95
  • Irasidus
    #15
    Örülök, ha tudod mit tanítanak csillagászat szakon, viszont igencsak érdekes, hogy tudod, hogy tanítják a relemet de az édeskevés ehhez... A bemutatott cikk is relemet használja ugye tudod? ;) Egyébként ez már 2005-ös őskövület ami több sebből vérzik (és gondolom nem olvastál el, mert neked fizetős). Mazsolázgatok. Az egyenletek kölcsönösen ellentmondásosak, az alkalmazott koordináta-rendszer hol a részecskék mozgására illesztették, hol a metrikus térőidben adták meg (talán ragaszkodni kellene valamihez...). Stb. Nem véletlen, hogy azóta sem hallani erről. Elmondok neked valamit a publikációkról: attól még, hogy valami publikálva van,az nem jelenti automatikusan, hogy igaz is ami abban szerepel! (Tudod, hány sötét anyag cikk van, ami mind-mind másképpen magyarázza? Gondolkozz!)

    Folytatom. Tudod, amikor egy gáz mozgását vizsgálod, akkor sincs szükség minden molekula helyzetének, és egyéb tulajdonságainak az ismeretére. Valóban a galaxisoknak nagy a tömegük, azt' mégsem omlik össze szingularitásba, és nem produkál relativisztikus paradoxonokat; csupán csak azért mert óriási a kiterjedése!? Ne már! Amit te próbálsz magaddal elhitetni, vagyis, hogy mert nagy a tömege ezért relativisztikus hatás is nagy, ez nem igaz. Elég ha csak kinézel galaxisokra, hogy lásd...
  • morden2
    #14
    Vicces ez a fizika " egzotikus részecskék" a világegyetem 80%-t teszik ki, halandó ésszel éppen az az egzotikus ami a 20% lenne a világnak :P
  • bvalek
    #13
    Tudom mit tanítanak csillagász szakon, és az ehhez a problémához édeskevés. Azoknak a "szakembereknek" is kb. olyan szinten mozognak az ötleteléseik mint neked. Itt nem egy pontszerü vonzócentrum körüli keringésröl van szó. Newtoni esetben nem is lenne különbség, mert a gravitációs erö linearitása miatt, és a csillagok egymástól való nagy távolsága miatt lehetne úgy tekinteni rájuk, mintha egymásról tudomást sem véve a közös tömegközéppont körül keringenének. Az általános relativitáselméletben viszont a gravitáció erösen nemlineáris, és ha 100 milliárd kölcsönható csillagról van szó, akkor a newtoni becslések mehetnek a kukába, mert a téridö háttér erösen nem-euklideszi lesz. Ezt még a tengelyszimmetria és a forgás is alaposan megkavarja, mert gravitomagnetikus hatások is fellépnek, na itt Newton bácsi már köpni-nyelni nem tud. A vita azon folyik, hogy ezek a relativisztikus hatások elég nagyok ahhoz, hogy a mért forgásgörbéért teljes mértékben felelösek legyenek.

    Pl. ez a cikk foglalkozik a témával: General Relativity Resolves Galactic Rotation Without Exotic Dark Matter
  • Irasidus
    #12
    Egyrészt tanítják csillagász szakon a relemet, másrészt itt nem pontatlansági probléma van. A gravitáció a távolság négyzetével csökken, mind Newton mind Einstein szerint. Viszont a mérés szerint nem a távolság négyzetével nem csökken a gravitáció hatása ... hanem egyenesen nő! (Egyébként Newton-Kepler pálya és relem között kb. 20% a pontatlanság, csak a bibi az, hogy itt 400% a különbség, de még egyszer hangsúlyozom: ez esetben egy arányszámról van szó!)

    Amúgy tudnál mutatni olyan cikket ami szerint a relmemmel megoldható a sötét anyag rejtélye?
  • bvalek
    #11
    A galaxisokra nem szokták alkalmazni a relativitáselméletet, több okból. Elöször is, mert a csillagok lassan mozognak, és relatíve távol vannak egymástól, ezért a legtöbben úgy gondolják, hogy a newtoni gravitációs erövel is pontosan le lehet írni a mozgásukat. Másodsorban pedig kevesen értenek az általános relativitáselmélethez, akik meg igen, azoknak a tengelyszimmetrikus porfelhö (amivel a galaxisokat modellezik) Einstein-egyenletének a megoldása nem könnyü, ezért kerülni szokták.

    Vannak cikkek, amik szerint ha a relativitáselméletet megfelelöen használjuk, akkor a sötét anyag problémája megoldódik, szerintük egyszerüen csak arról van szó, hogy nagyszámú keringö égitest esetén a gravitációs kölcsönhatás már nem lineáris. A legtöbb tudós ezt az ötletet elveti, szerintük ismeretlen anyag okozza a gyors keringési sebességeket, viszont a legtöbb tudós nem is ért az általános relativitáselmélethez. Szóval fogas kérdés ez.

    Az Univerzum tágulása elég biztos, ez egy megfigyelés, nem elméleteken múlik. Az elméletek itt inkább az okokat kutatják.
  • Irasidus
    #10
    Ez nem igaz. Le tudjuk írni, csak igen nagy idő eltettével (millió, illetve milliárd év) már dinamikus stabilitás problémák lépnek fel, és egyenlőre 100 millió évre egzakt mozgásegyleteket integrálni még nem lehet. Ennek vajmi kevés köze van a sötét anyaghoz! Nincs szükség az összes csillagot "látni", elég ha az összes csillag gravitációs hatását megfigyeled (anélkül, hogy látnád a csillagokat) és erre felrajzolod a galaxis rotációs görbéjét. Nem varázslat a gravitáció, csak mert nem látható. ;)
  • Irasidus
    #9
    Végre egy értelmes hozzászólás, illetve kérdés! A cikk nem sokat árúl el, ezért segítek. "A szuperszimmetria elmélete szerint minden részecskének (például protonoknak, elektronoknak stb.) van egy szuperszimmetrikus partnere. A kétféle részecsketípus között csak gravitációs kölcsönhatás lép fel. Az általunk ismert részecskékhez hasonlóan a szuperszimmetrikus részecskék is könnyebb részecskékre bomlanak. Az elmélet szerint a bomlási sor végén álló, legkönnyebb szuperszimmetrikus részecskék alkotnák a sötét anyagot. Ezek különleges tulajdonsága, hogy saját maguk antirészecskéi, és ha két ilyen részecske összeütközik, akkor más részecskék, végső soron pozitronok és elektronok jönnek létre."

    A bibi az, hogy CERNi kísérletek szerint a szuperszimmetria lehet, hogy nincs is. Erre néhány éven belül kielégítő magyarázatot kapunk.
  • Keyborg
    #8
    Én ebből a cikkből azt szűrtem le,h a sötét anyagból jön létre az elektron és a pozitron,tehát a sötét anyag anyagot teremt???különböző energiaszinteken változó aránnyal!
  • Magnum PI
    #7
    Én mindig arra gondolok, hogy olyan komplex rendszer már egy galaxis hogy nem tudjuk rá alkalmazni rendesen a relativitás elmélet hatásait (már 3 egymást vonzó test pályáját sem tudjuk leírni, csak becsülni - 3 test probléma). Egy galaxisban több milliárd csillag vonzza egymást és akkor még ott van a relativitás elmélet. Egy galaxis átmérője sok ezer fényév. A miénk 100.000 fényév. Vagyis egy adott galaxist meg sem tudunk úgy megfigyelni, hogy az összes csillag állapotát egy időben lássuk. Tovább nehezíti, hogy legtöbb galaxis közepén szuper nagy tömegű egy fekete lyuk (jelen tudásunk szerint) amiről nem sok mindent tudunk még.

    Összegezve, én úgy érzem, hogy csak a relativitás (fénysebesség + tér/idő torzulás) tréfál meg minket és nincs semmi sötét anyag sem pedig speciális gravitáció. Nem lennék meglepve ha egyszer az is kiderülne, hogy az univerzum sem tágul gyorsulva.
  • bvalek
    #6
    Tévedés, itt két különbözö dologról van szó:

    A galaxisok csillagai gyorsabban keringenek a galaxismagok körül mint várták. A galaxisok tömegét a fényességük alapján megbecsülték, és túl kevésnek bizonyult az észlelt keringési sebességekhez. Tehát a galaxis anyagának a nagy része nem világít, innen jön a sötét anyag megnevezés. Annak idején annyira rosszak voltak a becslések a galaxisok anyageloszlására vonatkozóan, hogy ez a sötét anyag bármi lehetett volna, akár csillagközi felhök, saját fénnyel nem rendelkezö bolygók és aszteroidák tömkelege is. De ma már jobban tudjuk, miböl mennyi van egy átlag galaxisban, és sehogy sem elég a hagyományos sötét égitestek össztömege ahhoz, hogy megmagyarázza a hiányt.

    Vagy rosszul számolunk (a newtoni gravitációs képlet nem alkalmazható ebben a mérettartományban, és ilyen nagyszámú égitest esetén), vagy olyan ismeretlen anyag okozza az extra gravitációs vonzást, amit eddig nem vettünk számításba. Mindenki eldöntheti, hogy melyik szimpatikusabb. Azok, akik szerint van extra anyagmennyiség a galaxisokban, elméletek sokaságát állították fel róla hogy mi lehet az, és most tesztelik öket.

    Viszonylag nemrég fedeztük fel, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. Mivel az univerzum fejlödését leíró általános relativitáselmélet csak a téridö jelenségeinek a leírására képes, az okokkal nem foglalkozik, ezért ennek az oka egy hatalmas kérdöjel. Ahogy nem tudjuk, hogy mi okozta egyáltalán a tágulás beindulását, azt sem tudjuk, hogy miért olyan ütemben tágul, amilyenben. Részecskefizikus aggyal kézenfekvö, hogy valamiféle anyag/energia eloszlás okozza ezt is, ezért rábiggyesztették a "sötét energia" nevet, a sötét anyag analógiájára. Csak amíg a sötét anyag esetében a "sötét" jelzönek van értelme, a sötét energia esetében nincs...
  • A1274815
    #5
    Elmértek valamit a csillagászok -> az univerzum összeroppan, de nincs hozzá elég gravitáció -> sötét anyag csinálja a gravitációt
    Rájöttek, hogy hibás volt a mérés -> az univerzum gyorsulva tágul -> a sötét anyagot nem vonhatjuk vissza, meg van -> a sötét energia erősebb, mint a sötét anyag
  • Zombee
    #4
    Bírom ezt a sötét anyag/energia kutatást, azon fáradoznak, hogy bebizonyítsák, egyáltalán létezik...
  • fszrtkvltzttni
    #3
    "Amikor a sötét anyag részecskék összetalálkoznak az űrben, kioltják egymást, elvileg egyenlő számú elektronra és pozitronra bomolva, megnövelve a pozitronok teljes szintjét az elektronokhoz viszonyítva."
    Ez most nekem megint új. Ez így leírva párkeltésnek tűnik, amit két foton szokott csinálni. Részecskék ütközése pedig kicsit összetettebb folyamat. Ráadásul eddig az volt a probléma, hogy azt se tudták, hogy mi is ez pontosan, akkor meg honnan tudják, hogy mit csinálnak ha ütköznek?
  • Irasidus
    #2
    Ez egy érdekes eredmény, de a cikk címe megint félrevezető. Idézet:

    "Ez egy indikáció, de semmiképpen sem bizonyíték" - mondta a Nobel-díjas Samuel Ting, az MIT tudósa, az Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) kísérlet főfelügyelője
  • vakondh
    #1
    "mások szerint" - helyesen