#12
Kicsit kifejtve: a fiatal állat kíváncsi és csökkentett agresszívitással rendelkezik, hogy elviselje az egy alomból vele élőket, másrészt a fejlődés meggyorsításában kívánatos a kíváncsiság, amit az anya/szülő állat védelme is támogat.
Az ivarérett egyed prioritása a szaporodás, általában kialakult territoriuma van, amit őriznie kell. Megjelenik az erőszak, a kíváncsiság, a fokozott tanulásiképesség gyakorlatilag feleslegessé válik.
A hit és annak harcos védelme, gyakorlatilag a szellemi territoriumunk védelme, ösztön.
Az emberre emellett jellemző egy fajta neoténiás fejlődés, ez azt jelenti, hogy az adott egyed előbb válik ivaréretté, minthogy morfológiailag és idegrendszer/ösztönök tekintetében is átalakulna.
Van oylan nézet, hogy az ember és a csimpánz közötti különbség gyakorlatilag ennek felel meg, mi a csimpánzok, valami főemlős majom kissé defektes neoténiás, bizonyos viselkedési mintákat felnőtt korban is megőrző változatai vagyunk.
Hasonló defektusokat az ember is kikényszerít a vele együtt élő álatokból, ezt hívjuk háziasításnak.
A kérdés ezek után tehát az, hogy ki háziasította a majmokat, ki háziasította az embert?
;)))
#12