140
-
wkm #20 Utolsó előtti mondatban kimaradt a "bizonyított" szó a tény előtt. -
wkm #19 A tudományos és jogi dialektikában is alapvető szabály, hogy aki állít valamit, azt bizonyítania is kell.
A hit tipikusan szubjektív élmény alapján születik, és ezt tárgyi bizonyítékokkal nehéz (ha nem lehetetlen) bizonyítani, miközben tényszerű és valóságos, csak az egyén számára és nem a társadalom számára.
Tehát ha te azt mondod, hogy nincs Isten, azt tudományos érvekkel nem tudod alátámasztani, mert jelenleg nem létezik ilyen bizonyíték. A fizika és a természet komplexitása az intelligens tervezés/kreacionisták híveinek ad bizonyítékot a kezébe, míg az, hogy ez magától jött létre, arra csak elméletek sora létezik, bizonyíték nincs. Bizonyíték az ami teljes kétséget kizáróan igazolja az állítás valóságosságát. Amíg kétségek merülnek fel a bizonyítékkal kapcsolatban, addig az nem bizonyíték, illetve nem arra bizonyíték, amire felhasználnák.
Tehát igazából amit kétséget kizáró bizonyíték nélkül állítasz, az hit, és nem tény. Erről te meg vagy győződve, és nem tudod bizonyítani. -
#18
Az lehet, de Isten létezése "elméletének" nincsen semmilyen valóságos (axiómák, megelőző tudományos igényességű kutatások) alapja, ami lehetővé tenné, hogy az "elméletet" cáfoljuk. Amit pedig nem lehet cáfolni, az gyakorlatilag nincsen.
Így felesleges is hitről beszélni ebben az esetben - hogy "te is csak hiszed, hogy nincs Isten". Akkor fogom hinni, hogy nincs, ha rendelkezésre álló adatok, tények alapján lehet cáfolni, hogy nincs. Tehát hozzá lehet nyúlni a dologhoz.
Addig egy nagy semmi az egész, és csak a hülyék (persze a jelenlevők mindig kivételek :)) jönnek azzal, hogy te is hiszel, csak azt hogy nincs.
Miért kéne hinnem egy minden alapot nélkülöző állításról, hogy nem igaz? (Vagy hogy igaz?) -
wkm #17 A Biblia így definiálja a hitet: link
Tehát logikailag ha valakinek a nem látott dolgok létéről vagy nem létéről van meggyőződése, az is hit. Ha azt mondod, hogy Isten nem létezik, akkor a véleményed is csak hiten alapul, mint azoké akik azt mondják, hogy igenis létezik Isten. Mert az emberi létezés eléggé beszűkült keretek között működik, és még az univerzumban sem tudunk minden pontot megvizsgálni, személyesen odamenni, hogy ott van-e Isten vagy sem. Nem beszélve arról, hogy más dimenziókban, vagy pl szellemi síkon való létezésről + hogy ott van-e Isten. Nem jártál ott te sem és én sem.
Az én hitem a cikk témájával kapcsolatban, hogy nem hiszek az ufókban. Pontosabban hozzánk hasonló anyagi lényekben, akik hasonló vagy magasabb intelligenciával rendelkeznek, és nem a földről származnak. Bizonyítani nem tudom, de így hiszem. -
wiIlcox #16 Annyit azért hozzáteszek, hogy ez inkább hozzáállás a dolgokhoz. A hit egészen más. -
wiIlcox #15 "Az hogy nem hiszel semmiben, az is egyfajta hit." - tévedés. Nagyon hosszú lenne ennek a kifejtése, de annyit nem vagyok hajlandó leírni, elégedj meg a konklúzióval. -
#14
Ezt most nem értem. A kíváncsiság (részleges) hiányát (hit) azzal kívánod magyarázni, hogy az ember a gyerekkori kíváncsisággal kapcsolatba hozható viselkedésmintázat szempontjából neotén?
Nem fejteném ki a véleményemet ezekkel a gondolatokkal kapcsolatban, csak kérdezem, hogy jól értem-e, mert akkor nem értem... :D -
WoodrowWilson #13 Jézusom, ennyi bullshitet egy két órával a leadási határidő előtt elkezdett 10 oldalas beadandóba nem tudok összezsúfolni. -
#12
Kicsit kifejtve: a fiatal állat kíváncsi és csökkentett agresszívitással rendelkezik, hogy elviselje az egy alomból vele élőket, másrészt a fejlődés meggyorsításában kívánatos a kíváncsiság, amit az anya/szülő állat védelme is támogat.
Az ivarérett egyed prioritása a szaporodás, általában kialakult territoriuma van, amit őriznie kell. Megjelenik az erőszak, a kíváncsiság, a fokozott tanulásiképesség gyakorlatilag feleslegessé válik.
A hit és annak harcos védelme, gyakorlatilag a szellemi territoriumunk védelme, ösztön.
Az emberre emellett jellemző egy fajta neoténiás fejlődés, ez azt jelenti, hogy az adott egyed előbb válik ivaréretté, minthogy morfológiailag és idegrendszer/ösztönök tekintetében is átalakulna.
Van oylan nézet, hogy az ember és a csimpánz közötti különbség gyakorlatilag ennek felel meg, mi a csimpánzok, valami főemlős majom kissé defektes neoténiás, bizonyos viselkedési mintákat felnőtt korban is megőrző változatai vagyunk.
Hasonló defektusokat az ember is kikényszerít a vele együtt élő álatokból, ezt hívjuk háziasításnak.
A kérdés ezek után tehát az, hogy ki háziasította a majmokat, ki háziasította az embert?
;))) -
#11
Az hogy nem hiszel semmiben, az is egyfajta hit.
;)
A hit az ismeretlennel szembeni hozzáállásként értelmezhető végsősoron. Az ember amikor felnőtt úgy gondolja, hogy a minden fejlett lényre jellemző kíváncsiságát korlátoznia kell. Ha azt nézzük, hogy ez a fiatal állatok vselkedéséhez képest megjelenő visszafogottság minden emlősre jelemző, akkor a hit nem más, mint ennek az ösztönnek az embernél a fejlettebb szellemi működésben megjelenő leképeződése, az az színt tiszta racionalizálás, egymással össze nem függő dolgok mögötti rendszer keresés.
;) -
wiIlcox #10 Bizalmatlan típus vagyok, és nem hiszek semmiben, vakon meg pláne nem. A népmesét meg hagyjuk, mert nagy baromság. -
#9
Aztán a következő is érdekes jelenség, hogy adott kormány tematizálja a veszélyeket, olyanokkal foglalkozik nyilvánosan, amelyekkel szemben sikeresen fel tud lépni, a többi akár nagy fontosságút meg igyekszik a szőnyegalá söpörni. Pl megint egy egzotikus téma a meteorok veszélye.
Lehet statisztikázni, de ha megbecsüljük a lehetséges kockázatot, és a lehetséges kárt, akkor hülyeség nem foglalkozni vele, márpedig a kormányok láthatóan évtizedekig a szőnyegalá söpörték a témát. -
#8
Na de azt tudod, hogy a fenti kifogásoaid kezelésére egy egész iparág született!???;D
Csak írd be a gúgliba, vagy a tecsőbe, hogy conspiracy meg UFO, oszt majd csodálkozol a sok válaszon.
:DDD
Nézd, amikor a fél világot átvágják évtizedekig akár több 10 000 ember meggyilkolásával kapcsolatban Pl Katyn-i mészárlás, amit 1990-ig tagadtak, akkor majd gondot okoz 1-2 ilyen esetecske.
Másrészt azért az UFO témának vannak nemzetbiztonsági vetületei is. Minden kormány igyekszik titkolni, hogy egy másik ország/hatalom viszonylag korlátozás nélkül tevékenykedhet az országban, függetlenül az adott hatalom eredetétől, mert az ciki, hogy nem tudják megvédeni az állampolgáraikat. Nem fogják nagy dobra verni. -
#7
A Bibliában az örök életet a feltámadás utánra ígérik, a szenvedéseknek, és akár a halálnak meg az a céljuk, hogy kiálljuk Isten próbáját.
Ha van egy gondolati rendszered mindenre van magyarázatod.
De ugyan azt a szitut különbözőféleképp értelmezed, magyarázod a gondolati rendszernek megfelelően.
Az ateista meg azt mondja a fentire, hogy az élet álandó kűzdelem, próbatétel, hogy ki a jobb, mert az visz mindent, ha viszont tökös vagy a szerencse is melléd áll.
Végül is ugyan azt mondják, csak másban hisznek, az egyik egy magasan fejlett alapvetően szellemi szintű lényben, a másik meg alacsony komplexitású, de általánosan működő természeti erőkben. Az, hogy akármelyik is hogy és mikor fogja az embert segíteni, vagy gátolni nem kiszámítható, ezért végsősoron mindkettő mögött csak vak hit van és bizalom. -
#6
Jelen esetben az a bizonyíték, ha Mulder ügynök odamegy, megtalálja a roncsot, és nyugtázza, hogy igen, kicsi zöld emberke. Majd bedobja a csomagtartóba, és elviszi Washingtonba, ahol jól megmutatják.
Az állítólagos rooswell-i eset után mindenesetre nehezen hiszem, hogy nem nézett volna ennek utána legalább egy betanuló ügynök. -
teddybear #5 Ez tudod úgy van, hogy a halottak már nem fognak semmit mondani. A vallásos túlélő meg a szerencséjét Isten kegyelmének fogja tekinteni.
Jelen példában, az eszkimót isteni sugallat nem hagyta békében a hókunyhójában, és ahelyett, hogy melegben üldögélve hallgatta volna a szél üvöltését, inkább kiette a fene a hóviharba, hogy a hívőt megmentse.
Szóval, nézőpont kérdése, de egy hívő mindenképp isteni segítséget lát mindenben. -
wiIlcox #4 Ez bizony nagyon sántít. Az a rengeteg ember, aki már meghalt különböző módokon, ha még el tudná mondani, akkor mást mondana. Azoknál bezzeg nem segített senki, a nem létező isten meg pláne nem. -
#3
De ha csak akkor nem volt ott, amikor szüksége lett volna rá, akkor miért nem hisz benne...? :D
-----
Nem túl pontos helyszínmegjelölés az, hogy Új-Mexikóban történt az eset. Csak több mint 3x akkora, mint Magyarország... :D -
#2
Minden jelenség, szitu mindenkinek mást mond, mindenkinek más az un. bizonyíték.
Pl.
Plébános beszélget a világutazó barátjával:
- Még mindíg nem hiszel Istenben?
- Miért hinnék, soha nem volt ott amikor szükségem volt rá. Amikor pl. az északisarkon iszonyat hóvihar volt és senki nem segített, akkor hiába imádkoztam nem jött.
- De hiszen itt vagy?
- Ja, mert arra járt egy eszkimó, az mentett meg nem az isten. Nem szokott ő sem kimenni ilyen időben, de akkor úgy érezte ki kell.
;D -
wiIlcox #1 Ez tipikusan a valakinek az ismerősének az ismerőse által elregélt marhaság. Egyenértékű a szűzmária látomásokkal.