Írtam neked pár dolgot, hogy hány helyen használják a relativitás elméletet, arra még érdemi válasz nem érkeztet.
Arra azt válaszoltam, hogy azok messze nem olyan nehéz problémák, mint a galaxisok forgásgörbéjének relativisztikus tárgyalása. De vegyük szépen sorjában:
csillaglékörök dinamikájában nem használnak ált. rel-t. Mégis minek használnának? Max speciális relativitáselméletet, ha relativisztikus részecskéket akarnak tárgyalni, de akkor sem a légkör egészére alkalmazzák, hanem csak a részecskékre.
a relativisztikus por egy ált. rel.-ben használt modell. Milyen csillagászati alkalmazásra gondoltál? Mert van. Pl. pont a galaxisok forgásgörbéjének vizsgálata.
jeteknél, szupernóváknál a jelenség hátterének ált. rel. magyarázata van, ahol egyszerü, gömbszimmetrikus megoldásokat használnak, de magára a jelenségre nem használják. A klasszikus közelítés, vagy a spec. rel. böven elég. Láttam cikket aszimmetrikus robbanásokról, de ott sem használtak ált. rel.-t (ami fura, mert én elég nagy energiájú gravitációs hullámokra számítanék ilyen esetben, dehát ök tudják).
táguló összehúzódó felhőknél szépen lehet tárgyalni öket ált. rel.-ben, a könyvemben is találsz fejezetet róla, de csillagászati alkalmazása nincs. A csillagfejlödés a szupernóva maradványok kivételével végig klasszikusan tárgyalják, még spec. rel. sem kell hozzá.
a távolságmérésben amit gondolom kozmológiai értelemben írsz, a Friedmann-Robertson-LeMaitre-Walker metrika használatos, ami olyan egyszerü, hogy ált. rel. tudás nélkül is lehet dolgozni vele. A kozmológia tárgyakat ezért ritkán szokta megelözni egy ált. rel. alapozó (föleg mivel az ált. rel. speciálkollégium szokott lenni, nem is kötelezö annak aki nem szakosodik).
vagy gravitációs lencséknél ami triviális, gömbszimmetrikus probléma, én is kiszámolom a Nap gravitációs fókusztávolságát. A bonyolultabb konfigurációkat már szimulációkban modellezik, az megint egy egész más problémakör, a galaxisok forgásgörbéjében nem segít.
degenerált csillagok gondolom szupernóva maradványok akarnak lenni. A Schwarzschild ott böven elég. Persze egy fekete-lyukat illene Kerr-megoldással tárgyalni, csak csillagászati vonatkozása nincs, mert az észlelés még nem tud különbséget tenni a fekete-lyuk megoldások között.
2/3 szabálynál, vagy hogy közelebbit említsek a Merkúr pályáknak kiszámításában, meg szinte mindenben ami csillagászat... ezeket mind lehet, meg ált. rel.-ben foglalkoznak is vele, de a csillagászoknak minek? A NASA a poszt-newtoni közelítést alkalmazza a naprendszerbeli relativisztikus effektusok figyelembe vételére. Az ok egyszerü, klasszikus égimechanikát, mindenki tanul, ált. rel.-t meg szinte senki. Néhány magasabbrendü tagot belebiggyeszteni az elöbbibe nem nagy ügy, jól kidolgozott eljárások vannak, évtizedes tapasztalat halmozódott fel. Az utóbbiról ez nem mondható el. Én imádom az ált. rel.-t, de aki ürszonda pályát számol vele, az szerintem lelki sérült. Kivéve ha fekete-lyukba navigál vele, de annak sincs nagy gyakorlati jelentössége.
Amit eddig sikerül itt elérned kedves Valek Béla, az egyszerű személyeskedés.
Te mocskolódsz teljes névvel megnevezve, te kémkedsz a Facebook-on a másik után, hátha találsz valamit amit felhasználjatsz a másik ellen, te fikázod a jegyzetem olvasatlanul. A viselkedésed lassan a büntetöjogi kategóriát súrolja, úgyhogy vegyél szépen vissza belöle.
Mindketten tudjuk, hogy csillagászat szaknak a közelében sem jártál.
Nem kötöm az orrodra hogy merre jártam már, de azért érdekes, hogy milyen bátran feltételezel dolgokat.
Továbbá arra sem érkezett válasz, hogyan magyarázza a sötét anyagot a relativitás elmélet?
Van aki szerint magyarázza, ök cikket is írtak róla, amit belinkeltem. Vannak akik ezt vitatják, nekik is vannak cikkeik, nyugodtan keress rá az Arxiv-ban (még mindig ingyenes). A többség nem tud a vitáról, mert nem ért hozzá. Mindössze ennyi volt a megállapításom, szerintem az ált. rel. sokkal kisebb figyelmet kap ebben a problémában, mint amennyit megérdemel. Hogy az egyik tanáromat idézzem, mindenki a kvantumgravitációs elméletektöl van lázban, amikor még az általános relativitáselméletet sem értjük még igazán, van itt még böven kutatnivaló (töle gömbszimmetrikus összeomlás során keletkezö eseményhorizontokról és szingularitásokról tanultam). Sajnos erösen alapkutatás jellege van, anyagilag hasznosítható eredmények híján pedig nem fog jelentös figyelem irányulni erre a területre.
Jó volna ha először a hozzád intézett hozzászólásaimra válaszolnál
Megtettem. Elsiklottál felette.
Egyébként, hol lehet a nagyszerű könyvedet megkapni?
Az órai jegyzeteimet, meg amit a diplomamunkám írása során tanultam, összegyüjtöttem egy doksiba, ezt lehet letölteni a honlapomról. Részletesen kidolgozott megoldások vannak benne, egy csomó minden, ami magyarul soha nem jelent meg. Ezt a tárgyat sosem tanítottam, önálló kutatást sem végeztem, ez sajnos a jegyzetemen is meglátszik, tankönyvnek nem valami fényes. De ha valakinek ált. rel. házifeladata van, jó eséllyel megtalálja benne kidolgozva.
Könyv max. magánkiadás formájában lehet belöle, mert azt akarom hogy ingyen letölthetö maradjon, márpedig a kiadók az ilyesmit nem szeretik (A Typotex pl. nem járulna hozzá), és az írásom minösége sem éri el a kívánt szintet. Úgy is olyan kevés embert érdekel ez a téma, böven elég ha letölthetö PDF formátumban.