Árulkodó antianyagot észlelt a sötét anyag kutatás

+1! 😊

Nem értem a problémádat: hozzávalók + fõzés = bableves
Viszont látom annyira nem hagyod magadat manipulálni, hogy azt se hiszed el, hogy a kozmológusok matekkal számolják ki ezeket a dolgokat. Megértem, biztos nem láttál még ilyet, és mivel te nem hagyod magadat manipulálni, ezért nem hiszed el. Helyette a leglogikusabb választ fogadod el, ami feltétlenül az igazság, hogy ezeket a dolgokat teljesen megalapozatlanul találják ki, tehát szánalmas baromságok. Teljesen lógigus! <#taps>

Miért nem nyert?

Lehet hogy mégiscsak elõ kéne kaparni az arakistor féle univerzum elméletet

arakistor.blog.com/univerzum

Na látod, kb. itt tart a csillagászatod. Amiket ide behánytál, az minden, csak nem matek, pláne nem egy fizikai folyama matekja. Mellesleg ezt Mari néni is tudja, mert kiváló bablevest készít és kb. ért a csillagászathoz is, mint te. Felnéz az égre, és látja, hogy ott bizony van egy csomó csillag, a csillagok között meg a nagy feketeség, tehát ott a setét anyag is.

Amúgy meg a tágulásról: az õsrobbanás hívõ szektatagok már nem robbanásról beszélnek, hanem felfúvódásról. Mint amikor egy lufit felfújnak. Igen ám, de bármerre nézünk, mindenfele látunk csillagokat, akkor miféle felfúvódásról beszélünk? Ez maximum akkor lehetne igaz, ha mi a középpontban lennénk, és akkor tényleg minden irányban láthatnánk csillagokat. De nem vagyunk mi semminek sem a középpontjában, így az elmélet egy fabatkát sem ér, mint az összes többi sem. Attól függõen, hogy éppen melyik szekta böfög valamit (mint a vallásoknál), úgy változnak az ötletelések. Szánalmas.

nem nyert

Ez izgalmas lesz! 😊 Légyszíves ne privátba intézzétek, ha kérhetem. Köszi!
A bableves képletét pedig ellenõrzésképpen holnap betáplálom egy fazékba, és futtatom a tûzhelyen. Holnapra kiderül, hogy helyes-e a képlet. 😄

"A matekot én is nagyra tartom, de próbáld meg, légy szíves, a bableves elkészítésének az egyenleteit leírni, és ha ez sikerül, akkor bármilyen modern baromságot hajlandó vagyok elfogadni."

A bableves "képlete":

25 dkg nagy szemû tarkabab,
25 dkg vegyes leveszöldség,
1-1 cikk zeller és karalábé,
1 fej vöröshagyma,
1-1 paradicsom és zöldpaprika,
1 evõkanál piros fûszerpaprika,
2 dl tejföl,
1 evõkanál liszt,
1 csokor petrezselyemzöld,
2 evõkanál olaj,
1 púpozott teáskanál só;
a galuskához 1 tojás + 2 evõkanál liszt.

Írtam neked pár dolgot, hogy hány helyen használják a relativitás elméletet, arra még érdemi válasz nem érkeztet. Amit eddig sikerül itt elérned kedves Valek Béla, az egyszerû személyeskedés. Mindketten tudjuk, hogy csillagászat szaknak a közelében sem jártál. Továbbá arra sem érkezett válasz, hogyan magyarázza a sötét anyagot a relativitás elmélet? Jó volna ha elõször a hozzád intézett hozzászólásaimra válaszolnál, ahelyett, hogy másokhoz írt válaszomba - az elõzményeket figyelmen kívül hagyva - nyelvtani hibákat keresgélnél! Ez így igencsak gyerekes. Megkérnélek, hogy mostantól szorítkozzunk a sötét anyagra, már ha képes vagy a személyeskedésen túl érdemi válaszra egyáltalán... Egyébként, hol lehet a nagyszerû könyvedet megkapni?

Tisztelettel, Kovács Gábor.

Nagyon is jó példa az, ugyanis ha már ilyen egyszerû dolog is meghaladja az okoskodók képességeit, akkor ne akarjanak ennél sokkal bonyolultabb dolgokkal elõjönni.

A csillagász szakon, legalább is az ELTE MSc-n egyáltalán nem tanítanak elegendö általános relativitáselméletet ahhoz, hogy a hallgatók hozzá tudjanak szólni a sötét anyag relativitáselmélettel történö magyarázatának problémájához. Nincs is rá igazán szükség hogy ennyire elmélyedjenek benne, egyetlen gyakorlati probléma sem igényel stacionárius megoldásokat. Persze aki szakosodik az más tészta, de az általad felsorolt jelenségekhez sokkal kevesebb ált. rel. is elegendö. Söt, a legtöbb elméleti fizikus úgy végez, hogy soha nem is volt ált. rel. tantárgya. Annyira különálló terület, hogy a legtöbb szakterületnek érintölegesen sincs rá szüksége. A kozmológiában is kerülik, ahol csak lehet, és klasszikus közelítésekkel dolgoznak. Ez önmagában nem rossz dolog, ágyúval nem lövünk verébre, de ebben a konkrét esetben nem ártana jobban elmélyülni a tengelyszimmetrikus stacionárius megoldásokban, mert a megoldás kulcsa lehet.

Az Arxiv sosem volt fizetös, te nagy olvasott "szakértö". Ami meg a cikkröl írt "elemzésedet" illeti:

az alkalmazott koordináta-rendszer hol a részecskék mozgására illesztették, hol a metrikus térõidben adták meg

Hogy a búbánatba lehet egy alkalmazott koordináta-rendszert "metrikus téridöben megadni"?

amikor egy gáz mozgását vizsgálod, akkor sincs szükség minden molekula helyzetének, és egyéb tulajdonságainak az ismeretére.

Itt sincs rá szükség. A galaxist porfelhöként, azaz belsö nyomás nélküli folyadék-megoldással modellezik.

Valóban a galaxisoknak nagy a tömegük, azt' mégsem omlik össze szingularitásba, és nem produkál relativisztikus paradoxonokat; csupán csak azért mert óriási a kiterjedése!? Ne már! Amit te próbálsz magaddal elhitetni, vagyis, hogy mert nagy a tömege ezért relativisztikus hatás is nagy, ez nem igaz.

Látom a magyar nyelvvel is hadilábon állsz. Nem a tömeg nagyságáról beszélek, hanem a csillagokból sok. Ismétlem, nem lehet a gravitációs hatásukat egyszerüen összeadogatni, mert a gravitációs kölcsönhatás nem lineáris. A vita azon folyik, hogy a nemlineáris hatás elég nagy-e ahhoz, hogy megmagyarázza a forgásgörbéket. A közvélekedés szerint nem az, a cikk szerzöi szerint igen. Írtak már a cikkre válaszokat, viszontválaszok is érkeztek, a vita nincs lezárva.

Egyikben sebességet, másikban az idõt fejezték ki - nincs kapcsolat a két inerciarendszer között.

Ez meg mi a szösz? Nekem üres hadoválásnak tünik, szavakat dobálsz egymás után, tekintet nélkül a jelentésükre <#fejvakaras>

Ugy mondanam: a modern fizika hemzseg a keves alappal rendelkezo elmeletektol, es valoban, egyes elmeleteket talan tulsagosan is komolyan vesznek. De a huszadik szazad bizonyitotta, hogy ha van bizonyitek, akkor a legfurcsabb elmelet is tennye valhat.

A bableves szerintem nem megfelelo pelda, mert azt egy erzekletes es ugyes recept is leirja, pont amiatt, mert eleszitesenek mikentje nem ellentetes a hetkoznapi logikaval.

A "modern fizika" sajnos hemzseg a szélhámosságtól.
A matekot én is nagyra tartom, de próbáld meg, légy szíves, a bableves elkészítésének az egyenleteit leírni, és ha ez sikerül, akkor bármilyen modern baromságot hajlandó vagyok elfogadni.

Persze a jozan esz szepen hangzik, de a modern fizika tanulasa es kutatasa pont azert jelent kihivast, mert sok eleme es terulete tavol all a klasszikus emberi gondolkodastol es hetkoznapi logikatol. Az elmeleteket vagy matematikaval mutatod be, vagy egy a valosagot csak megkozelito analogiaval. Eppen ez mutat valamifele termeszetesseget, hiszen az ember agy evolucio utjan nem tanult meg ilyen kicsavart, furcsa es a hetkoznapi eletben soha elo nem fordulo problemakkal foglalkozni (pl.: hullam-reszecske kettosseg), mert nem volt ra szuksege.
Sok konyvet olvastam a temaban, de meg veletlenul sem mondanam, hogy ertek a modern fizikahoz, mert amit ismerek, az tulnyomo reszt csak analogia. Viszont attol hogy szurrealisnak tunik meg lehet igaz (vagy persze hulyeseg, ezt sem zarhatjuk ki).

Ezt én is igy gondolom.

Egyébként az az érzésem hogy a világegyetem kutatása jelenleg kb. ahhoz hasonlít mint amikor egy kisgyerek megpróbálja kitalálni hogy a mikulás hogy képes a cipõjébe belerakni az ajándékot és ebbõl következõleg hogy fér be a mikulás a kéményen meg egyáltalán hogy képes többszázszoros fénysebességgel haladni hogy egy este alatt minden gyerekhez elérjen, meg mekkora ipari centrum kell a játékgyártáshoz az északi sarkon... És aztán jönnek a vadabbnál vadabb elméletek, a valóság meg az hogy nincs is mikulás az apja teszi bele az ajándékot a cipõjébe.

Szerintem itt is valami hasonló a helyzet, valószinüleg totálisan rossz alapfeltevések alapján gondolkozunk aztán meg jön a sok sötét*.

Uhh... A mi (Föld, Nap?) sebességünktõl független a tágulás mérése, hacsak nem azt állítod, hogy fénysebességgel haladunk... 😉

Igazad van, már nem fizetõs! Köszi az észrevételt. Azt állította, hogy relativitás elmélettel magyarázható a sötét anyag. Kértem egy linket. Erre kaptam ezt, ami igazából nem is úgy magyarázza meg ahogy Bavlek gondolja, meg nem is jó. Nekem nagyon úgy tûnik, hogy blöffölt, és az elsõ találatot a googlin belinkelte nekem...

"A különbözõ koordináta rendszerek használatával mi volt a bajod? Hibás volt az áttérés egyikrõl a másikra?"

Igen. Egyikben sebességet, másikban az idõt fejezték ki - nincs kapcsolat a két inerciarendszer között. Sõt most látom, hogy a számításokban visszacsempésznek egy láthatatlan tömeget, egy halót a galaxis köré... O.o

Lehet, hogy szakértõje a relativitás elméletnek (majd kiderül), de a relativitás elméletbõl vagy, hogy könyvet írt, nem következik, hogy csillagászat szakon mit tanítanak. Valek Béla egyszerûen hazudik amikor azt állítja, hogy nem tanítják, vagy nem megfelelõ módon tanítják csillagászat szakon relativitás elméletet, vagy tényleg elhiszi amit mond, ez esetben no comment. Úgy gondolom pár példával illusztráltam miért. Könyvet meg bárki írhat (bármilyen témában), te is. Ettõl még nem lesz a téma szakértõje! De ha ez sem elég, a facebook profilja szerint sem csillagászat szakon végzett, és még csak nem is relativitás elmélet kutató - mert ilyen is van. Én nem vagyok ideges, ezek a száraz tények. Szerintem hagyjuk békén egymást, és a témával foglalkozzunk.

En igy mondtam volna: Az univerzum tagulasa a jelen tudasunk szerint biztos.
Csak nekem ugy tunik, hogy meg a feny mukodeset sem ertik 100%ban innetol kezdve azt mondani valamire, a jelen tudasunk szerint kihagyasaval, hogy biztos elegge felelotlen dolognak tunik.
Lehet en vagyok hulye, de en ugy emlexem hogy einstein elmelete zsugorodast josolt amit (mivel hitt az allando mozdulatlan orokke letezo univerzumban) megprobalt kikompenzalni egy kozmologiai allando bevezetesevel hogy a fent emliett cuccot megkapja.
Hubble foldre telepiett cuccokal azt mondta tagul x-el.
Az urbe kihajitott cuccok meg mar azt mondjak, hogy gyorsulva.
Ez nekem gyanus...
Az egesz osszeferceltnek tunik.
Ahh bazze nem jott ki amit akartunk!!!
Nosza hajitsunk bele valamit es ki fog jonni. Ahhh megse akkor adjunk hozza meg valmait.
Vannak elmeletek amik tok logikusan megmagyarazzak mert latjuk igy.
En igy latom mint lauikus.

*folyolag
bocsi 😊

Bar nem vagyok "szakember", de erdekel a tema.
Es pont mostansag olvasom lee smolin konyvet, amit itt alant emlitett valaki.
De nekem ugy tunik (laikuskent), hogy valahol valami nagyon felresikerult es egyre tavolabb kerulunk az igazsagtol. Total melloznek mar minden "jozan paraszti eszt" (ami valjuk be mukodik).
Es ezt sajnos csak nem merik beismerni ezert egyre vadabb elmeletek kovetik egymast .
A termeszet (es ugye ide tartozik az univerzum is szerintem) megprobal mindent minel egyszerubben olcsobban megoldani.
Pont ebbol kifojolag nincs 6 szemunk meg 8 kezunk mert csak pocseklas lenne(hatalmas agyi kapacitasokat kotne le, tobb energiat hasznalna az agy es az izomzat is pl).
Szal szerintem kb ott jarunk most, ahol a vallas par szaz eve, csak a lo masik oldalara estunk.
Lehet megkovezni.

Nem fizetõs.
A különbözõ koordináta rendszerek használatával mi volt a bajod? Hibás volt az áttérés egyikrõl a másikra?
Úgy esel neki bvaleknek mintha azt állította volna, hogy ez okozza, pedig csak felhívta a figyelmet, hogy akár így is lehet magyarázni.
De ha számodra triviális, hogy így nem lehet magyarázni a dolgot, akkor írj gyorsan egy cikket róla, hogy tisztán lássonak a kollégák, mert azóta volt más cikk is ebben a témában.

#6: Ráadásul ezek a csintalan galaxisok nem teljes terjedelmükben keringenek rosszul - vagyis a sötét anyag jelenlétét megkívánó módon - hanem csak azok a határvonaltól kifelé esõ részeik, ahol a keringésbõl fakadó gyorsulás kisebb, mint tíz a mínusz nyolcadikon centiméter per másodperc négyzet (Lee Smolin prof Mi a gubanc a fizikával? c. könyvében a normálalak elõtt szerepel az egy egész kettõ tizedes szorzó szóval valami ilyesmi.) Egyébként ezt nevezik Milgrom törvénynek.

#22: Kell ide mind. Az AMS és tsai szállítják az adott esetben teljesen ismeretlen eredetû, de nehezen reprodukálható méréseket, részben ezeket lehet próbálni reprodukálni a hadron ütköztetõkben, s az így feltárt jelenségeket részleteiben megismerni az elektron ütköztetõkben. Ez nagyon vázlatos kép, az ütköztetõkben nyilván nem csak az ilyen passzív detektorok jelenségeit vizsgálják, meg nyilván nem lehet minden fajta jelenséget elektron ütköztetõben vizsgálni, amit hadronosban igen, de kell mindegyik, kiegészítik egymást.

Nem tagul gyorsulva az univerzum, mi gyorsulunk a galaxis kozeppontja korul (jo hosszu spiralis palyan zuhanunk a kozeppont fele), aminek a mellekhatasa az ido lassulasa, amit mi ugy latunk, hogy a vilag tobbi reszenek a tagulasa gyorsul. Valojaban fix sebessegu. Ez egyreszt megmagyarazza a sotet anyag problemajat, masreszt anyag-antianyag kolcsonhatasrol van szo es valoszinuleg az anyag-antianyag arany 1:1-es, ez utobbit egyelore meg nem sikerult bizonyitani, de van ra esely. Egyebkent ahogy kinez a helyzet, tobb eredmenyt ernek el ezzel a kis detektorral, mint a teljes svajci hadronutkoztetovel. Itt ugyanis a forras a teljes vilagegyetem es azert ott joval nagyobb reszecskeforrasok vannak mint amiket itt a Foldon epiteni tudunk.

Alapvetõen az a gond, hogy hasraütés-szerû becslések alapján próbálnak meg nagy igazságokat kijelenteni. És mivel becsléseken alapul minden, így aztán reszelgethetik az egyenleteiket meg az elméleteiket, vadabbnál vadabb ötletelésekkel állnak elõ, de egyre nagyobb hibákat vétenek, amit aztán persze nem hajlandók beismerni, és aki kétségbe meri vonni bármelyik fantáziálásukat, azt azonnal kipellengérezik, és rettenetesen hülyének titulálják.

Belenéztem a könyvbe (be van linkelve bvalek adatlapjára). Nem épp az a kategória mint a blog amit 2 hetente idelinkelnek és a spájzajtóban lévõ fekete lyukakról ír...XD

bvalek arra próbált utalni, hogy nem kellõ mélységekben tanítják az ált.relt, nem azt, hogy nem tanítják illetve haszontalan. épp ez a problémája, hogy igazán hasznos lenne ha sokkal nagyobb mélységekben tanítanák, de nem ezt teszik. ehhez képest pedig a felületesebb tudásukra van nagy arcuk, amit nem indokolna.
megjegyezném, hogy bvalek úr szakértõje a témának, már csak azért is, mert van saját könyve az adott szakterületen, tehát mondhatni több köze van hozzá mint egy átlag csillagásznak, ergo kompetens a témában 😊

pisz.

A relativitás elmélet neked csak egy képlet, mert nem érted mire jó. Csillagászt szakon, ha jártál volna oda, tudnád, hogy kõkeményen fizikát és matekot oktatnak. A képletek mögött a világ van, nem csak betûhalmazok matematikai relációkkal... 😉

Igazad van semmit sem tudnak belõle hasznosítani. Csak a csillaglékörök dinamikájában, a relativisztikus pornál, jeteknél, szupernóváknál, táguló összehúzódó felhõknél, vagy a távolságmérésben, vagy gravitációs lencséknél, degenerált csillagoknál, 2/3 szabálynál, vagy hogy közelebbit említsek a Merkúr pályáknak kiszámításában, meg szinte mindenben ami csillagászat... Persze tudom én, ezeket mind a kõmûvesek használják! Teljes mértékben egyetértek veled!

Amit a relativitáselméletböl tanítanak hozzá, az édeskevés... csak egy elnagyolt gyorstalpalót kapnak, semmit sem tudnak hasznosítani belöle utána. Viszont jó nagy arcuk lesz töle, mint ahogy azt neked is sikerült demonstrálni...

Örülök, ha tudod mit tanítanak csillagászat szakon, viszont igencsak érdekes, hogy tudod, hogy tanítják a relemet de az édeskevés ehhez... A bemutatott cikk is relemet használja ugye tudod? 😉 Egyébként ez már 2005-ös õskövület ami több sebbõl vérzik (és gondolom nem olvastál el, mert neked fizetõs). Mazsolázgatok. Az egyenletek kölcsönösen ellentmondásosak, az alkalmazott koordináta-rendszer hol a részecskék mozgására illesztették, hol a metrikus térõidben adták meg (talán ragaszkodni kellene valamihez...). Stb. Nem véletlen, hogy azóta sem hallani errõl. Elmondok neked valamit a publikációkról: attól még, hogy valami publikálva van,az nem jelenti automatikusan, hogy igaz is ami abban szerepel! (Tudod, hány sötét anyag cikk van, ami mind-mind másképpen magyarázza? Gondolkozz!)

Folytatom. Tudod, amikor egy gáz mozgását vizsgálod, akkor sincs szükség minden molekula helyzetének, és egyéb tulajdonságainak az ismeretére. Valóban a galaxisoknak nagy a tömegük, azt' mégsem omlik össze szingularitásba, és nem produkál relativisztikus paradoxonokat; csupán csak azért mert óriási a kiterjedése!? Ne már! Amit te próbálsz magaddal elhitetni, vagyis, hogy mert nagy a tömege ezért relativisztikus hatás is nagy, ez nem igaz. Elég ha csak kinézel galaxisokra, hogy lásd...

Vicces ez a fizika " egzotikus részecskék" a világegyetem 80%-t teszik ki, halandó ésszel éppen az az egzotikus ami a 20% lenne a világnak 😛

Tudom mit tanítanak csillagász szakon, és az ehhez a problémához édeskevés. Azoknak a "szakembereknek" is kb. olyan szinten mozognak az ötleteléseik mint neked. Itt nem egy pontszerü vonzócentrum körüli keringésröl van szó. Newtoni esetben nem is lenne különbség, mert a gravitációs erö linearitása miatt, és a csillagok egymástól való nagy távolsága miatt lehetne úgy tekinteni rájuk, mintha egymásról tudomást sem véve a közös tömegközéppont körül keringenének. Az általános relativitáselméletben viszont a gravitáció erösen nemlineáris, és ha 100 milliárd kölcsönható csillagról van szó, akkor a newtoni becslések mehetnek a kukába, mert a téridö háttér erösen nem-euklideszi lesz. Ezt még a tengelyszimmetria és a forgás is alaposan megkavarja, mert gravitomagnetikus hatások is fellépnek, na itt Newton bácsi már köpni-nyelni nem tud. A vita azon folyik, hogy ezek a relativisztikus hatások elég nagyok ahhoz, hogy a mért forgásgörbéért teljes mértékben felelösek legyenek.

Pl. ez a cikk foglalkozik a témával: General Relativity Resolves Galactic Rotation Without Exotic Dark Matter

Egyrészt tanítják csillagász szakon a relemet, másrészt itt nem pontatlansági probléma van. A gravitáció a távolság négyzetével csökken, mind Newton mind Einstein szerint. Viszont a mérés szerint nem a távolság négyzetével nem csökken a gravitáció hatása ... hanem egyenesen nõ! (Egyébként Newton-Kepler pálya és relem között kb. 20% a pontatlanság, csak a bibi az, hogy itt 400% a különbség, de még egyszer hangsúlyozom: ez esetben egy arányszámról van szó!)

Amúgy tudnál mutatni olyan cikket ami szerint a relmemmel megoldható a sötét anyag rejtélye?

A galaxisokra nem szokták alkalmazni a relativitáselméletet, több okból. Elöször is, mert a csillagok lassan mozognak, és relatíve távol vannak egymástól, ezért a legtöbben úgy gondolják, hogy a newtoni gravitációs erövel is pontosan le lehet írni a mozgásukat. Másodsorban pedig kevesen értenek az általános relativitáselmélethez, akik meg igen, azoknak a tengelyszimmetrikus porfelhö (amivel a galaxisokat modellezik) Einstein-egyenletének a megoldása nem könnyü, ezért kerülni szokták.

Vannak cikkek, amik szerint ha a relativitáselméletet megfelelöen használjuk, akkor a sötét anyag problémája megoldódik, szerintük egyszerüen csak arról van szó, hogy nagyszámú keringö égitest esetén a gravitációs kölcsönhatás már nem lineáris. A legtöbb tudós ezt az ötletet elveti, szerintük ismeretlen anyag okozza a gyors keringési sebességeket, viszont a legtöbb tudós nem is ért az általános relativitáselmélethez. Szóval fogas kérdés ez.

Az Univerzum tágulása elég biztos, ez egy megfigyelés, nem elméleteken múlik. Az elméletek itt inkább az okokat kutatják.

Ez nem igaz. Le tudjuk írni, csak igen nagy idõ eltettével (millió, illetve milliárd év) már dinamikus stabilitás problémák lépnek fel, és egyenlõre 100 millió évre egzakt mozgásegyleteket integrálni még nem lehet. Ennek vajmi kevés köze van a sötét anyaghoz! Nincs szükség az összes csillagot "látni", elég ha az összes csillag gravitációs hatását megfigyeled (anélkül, hogy látnád a csillagokat) és erre felrajzolod a galaxis rotációs görbéjét. Nem varázslat a gravitáció, csak mert nem látható. 😉

Végre egy értelmes hozzászólás, illetve kérdés! A cikk nem sokat árúl el, ezért segítek. "A szuperszimmetria elmélete szerint minden részecskének (például protonoknak, elektronoknak stb.) van egy szuperszimmetrikus partnere. A kétféle részecsketípus között csak gravitációs kölcsönhatás lép fel. Az általunk ismert részecskékhez hasonlóan a szuperszimmetrikus részecskék is könnyebb részecskékre bomlanak. Az elmélet szerint a bomlási sor végén álló, legkönnyebb szuperszimmetrikus részecskék alkotnák a sötét anyagot. Ezek különleges tulajdonsága, hogy saját maguk antirészecskéi, és ha két ilyen részecske összeütközik, akkor más részecskék, végsõ soron pozitronok és elektronok jönnek létre."

A bibi az, hogy CERNi kísérletek szerint a szuperszimmetria lehet, hogy nincs is. Erre néhány éven belül kielégítõ magyarázatot kapunk.

Én ebbõl a cikkbõl azt szûrtem le,h a sötét anyagból jön létre az elektron és a pozitron,tehát a sötét anyag anyagot teremt???különbözõ energiaszinteken változó aránnyal!

Én mindig arra gondolok, hogy olyan komplex rendszer már egy galaxis hogy nem tudjuk rá alkalmazni rendesen a relativitás elmélet hatásait (már 3 egymást vonzó test pályáját sem tudjuk leírni, csak becsülni - 3 test probléma). Egy galaxisban több milliárd csillag vonzza egymást és akkor még ott van a relativitás elmélet. Egy galaxis átmérõje sok ezer fényév. A miénk 100.000 fényév. Vagyis egy adott galaxist meg sem tudunk úgy megfigyelni, hogy az összes csillag állapotát egy idõben lássuk. Tovább nehezíti, hogy legtöbb galaxis közepén szuper nagy tömegû egy fekete lyuk (jelen tudásunk szerint) amirõl nem sok mindent tudunk még.

Összegezve, én úgy érzem, hogy csak a relativitás (fénysebesség + tér/idõ torzulás) tréfál meg minket és nincs semmi sötét anyag sem pedig speciális gravitáció. Nem lennék meglepve ha egyszer az is kiderülne, hogy az univerzum sem tágul gyorsulva.

Tévedés, itt két különbözö dologról van szó:

A galaxisok csillagai gyorsabban keringenek a galaxismagok körül mint várták. A galaxisok tömegét a fényességük alapján megbecsülték, és túl kevésnek bizonyult az észlelt keringési sebességekhez. Tehát a galaxis anyagának a nagy része nem világít, innen jön a sötét anyag megnevezés. Annak idején annyira rosszak voltak a becslések a galaxisok anyageloszlására vonatkozóan, hogy ez a sötét anyag bármi lehetett volna, akár csillagközi felhök, saját fénnyel nem rendelkezö bolygók és aszteroidák tömkelege is. De ma már jobban tudjuk, miböl mennyi van egy átlag galaxisban, és sehogy sem elég a hagyományos sötét égitestek össztömege ahhoz, hogy megmagyarázza a hiányt.

Vagy rosszul számolunk (a newtoni gravitációs képlet nem alkalmazható ebben a mérettartományban, és ilyen nagyszámú égitest esetén), vagy olyan ismeretlen anyag okozza az extra gravitációs vonzást, amit eddig nem vettünk számításba. Mindenki eldöntheti, hogy melyik szimpatikusabb. Azok, akik szerint van extra anyagmennyiség a galaxisokban, elméletek sokaságát állították fel róla hogy mi lehet az, és most tesztelik öket.

Viszonylag nemrég fedeztük fel, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. Mivel az univerzum fejlödését leíró általános relativitáselmélet csak a téridö jelenségeinek a leírására képes, az okokkal nem foglalkozik, ezért ennek az oka egy hatalmas kérdöjel. Ahogy nem tudjuk, hogy mi okozta egyáltalán a tágulás beindulását, azt sem tudjuk, hogy miért olyan ütemben tágul, amilyenben. Részecskefizikus aggyal kézenfekvö, hogy valamiféle anyag/energia eloszlás okozza ezt is, ezért rábiggyesztették a "sötét energia" nevet, a sötét anyag analógiájára. Csak amíg a sötét anyag esetében a "sötét" jelzönek van értelme, a sötét energia esetében nincs...

Elmértek valamit a csillagászok -> az univerzum összeroppan, de nincs hozzá elég gravitáció -> sötét anyag csinálja a gravitációt
Rájöttek, hogy hibás volt a mérés -> az univerzum gyorsulva tágul -> a sötét anyagot nem vonhatjuk vissza, meg van -> a sötét energia erõsebb, mint a sötét anyag

Bírom ezt a sötét anyag/energia kutatást, azon fáradoznak, hogy bebizonyítsák, egyáltalán létezik...

"Amikor a sötét anyag részecskék összetalálkoznak az ûrben, kioltják egymást, elvileg egyenlõ számú elektronra és pozitronra bomolva, megnövelve a pozitronok teljes szintjét az elektronokhoz viszonyítva."
Ez most nekem megint új. Ez így leírva párkeltésnek tûnik, amit két foton szokott csinálni. Részecskék ütközése pedig kicsit összetettebb folyamat. Ráadásul eddig az volt a probléma, hogy azt se tudták, hogy mi is ez pontosan, akkor meg honnan tudják, hogy mit csinálnak ha ütköznek?

Ez egy érdekes eredmény, de a cikk címe megint félrevezetõ. Idézet:

"Ez egy indikáció, de semmiképpen sem bizonyíték" - mondta a Nobel-díjas Samuel Ting, az MIT tudósa, az Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) kísérlet fõfelügyelõje

"mások szerint" - helyesen