140
-
torreadorz #100 "Az irracionális embernek jó eséllyel elmúlik tőle a fejfájása a placebo-effekt alapján. A racionális látja, hogy az víz, tehát attól nem múlhat el a fejfájása"
A sztori folytatása racionális oldalról:
mivel a racionálisnak nem múlik el a fejfájása elmegy dokihoz. A doki elküldi kivizsgáltatni majd kiderül hogy kezdődő daganata van. Megmütik és él tovább még 40 évet.
Az irracionális emberke nem megy dokihoz hanem továbbra is szedi a kecskeszarral végtelenül higitott placebot mert elmúlik tőle a fejfájása. Bár egyre kevésbé. Végül elmegy dokihoz ahol megállapítják hogy daganata van és 3 hónapja van hátra és már menthetetlen. De ha fél évvel korábban vették volna észre megmenthették volna...
Ez is erőltetett, de rávilágit arra hogy az irracionalitás lehet hogy rövid távon jó, de hosszabb távon rosszabb. Közelmúltbeli példa, ha jól tudom Steve Jobs is megmenthető lett volna, ha előszőr nem alternativ megoldásokkal kisérletezik otthon hanem az orvosi kezelést választja.
A többi meg hát khm... igencsak vallás függő...
" Pl. egy vallásos kevesebbet stresszel, kevésbé valószínűen lesz öngyilkos"
Izé, erről az arabok is tudnak? Mert ott mintha gyakori lenne a vallási fanatikusok között az öngyilkos merénylő... -
teddybear #99 Nem biztos, hogy minden igaz.
A szocializmus alatt ugyan évente általában több gyilkosságot követek el, mint most, de például az összes bejelentett bűncselekmény a hetvenes években olyan 140-150 ezer volt évente. Tavaly több mint 440 ezret jelentettek, és ki tudja mennyit nem. És a szoci időkhöz képest nőtt az egyházak létszáma. -
Archenemy #98 "De mivel a fenti marhaságnak igen alacsony a valószínűsége, nem célszerű azt alapul venni kritikus döntésekben."
Hogy egy egész egyszerű példát mondjak, van egy racionális ember, meg egy irracionális (pl. homeopátiás) egy szobában. Mindkettőnek fáj a feje. Csak homeopátiás gyógyszer van.
Az irracionális embernek jó eséllyel elmúlik tőle a fejfájása a placebo-effekt alapján. A racionális látja, hogy az víz, tehát attól nem múlhat el a fejfájása. Ha ezután egy olyan szituációva keverednek, ahol a fájós fejű racionális ember a fájós feje miatt rosszabbul teljesít, akkor az irracionális ember előnybe került.
Igen, tudom, hogy erőltetett a példa. De arra mégiscsak jó, hogy rámutasson: az irracionalitás lehet előny is, nem mindig szigorúan kizárólag hátrány.
Még Dawkins is kénytelen volt elismerni, hogy hiába nem racionálisak a vallások, evolúciósan attól még lehet előnyös a nem-racionális viselkedés, ha hatékonyabb. Pl. egy vallásos kevesebbet stresszel, kevésbé valószínűen lesz öngyilkos (-> egyén túlélése, energia hatékonyabb kihasználása), átlagosan több gyereke van (-> teljesen egyértelmű evolúciós előny), jobban kooperál a hasonló vallásúakkal (-> társadalmi egységet teremt, ami megintcsak az egyénnek, végső soron az egyén génjeinek előnyös).
(források pl:
Dawkins interjú:
http://www.pbs.org/faithandreason/transcript/dawk-frame.html
a "Might religion itself be viewed as something that enhances survival?" kérdéstől
Vallásosak több gyereket vállalnak, minden mástól függetlenül:
http://epiphenom.fieldofscience.com/2009/09/why-do-atheists-have-fewer-kids.html
Ateisták kevésbé kooperatívak:
http://epiphenom.fieldofscience.com/2013/02/atheists-lack-empathy-and-understanding.html
Aki hisz a pokolban, kevesebbet bűnözik:
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/06/120619093217.htm
A vallásosak közt kevesebb az öngyilkos:
http://www.adherents.com/misc/religion_suicide.html
Stb, napestig lehetne linkelni.
Nagy hangsúlyt fektettem rá, hogy ne vallásos, hanem tudományos hírekkel foglalkozó oldalakról linkeljek.
)
A gyengébbek kedvéért, mert hát itt azért vannak néhányan, ez nem azt jelenti, hogy a racionális gondolkodás káros, vagy az irracionalitás mindig hasznos. Nyilván a legtöbb helyzetben érdemes racionálisan dönteni. Csak annyi a lényeg, hogy ez a kérdés rohadtul nem ilyen egyszerű, hogy "ja nincs Isten? Hát akkor az egész vallás is hülyeség!!!". Az evolúció nem racionalitás alapján pontoz, hanem hatékonyság alapján.
Meg még egy saját kis megjegyzés, Isten, amennyiben a keresztény teremtő istenségről van szó, nagy I, mivel ez a neve. Az, hogy létezik-e vagy sem, az helyesírási szempontból mindegy, hiszen Mickey Mouse meg Han Solo is nagybetűvel van írva. Akkor lehet kis i-vel írni, ha "foglalkozást" jelöl, pl. Jupiter egy római isten. Attól nem lesznek senkinek sem erősebbek az érvei, ha ilyen nemecsek ernő jellegű piszkálódással él.
Na további jó gumicsont rágcsálást :) -
teddybear #97 Ez is érdekes! 
-
wiIlcox #96 Már eleve az elnevezés is hibás, ugyanis az nem paradoxon.
Ha egy ügyvéd azt mondja, hogy "minden ügyvéd hazudik", az bizony paradoxon.
Legalább olyan hibás elnevezés, mint a Moore törvény, ugyanis köze sincs a törvényhez, inkább csak jó esetben egy becslés, de inkább tipp. -
simika #95 Én azt a verziót írtam, hogy ha _helyette_ imádkoznál. Nyilván ha együtt lehet a kettőt, az még jobb. Bár én ilyen imára-segítős isten létezésének valószínűségét sok nagyságrenddel kisebbre becsülöm, azonban az imádkozás önmagában is segíthet egy kicsit
-
teddybear #94 Nyugodtan imádkozhat. Ártani nem használ. Nem lesz komolyabb pácban akkor sem, ha nem imádkozik.
De ha csak imádkozik az orvosság beszedése helyett, akkor meg is halhat. -
#93
Nem, mert 100-99,9=0,1. Már ami a matek részét illeti a dolognak... -
nextman #92 De ha csak 99,9%-osan tudod eldonteni, hogy hulyeseg, akkor 0.01%al tobb eselye van imaval egyutt, mint anelkul, nem? :)
Na jo, ezzel bucsuzok, kellemes husvetot! -
teddybear #91 Egyéni hülyeség. De a gyógyszer, vagy a kezelés többnyire használ. Az ima meg van. -
nextman #90 Es ha elmesz orvoshoz, es imadkozol is? -
simika #89 Így van. Aki tudás alapján dönt, az jóval nagyobb arányban dönt helyesen, mint aki hit alapján. Pl ha súlyos, de gyógyítható betegséged van, akkor jobb eséllyel éled túl, ha orvoshoz mész, mint ha helyette imádkoznál... -
teddybear #88 Ez a tudás nem a hit. Azt tudjuk a világról, amit ki tudunk deríteni róla.
A hitnek nem kell a tapasztalás, sőt káros rá, mert esetleg ellent mond a hittételeknek. -
nextman #87 En csak arra utaltam, hogy bizonyos feltetelezesekkel muszaj elni, mert nem lehet mindent tokeletesen ellenorizni.
Lehet mindig a valoszinubbnek tuno iranyba menni, de azert ez is egyfajta hit, hogy mindig a valoszinubbnek tuno irany egyezik a valosaggal.
Sot, ha mondjuk 99 %-os valoszinuseggel tudunk jol valasztani, akkor 100 esetbol egyszer tevedni fogunk. -
simika #86 Tegyük fel, hogy a bennünket körülvevő valóságnak tűnő világ csak egy szimuláció.
Két eset lehetséges:
1 A szimuláció nem tökéletes, és értékeljük, hogy az csak szimuláció. pl előfordulnak olyan esetek, amikor tapasztalunk a mérhető univerzumon kívüli forrásból eredő hatásokat. (pl isten kettéválasztja a vizet, hogy a zsidók átkelhessenek a tengeren) Ha ilyen lenne, akkor tudnánk róla.
2 A szimuláció tökéletes, és nem tudjuk érzékelni a külsőbb világot. Ebben az esetben nincs gyakorlati jelentősége a külsőbb világ létének, semmilyen döntésben nem érdemes figyelembe venni azt. Azaz minden szempontból úgy érdemes gondolkodni, hogy nincs külsőbb világ, azaz nem szimulációban élünk.
Ha mi egy tökéletes szimulációban élünk, és felmerül egy olyan döntési helyzet, hogy attól függően kell dönteni, hogy igazi világban vagy szimulációban élünk, akkor az dönt helyesen, aki az igazi világ verzióját preferálva dönt.
Ugyanez a helyzet istennel, Ufoval. Ha pl valaki bizonyíték nélkül elhiszi, hogy ufók repkednek felettünk, és a védtelen járókelőket időnként elrabolják, hogy parabolaantennát szereljenek a seggükbe (southpark :) ), kivéve ha valaki föld alatti betonbunkerben éll, és ezért ő ezt teszi egész életében, az rosszabbul jár, mint aki nem hiszi el ezt a baromságot, feltéve, hogy nincs igaza véletlenül. De mivel a fenti marhaságnak igen alacsony a valószínűsége, nem célszerű azt alapul venni kritikus döntésekben.
-
teddybear #85 Nem. Azért tudom, hogy egy valós világban élek, mert a bizonyítékok ezt bizonyítják.
1. A mátrixban is egy valós világban éltek a résztvevők, csak éppen az érzékszerveik voltak egy szimulációra kapcsolva. Neó is lekapcsolódott a szimulációról, mégsem semmisült meg.
2. A Jim Carey filmben is kiderült a hamis játék, csak éppen a főszereplő inkább a hamis világot választotta végül a valódi helyett.
3. Ez viszont már tartalmatlan okoskodás. Alaptalan feltételezésekből kiindulva, bármilyen kártyavárat fel lehet építeni, de egyik sem lehet a valóság.
-
simika #84 "Mégpedig?;)"
Pontosan! :D Nincs semmi érdemi bizonyíték egyikre sem.
"nem gondolod még is, hegy esetleg te is hiszel valamiben, amiről ugyan nincs sziklaszilárd bizonyítékod, de elfogadod (hiszed) más álláspontját, mert mondjuk kényelmes"
Nyilván nem ellenőrzök minden egyes információmorzsát, mert akkor semmire sem jutnék. Pl "elhiszem" hogy a föld gömbölyű, pedig nem ellenőriztem. Ez azonban más hit mint pl ufoban, istenben való hit, hiába jelöljük ugyanazzal a "hit" szóval. A lényegi különbség az, hogy a föld gömbölyűségére megvan a logikus magyarázat, amit _ellenőrizni tudok_. Isten/UFO létezése még csak eszembe sem jutna soha, ha nem mondták volna mások. Ha pl mérhető rendszerességgel olyan eetek történnének, amikre a leglogikusabb magyarázat az lenne, hogy egy felsőbbrendű lény időnként belepiszkál a valóságba, első körben ugyanígy elfogadnám azt a magyarázatot, hogy isten létezik. A bizonyítékok függvényében azonban nem 100%ig fogadnám el ekkor sem, ahogy a föld gömbölyűsége sem 100%ig bizonyított a világképemben (mivel én magam nem ellenőriztem). Ha olyan döntéshelyzetbe kerülök, ahol az ilyen nem kellően ellenőrzött infomáció valóságtartalma számomra jelentőssé válik, akkor az adott információ igazságának valószínűségét növelem. Pl ha valaki a középkorban nekem azt a "hülyeséget" állítja, hogy a föld nem lapos, hanem gömbölyű, és adjak neki pénzt, hogy körbehajózva eljussok Kínába, akkor nyilván nem hiszek neki, ezért nem adok pénzt azonnal. Helyette elvárom, hogy bizonyítsa ezt be nekem. Ha olyan mértékben igazolni tudja az állítását, hogy annak az általam elfogadott valószínűségi szintje mellett a befektetés várható nyeresége pozitív, akkor megkapja a pénzt.
Példa: befektetett pénz megtízszereződhet egy sikeres kereskedelmi küldetés esetén. Az utazási kockázat legyen mondjuk 50%. Ekkor legalább annyira meg kell győznie a föld gömbölyűségérről, hogy 20% valószínűséget tulajdonítsak a dolognak, mert 10*0,5*0,2 = 1) Ha ennél jobban meggyőz az illető bizonyítéka (vagy saját magam utánajárása) a föld gömbölyűségéről, akkor befektetek az adott hajóútba, egyébként nem. Ez persze csak igen egyszerűsített döntési példa.
-
Deus Ex #83 Hosszú és érdekes. -
nextman #82 Bizonyos ertelemben minden hit.
1. Nem tudhatjatok, hogy ami korbevesz, az tenyleg a valosag, nem pedig egy matrix, ami elektrodakon keresztul kozvetlenul az agyadba vetitenek. Nincs is igazan lehetoseged a kettot megkulonboztetni.
2. Azt sem tudhatod, nem -e egy elfuseralt Jim Carey filmben vagy -e, ahol az eletedben mindenki fizetett statiszta, jatssza a szerepet, estenkent pedig az eleteded nezik kivetiton a sorsatorba.
3. Nem tudhatod azt sem, amikor ezt olvasod, hogy ez az eber valosag, vagy epp csak almodod, hogy ezt olvasod.
Innentol kezdve minden csak valoszinuseg kerdese.
Persze logikus megallapitas, hogy nem matrixban vagy vigjatekban elunk, es ebren vagyunk, de 100 %-osan nem lehet bizonyitani. Innentol kezdve minden hit, amit tudunk.
3. -
#81
Alapvetően egyetértek a hszeddel, magam sem állok túl messze ezektől a kijelentésektől.
De azért egy két dologra rákérdeznék:
"Ha azonban megvizsgálód a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú létezését, akkor meggyőződhetsz róla, hogy annak létezését pontosan ugyanolyan megcáfolhatatlan bizonyítékok támasztják alá, mint isten létezését, vagy éppen az UFOk létezését, és elég közismert is."
Mégpedig?;)
"Ez tévedés. Én pl semmiben nem hiszek (=semmit nem fogadok el tényként, amit nem lehet igazolni). Van amit jól tudok, van amit rosszul tudok, van aminek létezését különböző valószínűségekhez rendelem."
A hit a logikailag alacsony valószínűségű dolgokhoz kapcsolt álláspont csupán. nem gondolod még is, hegy esetleg te is hiszel valamiben, amiről ugyan nincs sziklaszilárd bizonyítékod, de elfogadod (hiszed) más álláspontját, mert mondjuk kényelmes.
vagy pl. Mit gondolsz mit csináltál 2001, október 3-án?
Van rá bizonyítékod?
;)
"Elképzelhető, hogy ha a helyzet úgy adódik, hogy szükségem lenne arra hogy valamilyen hitből erőt merítsek, akkor valahogy átkondicionálnám magam hívővé. Ha az emberiség jelentős része ezt meg tudta tenni, akkor nem kizárt, hogy nekem is sikerülne."
Bizonyos nézőpontból mindannyian csupán haldoklunk!;) -
simika #80 Nexus"A rózsaszín vizilovaidat nem sokan látták, de hogy istennel, és kanyarodjunk vissza a témához, az ufókal több millióan úgy vélik kapcsolatba kerültek."
Kétségtelenül igaz, hogy a vízilovat nem sokan látták, hiszen egyrészt érzékelhetetlen, másrészt csak nem sokkal ezelőtt találta ki Torreadorz.
Ha azonban megvizsgálód a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú létezését, akkor meggyőződhetsz róla, hogy annak létezését pontosan ugyanolyan megcáfolhatatlan bizonyítékok támasztják alá, mint isten létezését, vagy éppen az UFOk létezését, és elég közismert is.
wkm: "Nyilvánvaló, hogy az ismereteink végesek, és kizárod valami ismeretlen létezését. Ez is hit. Az ember rengeteg olyan feltételezés (hit) mentén él, amit igazából tényként fogad el, de bizonyítani nem tudja."
Ez tévedés. Én pl semmiben nem hiszek (=semmit nem fogadok el tényként, amit nem lehet igazolni). Van amit jól tudok, van amit rosszul tudok, van aminek létezését különböző valószínűségekhez rendelem. Ha pl a középkorban éltem volna hasonló gondolkodásmóddal, akkor tudtam volna, hogy a föld lapos. Nem hittem volna ezt, azaz nem azért lett volna beépítve a világképembe a lapos föld, mert mások ezt mondták, hanem mert az akkor elérhető információk alapján ez volt a logikus következtetés. Nem hiszem azt, hogy létezik valamilyen isten/ufók. Azt sem, hogy ezek nem léteznek. Azonban, amíg semmilyen bizonyíték nincs, ami alátámasztaná a létezésüket úgy kezelem, hogy a létezésüknek valószínűsége elenyészően kicsi.
A hívők jelentős része hozzád hasonlóan el sem tudja képzelni, hogy vannak nem hívők (lövészárokban/zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták) Ha ilyesmi szorult helyzetbe kerülnék és dönthetnék, hogy imádkozzak, vagy valami más tevékenységet végezzek, ami akár egy milliomod eséllyel növelné a túlélési esélyemet, akkor inkább ez utóbbit tenném. Majd ha lesz bizonyíték Isten/ufok létezése mellett, akkor tudni fogom hogy léteznek.
A fenteik ellenére, nem tartom teljesen hülyeségnek a hitet. Ha valaki megfelelő dolgokban hisz, akkor bizonyos helyzetekben erőt meríthet a hitéből. Nekem mint teljesen hitetlen embernek, ez a lehetőség nem elérhető. Jelenleg úgy érzem azonban racionális gondolkodásomból, hitetlenségemből ennél sokkal jelentősebb előnyökre teszek szert. Elképzelhető, hogy ha a helyzet úgy adódik, hogy szükségem lenne arra hogy valamilyen hitből erőt merítsek, akkor valahogy átkondicionálnám magam hívővé. Ha az emberiség jelentős része ezt meg tudta tenni, akkor nem kizárt, hogy nekem is sikerülne.
-
#79
Nincs bizonyíték az éter nemlétére! Arrra van hogy egyenletes mozgású inerciarendszerekben kimutathatatlan. Pont. -
teddybear #78 Például. Vagy éppen egyfajta elmebeteg. Ha sarkosan akarok fogalmazni. -
teddybear #77 Fordítva. Nincs olyan bizonyíték, ami alá támasztaná a létét. Azaz, nincs. Cáfolni meg minek, ha a hívő nem tudja bizonyítani? -
#76
Mindenki tehát aki a klasszikus materialista világnézethet képest mást mondott a történelem során az mind csaló volt. Hmmm ez is egy álláspont, de mi köze ennek isten létének tudományos bizonyításához!?;) -
WoodrowWilson #75 Nem egészen, olyan bizonyíték van, ami alátámasztja a nem létét. Istenre ilyet nem találsz soha. -
teddybear #74 Az éter eredeti definíciójáról mondták ki, hogy hibás, mert nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná a létét.
Esküszöm ennyi nehéz felfogású bölcsészt még nem láttam!! -
nextman #73 Az, hogy a jelenlegi fizikai modelljeink nem teszik szuksegesse, valoszinuleg igaz.
Viszont ez szerintem abszolut nem bizonyit semmit.
A modellek ugyanius csak leirjak a valosagot, nem egyeznek vele.
Tehat van bennuk hibahatar. -
#72
Őöö a ködöskítés, mondjuk úgy tények elhallgatása megint csak nem annyira a tudományos kutatáshoz hanem egy bírósági ügyhöz kapcsolódó fogalom.
Emberek millióinak van akár istenhez, akár más ilyen rázós dologhoz kapcsolódó élménye. Az ő számukra, mint hétköznapi emberek számára ezek tehát valóságuk részei. Az amit állítanak nem biztos hogy tudományosan igazolható, de hogy miért gondolnak milliók valami megfoghatatlan dologról hasonlót az tudományosan vizsgálható, és érdemes is vizsgálni. Ellentétben az általad kitalált szó valóságosságával, ami meglehetősen marginális jelenség.
Mint írtam pl a katolikus egyház a maga tudományos végzettségű szakembereivel valszeg meglehetős alapossággal körüljárják a csodák, mint isten léte bizonyítékának a hátterét. Szerintem érdemes ebben elmélyedned, ha annyira érdekel és szétcincálni ezeket. Engem mondjuk jobban érdekel az isten szerü lények rendszerszerű működése, mint az attól eltérő klgs esetek. Hawking nemréb írt egy könyvet, amiben indirekt módon bizonyítja isten nemlétét, mert a jelenlegi fizikai modelljeink nem teszik szükségessé. Még nem olvastam, de látatlanban azt mondom, hogy ennyire azért nem rózsás a helyzet. -
WoodrowWilson #71 Az éter nem létező dolog, mégsem fölösleges bebizonyítani, hogy nem létezik.
Nem azért nem lehet bizonyítani Isten nem létezését, mert nem létezik. Azért nem lehet, mert nincsen semmilyen olyan körülmény, aminek fennállása esetén ki lehet mondani, hogy nem létezik. -
nextman #70 A ketsegbe vonas az a cafolas?
Vagy a ketsegbevonas azt jelenti, hogy mivel nekem nem tetszik, ezert elutasitom?
Nem mindegy.
Elso esetben vissza tertunk oda, hogy megis van ertelme cafolni a nem letezo dolgokat:) -
teddybear #69 Azokról tudsz ellenőrizhető bizonyítékot felmutatni? Ha nem, nincsenek.
Ami pedig az istenhitet illeti, sokan vannak, akik félnek egyedül. Akiknek kell valaki, aki törődik velük, aki biztonságot nyújt nekik az életben. A túlvilágra is csak annak van szüksége, aki fél az elmúlástól. -
teddybear #68 Mások hibás állítását, mint a tiédet nem értelmetlen kétségbe vonni. A hibás logika, nem logika, csak hibás gondolatmenet. -
wiIlcox #67 Ilyen alapon léteznek boszorkányok, tündérek, hétfejű sárkányok, meg egy csomó egyéb, amiket emberek kitaláltak. Vagy mégsem? Csak valamilyen isten?
Tessék már észrevenni, hogy a régmúltban, még az ősközösségek idején, mindig volt egy szélhámos, aki lusta is volt, mint a dög, dolgozni nem akart, viszont előállt egy mesével, hogy ő bizony tudja, hogy az akkori megmagyarázhatatlan természeti jelenségek bizony egy isten kreálmányai, és ő ezzel az istennel kapcsolatot is tud tartani. A sok primitív idióta meg elhitte. A varázsló, később meg a papok viszont rohadt jól megéltek. A magyarázkodások idővel finomodtak, ahogy fény derült egyre több dologról, hogy annak bizony köze sincs semmilyen istenhez. Az egyetlen dolog, amire soha nem fog fény derülni élő ember számára, az a halál utáni állapot. A vallások a halál utáni állapotot összekapcsolták az embereknek a haláltól való félelmével, és jelenleg is ez az egyetlen utolsó mentsváruk, mert ez ugye sem pro és sem kontra nem bizonyítható. De mivel az összes eddigi pro érvről mindig kiderült, hogy kamu, miért pont ez az egy lenne igaz? Ezek már annyit hazudtak, hogy ez is valószínűleg hazugság. -
nextman #66 Akkor ezentul ertelmetlen tevekenyseg lesz barmit cafolni a vilagon?
Nem hiszem:)
Pl. 1.Felsorolsz mindent, ami letezik. A nem letezo dolog nincs benne.
Nem letezes bizonyitva:)
2. Onellentmondast keresel a nem letezo dologban, olyan inkonzisztenciat, ami kizarja a letezeset. Nem letezes bizonyitva.
Szoval nem ertek egyet veled. -
teddybear #65 Bocs, a második bekezdés hibás. Helyesen:
Nem. Egy nem létező dolognak sem a nem létezését, sem pedig a létezését nem lehet bizonyítani. Fölösleges is. Minek? -
teddybear #64 "Cafolni a leztezeset csak nem letezo dolognak lehet. Igy ez szuksegszeruen ertelmes tebvekenyseg."
Nem. Egy nem létező dolog nem létezését nem lehet bizonyítani. Fölösleges is. Minek?
Egy létező dolog létezését meg be tudjuk bizonyítani, hisz létezik. Erre való a tudomány, a tapasztalás.
Logikai hibák vannak a gondolkozásodban. -
nextman #63 Cafolni a leztezeset csak nem letezo dolognak lehet. Igy ez szuksegszeruen ertelmes tebvekenyseg.
Ertelmetlen tevekenysegek:
- Cafolni egy letezo dolog letezeset.
- Bizonyitani egy nem letezo dolog letezeset. -
teddybear #62 Az ufók létével ugyanez a baj. Bizonyítani a létüket egyértelműen még nem sikerült. Az összes eddigi bizonyíték vagy hamisítványnak, vagy egyáltalán nem ufó eredetűnek, vagy egyszerűen megbízhatatlannak(tanúvallomások) bizonyult.
Van néhány jelenség, amit viszont ilyen, vagy olyan okból nem értelmezhettünk. Ezekről nem tudjuk, hogy mik, viszont ezért még nem állíthatjuk hogy azok bizonyítják az ufók létét. -
nextman #61 Mondjuk ezt kivetelesen tudom cafolni.
Ha rozsaszin, akkor nem lehet lathatatlan.
Ha lathatatlan, akkor nem lehet rozsaszin.
Ez a ketto kizarja egymast.