94
-
#94
"A 2x az nem 10x, nagyon nem mindegy."
Persze, mert minnél gyorsabb annaál jobb! Igazából számítástechnika, és felderítőképesség kérdése. Ha tudnánk pontosan, hogy milyen a pálya, akkor egy zéró sebességű léghajón is felvihetnénk 10 t követ a meteor útjába. Az ütközéskor pont olyan hatása lenne, mintha a meteor állna és a követ lőnénk bele 50 Mach-hal.
Bár ezt sajnos a szuperexpert molni nem tudta felfogni. Nálad még bízok ebben azért!;)))
"Egyébként a ballisztikus rakéta nagyon nagyon rossz példa, ugyanis ott gyakorlatilag már a kilövés pillanatától kezdve nyomon követik azt, ráadásul az alapvetően előre kiszámolt iven halad (nem véletlen hisz el akarnak vele találni egy adott célt). Ráadásul a ballisztikus rakéta tetü lassú a meteorhoz képest, bőven van idő mindenre (gondolj bele mennyi idő amig csak kiemelkedik a légkörből onnan számolva hogy begyujtják a hatjómüvét)"
Annyira nem rossz. A rakétánál több különböző felderítő és követő rendszer folyamatos munkája kell, a rakéta a pálya különböző szakaszaiban a végső fázisban is manőverezik stb. A meteor egyrészt nagyobb, az űrben nem változik a pályája stb. Azt felejtitek el, hogy nem az abszolút biztos megsemisítésre kell törekedni, hanem ha a védendő objektumot a rakéta megsemmisítési zónáján belül kedvező paraméterekkel fenyegeti egy meteor. Mert hogy létetik olyan változat, amikor alkalmazható, mondom mégegyszer. Azt hogy az arizónai kősivatagban kóborló prérifarkas fejére esik egy kő az a bolhás kutyát nem érdekli, max a tudósokat.
"Igy aztán az elfogó rakétának is könnyebb dolga van, bár tegyük hozzá tudtommal még igy is elég alacsony a tesztek alapján a hatásfoka. Szóval amennyire én tudom, kb. 30 perced van elháritani a ballisztikus rakétát amennyiben észlelik a kilövés pillanatát (de ez menni szokott). Ennyi idő alatt egy meteor 90 ezer km-ert tesz meg szóval sok sikert az előrejelzéshez ebből a távból."
Lásd fennt a rakéta manőverezik, direkt olyan pályát választ, ami a legnagyobb valószínűséggel elkerüli a védelmi rendszert. A meteornál annyi a bizonytalan tényező, hog a légkörben történő repülési pálya nem számolható. Az viszont, hogy mondjuk az USA fölé fog-e érni valamikor 30 percen belül az meghatározható megfelelő felderítési képesség birtokában. Ha riasztják egy-egy nagyváros védelmi rendszerét az önállóan derítheti a meteort, de erre a mai radarokat, IR felderítő, meg akármilyen szenzorokat fel kell készíten. Valszeg manapság ilyen sebességű célokat egyszerűen eldob a rendszer, nem csinál track-et, pályát pelőle. Ez megint számtek kérdés igazából.
"Szóval ez most csak álmodozás a javából. Ha valóban el akarod háritani a kisebb méretü meteorokat, akkor ahhoz ürben telepített előrejelző rendszer és fegyverzet kell, minimum úgy a Hold távolságában."
Nem mondtam, hogy nem álmodozás. Csak azt, hogy a jelenlegi légvédelmi rakéták megfelelő felderítő, és számtek háttér biztosítása után, mint fegyverek alkalmasak lennének pl a legutóbbi orosz meteor elfogására a város fölött zérónál bnagyobb valószínűséggel.
"Nagyobb méretü meteorok esetére nincs használható fegyverzet (hacsak bruce willist nem számoljuk), ..."
Ezt senki nem vitatta!!!
:D
-
#93
Én tőled már semmit sem várok el... -
torreadorz #92 A 2x az nem 10x, nagyon nem mindegy.
Egyébként a ballisztikus rakéta nagyon nagyon rossz példa, ugyanis ott gyakorlatilag már a kilövés pillanatától kezdve nyomon követik azt, ráadásul az alapvetően előre kiszámolt iven halad (nem véletlen hisz el akarnak vele találni egy adott célt). Ráadásul a ballisztikus rakéta tetü lassú a meteorhoz képest, bőven van idő mindenre (gondolj bele mennyi idő amig csak kiemelkedik a légkörből onnan számolva hogy begyujtják a hatjómüvét)
Igy aztán az elfogó rakétának is könnyebb dolga van, bár tegyük hozzá tudtommal még igy is elég alacsony a tesztek alapján a hatásfoka. Szóval amennyire én tudom, kb. 30 perced van elháritani a ballisztikus rakétát amennyiben észlelik a kilövés pillanatát (de ez menni szokott). Ennyi idő alatt egy meteor 90 ezer km-ert tesz meg szóval sok sikert az előrejelzéshez ebből a távból.
Ezen felül a meteor nem egy fix célra repül, ismeretlen az összetétele és a pályája ami ráadásul másodpercenként változhat ahogy beér a légkörbe és ekkora tempónal nem egy 100 km-res kört jelent a vélhető becsapódási terület hanem néhány ezret...
Szóval ez most csak álmodozás a javából. Ha valóban el akarod háritani a kisebb méretü meteorokat, akkor ahhoz ürben telepített előrejelző rendszer és fegyverzet kell, minimum úgy a Hold távolságában.
Nagyobb méretü meteorok esetére nincs használható fegyverzet (hacsak bruce willist nem számoljuk), ott kb. az egyetlen használható megoldás a melléállsz valami nagyobb tömeggel és ezzel modósitod a pályáját. Ehhez viszont még ennél is korábban észlelni kell, mondjuk legalább fél évvel a becsapódás előtt már el kell kezdeni a müveletet. Na erre meg mégennyire sincs technikánk. -
#91
Bocs, hogy mégiscsak szólok hozzád. De erre azt mondod, hogy ámen!????
Vazze most mondom Balázs, hogy télleg többet vártam volna tőled!
-
#90
Ki kell hogy ábrándítsalak, de már a ballisztikus rakéták robbanófeje is a terminális fázisban 2X akkora sebességgel halad mint ezek a védelmi rakéták. Ezek ráadásul nem több 10 m-es testek, hanem 1-2 m körüliek kb 900 kg-nyi tömeggel. Most mond meg, ez a fránya védelmi rendszer ilyen körülmények között is képes elfogni őket, mert igen azt jól látod, hogy bizony ezek a fránya ballisztikus rakéták direkt a védendő objektum felé mennek, ami mellé az ABM rendszert is telepítik. Hmmm ki gondolta volna.
Ha van egy ilyen rendszered és megfelelő felderítő képességgel összekötöd, akkor bizony egy várost, vagy ami mellé oda telepítik ezt, akár egy meteor ellen is megvédi. Persze nem minden esetben, mint ahogy a robbanófejek elfogási valószínűsége sem 100%. Egy próbát/lehetőséget minden esetre megér.
Aztán az is könnyítheti a dolgot, hogy ha a meteor beesési szöge elég kicsi pár fokos. Ekkor a légkörben történő repülése során viszonylag lassan süllyed. A tungúz meteor és a legutóbbi meteor röppályájánál is ez volt a szitu.
Abban igazad van, hogy bizony nem nagy az az időablak, amin belül a rakétát indítani lehet, de az elfogás valószínűsége egy 10% körüli sülyedésnél szerintem elég nagy lehet ennél a rendszernél is ahhoz, hogy érdemes legyen vele foglalkozni.
Feltéve persze, ha megfelelő adatot kap, már elég korán, mert bizony felderítetlen légicélt a legszuperebb rakéta sem képes elfogni, amint az már az utóbbi 50 évben mióta ezeket viszonylag széleskörűen használják bebizonyosodott.
-
Vol Jin #89 Ha több km-es, akkor nem sok jóval kecsegtet, ha szétszóródva szétég a légkörben. Innen Moszkváig minden lángokban égne, de nem azért, mert néhány lepottyan, és meggyújt ezt azt, hanem azért, mert talajszintig pár száz fokra hevülne a légkör, és megsülnénk. -
#88
Amen. -
torreadorz #87 Csak félve jegyzem meg, hogy egy ilyen meteor kb. 20 km/sec-cel halad mig a te rakétád maximális sebessége 5x hangsebesség, azaz kb. 1.5 km/sec.
Ez annyit jelent hogy bilibe lóg a kezed, mert hacsak nem pont a kilövőállás felé halad a meteor akkor el sem tudod találni azon egyszerü oknál fogva hogy a rakétád nem fogja utolérni...
Ha viszont a kilővőállásod felé tart akkor sem sokkal jobb a helyzet mert van 1 maximum 2 másodperced hogy eltaláld ennyi idő alatt kb. ki sem lövöd a rakétát.
De ha mégis, akkor a rakétád sebességét figyelembe véve kb. 1-2 km magasan fogja telibe kapni a meteort, ami ugye az egyik létező legrosszabb opció.
Persze mindezt csak eszméletlen szerencsével, hisz szemből telibe kapni egy 10x gyorsabb tárgyat aminek ismeretlen a röppályája 1 másodperc alatt, az kb. vetekszik azzal mint egy kilőtt ágyúgolyót eltalálni egy nyilvesszővel...
További jó álmodozás -
#86
Baszod, hólabda. Folyamatosan röhögök... -
#85
A legalacsonyabb értékeket figyelembe vevő számítás szerint is ha szemből találja a rakéta el, akkor egy 25 cm-es átmérőjű kör felületre koncentrálódik 2 t TNT kumulatív energiája vazze!
Egy hólabdát nehogy már ne lyukasszon át egy ilyen!?
Embeeer! FIIIZIIIKAAAA!!!!
Részemről befejeztem.
Ne haragudj, de amiket itt előadsz magadról, hogy micsoda militarista állat vagy, meg megvizsgáltad a szuperszonikus áramlásba helyezett testek viselkedését (és megállapítottad, hogy nem nyerő az SST, például) meg kívülről fújod a Vietnami az I. a II. és a II. VH összes harcirepülőjének minden paraméterét és a repgépszerelők neveit, a hajózóké mellett természetesen.
Szóval ezek után hogy ennyire nem jön át, az, hogy mi a különbség aközött, hogy Marinéni féktávolságon belül, a zsiguliját hétvégente elővevő, 50 km/h-val közlekedő Józsibácsi elé lép, meg aközött hogy kozmikus sebességgel beesik akár egy szerencsétlen hólabda is, az számomra enyhén szólva meglepő.
Bár voltak erre utaló jelek a korábbi beszélgetéseink alatt is. -
#84
Ember azt a sziklát olyan erőhatások dolgozták amíg szét nem esett, hogy ahhoz képest légy pöcsén a pattanás egy azt eltaláló 100 kg-os objektum. Ha tömör urán lenne akkor sem történne semmi. -
mrzool #83 100x nagyobb a látómezűje mint a Huble-nek.....
Most akkor 100x vagy 6-7x, mint először írtad? A képe jobb vagy a látómezeje szélesebb? A kettő nem ugyanazt jelenti! Továbbá az NRO által adott eszközöknek nem az optikája jobb (az a méretek miatt pl. a főtükör kvázi ugyanaz, mint a Hubble-jé), hanem a felépítése más, és nyilván emiatt mások a tulajdonságai. A Hubble is tudhatott volna olyat, de semmi szükség nem volt rá, mivel nem a szovjeteket akarták vele sasolni.
A 100x látómezőt a WFIRST teleszkópnál olvashattad, ami nem túl meglepő, mivel a W a WIDE-ra utal. De ez megintcsak a felépítéstől függ, és igen, lehet a most adományozott kasztnira fogják építeni, oszt ennyi.
400millió a rendszer (kis keresgélés a neten)
Pont azért kérdeztem, mert én nem találtam a neten ennyire konkrét infókat. Ezek szerint te igen, megtennéd, hogy belinkeled?
Találni híreket arról, hogy "több száz millió dollárból meg lehetne építeni". A napokban olyan is volt, hogy "400 milliót gyűjtene a cég", de semmi infó nem volt arról, hogy ők (B612) mennyit tennének bele, tartalmazza-e ez a fellövés és az üzemeltetés költségeit, ki-milyen formában fogja feldolgozni az adatokat. Szóval csak a lényeg hiányzik, pont ezért kérdeztem.:)
ne legyél bunkó, a net nem ad védelmet, csak a loserek hiszik ezt... :|
én sem voltam veled az pláne, hogy hozzád se szóltam.
Köszi, de semmilyen net által (nem) nyújtott védelemre nincs szükségem. Bunkó sem voltam, csupán rámutattam néhány ellentmondásra, téves információra, születő legendára. Természetesen nagyon szívesen revideálom a nézeteimet, kérlek mutass rá, hogy mely állításomban tévedtem, mert szívesen tanulnék! Ez egy tudományos fórum, ne egymás személyét, inkább a téves információkat ekézzük! Köszönöm. -
#82
ÓKÉ:D
Akkor legyen 2 t trotil. Egy ilyen test akár lazább szerkezetű mint egy ház. És tudod hogy hívták a 2. VH-ban a 2 t-ás bombákat? Blockbuster - kb háztömbírtó, csak mert leamortizált egy egész tömböt, ha ráesett. Az, hogy milyen egy ilyen meteornak a szerkezete akkor derül ki, ha belecsapódik valami, vagy az csapódik a Földbe/légkörbe. Egy vasmeteor ellen a rakéta alszeg nem sokat tesz, de szerencsére az leesik és azon kívül hogy csinál egy krátert nem lesz nagyobb hatása. A gond az, ha pár km magasan szétrobban egy lazább szerkezetű, az az igazi atombomba. Az hogy a rakétának milyen a szilárdsága gyak semmi jelentősége, hiszen nagy sebességű vízsugárral is lehet sziklát vágni. Gondolom ez is újdonság a számodra.
Továbbá a THAAD nevéből adódóan a ballisztikus rakéták repülésének végső fázisában fogja el a robbanófejet (Terminal High Altituda Area Defense). Az, hogy harcászati, vagy hadászati rakétáról van szó, gyak mindegy. Mert itt a területvédelemről van szó.
Szal:
"Olvasgassál már kicsit az AMB rendszerekről - meg bármiről - mert nagyon rádférne."
És kedves boxrajongók Nexus most a kesztyűje fölött kérdőn kinéz az ellenfél edzőjére. Hát igen nagyon bekéne már azt a törülközőt dobni, nagyon bekéne!
;DDD -
#81
Nem, mert a 320 kg is csak indulótömeg. A légiharcrakétánál a tömeg kb. 1/3-a szokott lenni a tüzelőanyag, a nagyobb légvédelmi rakétánál ez elérheti a 50+ százalékot is. Tehát egy 100-120 kilós valamiről beszélsz, ami ráadásul totál puha egy sziklához képest. Ugyanis nem tömör acél vagy ilyesmi...
Továbbra is olyan ABM rendszerekről beszélsz, ami harcászati rakéták ellen készültek, nem ICBM szintű nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták, ami több száz km-es indítási zónával bírnak.
Olvasgassál már kicsit az AMB rendszerekről - meg bármiről - mert nagyon rádférne. -
#80
Ja és a fizikát, főleg a légkörfizikát, áramlástant, meg ilyeneket is kerüld!
;D -
#79
Jó, hát akkor legyen 1/3 t a tömeg. Jogos, legyünk pontosak. Bár ugye ha feltesszük, hogy kb 50 000 km/h-val jön a test, akkor az ütközésből kg-onként azt írja az inter, hogy kb 100 - 120 millió J szabadul fel. A TNT robbanása kg-onként 4 millió J energiát szabadít fel. Szal dúrván 20-25X akkora hatóerejű a kinetikus ütközés, mint amit a TNT felrobbantásával érnénk. Ráadásul ez célzottan, kis térfogatba sűrítve, az egész rakéta teljes tömege által. Azért ez szerintem nem semmi! Szóval ha tovább számolunk 1 kg az monjuk 20kg trotilénak felel meg, 320 az 6400 kg. Az azért már egy mennyiség, nem igaz? Gyak egy miko robanóerejű atombombának felel meg.
Ez az energia egy pár 10 m-es viszonylag laza szerkezetű testre, mert itt pont nem a mozgási energiáját, hanem az összetartó erejét, viszkozitását kell legyőzni az mondhatni pokoli!:D
A PAC-3 közzétett hatótávolsága 20 km, maximális magasság 15 km. Szal nem néhány tucat km, hogy pontosak legyünk. Éppen hogy több mint egy tucat.
És hogy visszatérjek a dedikált ABM rendszerekre. Nem tudom hallottál-e a THAAD rendszerről ami 2009. óta áll rendszerben és PAC-3 rakétákat alkalmaz, és amit az É-koreai támadás ellen Hawaii-ra telepítettek.
Szal tudod:
"Szeritnem ne akarjál HT témában hozzászólni, mert láthatólag fogalmad sincs róla... "
;) -
#78
A PAC-3 tömege közelébe sincs a tonnának, az induló tömege 320 kg. A hatása egy ilyen valaminek egy több száz tonnás 25-50 ezer km/h-val száguldó szikladarabra kb semmmi. A PAC-3 megsemmisítési zónája néhány tucat km.
Szeritnem ne akarjál HT témában hozzászólni, mert láthatólag fogalmad sincs róla... -
#77
Azért bírom, hogy megpróbász szénné égetni, majd te magad írod le, hogy mégiscsak van az USA-nak tengeri és szárazföldi telepítésű korlátozott ABM képessége. Igaz ezen eszközöknek nem ez az elsődleges feladata, de persze tegyük hozzá, hogy a legtöbb közepes/naggy hatótávolsáú légvédelmi rakétát is korlátozottan be lehet vetni ilyen feladatkörben. Szal amúgy hányan vagytok ott benn!?:D
"A Patrior egyes változatai ABM képességgel bírnak, de azok közvetlen ütközéssel semmisítik meg a célt, ami egy meteor méretű objektumnál 0 behatást jelentenek."
Szerintem meg nem feltétlenül.
A Patriot PAC-3 HTK megsemmisítési képessége azt jelenti, hogy ha egy a jelenlegi meteorhoz hasonló pár 10 m-es (gyakorlatilag repülőgép méretű, igaz jelentősen nagyobb tömegű) testbe becsapódik egy ilyen 1-2 tonnás rakéta gyak a meteor sebességével (mondjuk 50 000 km/h) az azért jelentős energiát képvisel, valszeg nagyobbat, mintha akár pár száz kg robbanóanyagot is raknának rá. Ez a hatás elég lehet arra, hogy ne 5, hanem 15 km magasan kezdődjön meg a test szétesése, és itt jön be az a különbség, hogy csak az ablakok törnek ki, vagy elpusztul az egész megye!
;) -
#76
Jelenleg az USA kontinentális területén nincs dedikált ABM rendszer, nemhogy nukleáris robbanófejes rakétákat használó rendszer. Mutasd meg a KONKRÉT rendszer, ha van és azt is, hogy hol. Alig várom, hogy tágíthassam horizontomat... (Orosz egyébként van és még mindig üzemel.)
ABM képességgel bírnak a AEGIS cirkálón és a legújabb Areligh Burka túlhízott rombolókon levő légvédelmi rendszerek, de ennek jelenleg nincs és tudtommal nem is lesz szárazföldi változata. A Patrior egyes változatai ABM képességgel bírnak, de azok közvetlen ütközéssel semmisítik meg a célt, ami egy meteor méretű objektumnál 0 behatást jelentenek.. -
Szefmester #75 "Robbantasz rajta, csak szétszóródik, de a gravitációja újra összesűríti."
WTF?!
Minek nézed azt a csekély gravitációt? Gumiszalagnak? Ha egy ennyire laza meteort robbantanak akkor nagy eséllyel sörétes lövedékként fog viselkedni de mivel apró darabokról lesz szó, így elég a légkörben.
A hő sugárzást meg nem szokás a tűzgömbbel keverni... a hősugárzást messziről is érzékeled a tűzgömböt inkább csak közelről, még ha olyan baromi nagy is a robbanás. -
Coral Springs #74 Részben igazad van, de nem konkrétan ez volt a lényege a hozzászólásomnak.
Ám hogy magára a kráterre is kitérjek, ebben nagy szerepet játszik az aszteroidának a sűrűsége, és a tömege. Becsapódhat egy 50 km -es habszivacs is kicsit viccesen fogalmazva, a pusztítás mértéke még sem arányos a mérettel. Erről amúgy külföldi oldalak írnak részletesebben, de ahogy látom korábban cikket ejtett róla az sg.hu is.
http://www.sg.hu/cikkek/45098/megtalaltak_a_nagy_kihalas_kiindulopontjat -
Vol Jin #73 Az 50 km-es aszteroida nem egy 483 km-s krátert vágna, hanem konkrétan átszakítaná a földkérget, és nem egy kráter lenne az eredmény, hanem egy luk a köpenyig, és a magma kifolyna, megszilárdulna, és keletkezne egy új kéreg a helyszínen. -
Coral Springs #72 Az Antarktiszon van egy 483 km széles kráter (Wilkes Land kráter) ami egy 50 km -es nagyságú aszteroidának az eredménye. Ha egy ilyet észre is veszünk, mi a helyzet a technológiával ? Szerintem nem a "terrorizmus megfékezésébe" kéne pénzt fektetni. -
Vol Jin #71 Jogos. Viszont a tűzgömb valóban leért a felszínig. -
Vol Jin #70 Geológiailag találtak már ilyenre utaló nyomokat. A Natgeon, Spektrumon vagy a Discoveryn volt egy műsorban egy ilyen becsapódás animációja. Konkrétan pont a teljes indiai szubkontinenst terítette be Himalájástul. -
#69
A gombafelhőt kevered a tűzgömb nagyságával... -
who am I 7 #68 Komolyan mennyi esély van az elkövetkezendő pár ezer évben egy, akkora méretű sóder meteorra? -
Vol Jin #67 A Cár-bomba 50Mt volt, és azt magas légkörben robbantották (4-5 km), de a tűzgömbje így is (nem akarok hülyeséget mondani) jóval 30 km felett volt átmérőben, és a tűzgömb 60 km-es magasságig emelkedett, a lökéshullám pedig kitolta a légkört az űrbe. 100 km-ről is égési sérülést okozott volna, ha van olyan hülye, aki ott marad. A talajon pedig nem csak a lökéshullám vonult végig, hanem a tűzgömb is végigfutott a felszínen, mivel leért a talajszintig. Ez csak azért érdekes, mert a tunguzkait 40 Mt-ra becsülik, tehát a Cár-bombával egy kategória. Tehát a tunguzkai, ha a felszínt nem perzselte, akkor szintén magasban robbant. Ha lejjebb robban, akkor bizony az is talajszinten perzselt volna. Szóval az egész fejtegetésem, azaz megjegyzésem annyi volt, hogy nem feltétlen kell elintézni a légkörben robbanó meteorokat annyival, hogy csak egy látványos tüzijáték. Mert egy akár hidrogénbbombányi vagy nagyobb detonációt nem neveznék annak. Van egy meteorit fajta, a sóder meteor, ami nem egy szilárd égitest, hanem pár centis törmelékek egy kupacon, amit a gravitáció tart egyben, hordoz egy másik veszélyt is. Nehéz lenne pályát módosítani. Raksz rá egy hajtóművet, az csak belefúrja magát. Robbantasz rajta, csak szétszóródik, de a gravitációja újra összesűríti. Rákötsz egy napvitorlát, azt meg elhagyja. Mi lenne a megoldás? Űrdömperekkel belapátolod, és széjjel hordod? Ha ez egy km-es kupac, akkor bizony minden irányban 100-szor nagyobb, mint a heti űrajándék, de egymilliószor nagyobb tömeg, ami egymilliószor nagyobb energia, ami egymilliószor nagyobb robbanás. Ha ez 200 Kt volt, akkor az 200 ezer Mt, ami többezer km-es talajig érő tűzfüggöny. És elmélet sincs rá, hogy arrébb vontassuk, mert nem szilárd. -
#66
"Tök érdekes, hogy több olyan fotót is látok, ahol a kidőlt fák mellett van álló, tökéletesen ép lombozatú is... Tehát lökéshullám volt, de komoly tűz és hamuvá égetés nemigen."
Nemmondod!
Talán mert az első expedíció 1921-ben vetődött arra!
"Ott kezdődik, hogy szerinted milyen hosszú ideig és mekkroa hőhatás kelle ahhoz, hogy egy 100 kg+ állat elégjen...? Egyszerű fizika. Több ezer fok nem volt, mert akkor jóval távolabb is érezték volna. Egy pillanatig tartó 200-300 fok meg csak égési sérülést okoz, nem hamvaszt el senkit."
Nem magamtól találtam ki. Tűz volt (babám:), lökés hullám is. Ha csak bepottyan a latyakba a hógolyó és nem robban föl, mindenki jobban jár.
Amúgy porrobbanásról már biztosan hallottál, malmokban, raktárakban, cukorgyárakban, meg ilyen helyeken tud olyan lenni. Na most ez pont olyan volt, csak nagyban.
-
#65
Nem értem mi a problémád! Azt hittem tudsz angolul, meg a téma avatott szakértője vagy, na most kiderül nekem, hogy egyik sem, pláne nem az ABM rencerekre?
-
Macropus Rufus #64 100x nagyobb a látómezűje mint a Huble-nek.....
400millió a rendszer (kis keresgélés a neten)
ne legyél bunkó, a net nem ad védelmet, csak a loserek hiszik ezt... :|
én sem voltam veled az pláne, hogy hozzád se szóltam.
-
Szefmester #63 Earth Impact
Szerintem kezdjétek el nézegetni hogy mekkora meteor és milyen anyagú kell ahhoz hogy hevítsen.
100m jég, 45fokos szögben, 20km/s, nem okoz semmilyen melegedést elvileg, és 50kmről figyelve 77dB a hangerő, és egy 35mph-s lökéshullám kapna el. The energy of the airburst is 1.03 x 10^17 Joules = 2.46 x 10^1 MegaTons.
100m laza szikla, 45fokon, 20km/s nem okoz hősugárzást, 50km-ről nézve 31,7mph-s lökéshullám 76dB zajjal. The energy of the airburst is 1.54 x 10^17 Joules = 3.69 x 10^1 MegaTons.
100m tömör szikla, 45fok, 20km/s, At this impact velocity ( < 15 km/s), little vaporization occurs; no fireball is created, therefore, there is no thermal radiation damage. ~1,5km-es végleges kráter, ~450m mélységgel. 50km távra 5,3as földrengés 10 másodperccel később. Lökéshullám 15,4mph sebességű és 69dB.
100m vasmeteor blablabla, törik az üveg 50km-re a légnyomástól, hőhatás van... stb stb..
Próbáljátok ki.
A hamvasztáshoz eszméletlen hőmérséklet kellene rövid időre. Jobban el tudnám képzelni hogy valami lángra kapott és az erdőtűz perzselt fel mindent. Próbáld csak ki. Gyújts meg egy gyufát, és tartsd fölé a tenyered. Majd gyújts meg egy másikat és csak csapj rá, még ha nem is hirtelen. Melyik lesz a fájdalmasabb, és melyik tűnik meteorszerűnek?
-
#62
Sajnos nem. Mindenestre a hőhatás a lökéshullám pusztításágoz képest igen elhanyagolhatóan kis területet jelentett. Nem látnám be, hogy ez mitől lenne más nagyobb meteorit esetén. A lökéshullám pusztítása amíg levegőben robban mindig nagyságrendekkel múlja felül a hőhatás. -
#61
A yet to be szeritned mit jelent te zseni...? Lefedettség? Áh... -
who am I 7 #60 Kérdés, hogy ez a kép a becsapódás konkrét pontjától milyen távolságban volt..ugye?Vagy azt tudjuk? -
#59
Tök érdekes, hogy több olyan fotót is látok, ahol a kidőlt fák mellett van álló, tökéletesen ép lombozatú is... Tehát lökéshullám volt, de komoly tűz és hamuvá égetés nemigen.
Ott kezdődik, hogy szerinted milyen hosszú ideig és mekkroa hőhatás kelle ahhoz, hogy egy 100 kg+ állat elégjen...? Egyszerű fizika. Több ezer fok nem volt, mert akkor jóval távolabb is érezték volna. Egy pillanatig tartó 200-300 fok meg csak égési sérülést okoz, nem hamvaszt el senkit.
Elképesztő, hogy egyesek mennyire 0-át termodniamikából... -
#58
"1. Miféle elhárító rakétát? A jenkiknek nincs semmiféle ABM rendszereük telepítve."
"Other elements yet to be integrated into NMD may include anti-ballistic missiles, or sea-based, space-based, laser, and high altitude missile systems. The NMD program is limited in scope and designed to counter a relatively small ICBM attack from a less sophisticated adversary. Unlike the earlier Strategic Defense Initiative program, it is not designed to be a robust shield against a large attack from a technically sophisticated adversary.
As of 2012, this system is operational with limited capability."
ABM rendszerek - wiki
-
#57
"Felhívom figyelmedet, hogy Tunguzka meteor után sem perzselődött fel gyak. semmi, a lökéshullám puszított. Tehát egy akkora hőhatás soha nem lesz, ami idelent megperzselne bármit komolyan. Egy akkora szikladarab az eléri a földet és amit az okoz... Na, abban sok köszönet nincs, az ziher..."
"A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik.[1]...
Tudósok kiszámolták, hogy a tunguszkai meteor akkora hőt termelt, hogy a légkörben lévő nitrogén és oxigén reakcióba léptek. Ez a reakció nitrogén-monoxidot (NO) hozott létre, a számítások szerint nagyjából 30 millió tonnát. A nitrogén-monoxid további reakciókban oxigénnel és vízzel salétromsavat képzett. A tunguszkai meteor által termelt 30 millió tonna nitrogén-monoxidból 63 millió tonna salétromsav keletkezett a légkörben."
Tungúz -Wiki -
#56
Ennyi baromságot egy kommentben.
1. Miféle elhárító rakétát? A jenkiknek nincs semmiféle ABM rendszereük telepítve.
2. Honnan? Lásd fent.
3. Szerinted mi állít meg egy ekkora objektumot? Esetleg egy magaslégköri termonuki robbanás talán picit aprítaná, de semmi több. Termonukis ellenrakéta meg soha nem is volt. A Sprint rakéta asszem nukleáris robbanófejjel bírt, de nem termonukival... -
bvalek #55 Összekeversz valakivel, most szóltam hozzá a cikkhez elöször.