Petko#11
Gondolom ott kezdődik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerű szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés.
Egy MSc.-s mérnök informatikusnak aztán szép ha beültetik élete végéig kódolni. Ennyi erővel a gépészmérnököknek is irány az esztergagép, az orvosoknak meg a hányótálmosogatás. Az viszont tagathatatlan, hogy kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni. (amennyiben ilyen területen működik).
Pont ezért több mint tíz éve pályakezdés előtt, annak ellenéri hogy mindig is informatikai beállítódottságú voltam (és programoztam is elég sokat, és azóta is hobby szinten), eszem ágába nem volt informatikai szakra jelentkezni, amikor ennek a szakmának nincs igazi tekintélye. Pénzben persze lehet jól megfizetik, de a vezetők meg mind gazdasági meg egyéb végzettségűek. És természetesen ezt a döntést azóta se bántam meg. A cégek persze verik a nyálukat, hogy kéne az informatikus utánpótlás meg a programozó, de persze csak azért, hogy legyenek drónok akik naphosszat kínlódnak a baromságnál nagyobb baromság szofverikkel, amitől végül ki is égnek. És az ilyen dumáknak is kb. annyi a lényege, mivel kevés az ilyen drón akit lehet rabszolgamunkára fogni és még profin is ért hozzá, ezért túlkereslet van és sokba kerülnek. Ha lenne több drón, egyszerűen olcsóbb lenne nekik.