroscopy and radar technology will be used to determine properties such as the asteroid’s chemical composition, orbit, rotation, size, shape and metal concentration. Due to its relatively low cost and its potential usefulness in a vast number of applications, the Leo will be of interest to the scientist and private citizen alike. The sale of these crafts will therefore enable Planetary Resources to gain revenue in order to achieve its future objectives."
No comment
No comment
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#74
Arkyd 100 a cég leírása alapján: Földmegfigyelõ és aszteroida keresõ, mindössze 11 kg mûhold. Bérelhetõ lesz, tehát ha mûködik (mert benne van a kudarc is), akkor bárki igénybe veheti. Szó sincs spektroszkópiáról kedves sokat tudó. Továbbá a Virgin Galactik - nem létezõ - mûhold pályára állító rendszerével fogják ûrbe juttat (szerzõdtek!). Fogalmam sincs mikor fog az repülni, ha egyáltalán repül, de ez igencsak messze van az ûrbányásztól...
#73
Nabaxmeg. Fogadni mertem volna, hogy ehhez is a legjobban értesz.
Szerintem akkor szólj idejében még most a Planetary Resources cégnek, hogy ne küldjék már fel az Arkyd 100 teleszkópjukat mert csak pénzkidobás lesz.
XD
Szerintem akkor szólj idejében még most a Planetary Resources cégnek, hogy ne küldjék már fel az Arkyd 100 teleszkópjukat mert csak pénzkidobás lesz.
XD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#72
Egy spektrométer nem mond semmit egy kisbolygó összetételérõl, a kisbolygók színképe a felszínt alkotó anyagoktól és a felszín állapotától függ. Tudod anyagminta és fúrás nélkül nem lehet érclelõhelyek megtalálni. Plusz az említett elemek a meteorokban csak igen kis mennyiségben mérhetõk, laborban. Szerintem hagyjuk, hogy ki okos, és ki dõl be annak, hogy valaki egy spektroszkóppal megállapítja majd egy kisbolygó összetételét... 😉
#71
Ja, akkor jól egymásra találtunk, úgy tûnik valójában rengeteg közös pontunk van!
XD
XD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#70
Van ott általában még némi ozmium, meg platina is azért, esetleg arany, meg ilyenek, legalábbis amit a meteoritok elemzésébõl meg lehet állapítani. Persze olyat kéne választani, aminél az egyébb anyagok viszonylag nagy mennyiségben rendelkezésre állnak. Ha jól tudom az egyik bányászcég elsõ lépcsõben pont egy fejlettebb spektrométerrel felszerelt ûrtávcsövet akar elõször feljuttatni, hogy potosabban meg tudják határozni az aszteroidák összetételét. Szal lehet, hogy ha nem is olyan okos emberek vannak arrafelé, mint te, meg MB, de azért nem is teljesen "természettudományusan ántitallentumok" mint pl én.
😊
😊
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#69
Tehetek én róla, hogy szinte folyamatosan marhaságokat írtálsz...? <#nemtudom>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#68
M-típusú, vagyis fõleg vas aszteroida kb 5-20% nikkel szennyezve. Tényleg mindkét anyag igen ritka itt Földön, a hülyének is megérné csillagászati összegekbe kerülõ vasbányászat, az 5 ismert kisbolygó valamelyikén ami ebbe a csoportba tartozik. Egyébként fogalmunk sincs ezeknek a kisbolygóknak a valódi összetételérõl, így valódi számokat sem lehet mondani.
#67
Ezek most tények?
😄
Neked meglátásom szerint viszont akkora az arcod, mint ifaponyva, arogáns fasz is vagy, és már jópárszor beégtél. Azonkívül láthatólag valamiért imádol engemet, mert amint felveszek egy álláspontot, te automatikusan a másikat kezded el támogatni.
Ez nekem már gyanús!!!
😉
😄
Neked meglátásom szerint viszont akkora az arcod, mint ifaponyva, arogáns fasz is vagy, és már jópárszor beégtél. Azonkívül láthatólag valamiért imádol engemet, mert amint felveszek egy álláspontot, te automatikusan a másikat kezded el támogatni.
Ez nekem már gyanús!!!
😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#66
Nagyon jól tudom, hogy mik az arányok, ellenben te totálisan szarokat írtál. Mint írtam az ûrbányászat akkor sem érné meg, ha aranyrudakat hozál le 100% hatásfokkal. A te balfasz módszereddel meg nagy része meg elégne lefelé, a mardék meg szétkenõdne és elszennyezõdne...
Tényleg ennyire amatõrnek nézel? Az sg egyik fõ természettudományos antitálentuma vagy, de azért folyamatosan erõlködsz...
Tényleg ennyire amatõrnek nézel? Az sg egyik fõ természettudományos antitálentuma vagy, de azért folyamatosan erõlködsz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
Nemmondod!😉
Amúgy lásd lent, nem biztos, hogy ködarabot hoznak ide, szerintem egy M osztályú meteornak több értelme lenne.
Amúgy lásd lent, nem biztos, hogy ködarabot hoznak ide, szerintem egy M osztályú meteornak több értelme lenne.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#64
Ámbeeeer!
Oszt azt tudod-e, hogy miért bányásznak ezer tonnákat? Csak mert ennek a nagyrésze a feldolgozás után megy a meddõre, ugyanis ha egy érc kinyerhetõ hasznosanyag/fém tartalma átlagban 5% az már jónak számít. Pl az uránércé hazánkban olyan 0,12%.
Egy vasmeteor meg akár közel 100%-ban csak fémeket tartalmaz. Köztük pl ozmiumot, és platinát, ami bizony a jelenlegi technológiánk egyik alapja, ezért aztán kiba drága is, mert hogy kevés van belõle. Ezért találták ki ezt az egész ûrbányászatot.
Mert tudod az aszteroidáknak van 3-4 nagyobb csoportja, tudod szilikátos aszteroidát nem kell lehozni, az nem jó nekünk, érted? Hanem a vasmeteorok között kel keresni, vasunk is van ugyan rahedli, de ezekben viszonylag tiszta formában van.
Szal?
😄
Azért jól elszórakozol itt magadban azt látom, mondasz egy baromságot, majd megcáfolod. Szerintem ehhez nem kellek én, csak majd ha végeztél szólj az ápolóknak.
😉
Oszt azt tudod-e, hogy miért bányásznak ezer tonnákat? Csak mert ennek a nagyrésze a feldolgozás után megy a meddõre, ugyanis ha egy érc kinyerhetõ hasznosanyag/fém tartalma átlagban 5% az már jónak számít. Pl az uránércé hazánkban olyan 0,12%.
Egy vasmeteor meg akár közel 100%-ban csak fémeket tartalmaz. Köztük pl ozmiumot, és platinát, ami bizony a jelenlegi technológiánk egyik alapja, ezért aztán kiba drága is, mert hogy kevés van belõle. Ezért találták ki ezt az egész ûrbányászatot.
Mert tudod az aszteroidáknak van 3-4 nagyobb csoportja, tudod szilikátos aszteroidát nem kell lehozni, az nem jó nekünk, érted? Hanem a vasmeteorok között kel keresni, vasunk is van ugyan rahedli, de ezekben viszonylag tiszta formában van.
Szal?
😄
Azért jól elszórakozol itt magadban azt látom, mondasz egy baromságot, majd megcáfolod. Szerintem ehhez nem kellek én, csak majd ha végeztél szólj az ápolóknak.
😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#63
"Aztán meg hogy, hú amíg idecûgöljük a kibányászott anyagot, az mennyi idõ meg pénz. Az aszteroidát kell idecûgölni, lásd NASA terv, hogy a Hold körüli pályára akarnak egyet hozni. És ha ott gyüjtenénk õket biztonsági okokból, még az állandó Hold-bázisnak is lenne értelme."
Erre muszáj még válaszolnom. Egy 500 tonna kõdarab Holdhoz juttatása elõzetes becslések szerint 1,5-2 milliárd dollárba fog fájni a NASA-nak (van aki szerint többe). Persze mindezt 2017-ig kellene elõteremteni, és addig még lesz választás az USA-ban (az aszteroida 2023 környékére érne ide), vagyis még törölhetik. A cél természetesen nem a bányászat, hanem ,hogy legyen az új amerikai ûrhajónak egy célpontja amit meg tud látogatni.
Erre muszáj még válaszolnom. Egy 500 tonna kõdarab Holdhoz juttatása elõzetes becslések szerint 1,5-2 milliárd dollárba fog fájni a NASA-nak (van aki szerint többe). Persze mindezt 2017-ig kellene elõteremteni, és addig még lesz választás az USA-ban (az aszteroida 2023 környékére érne ide), vagyis még törölhetik. A cél természetesen nem a bányászat, hanem ,hogy legyen az új amerikai ûrhajónak egy célpontja amit meg tud látogatni.
#62
"Furcsa módon a bányák többsége nem filléres csákányt használ, hanem milliárdokat fektet gépekbe. Vajon miért?"
Miért furcsa neked, hogy egy akármilyen tevékenység pénzbe kerül? Most akkor képzeld el, hogy ehhez a pénzhez még nagyságrendekkel - sok 100 vagy 1000 milliárddal több forrás kell (meg még egy kicsi). Így már annyira nem jó biznisz, fõleg, hogy ennek az egész rendszernek az üzemeltetése drágább mint egy afriakia bányászé.
"Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága."
Ez egy csöppet demagóg volt. Az ûreszköz feljebbjutása drága, a javítása még drágább. Ez lett volna lényeg.
"Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany."
És mennyibe kerül egy 80 kilós bányász - bányába juttatása? Te tényleg versenyképesnek érzed? Ha van 100 tallér profitod, egy másik módszerrel meg csak 25 akkor melyiket választod? De természetesen ez nem igaz, mert nem elég a rakéta ára, kell ugye egy bányagép, kell egy kom-hálózat, kell valami amivel lehozod, és fel kell térképezni a kisbolygókat és stb., ez kapásból több indítás, és többe kerül. Sajnos a többi számítás sem vesz figyelme semmit a realitásból.
"Dehogynem. Az egyszer használatos hõpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elõ lehet õket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.)"
A ma használatos ûrhajókkal ugye olyan 2,5 tonnát tudsz lehozni. Szerinted meddig lehet fokozni? Egy több száz vagy ezer tonnás eszközt hogyan teszel le a Földre? Úgy mind az egyik torll arc itt, hogy csapódjon földbe? Jó fog tenni a környezetnek, és klímának.
Miért furcsa neked, hogy egy akármilyen tevékenység pénzbe kerül? Most akkor képzeld el, hogy ehhez a pénzhez még nagyságrendekkel - sok 100 vagy 1000 milliárddal több forrás kell (meg még egy kicsi). Így már annyira nem jó biznisz, fõleg, hogy ennek az egész rendszernek az üzemeltetése drágább mint egy afriakia bányászé.
"Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága."
Ez egy csöppet demagóg volt. Az ûreszköz feljebbjutása drága, a javítása még drágább. Ez lett volna lényeg.
"Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany."
És mennyibe kerül egy 80 kilós bányász - bányába juttatása? Te tényleg versenyképesnek érzed? Ha van 100 tallér profitod, egy másik módszerrel meg csak 25 akkor melyiket választod? De természetesen ez nem igaz, mert nem elég a rakéta ára, kell ugye egy bányagép, kell egy kom-hálózat, kell valami amivel lehozod, és fel kell térképezni a kisbolygókat és stb., ez kapásból több indítás, és többe kerül. Sajnos a többi számítás sem vesz figyelme semmit a realitásból.
"Dehogynem. Az egyszer használatos hõpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elõ lehet õket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.)"
A ma használatos ûrhajókkal ugye olyan 2,5 tonnát tudsz lehozni. Szerinted meddig lehet fokozni? Egy több száz vagy ezer tonnás eszközt hogyan teszel le a Földre? Úgy mind az egyik torll arc itt, hogy csapódjon földbe? Jó fog tenni a környezetnek, és klímának.
#61
Egy szikla átlagos sûrûságe legyen a Föld átlagsûrûsége, kb. 5,5 t/m3. Tehát ez mit jelent? Egy pár száz tonnás szikladarab befoglaló mérete kb. 10-12 méter ha nagyjából gömszimmetrius. Ez nulla anyagmennyiség bányászati szemponból. Ilyen hangyafasznyi mennyiség hazajuttatása sem megy, mert ez is idelent katasztrofális hatású. Ami meg kisebb, az nem jön le, mert hála istennek a légkör megszûri azokat. Tudod, ezért van civilizáció Földön és ezért nem kell minden héten egy lerombolt város romjait takarítani...
Tényleg ilyen nehéz felfogásod? A kicsi nem jön le, mert elég vagy felrobban a légkörben. Ami meg lejön, az akkorát szól, hogy inkább ne jöjjön le, mert az nekünk nagyon rossz...
Tényleg ilyen nehéz felfogásod? A kicsi nem jön le, mert elég vagy felrobban a légkörben. Ami meg lejön, az akkorát szól, hogy inkább ne jöjjön le, mert az nekünk nagyon rossz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60
Ipari felhasználásra nem elég egy-két kiló semmibõl. Hosszú távon semmiképp.
#59
Csak te beszélsz néhány száz tonnás méretrõl, csak jelzem.
😉
😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#58
"Ezt had ne én találjam már ki, hogy mekkora lenne a legideálisabb méret, alak, sebesség, és pálya, amivel ezeket érdemes lenne beléptetni a légkörbe."
Ja és aztán hogy fognád meg a talajon hm? Értem én hogy fogsz egy többszázezer tonnás meteort aztán eléraksz valami hõpajzsot csak aztán miután átsuhant légkörön mit csinálsz vele, kifeszitesz alá egy gumihálót? 😄DD
Mert ha becsapódik akkor egy fél magyarország terület kihal... Gyanitom hogy egy ország sem engedné meg ezt, egy meteor visszahozása ily módon a Földre valószinüleg azonnali háborus cselekedetnek minõsülne.
Ja és aztán hogy fognád meg a talajon hm? Értem én hogy fogsz egy többszázezer tonnás meteort aztán eléraksz valami hõpajzsot csak aztán miután átsuhant légkörön mit csinálsz vele, kifeszitesz alá egy gumihálót? 😄DD
Mert ha becsapódik akkor egy fél magyarország terület kihal... Gyanitom hogy egy ország sem engedné meg ezt, egy meteor visszahozása ily módon a Földre valószinüleg azonnali háborus cselekedetnek minõsülne.
#57
Nincs sem ideális méret sem alak. Egy a Föld légkörébe belépõ valami egyszerûen kurva gyors lesz és néhány száz tonnás tömegben Mt hatóerejû nukleáris fegyver becsapódási enegiájával rendelkezik. Ami ezeknél kisebb, az meg a légkörben ég el vagy robban fel. Ennek eredményét láttuk pár hónapja...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#56
Pl. eszméletlen mennyiségû áramot. Nézd meg, hogy pl. mekkora az ISS napelemtábláinak összefelüle. Emlékeim szeritn valahol 100-110 kW táján van a csúcskapacitásuk. No comment...
Odafent kis túlzással annyi energiát nem tudsz összekaparni, amivel egy 5x5x5 cm-és anyagból kiolvasztasz bármit. Ember nézzél már körül, hogy a legelemibb ipari folyamatoknak mekkora teljesítmény igénye van més milyen teljesítmény sûrûség igénye van. Egy fröccsöntõ gépet nem tudánél odafent üzemeltetni, ezen felül súlytalanság van, ami a legtöbb mai technikát helybõl kétvállra fekteti...
Szép dolog az, hogy hiszünk a technikai haladásban, de azért az rózsaszin ködös álmodozást ne írja már felül a mérnöki gondolkodás. Egyetlen nagy mérnök sem hagymázas álmokat kergetett. Kelly Johnson sem álmodozott, hanem a rendelkezésre álló eszközökkel és a belátható idõn belül beérõ fejlesztésekkel tervezve meg csapatával az SR-71-et. Amirõl ti itt álmodoztak az sci-fi. Pont, mint a hadviselés a világûr topik bolodjai. Ennyi erõvel feltételezhetnéd is, hogy tása méretû hidegfúziós erõmûved is van és bányászkodni lehet.
A bibi az, hogy azonos technológiai szint esetén minden olcsóbb idelent. Tehát olyan alacsony koncentrációnál is megéri még bányászni bármit, hogy az ûr mai álláspont szeritn labádba nem rúg. Egyszerûen sci-fi könyvek szotrikait meglovadolva álmodoznak egyesek ûrbányászatról. Pont akkora marhaság ma, mint az ûrvadász...
Odafent kis túlzással annyi energiát nem tudsz összekaparni, amivel egy 5x5x5 cm-és anyagból kiolvasztasz bármit. Ember nézzél már körül, hogy a legelemibb ipari folyamatoknak mekkora teljesítmény igénye van més milyen teljesítmény sûrûség igénye van. Egy fröccsöntõ gépet nem tudánél odafent üzemeltetni, ezen felül súlytalanság van, ami a legtöbb mai technikát helybõl kétvállra fekteti...
Szép dolog az, hogy hiszünk a technikai haladásban, de azért az rózsaszin ködös álmodozást ne írja már felül a mérnöki gondolkodás. Egyetlen nagy mérnök sem hagymázas álmokat kergetett. Kelly Johnson sem álmodozott, hanem a rendelkezésre álló eszközökkel és a belátható idõn belül beérõ fejlesztésekkel tervezve meg csapatával az SR-71-et. Amirõl ti itt álmodoztak az sci-fi. Pont, mint a hadviselés a világûr topik bolodjai. Ennyi erõvel feltételezhetnéd is, hogy tása méretû hidegfúziós erõmûved is van és bányászkodni lehet.
A bibi az, hogy azonos technológiai szint esetén minden olcsóbb idelent. Tehát olyan alacsony koncentrációnál is megéri még bányászni bármit, hogy az ûr mai álláspont szeritn labádba nem rúg. Egyszerûen sci-fi könyvek szotrikait meglovadolva álmodoznak egyesek ûrbányászatról. Pont akkora marhaság ma, mint az ûrvadász...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#55
Minden fémbõl akad a Földön, csak némelyiket nehéz elõállítani. Az ûrbeli elõállítását meg még ki sem dolgozták. Azt majd csak akkor lehet elkezdeni, ha állandó Holdbázisunk lesz. Mert ott lesz megfelelõ terep hozzá. Ha egyáltalán nekikezdünk.
De mivel tulajdonképp azt sem tudjuk, hogy az aszteroidák pontosan mit tartalmaznak, elõbb geológiai felderítést kéne végezni, és persze nem egyen, ami sem nem olcsó, sem nem gyors.
Ha már többet tudunk, akkor lehet légvárat építeni.
De mivel tulajdonképp azt sem tudjuk, hogy az aszteroidák pontosan mit tartalmaznak, elõbb geológiai felderítést kéne végezni, és persze nem egyen, ami sem nem olcsó, sem nem gyors.
Ha már többet tudunk, akkor lehet légvárat építeni.
Mondjuk olyan ritka fémek amelyeknek nem fordulnak elõ dúsulva a földön, de állítólag aszteoridákban igen?
#53
Pontosan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52
Ezt had ne én találjam már ki, hogy mekkora lenne a legideálisabb méret, alak, sebesség, és pálya, amivel ezeket érdemes lenne beléptetni a légkörbe.
A Hoba meteorit pl. 60 tonnás, és valahogy csak egyben maradt.
"Félelmetes, hogy mekkora álomvilágban élnek egyesek és képtelenek a legalapabb fizikai modellel megvizsgálni azt, hogy mirõl vakerálnak..."
Hát ezzel tökre egyetértek.😄DD
Azért te is tudsz érdekeseket írni. Emléxem a múltkor pl amikor a meteorok elleni légvédelmi rakéta alkalmazásáról beszélgettünk, te a robbanóanyagot hiányoltad, amikor a rakéta mozgási energiája 4X akkora energiát képvisel, mint akármilyen kémiai robbanóanyag.
😉
A Hoba meteorit pl. 60 tonnás, és valahogy csak egyben maradt.
"Félelmetes, hogy mekkora álomvilágban élnek egyesek és képtelenek a legalapabb fizikai modellel megvizsgálni azt, hogy mirõl vakerálnak..."
Hát ezzel tökre egyetértek.😄DD
Azért te is tudsz érdekeseket írni. Emléxem a múltkor pl amikor a meteorok elleni légvédelmi rakéta alkalmazásáról beszélgettünk, te a robbanóanyagot hiányoltad, amikor a rakéta mozgási energiája 4X akkora energiát képvisel, mint akármilyen kémiai robbanóanyag.
😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#51
Fordítva! Mi van ott, amit nem lehet itt helyben összeszedni? Jóval olcsóbban!
Mond már meg, hogy mi az ami itt a földön van, és ott kint nincs, nem lehet elõállítani?
#49
Eddig összesen lehoztak a Holdról 384 kiló kõzetet az Apolló-programban, illetve még pár dekát az oroszok a visszatérõ holdszondájukkal. Ennyi és nem több.
Ennél sokkal több esik a fejünkre a meteorotokban az ûrbõl.
Ennél sokkal több esik a fejünkre a meteorotokban az ûrbõl.
#48
Valahol elképesztõ, hogy egyesek ûbeli gyárakról álmodnak meg hõpajzsgyártásról. A teljes lánc, amiben elõállítják, az több száz ember foglalkoztat és az elõállítás teljesítménysûrûsége olyan, hogy ahhoz egy atomerõmû kellene az ûrbe alsó hangon. Az atomerõmû meg hogyan kerül oda? Stb. áh...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
Nézd, a bányászati eszközöket csak egyszer kell felvinni, aztán ott kell mozgatni addig, amíg el nem használódik. Ez most az egyetlen elõnye a dolognak, ami az eszembe jutott.
Viszont hosszútávon felügyelet kell, szervizelni kell, és a fene tudja, hogy mi kell még hozzá. Itt a Földön a legtöbb fémkohó felhasználja a légköri oxigént a finomítás során. Az ûrben ez nincs, hacsak oda nem visszük.
Vissza meg inkább a már feldolgozott anyagot kell hozni, mert a meddõt minek? És mivel az aszteroida jelentõs része meddõ-kõzet, így nem éri meg az egészet mozgatni.
Arról nem is szólva, hogy miért is kéne egy mesterségesen elõidézett kipusztulási eseményt produkálnunk? Ha egy aszteroida ránk zuhan, az enyhén szólva bajt jelentene.
Viszont hosszútávon felügyelet kell, szervizelni kell, és a fene tudja, hogy mi kell még hozzá. Itt a Földön a legtöbb fémkohó felhasználja a légköri oxigént a finomítás során. Az ûrben ez nincs, hacsak oda nem visszük.
Vissza meg inkább a már feldolgozott anyagot kell hozni, mert a meddõt minek? És mivel az aszteroida jelentõs része meddõ-kõzet, így nem éri meg az egészet mozgatni.
Arról nem is szólva, hogy miért is kéne egy mesterségesen elõidézett kipusztulási eseményt produkálnunk? Ha egy aszteroida ránk zuhan, az enyhén szólva bajt jelentene.
Furcsa módon a bányák többsége nem filléres csákányt használ, hanem milliárdokat fektet gépekbe. Vajon miért?
"A több évtizedes ûrtevékenység azt mutatja, hogy olcsóbb egy új eszköz mint a javítás." Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága.
Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany. "Rakétát bajosan töltesz meg" Dehogynem.
Az egyszer használatos hõpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elõ lehet õket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.)
"A több évtizedes ûrtevékenység azt mutatja, hogy olcsóbb egy új eszköz mint a javítás." Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága.
Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany. "Rakétát bajosan töltesz meg" Dehogynem.
Az egyszer használatos hõpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elõ lehet õket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.)
#45
Te szándékosan meteoritokkal bombáznád a földet? Az igen...
Egy néhány száz tonnás egyben maradt darab is akkorát szól, mint egy középkategóriás termonukleáris fegyver (~1 Mt nagyságrend.) ha csak 10-15 fokos szögben és kb. 11 km/s-cel érkezik, ami elég optimista becslés...
A becsapódás után te kb. semmit nem fogsz kinyerni, mert szétkenõdik az egész, bármit hozol le a koncentrációja a béka segge alatt lesz. Már, ha a becsapódáskor fellépõ nyomás és hõhatás eleve nem alakítja át kémiailag is az anyagot...
Félelmetes, hogy mekkora álomvilágban élnek egyesek és képtelenek a legalapabb fizikai modellel megvizsgálni azt, hogy mirõl vakerálnak...
Egy néhány száz tonnás egyben maradt darab is akkorát szól, mint egy középkategóriás termonukleáris fegyver (~1 Mt nagyságrend.) ha csak 10-15 fokos szögben és kb. 11 km/s-cel érkezik, ami elég optimista becslés...
A becsapódás után te kb. semmit nem fogsz kinyerni, mert szétkenõdik az egész, bármit hozol le a koncentrációja a béka segge alatt lesz. Már, ha a becsapódáskor fellépõ nyomás és hõhatás eleve nem alakítja át kémiailag is az anyagot...
Félelmetes, hogy mekkora álomvilágban élnek egyesek és képtelenek a legalapabb fizikai modellel megvizsgálni azt, hogy mirõl vakerálnak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Ezen a poszton csak röhögök. LEO pályára ma felvinni valamit 10k USD / kg körül van. LEO pálya. Vágod? Az sehol nincs, csak egy ugrás szinte az ûrbe. Az összes potenciális bányász célpont olyan kurva messze van ehhez képset, hogy ihaj...
Nagy tömeget hogyan hozol le a földre úgy, hogy ne pusztítson ki, mint egy meteorit...? Bányászatban többnyire több százezer tonnás tömegekrõl van szó...
Ha ma több nagyságrenddel olcsóbb lenne az ûrhajózás még akkor sem érné meg a Holdra elmenni, ha csak a felszínrõl lehetne tiszta gyémántdarabokat meg aranyrudat szüretelni...
Az egyetlen potenciálisan értékes anyag a Holdon van, de csak akkor, ha már lesz mûködõ fúziós erõmû. Nagyon kevés kell belõle, de irgalmatlanul magas értéke lehet. Semmit nem érdemes az ûrben bányászni, mert azonos fajagos költségekkel számolva a földi gazdaságosan kitermelhetõ készlet akkora, hogy az ûr sci-fi technológiákat leszmítva labdába nem rúg...
Nagy tömeget hogyan hozol le a földre úgy, hogy ne pusztítson ki, mint egy meteorit...? Bányászatban többnyire több százezer tonnás tömegekrõl van szó...
Ha ma több nagyságrenddel olcsóbb lenne az ûrhajózás még akkor sem érné meg a Holdra elmenni, ha csak a felszínrõl lehetne tiszta gyémántdarabokat meg aranyrudat szüretelni...
Az egyetlen potenciálisan értékes anyag a Holdon van, de csak akkor, ha már lesz mûködõ fúziós erõmû. Nagyon kevés kell belõle, de irgalmatlanul magas értéke lehet. Semmit nem érdemes az ûrben bányászni, mert azonos fajagos költségekkel számolva a földi gazdaságosan kitermelhetõ készlet akkora, hogy az ûr sci-fi technológiákat leszmítva labdába nem rúg...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43
Egy mars szonda komplexitása röhejesen messze van egy emberek által használt ûrjármûétól...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Most sem értem ezt a nagy keréktõséget.
Azt írod korábban, hogy hú mennyi csilliárdba kerül a kisbolygóknak csak a vizsgálata.
Hát a nagybani, célpontmeghatározás céljából egy sima szinkép elemzés és a Földrõl is elvégeszhetõ.
Aztán meg hogy, hú amíg idecûgöljük a kibányászott anyagot, az mennyi idõ meg pénz.
Az aszteroidát kell idecûgölni, lásd NASA terv, hogy a Hold körüli pályára akarnak egyet hozni. És ha ott gyüjtenénk õket biztonsági okokból, még az állandó Hold-bázisnak is lenne értelme.
Rahedli NEAR aszteroida van, "csak" néhány 100 000 lehet a kisebbekbõl amit simán el lehetne vontatni. Ion hajtóû + gravitációs vontatás. Az ion hajtómû gyak "örökéletû, szal nem 1X felhasználós dolog, feltöltõd, megy a köv célponthoz. Ha van 20 ilyen vontatód és futószalag szerûen hordják a cuccosokat, akkor lehet, hogy 5 év múlva ér ide, de aztán folyamatosan jönnek csak gyõzd feldolgozni õket.
A bányászat technológiája nincs kidolgozva.
Jogos. 0 gravitáció mellett csak Brúszvillisz tud olajat fúrni egy földbe csapódó meteoron.
Azonban, ha a meteort mi irányítjuk, mondjuk a Szahara közepébe, vagy ha biztonságosabb megoldások híve vagyunk, akkor a Holdra, akkor megoldódott a bányász eszközök kérdése, mert kb ugyan azokat lehet használni, amiket ma is.
A kibányászott anyag földrejuttatása, csak nálad gond. Egy vasmeteoron nem sok ablativ pajzs van mégis leér valahogy a felszinre, még a viszonylag kisebb darabok is. Egy nagyobb vasmeteort kéne szépen feldarabolni, nagyjából alakra formálni a kis részeket és beejteni szépen egy meghatározottan nagy lakatlan területre. A Földön szépen összeszedni és feldolgozni. Nincs itt olyan technológia ami ne állna a rendelkezésünkre.
Kockázatos dolog, hát persze, egy ilyen pár tonnás vastömb elég nagyot cuppan ha rosszhelyre esik. Csakhogy minden ipari tevékenység kockázatos, arányosan az ennek során felhasznált energiával, függetlenül, hogy az nukleáris, fizikai, vagy kémiai. Rohaedli vegyi üzem, petárda gyár, finomító, vagy csak raktár, ahol bekövetkezik valami porrobbanás öl meg rengeteg embert évente. De mindenki csak Csernobilról, meg Fukusimáról beszél.
Mi a konkluzió!?
PR kérdése az egész, hogy az emberek mennyire fogadják el.
Láthatólag te mondjuk akkor se tennéd, ha már mûködõképes rendszer lenne.
😄DD
Azt írod korábban, hogy hú mennyi csilliárdba kerül a kisbolygóknak csak a vizsgálata.
Hát a nagybani, célpontmeghatározás céljából egy sima szinkép elemzés és a Földrõl is elvégeszhetõ.
Aztán meg hogy, hú amíg idecûgöljük a kibányászott anyagot, az mennyi idõ meg pénz.
Az aszteroidát kell idecûgölni, lásd NASA terv, hogy a Hold körüli pályára akarnak egyet hozni. És ha ott gyüjtenénk õket biztonsági okokból, még az állandó Hold-bázisnak is lenne értelme.
Rahedli NEAR aszteroida van, "csak" néhány 100 000 lehet a kisebbekbõl amit simán el lehetne vontatni. Ion hajtóû + gravitációs vontatás. Az ion hajtómû gyak "örökéletû, szal nem 1X felhasználós dolog, feltöltõd, megy a köv célponthoz. Ha van 20 ilyen vontatód és futószalag szerûen hordják a cuccosokat, akkor lehet, hogy 5 év múlva ér ide, de aztán folyamatosan jönnek csak gyõzd feldolgozni õket.
A bányászat technológiája nincs kidolgozva.
Jogos. 0 gravitáció mellett csak Brúszvillisz tud olajat fúrni egy földbe csapódó meteoron.
Azonban, ha a meteort mi irányítjuk, mondjuk a Szahara közepébe, vagy ha biztonságosabb megoldások híve vagyunk, akkor a Holdra, akkor megoldódott a bányász eszközök kérdése, mert kb ugyan azokat lehet használni, amiket ma is.
A kibányászott anyag földrejuttatása, csak nálad gond. Egy vasmeteoron nem sok ablativ pajzs van mégis leér valahogy a felszinre, még a viszonylag kisebb darabok is. Egy nagyobb vasmeteort kéne szépen feldarabolni, nagyjából alakra formálni a kis részeket és beejteni szépen egy meghatározottan nagy lakatlan területre. A Földön szépen összeszedni és feldolgozni. Nincs itt olyan technológia ami ne állna a rendelkezésünkre.
Kockázatos dolog, hát persze, egy ilyen pár tonnás vastömb elég nagyot cuppan ha rosszhelyre esik. Csakhogy minden ipari tevékenység kockázatos, arányosan az ennek során felhasznált energiával, függetlenül, hogy az nukleáris, fizikai, vagy kémiai. Rohaedli vegyi üzem, petárda gyár, finomító, vagy csak raktár, ahol bekövetkezik valami porrobbanás öl meg rengeteg embert évente. De mindenki csak Csernobilról, meg Fukusimáról beszél.
Mi a konkluzió!?
PR kérdése az egész, hogy az emberek mennyire fogadják el.
Láthatólag te mondjuk akkor se tennéd, ha már mûködõképes rendszer lenne.
😄DD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
"Vannak olyan fémek amivel megtölteni azt a rakétát többe kerül. A lehozatal pedig ehhez képest filléres költség ablációs hõpajzs segítségével."
Rakétát bajosan töltesz meg, esetleg visszatérõ egységet. Na de mennyi a visszatérõ egységek kapacitása, és mennyi lehet maximum? A hõpajzsok sem filléres (és nehéz) eszközök, ráadásul ha nem akarod, hogy a fejedre essen irányított belépés sem árt. És megint ott tarunk, hogy iszonyatos összegekrõl beszélünk, pedig csak hõpajzs...
"A világûrben dolgok olcsó mozgatása se probléma, ha türelmes vagy."
Ionhajtómûre gondolsz? Csak mert sajnos az sem olcsó...
"Az a probléma, hogy az eszközeinket folyamatosan karban kell tartani, javítani, cserélni részeket. Ha a fölküldött eszköz képes magát megjavítani, netán korlátozott mértékben fejleszteni, mindezt a földrõl felügyelve, hogy ne kelljen igazi mesterséges intelligencia, akkor a dolog mûködõképes, még akkor is, ha néhány speciális dolgot a földrõl kell felvinni"
A több évtizedes ûrtevékenység azt mutatja, hogy olcsóbb egy új eszköz mint a javítás. A Hubblére is igaz, de az alapkutatás, és nem profitszerzés.
"De mivel ennyire számolni akarsz, legyen a rendszer 10t-ás, teljes önreprodukcióra képes, 1 éves reprodukciós idõvel, teljesen autonóm, és nézzük meg mekkora kapacitást épít ki 50 év alatt. Ugye hogy csak technológia kérdése, és bármennyiért megéri fellõni? Ez természetesen faszság, de majd akkor hagyom a rizsát, ha te túllépsz azon, hogy drága, ezért nem éri meg. Azt hiszed 10 meg 100 millió dollár nagy összeg? Egy új kombájn 60 millió forint (negyed millió dollár). Egy komolyabb bányagép annyiba fáj mint a rakétád. Kijelented kerek perec, hogy nem lehet gazdaságos az ûrbányászat. Mutasd a számolást ami alapján ezt mondod! Majd utána abbahagyom a rizsát."
Igen, 100 millió dollár egy afrikai/kínai bányász béréhez képest sok, de ez csak a rakéta! Ebben nincs benne az ûrbe juttatandó eszköz ami viszont már milliárdos tétel is lehet, a kifejlesztés milliárdjairól nem beszélve (plusz kommunikációs hálózat kiépítése, és úgy ennek és az egész rendszernek a fenntartása, stb.) Ha tényleg számolni szeretnél akkor kezdjük az alapoknál, hogy lenen gazdaságos valami ami itt a földön is megtalálható? Hogy lenne gazdaságos valami amit drágább technológiával állítasz elõ, mint amit olcsóbban? Olcsóbb az afrikai/kínai munkás meg a csákánya? Igen. Akkor mégis mirõl beszélünk?
Rakétát bajosan töltesz meg, esetleg visszatérõ egységet. Na de mennyi a visszatérõ egységek kapacitása, és mennyi lehet maximum? A hõpajzsok sem filléres (és nehéz) eszközök, ráadásul ha nem akarod, hogy a fejedre essen irányított belépés sem árt. És megint ott tarunk, hogy iszonyatos összegekrõl beszélünk, pedig csak hõpajzs...
"A világûrben dolgok olcsó mozgatása se probléma, ha türelmes vagy."
Ionhajtómûre gondolsz? Csak mert sajnos az sem olcsó...
"Az a probléma, hogy az eszközeinket folyamatosan karban kell tartani, javítani, cserélni részeket. Ha a fölküldött eszköz képes magát megjavítani, netán korlátozott mértékben fejleszteni, mindezt a földrõl felügyelve, hogy ne kelljen igazi mesterséges intelligencia, akkor a dolog mûködõképes, még akkor is, ha néhány speciális dolgot a földrõl kell felvinni"
A több évtizedes ûrtevékenység azt mutatja, hogy olcsóbb egy új eszköz mint a javítás. A Hubblére is igaz, de az alapkutatás, és nem profitszerzés.
"De mivel ennyire számolni akarsz, legyen a rendszer 10t-ás, teljes önreprodukcióra képes, 1 éves reprodukciós idõvel, teljesen autonóm, és nézzük meg mekkora kapacitást épít ki 50 év alatt. Ugye hogy csak technológia kérdése, és bármennyiért megéri fellõni? Ez természetesen faszság, de majd akkor hagyom a rizsát, ha te túllépsz azon, hogy drága, ezért nem éri meg. Azt hiszed 10 meg 100 millió dollár nagy összeg? Egy új kombájn 60 millió forint (negyed millió dollár). Egy komolyabb bányagép annyiba fáj mint a rakétád. Kijelented kerek perec, hogy nem lehet gazdaságos az ûrbányászat. Mutasd a számolást ami alapján ezt mondod! Majd utána abbahagyom a rizsát."
Igen, 100 millió dollár egy afrikai/kínai bányász béréhez képest sok, de ez csak a rakéta! Ebben nincs benne az ûrbe juttatandó eszköz ami viszont már milliárdos tétel is lehet, a kifejlesztés milliárdjairól nem beszélve (plusz kommunikációs hálózat kiépítése, és úgy ennek és az egész rendszernek a fenntartása, stb.) Ha tényleg számolni szeretnél akkor kezdjük az alapoknál, hogy lenen gazdaságos valami ami itt a földön is megtalálható? Hogy lenne gazdaságos valami amit drágább technológiával állítasz elõ, mint amit olcsóbban? Olcsóbb az afrikai/kínai munkás meg a csákánya? Igen. Akkor mégis mirõl beszélünk?
#40
Nem azt mondtam, hogy soha senki nem számolta ki, csak azt, hogy nem láttam számítás, ellenben tudom mi mennyibe kerül az ûrhajózásban. Számokat le lehet írni, hogy õk mennyire saccolnak olyan technológiát ami jelenleg nincs, lehet számokat írni jobb eszközökrõl ami még papíron sem létezik, és lehet vizet szállítani nem létezõ ûrvárosoknak is, teljesen reális áron...
Köszönöm, majd figyelek. Szóval kerékkötõ.
Köszönöm, majd figyelek. Szóval kerékkötõ.
Vannak olyan fémek amivel megtölteni azt a rakétát többe kerül.
A lehozatal pedig ehhez képest filléres költség ablációs hõpajzs segítségével.
A világûrben dolgok olcsó mozgatása se probléma, ha türelmes vagy.
Az a probléma, hogy az eszközeinket folyamatosan karban kell tartani, javítani, cserélni részeket. Ha a fölküldött eszköz képes magát megjavítani, netán korlátozott mértékben fejleszteni, mindezt a földrõl felügyelve, hogy ne kelljen igazi mesterséges intelligencia, akkor a dolog mûködõképes, még akkor is, ha néhány speciális dolgot a földrõl kell felvinni.
De mivel ennyire számolni akarsz, legyen a rendszer 10t-ás, teljes önreprodukcióra képes, 1 éves reprodukciós idõvel, teljesen autonóm, és nézzük meg mekkora kapacitást épít ki 50 év alatt. Ugye hogy csak technológia kérdése, és bármennyiért megéri fellõni? Ez természetesen faszság, de majd akkor hagyom a rizsát, ha te túllépsz azon, hogy drága, ezért nem éri meg. Azt hiszed 10 meg 100 millió dollár nagy összeg? Egy új kombájn 60 millió forint (negyed millió dollár). Egy komolyabb bányagép annyiba fáj mint a rakétád. Kijelented kerek perec, hogy nem lehet gazdaságos az ûrbányászat. Mutasd a számolást ami alapján ezt mondod! Majd utána abbahagyom a rizsát.
A lehozatal pedig ehhez képest filléres költség ablációs hõpajzs segítségével.
A világûrben dolgok olcsó mozgatása se probléma, ha türelmes vagy.
Az a probléma, hogy az eszközeinket folyamatosan karban kell tartani, javítani, cserélni részeket. Ha a fölküldött eszköz képes magát megjavítani, netán korlátozott mértékben fejleszteni, mindezt a földrõl felügyelve, hogy ne kelljen igazi mesterséges intelligencia, akkor a dolog mûködõképes, még akkor is, ha néhány speciális dolgot a földrõl kell felvinni.
De mivel ennyire számolni akarsz, legyen a rendszer 10t-ás, teljes önreprodukcióra képes, 1 éves reprodukciós idõvel, teljesen autonóm, és nézzük meg mekkora kapacitást épít ki 50 év alatt. Ugye hogy csak technológia kérdése, és bármennyiért megéri fellõni? Ez természetesen faszság, de majd akkor hagyom a rizsát, ha te túllépsz azon, hogy drága, ezért nem éri meg. Azt hiszed 10 meg 100 millió dollár nagy összeg? Egy új kombájn 60 millió forint (negyed millió dollár). Egy komolyabb bányagép annyiba fáj mint a rakétád. Kijelented kerek perec, hogy nem lehet gazdaságos az ûrbányászat. Mutasd a számolást ami alapján ezt mondod! Majd utána abbahagyom a rizsát.
#38
igazán nem akarok az ûrbányászat mellett kardoskodni, de azért nem igaz, hogy ilyesmiket soha senki nem számolt ki, az asteroid mining wiki szócikkben megjelölnek egész sok forrást, sajna az érdekesebbek (a pro oldal) fizetõsek.
pro:
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0094576598000873
http://adsabs.harvard.edu/abs/2004JBIS...57..301B
pro, de nem ércrõl, hanem vízrõl szól, amit így nem az ûrhajóknak kéne felvinni:
http://www.spacefuture.com/archive/mining_economics_and_risk_control_in_the_development_of_near_earth_asteriod_resources.shtml
kontra:
http://www.time.com/time/health/article/0,8599,2112996,00.html?hpt=hp_c3
http://www.kemcom.net/EconAnal.pdf
ja és még valami... kerékkötõ ("kereket megkötõ"), nem keréktõ.
pro:
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0094576598000873
http://adsabs.harvard.edu/abs/2004JBIS...57..301B
pro, de nem ércrõl, hanem vízrõl szól, amit így nem az ûrhajóknak kéne felvinni:
http://www.spacefuture.com/archive/mining_economics_and_risk_control_in_the_development_of_near_earth_asteriod_resources.shtml
kontra:
http://www.time.com/time/health/article/0,8599,2112996,00.html?hpt=hp_c3
http://www.kemcom.net/EconAnal.pdf
ja és még valami... kerékkötõ ("kereket megkötõ"), nem keréktõ.
#37
Egy darab rakéta feljuttatása 10-100 millió dollár között mozog a világban (teher nagyságától függõen). Szerinted ez nem keréktõ? És akkor a nagy mennyiségû érc lejuttatásának egyenlõre megoldatlan és valószínûleg drága módszere nem keréktõ? Hogy lenne versenyképes ez a technolgia egy kínai/afrikai bányásszal szemben aki éhbérér dolgozik? És amirõl nem beszéltünk még a kisbolygók összetételének meghatározása dollár száz milliókba kerül (egy darabé!), amit nyilván szintén be kell építeni az árba. Figyelj, hagyjuk a rizsát és mutass egy tételesen levezett számítást és akkor elhiszem. De nem tudsz, mert nem lehet.
Oldal 1 / 2Következő →