61 millió euróba került München Linuxra váltása

"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el."
Majd biztos kedvezõtlen adatokkal jönnek elõ. Röhej.

Nem off ez, csak ahogy írod más kaliber és más nagyságrend, de amit írsz az pontosan így van. Van az az alkalmazási terület, amire tökéletes és költséghatékony a Linux. Amíg egy ilyen átállást tudsz menedzselni egy 1-50 fõs cégnél, addig nehéz ugyanez egy 20-30000 fõt foglalkoztató közszférában, ahol esetenként több ezer munkaállomás van és mindegyiknek más és más célszoftvert kell futtatni. Azért ne gondoljuk, hogy az MS Officeig terjed a világ. Ezeket a dolgokat az M$ viszont vitán felül nagyon jól kezeli és eszközei is vannak hozzá.

Ugye a másik dolog ez a verzió ugrás, hogy fejfájást okoz. Van ilyen az MS-nél is, csak ott jön a service pack aztán csókolom, csak akkor engedélyezik ha már elõre tesztelt mondjuk egy teszt hálózaton és minden mûködik vele. Utána központilag letelepítik, mert van erre is megoldás, mint ahogy arra is van ezen a szinten, hogy egyszerûen a klienseket is távolról frissítsék. Általában az ilyen helyeken a rendszer felhúzása is annyi, hogy telepítõ betesz és mire végez minden fent van amivel az adott egységnek dolgoznia kell.

Szvsz aki látott már komoly céges hálózatot Windows alapokon, az tudja mirõl beszélek és itt van a kutya elásva, hogy amíg Linuxnál a mai napig emberi erõforrás igényes a szoftveres infrastruktúra karbantartása (értsd. odamegy, beállít, letesztel, jó lesz Marika? na jól van akkor csókolom), addig az M$ esetében ez nagyjából automatizált és eléggé egyszerû.

Meridian egyébként rátapintott a lényegre, a magas üzemeltetési költségek másik része abból is adódik, hogy szinte mindent portolni kell ami nem futtatható wine vagy valami más emulátor segítségével. Márpedig azért most linux vs windows vita ide vagy oda, én nem szívesen bíznám az adataimat olyan infrastruktúrára, ahol röptében portolnak valamit át, hogy mûködõképes legyen a dolog. Az eredeti szoftvereket évekig csinálták meg tesztelték.

Azért megnézném azokat az árakat, hogy mire ment el ennyi zseton...
Nekem már volt szerencsém ablakmentesíteni irodát, elsõ lépésben csak betettem egy ubi szervert, arról futott egy nagy közös nyomtató, plusz fájlmegosztás. Azután felkerült rá egy belsõ chat szerver is, majd szépen lassan hibrid környezetté vált a cucc, vegyesen érték el XP-rõl, és tesztképpen elsõ körben 2 géprõl ubuntu alól.

3 hónap tesztelés után lekerültek a géprõl (az amúgy kalóz) XP-k is (át lettek konvertálva virtuális géppé, és virtualboxban elindíthatóak voltak mindenki gépén, fallback opcióként). Ebbõl a lendületbõl a szerver nem csak a hálózat részévé vált, hanem azon keresztül jön mostmár a net, van proxy, vannak szép statisztikák, és tervben van egy VPN kiépítése is, hogy lehessen otthoni gépekrõl is dolgozni.

Igazság szerint semmi komolyabb panasz nem érkezik onnan, eleinte voltak kérdések LibreOffice-al és thunderbirdel kapcsolatban, de összességében semmi gond nincs a rendszerrel. Eleinte volt pár embernél hõbörgés, de aztán elcsitultak, és szépen belakták a gépeiket is. Volt körbeküldve kérdõív is, ahol többnyire az jött vissza, hogy gyorsabb az egész rendszer (LO gyorsindító csodákra képes systrayben 😉), és a belsõ chat jó móka 😊

Egy nem nagy, kb 50-60 fõs irodáról van szó, a gépek többnyire 2Ghz celeronok 1 giga rammal. Mindenki elégedett, egyedül nekem fáj egy picit a fejem, hogy 10.04 szerverrõl lassan majd ugrani kell 12.04-re, és a kliensek pedig sanszos hogy 12.04 alapú lubuntuk (vagy xubuntuk, majd még megálmodom) lesznek.

Elnézést a hosszú offért, ez a saját tapasztalatom, ebbe tudok kapaszkodni, valószínûleg kormányszinten teljesen más pénzek, melók játszanak, nem ugyanaz a kaliber.

Sztem ha bekapcsolja egy laikus a számítógépet, akkor tökmindegy hoyg linux vagy windows indul el rajta. Munkára nem ezt fogaj hazsnálni, hanem a konkrét irodai alkalmazásokat, amik viszont nem platformfüggetlenek általában. Tehát azóriási költség ott keletkezhetett, hoyg a már meglévõ alkalmazásokat átkonvertálják, átfordítsák linux platformra, továbbá nyilvánvalóan ez még járatlan út volt, a sok sok idõközben felmerült problémát kijavítani, ez kerülhetett sokba.

A felhasználónak egy ügyfélkezelõ/dokumentkezelõ (önkormányzatról és hivatalokról beszélünk) programban szvsz ugyanazt kell csinálnia, mint korábban, függetlenül attól, hogy milyen oprendszer alól indította el azt. A felülete utána már teljesen ugyanaz lehet. De ehhez át kellett fordítani, és az nem csettintésre megy.

Szvsz ez lehetett az óriási költség oka.

Érthetõ amit írsz.
Csak itt ki kellene fejteni, hogy a helyi informatikai szféra mit csinál a projektben és mennyiért.

kicsit ferdék a számítások, de összeségében el tudom fogadni hogy anyagilag nem sok a különbség. (és most nem arra gondolok hogy egy win+office licensz mennyibe kerül linux meg "ingyenes" és kész)

egy kormányzatnak a követekzõben kéne gondolkodnia, mi éri meg jobban:
50m licenszre mehet külföldre és 10m marad helyben vállalkozóknak és alkalmazottaknak.

vagy "mind" a 60 milla marad helyben. A kormányzat ugyanott van, de milyen különbség ez a helyi informatikai szférában dolgozó cégek és személyek számára.

Gizike nem fog neked manuált olvasni ezt hidd el, se ideje, se kedve nincs hozzá. Se nem tudja hol keresse. Ugye nem gondoltad, hogy majd ráguglizik? 😊 Vagy használható a cucc, vagy nem. A használható itt azt jelenti, hogy vagy tudja kezelni vagy nem. Alapvetõen hozzáértõ kezek között a Linux használható.

Sokszor van olyan, hogy az olcsóbb drágább és valahogy ezeknél a cuccoknál mindig ez lesz a vége. Jó a Linux amúgy, az Ubuntut én is használom, de jobbára egy ilyen projektnél gányolás a vége mindig mindennek.

Egy Windows szerverekkel felépített hálózattal igen ritkán lesz neked problémád, és a gyakorlatilag igen finoman összehangolható domainba kötött egyszeri felhasználónak sem lesz szinte sohasem problémája. Azt éri el amit adnak neki, aztán pont. Bekapcsolja a gépet, dolgozik, kikapcsolja a gépet. Kárt nem tud csinálni, így a fajlagos üzemeltetési költségek biztosan kisebbek.

"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el."
Mindegy kinek a megbízásából készítették, ha szarok lettek volna a számok akkor nem hozzák nyilvánosságra, de Magyarországon voltak annó független felmérések is, hasonló eredmények jöttek ki. A Linux hosszútávon minden esetben drágább volt, még akkor is ha levontad a horror licensz díjait a Microsoftnak.

Mortep: ilyen méreteknél egyrészt volume licenszek vannak, másrészt nem játszanak az általunk olvasott árak.

Ember, ha valakinek a windows is gondot okoz, akkor a teljesen más szemléletû linuxokkal nagyon meggyûlik a baja. Meg hiába ingyenes a manual, ha Gizikét akkor is egy tanárnak kell betanítania.

Nekem az a megdöbbentõ, hogy egy kormány nem mondhatja ki, hogy mihez kell alkalmazkodni. Az átképzés egy egyszeri költség, de ha én mint a német kormány kimondanám, hogy nálam az ubuntu és a libre office lesz az etalon akkor hozzám kellene alkalmazkodni és nem egy amerikai céghez. Ezzel párhuzamosan pedig a közoktatásban a linuxal való ismerkedést is be lehetne vezetni és máris nem kellene idõvel átképzés. Egyébként a rendszerszemlélet is hiányzik a mai oktatásból. Nem egy szoftvert kell megtanulni kezelni hiszen az házon belül is változhat(Win 7-Win 8) hanem, hogy ne ijedjen meg az ember ha egy kicsit máshogy néz ki mint korábban.

Summa summarum szerintem az akarat és a szervezõ készség hiányzik mindenhonnan.

Kiemelném a leglényegesebb mondatot.

"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el."
Nehogymá kihozták volna, hogy télleg olcsóbb a linux alapú megoldás...

A cikk csak a végösszeget közli, azt nem, hogy mibõl áll össze. Nehéz mindezt elhinni azok mellett hogy egy Ms win server standard 2008 R2 OEM ára (5 kliensel!) közelíti az 1000eu-t, továbbá egy olyan ms office 2010 csomag amely az access-t is tartalmaz az kb. 500eu.

Tudom hogy ezek az árak változnak, ha nagy tételben vásárolják, de akkoris sokat kell pengetni érte.

"...Hewlett-Packard munkatársai..."
A Linux olcsóbb, mint a Windows, azt kéne kipicsázni, aki 60,7 millió eurót ad ki a felhasználók képzésére, a terméktámogatásra és a bevezetéssel kapcsolatos költségekre.
Nos a Linuxhozingyen user manualok, kiegészítõ alkalmazások vannak. A bevezetési költség alatt pedig az installt és hálózatba kötést értik

A pénzt lenyúlta egy müncheni éhenkórász+ ezzel akarják lejáratni a Linuxot, hogy mindenki fizessen egy külföldi cégnek.